Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 5., a 11. és a 12. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.

Az 5. ajánlási pontban Göndör Istvánnal olyan módosító javaslatot nyújtottunk be, hogy a foglalkoztatási törvény kapcsán ne adjunk meghatalmazást a gazdasági miniszter részére a munkanélküli-járadék folyósításával kapcsolatban az együttműködési kötelezettség részletes szabályainak a kidolgozására, mármint arra, hogy ezt rendeletben a miniszter megtehesse. Úgy érzem, hogy az általános vita során és a bizottsági viták során is ezt kimerítően felvetettük, elmondtuk. Én egyetlenegy érvet nem hallottam arra nézve, hogy mégis miért kellene ezt a felhatalmazást a miniszter részére megadni. Ha csak egyszer megkísérelték volna a kormányzat részéről ezt elmondani, hogy ezt miért kellene megtenni, akkor talán nem nyújtottuk volna be ezt a módosító javaslatot.

Azt hiszem, az mindannyiunk előtt ismert, hogy ma a foglalkoztatási törvény kimerítően és teljeskörűen szabályozza, megmondja, hogy a munkanélküli-járadékkal összefüggésben milyen együttműködési kötelezettsége van annak, aki ezt igénybe akarja venni. Akkor nem értjük, hogy most milyen további felhatalmazásra van itt szükség a miniszter részére.

Itt két dolog lehetséges. Vagy a kormány a következő időszakban nem a törvényben akarja szabályozni, hogy ki mikor milyen feltételekkel köteles együttműködni - akkor itt a törvénynek egyfajta korlátozásáról van szó -, vagy pedig olyan technikai jellegű kérdéseket akar szabályozni, amelyek a törvényhez kapcsolódóan végeredményben annyira bagatellizáltak, hogy az tartozna valamiféle rendeletbe. Nem tudom, hangsúlyozom, hogy melyikről van szó, de úgy érezzük a mostani szabályozásokat látva, hogy ezt a kérdést a törvényben célszerű szabályozni.

(21.30)

Ez nagyon érzékeny terület, érinti ezeket az embereket, akik ezt az ellátást igénybe veszik, tehát feltétlenül indokolt lehet, hogy a törvényből látszódjon a feltételek teljes körű leírása.

A 11. és 12. ajánlásban a munkavédelmi törvény módosításáról van szó, konkrétan arról, hogy a kormányzat jelentősen emelni kívánja a munkavédelmi bírság összegét. Ezt kétféleképpen kívánják megtenni, egyrészt a munkavédelmi bírság felső határát 3 millió forintról 10 millió forintra emelik fel, ami szintén jelentős emelés, úgy érzem. El lehet mondani persze, hogy ez az inflációval összhangban van, de azt hiszem, ezer olyan tényezőt tudnánk mondani, amit törvényben szabályoztunk, és ahol nem következik be végeredményben az inflációkövető szabályozás. Erre most nem teszek kísérletet, a családi pótléktól kezdve egészen különböző témaköröket lehetne itt említeni. Tehát már itt van egy rendkívül magas emelés, 3 millió forintról 10 millió forintra.

A másik emelés pedig abban fog megnyilvánulni, hogy ezt követően a munkavédelmi bírságot telephelyenként kell kiszabni. Többször elmondtam már, hogy ha figyelembe veszünk, mondjuk, egy nem nagy céget - akár egy kis- vagy közepes vállalkozás is lehet két vagy három telephelyes, mert ez előfordulhat -, akkor ez azt jelenti - most természetesen a felső határt számítva -, hogy egyszer 3 millió forintról 10 millióra nő a felső határ, ez 2,5-szeres növekedés. Másrészt pedig a három telephely miatt, ha ezt összeszorozzuk, akkor 6-7,5-szeres bírság kiszabására kerül sor ezen a téren. Azt hiszem, nem mondtam vad példát, amikor három telephelyet említettem.

