Készült: 2024.04.25.23:45:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

246. ülésnap (2005.09.19.), 264. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:51


Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell, már csak az Országgyűlés iránti tiszteletből is, mert módosító indítványt nyújtottam be, és a részletes vitának ez a tárgya.

Azt már az általános vita során leszögeztük, hogy az eredeti törvény beterjesztett módosítása jogharmonizációs célzatból történik, és ezzel teljes egészében egyetértünk, nem is tudnánk ellentmondani, mert ez kötelező ránk mint tagállamra nézve. Azzal azonban már nem értettünk egyet, hogy túlterjeszkedik az eredeti törvény módosítása azon az irányelven, amit az európai uniós parlament, illetőleg a Tanács megfogalmazott. Feleslegesnek tartjuk, sőt zavarónak. Mert mit is mond maga az irányelv vagy ajánlás? Azt mondja, hogy kimaradt az úgynevezett követői jogból - már többször tisztáztuk, hogy ez egy szerencsétlen kifejezés, sokkal szerencsésebb lenne egy más megfogalmazás, de mindegy, maradjunk ennél a megfogalmazásnál, mert hisz a törvény szövege, sőt a címe is a követői jogot használja - a fotóművészeti alkotás, csak a képzőművészeti és az iparművészeti alkotás szerepel benne.

(20.50)

Tehát mivel nem szerepel, és a fotóművészet valóban egy olyan újfajta művészet, amely nem sorolható se a képzőművészeti, se az iparművészeti alkotások közé, így érthető, hogy ennek a jogharmonizációs célzatnak eleget kell tennünk. Azonban a módosítás - eltérően az eredeti törvényszövegtől - a képzőművészeti és az iparművészeti alkotások körében zárójelben példálózó felsorolást is tartalmaz, amely fogalommeghatározásnál nem szokásos. Ha egy fogalmat meghatároztunk, és ott mondjuk, példákat akarnánk mondani, nem példákat szoktak, hanem olyan kifejezéseket szoktak használni, hogy valamire irányultan, például kötelezettségmegállapításnál, hogy “különösenö. És akkor fel van sorolva néhány olyan, amin azért maga a fogalommeghatározásban szereplő szó vagy kötelezettség túlterjeszkedhet. Tehát a példálózás szinte teljesen kizárt.

Itt a példálózás különösen zavarólag hat, mert felsorol néhány képzőművészeti alkotást, nem mindet, nem is lehetne mindet felsorolni, hiszen biztos, hogy ha egy teljességre törekvő felsorolás lenne, abból is maradna ki valami - például kimaradt a képzőművészeti alkotásnál a kisplasztika -, de mindezt azért felesleges felsorolni, hiszen a szakma ezt jól ismeri, és az egésznek van egy kialakult fogalmi rendszere, amit leegyszerűsítve úgy lehetne a képzőművészeti alkotásra megfogalmazni, hogy az a művészeti alkotás, amely síkban vagy térben jelentkezik. Még azt is lehetne mondani, hogy tulajdonképpen az iparművészeti alkotás is e fogalomkörbe tartozik, csak azzal a különbséggel - és ezt külön fogalomként is szokták használni -, amely inkább használati tárgyakra vagy használatra is alkalmas tárgyakra vonatkozik, de ugyanolyan egyedi alkotás, mint akármilyen más képzőművészeti alkotás. Tehát itt is felesleges példálózó felsorolást használni, mert ez kifejezetten megzavarhatja a jogalkalmazót. Én ezért ennek az elhagyását javasoltam. Vagyis csak maradna a képzőművészeti alkotás, felsorolás nélkül, és az iparművészeti alkotás, felsorolás nélkül.

Azonban javasoltam módosító indítványomban kiegészíteni az iparművészetnek egy sajátos területével, a népművészettel, mert ez valóban egy olyan kifejezés, amely valamelyest eltér az iparművészet általános fogalmától, általában nem szokták abba beletartozónak tekinteni, ám kétségtelen, hogy olyan művészeti alkotásokról van szó, amelyeket megillet vagy meg kell hogy illessen ez a védelem. Csontfaragásokra, kifejezetten bőrdíszművekre, fafaragásokra gondolok. Tehát ezeket is fel lehetne sorolni, de feleslegesnek tartom, mert a jogalkalmazók, tehát a műkereskedők, akikre ez a jogszabály vonatkozik, nagyon jól tudják, hogy miről van szó; a művészettörténészekről nem is beszélve.

A másik módosító javaslatom pedig arra vonatkozik, hogy az van most is hatályban, hogy ez a bizonyos közvetítői díj az eladási értéknek az 5 százaléka. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az eredeti törvény szövegében maximum nem szerepel (Az elnök ismét csenget.), szerepel azonban az ajánlásban az, hogy 15 200 euró. Ez megmaradna, azonban maradjon meg az 5 százalék, és teljesen szükségtelen itt még négy alpontban különböző határokat szabni ennek a közvetítői díjnak.

Kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a javaslatomat. Köszönöm.




Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai