Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Predsedniče! Poštovana Skupštino! Narodnosni odbor Mađarskog Parlamenta je na sednici 29. juna 2020. godine na osnovu Pravilnika doma 10/2014. 32 paragrafa razmotrio predlog odluke o izveštaju Državne Kontrole za 2019. godinu.Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2020. június 29-én tartott ülésén az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. OGY határozat 32. § (2) bekezdése alapján 12 igen szavazattal döntött arról, hogy a B/10466. számú, „Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2019. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére” című beszámoló során az Országgyűlés Gazdasági bizottságának H/10624. számú határozati javaslata egésze tekintetében kíván részletes vitát lefolytatni, és ugyanezen az ülésen a beszámolót meg is vitatta.

Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény rendelkezései értelmében az Állami Számvevőszék elnöke benyújtotta az Országgyűlésnek a 2019. évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról szóló, továbbá az ellenőrzési megállapításai alapján megtett intézkedéseiről szóló beszámolót. A közpénzből gazdálkodó szervezetek működésének, az általuk ellátott közfeladatok célszerűségének és hatékonyságának vizsgálata azon felül, hogy kötelezően ellátandó feladat, iránymutatást ad az eredményesség növeléséhez, mely nagyban elősegíti a közszolgáltatást végzők és a közszolgáltatást igénybe vevők biztonságérzetét is. Egy lefolytatott ellenőrzés során feltárt hiányosság pótlása vagy javítása a szabályszerű működést fogja eredményezni, mely mindannyiunk közös érdeke.

Az is igaz, hogy követendővé kell tenni, hogy a közpénzekből gazdálkodó szervezetek a vállalt feladatuk teljesítése mellett a teljesítményüket folyamatosan értékeljék, vezetői, irányítói tevékenységüket fejlesszék, megfelelve a gazdálkodás és a belső kontrollrendszer valamennyi előírásának. Itt azonban megjegyezném, hogy a nemzetiségi önkormányzatok feladatellátását közel sem lehet olyan szempontrendszer szerint értékelni, mint ami a települési vagy területi önkormányzatok tevékenységére irányadó. A teljesítményalapú gazdálkodást, teljesen más megvilágításban kellene vizsgálni egy nemzetiségi önkormányzat esetében, hiszen a szervezeti célok merőben eltérnek a települési önkormányzatoktól.

A magyarországi nemzetiségeket képviselő önkormányzatok vezetői, munkatársai, valamint mi, szószólók is komolyan vesszük ezt a feladatot, hiszen a közösségünk által elvárt színvonalú feladatellátás csak a hatékony gazdálkodás mentén kialakított útvonalon érhető el. Intézményeink fenntartására és szakszerű üzemeltetésére fokozatosan ügyelünk, mert így tudjuk biztosítani szervezeteink, a jövő nemzedék nemzetiségi identitásának megmaradását.

Nem vitatva az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek alapvető fontosságát, valamint a hibák feltárása során tett megállapításainak a súlyát, a magyarországi nemzetiségek életét érintően a beszámolóval kapcsolatban a következőket osztom meg önökkel. Több szószólótársam is szóvá tette a bizottsági ülésen, hogy a beszámolóban sommásan került megfogalmazásra, idézem: „Az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában levő intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása együttesen nem volt szabályszerű. Ezért ezeknél az intézményeknél a számviteli nyilvántartások és az éves költségvetési beszámolók nem voltak megbízhatóak, a leltár hiánya miatt nem volt biztosított a nemzeti vagyon védelme, a nemzeti vagyonnal való átlátható, hatékony és felelős gazdálkodás”  idézet vége.

Különösen hátrányos megfogalmazás ez a nemzetiségeket érintően, hiszen az Állami Számvevőszéknek az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában levő intézmények ellenőrzési tapasztalatairól 2019-ben készített elemzése a 2014-2016. év 13 intézményének ellenőrzési tapasztalatait és megállapításait tartalmazza, és mégis egy olyan általános elmarasztalást tartalmaz, melyet a nemzetiségi vezetők joggal kifogásolnak, hisz ez az időszak éppen egybeesik a nagy intézményátvételek időszakával is.