Nyilvánvalóan érzik a kormányzati oldalról is, hogy ez probléma lehet, mert azt hiszem, éppen az államtitkár asszony mondta el itt az expozét a törvénnyel kapcsolatosan, ön is említette, illetve a bizottsági vita során a kormány képviselői is elmondták, hogy ez a lépés elsősorban a multinacionális cégek felé irányul, amelyek, mondjuk, kis léptékűnek tartják a bírságokat, és a sok-sok telephelyen ezt nem akarják végrehajtani. Megmondom őszintén, ezt készséggel elfogadnám, ezzel nagyjából egyet is értek, csak az a baj, hogy a törvényben nem ezt írták elő. Végeredményben nincs olyan módosító javaslat itt a kormánypárti képviselők részéről, amelyek megmondanák, hogy ez a cégek melyik körére vonatkozik. Ugyanis az van benne a törvényben, hogy a bírságot telephelyenként szabják ki; nem mondja meg, hogy kinek - ezeknek a cégeknek, amelyeket ilyen botláson érnek, valamennyinek. (Babák Mihály közbeszól.) Ezért adtuk be - mielőtt Babák Mihály képviselő úr a beszólásaival megzavarna - azt a módosító javaslatot, hogy a "szabják ki" szóhasználat helyett azt fogalmazzuk meg, hogy a bírságot telephelyenként is kiszabhatják. Ez azt jelenti, hogy a bírság kiszabói végül is mozgásteret kapnak, és így megvalósulhat - ha valóban ez a kormányzat szándéka -, hogy csak akkor szabják ki telephelyenként a bírságot, ha azt ők szükségesnek tartják. Mert a bizottsági ülésen a kormányoldalról megjelenő előadók is elismerték, hogy a mai esetben nincs mérlegelési lehetőség, tehát ha egy több telephelyes cégnél - és az, mondjuk, nem multinacionális vállalat - észlelik ezt a szabálytalanságot, akkor - elmondták persze, hogy itt az ellenőrzésnek meg kell történnie -, ha megtörténik az ellenőrzés, automatikusan minden telephelyre kötelező a bírságot kiszabni. És ez a bírságnak egy fantasztikus mértékű duplázásához vagy triplázásához is elvezethet.

Mi ezért tartjuk logikusnak és célszerűnek a mi módosító javaslatunkat, de nyilvánvalóan elfogadunk más elképzelést is, amennyiben a kormányzat pontosítani akarja ezt a szándékát. A kormány részéről az államtitkár asszony, illetve a minisztériumok képviselői nem csak megmagyarázásként, az elfogadtatás szándékával vetették be ezt az elképzelést, hogy az csak a multinacionális cégekre vonatkozik.

Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a 12. ajánlásban megfogalmazott javaslatunk is, amely a telephely definíciót emeli be a munkavédelmi törvénybe. Véleményünk szerint ez helytelen gyakorlat lesz, mert a telephely fogalma különböző törvényekben szabályozva van. Elmondták a kormányzati oldalról, hogy nem kívánják itt a telephely fogalmát másképp értelmezni, csak be akarják ide tenni, hogy aki a munkavédelmi törvényt kézbe veszi, annak a számára egyértelmű kell legyen, hogy mi a telephely definíciója. Én úgy érzem, hogy ez teljesen felesleges, mert végeredményben akik a munkavédelmi bírságot kiszabják, azok vannak olyan értelmes emberek, hogy e nélkül a definíció nélkül is meg tudják mondani és fel tudják fogni, hogy mit kell a telephely definíció alatt érteni. Én úgy gondolom, hogy azok a személyek, akik a társaságokat létrehozták, a cégnyilvántartás kapcsán megismerhették ezt a fogalmat, hogy mit jelent a telephely kategória, és ez az ő számukra is ismert. Itt nem az egyszerű munkásokról, dolgozókról van szó, nem az ő számukra jelent információt a telephely definíciója, hanem az általam elmondott körnek.

Ezért azt hiszem, teljesen felesleges az ilyen jellegű szabályozás, mert ez nemcsak ennél a törvénynél okozhat gondot, hanem további törvényeknél is, ha ez a gyakorlat el fog harapódzni, és különböző törvényekben szabályozott fogalmakat más törvények is át fognak venni egy az egyben. Szerintem ez teljes egészében felesleges. Igaz, hogy akkor nem kell majd különböző törvényeket nézegetni, de az egyszerűbb törvények is nagy terjedelműként fognak majd megjelenni. Ezért úgy gondolom, a telephely fogalmának a beemelése nem célszerű, ezért ennek az eltörlését javasoljuk.

Megjegyzem, hogy a gazdasági bizottság ülésén a bizottsági vita során, az általános vita szakaszában még a kormányzat képviselője is úgy látta, hogy ennek a törlésnek talán helye van.

Köszönöm szépen.