Felszólalás adatai

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán kevesen tudják, hogy az ország vízjogilag engedélyezett öntözhető területe a 2002. évi adatok alapján nem éri el a 250 ezer hektárt, ami az összes művelt területnek csak 5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy ehhez a területhez van biztosított vízhozzáférés a kutakból vagy felszíni vizekből, illetőleg ezeknél adott az öntözés műszaki háttere. Ezen belül a szőlőnek 60, a gyepnek 40, az erdőnek 30 százaléka jut mesterséges vízpótláshoz.

A szükséges vizet aszályos években is ki lehetne juttatni a földekre, de ezt a fönti számok alapján nyilvánvalóan nagyon kevesen tehetik meg. Pedig uniós vetélytársaik, akik többsége sokkal kiszámíthatóbb csapadékviszonyok mellett gazdálkodik, már jóval előrébb járnak az öntözésben is. A pénzszűkében szenvedő magyar gazda csak vízjogi engedélyek birtokában öntözhet, gondosan és határidőre beküldött öntözővíz-felhasználói bejelentkező lap birtokában. Természetesen ezen már év elején jelezni kell a várható vízmennyiség felhasználását, és annak nagyobbik részét - 80 százalékát - előre kell befizetni a vízügyi hatóságnál. Ez a likviditást tovább csökkenti, mégpedig nem kis mértékben, egy hektár kukorica öntözési költsége meghaladja a százezer forintot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Egy esetlegesen bekövetkező csapadékszegény időjárás esetén mekkora öntözési támogatásra számíthatnak a gazdák? Lehetőséget ad-e Magyarország felszíni és felszín alatti vízkészlete arra, hogy az állam megszüntesse a vízdíjat, illetőleg van-e erre a gesztusra politikai szándék?

Tisztelettel várom válaszát.