Az előbb idézett és a beszámolóban szereplő két mondatból azt a következtetést lehet levonni, hogy 2019-ben az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában levő intézmények működése nem volt szabályszerű, nem volt megbízható, valamint felelőtlen gazdálkodás folyik ezeken a területeken. Ezzel a rövidnek mondható elmarasztaló megállapítással nem tudunk egyetérteni. Az emberek többsége az Állami Számvevőszék 2019. évi beszámolójának tartalmát ismeri meg, és nem fordít további gondot arra, hogy megismerje a 2014-2016. év ellenőrzési tapasztalatait összefoglaló elemzést. Itt kell megemlítenem, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek önálló hivatallal, munkájuk szabályszerűsége függ a jegyző és az apparátus munkájának jogszerűségétől is. Az is olvasható a beszámolóban, hogy az Állami Számvevőszék által elérhetővé tett, a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó öntesztet 119 nemzetiségi önkormányzat töltötte le.

(18.20)

A letöltött öntesztek nagy száma is arra enged következtetni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az integritásalapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználásnak eleget akartak és akarnak tenni, hiszen elemi érdekük, hogy jogszerű és átlátható gazdálkodás mentén működjenek.

Az ÁSZ-ellenőrzések célja az volt, hogy megállapítsák, hogy a fenntartók szabályszerűen gyakoroljáke az intézményeikkel kapcsolatos feladataikat, az intézmények működése és gazdálkodása szabályszerűe, valamint az, hogy a belső kontrollrendszerük megvédtee az intézmény erőforrásait a veszteségektől és a nem rendeltetésszerű használattól. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságokkal szemben azonban nincs feltüntetve, hogy a hibákból adódóan vagyonvesztésre, hanyag gazdálkodásra vagy törvénytelen működésre okot adó körülmény nem állt fenn. Az öt-hat évvel ezelőtti időszakról lefolytatott ellenőrzések tapasztalataiból összeállított elemzés véleményem szerint nem tükrözheti a nemzetiségi önkormányzatok jelenlegi gazdálkodásának a megítélését.

Az elemzés célja az, hogy az Állami Számvevőszék a nemzetiségi önkormányzatok intézményeire vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok feldolgozásával felhívja a fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatok és az intézmények vezetésének figyelmét a feladatellátásban rejlő kockázatokra, és nem az, hogy ebből az elemzésből minden nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában egy rövid összegző, jelen esetben negatív véleményt alakítsanak ki. A tapasztalatok összegzésével nyílik meg a lehetőség arra, hogy a szervezetek feladatellátása szabályszerűbbé és eredményesebbé, az intézmények közpénzfelhasználása átláthatóbbá és rendezettebbé váljon.

Az általános ellenőrzési megállapítások tartalmazzák a kontrolltevékenységek, azaz az információs és kommunikációs rendszer, valamint a monitoringrendszer működésének területén feltárt hiányosságokat, a pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdések belső szabályzatban történő megállapításának részleges hiányát, valamint az integrált kockázatkezelési rendszerekhez kapcsolódó belső előírások részleges hiányát is. Ezen belső előírások némelyikének hiánya az elemzés szerint kockázatot jelent az intézmények szabályszerű működésére és gazdálkodására, a célszerű közpénzfelhasználásra. A kontrolltevékenységek működtetése, valamint az információs és kommunikációs rendszer kialakítása a nemzetiségi önkormányzatok tekintetében ugyancsak speciális kérdéskör, hiszen kisszámú apparátussal rendelkeznek, és ebből eredően a vezetői utasítások végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete napi szinten is megvalósul. Ennek értelmében az életszerű napi munkavégzéshez igazodik a feladatellátás.

Az ellenőrzések általános megállapításai sokszor azt tükrözik, hogy a belső szabályzatok hiányának kidomborítása és az ebből eredő szabálytalanság megállapítása mellett szinte eltörpül azon lényeges tény, hogy a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása és intézményeik működtetése célszerű, hatékony és eredményes. Úgy érzem, hogy egy-két szabálytalanul működő nemzetiségi önkormányzat miatt általános negatív képet alkottak a nemzetiségek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatosan, és ennek a bélyegét valamennyi, felelősen és meghatározott cél szerint működő önkormányzatnak viselnie kell.

Mi azért dolgozunk, hogy a gyermekeink kezébe tegyük azon nemzetiségi értékeket, melyeket érdemes továbbvinni, hiszen ezáltal lesz biztosítva kultúránk és nyelvünk megmaradása. Ehhez felelősen és előremutatóan gondolkodunk, tervezünk és cselekszünk. Köszönöm, hogy meghallgattak.