Felszólalás adatai

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keleti György képviselőtársunk egy kisbéri ügyben képviselőként visszaélésekre hívta fel a nyilvánosság figyelmét, és ebben az ügyben Kisbér város jegyzője feljelentette. A feljelentés szerint Keleti György a Komárom-Esztergom Megyei Hírlapban 2003. június 10-én “Szocialista reagálás fideszes vádakraö, valamint a Magyar Nemzet ugyanez év júliusi számában “Ellenzéki polgármestereket vádolnak a szocialistákö című cikkekben olyan tényállítást tett a feljelentő sérelmére, amely valótlan. Képviselőtársunk elmondta a meghallgatáson, hogy ő felhívta a figyelmet ezekre a visszaélésekre, és feltételes módban fogalmazott.

Az ügyhöz hozzátartozik, bár ez a bizottság döntését különösebben nem befolyásolta, hogy időközben az ügyészség vádat emelt az érintett feljelentő és más városi vezetők ellen visszaélés és egyéb más ügyekben.

A mentelmi bizottság október 5-én tárgyalta meg ezt az ügyet.

A Tatabányai Városi Bíróság eközben egy másik eljárási hibát is elkövetett: anélkül idézte be képviselőtársunkat a bíróságra, hogy közben kérte volna az Országgyűléstől mentelmi jogának felfüggesztését. Ez elég gyakori hiba volt korábban, mostanában már ritkábban fordult elő, ugyanis a képviselői jogállási törvénynek azt a sorát, ami arról szól, hogy országgyűlési képviselő ellen eljárást indítani csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehet, ezt a bíróság nem vette figyelembe. A bizottság megállapította, hogy a Tatabányai Városi Bíróság megsértette Keleti György képviselőtársunk mentelmi jogát, majd utána, miközben a Tatabányai Városi Bíróság korrigálta ezt a lépését, és a törvényben előírt módon kérte a mentelmi jog felfüggesztését az Országgyűléstől, már tudtuk érdemben tárgyalni magát a mentelmi ügyet is.

A bizottság megállapította, hogy Keleti képviselőtársunk közszereplőként hívta fel a figyelmet más közszereplők esetleges visszaéléseire, és ezért a képviselői felelőtlenség körébe tartozó úton járt el, és ezért felelősségre nem vonható.

Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy időközben, sőt szeptember 28-án megszületett az Alkotmánybíróságnak a 34/2004. számú határozata, ami egy új helyzetet teremt a hasonló mentelmi ügyek értelmezésében. Engedjék meg, hogy ebből másfél mondatot felolvassak. Azt mondja az Alkotmánybíróság legújabb állásfoglalása, ami '96 óta először foglalkozik a mentelmi ügyekkel: “Alkotmányos követelmény, hogy a képviselői felelősségmentesség kiterjedjen az országgyűlési képviselőnek a képviselőtársát, más közhatalmat gyakorló személyt vagy közszereplő politikust érintő, a közügyek megvitatásával kapcsolatos, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására is. A mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos eljárás során irányadó alkotmányos követelmény továbbá, hogy közszereplő, politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata esetében a parlamenti képviselő mentelmi joga kizárólag akkor függeszthető fel, ha a képviselő tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan.ö

Ez megerősíti a bizottságnak azt az ajánlását, amit 6 igennel, 2 tartózkodással és 2 nemmel ajánl az Országgyűlésnek, hogy az adott ügyben képviselőtársunk mentelmi jogát ne függessze fel.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)