Készült: 2024.03.28.09:40:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2000.10.20.), 219. felszólalás
Felszólaló Tóth András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:39


Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársak! A költségvetésnek egy olyan területéről szeretnék szólni, ami a családpolitika, az életszínvonal-növelés, a kisvállalkozók támogatása mellett a 2001-2002-es költségvetés egy kiemelt területe: az agrárgazdaság. Illetve megpróbálom az agrárgazdasági előirányzat-tervezet néhány összefüggését keresni néhány makrogazdasági fogalommal, úgy mint versenyképesség, gazdasági növekedés, dezinflációs politika.

Egy korábbi felszólalásra reagálva egy kétpercesben már foglalkoztam azzal, hogyan is kell elemezni ezt az FVM-fejezetet, hogyan is kell értékelni, hogy az előterjesztés mennyiben felel meg az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben foglalt követelményeknek. Szeretném emlékeztetni a képviselőtársakat, hogy ennek a követelménynek megfelel, sőt túl is teljesíti 2001-ben mintegy 25 százalékkal, 2002-ben plusz 10 százalékkal.

Úgy gondolom, az a gazdasági növekedés, ami az országban zajlik, alapot ad arra, hogy az agrárgazdaságra is több pénzt tudjon fordítani a kormányzat, illetve az ország. Ez a több pénz megalapozza, hogy az agrárgazdaságban egy fejlődés meginduljon, és ezzel lehetővé váljon, hogy az a szint, amivel az agrárgazdaság a gazdasági növekedéshez hozzájárult, ez az alacsony szint növekedjen a későbbiek során.

Említettem annak az elemzésekor, hogy mennyiben felelünk meg az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek, azt kell vizsgálnunk, hogy milyen folyó támogatásokat biztosítunk az agrárgazdaság céljaira. Itt három alapvető támogatásfajtát tudunk megkülönböztetni. Szeretném ezeknek a funkcióját is egy kicsit elemezgetni.

E piacrajutási támogatások egyrészt az export ösztönzését szolgálják, azt, hogy a magyar termékek az exportpiacon is versenyképesek legyenek. Ebben egy kicsit vissza kell fogni a támogatás mértékét az uniós elvárások miatt. Piacrajutási támogatásokkal kezeljük a jelentkező, előre nem látható piaci problémákat, illetve bizonyos kialakult piaci helyzetek stabilitását is ilyen eszközökkel tudjuk megoldani.

Egy másik támogatási csoport a termelés költségeit csökkentő támogatások csoportja. Ennek a funkciója gyakorlatilag egyfajta jövedelemkiegészítés, tehát azt a jövedelmet, amit nem tudnak a piacon elérni az agrárgazdasági vállalkozók, ezt kell ezekkel az eszközökkel kiegészíteni; illetve ezeknek a termelési költségeket csökkentő támogatásoknak lenne az a funkciója, hogy orientálja a termelőket bizonyos irányba. Kicsit később fogok ezzel foglalkozni, hogy álláspontom szerint a jelenlegi rendszerben inkább a jövedelemkiegészítési funkció az, ami teljesül, kevésbé a termelésorientáló tényező.

A fejlesztési támogatások egyértelmű célja, hogy a gazdasági növekedésnek a gazdasági alapjait, a termelőeszközeit megteremtse, segítse ebben a gazdálkodókat.

Említettem, hogy jelentős mértékben növekszik az agrárgazdaság irányába felhasználható pénzeszközök összege 2001-ben és 2002-ben. Örömteli számomra, hogy ezeknek a szerkezete is változik. Örülök annak, hogy a beruházási támogatások aránya, illetve a szerkezeten belüli aránya lényegesen növekedni fog. Úgy gondolom, ezzel teremthetjük meg azt, hogy az országos átlagot meghaladó, 10 százalékot meghaladó mértékű beruházások jöjjenek létre az agrárgazdaságban.

Fontosnak tartom azonban mind ezeknél a támogatásoknál, mind a többi támogatásnál, hogy az eddig alkalmazott szisztémát, amiről már az Állami Számvevőszék a korábbi kormányzat működése kapcsán kifejtette a véleményét, egy kicsit megváltoztassuk. Az Állami Számvevőszék is rámutatott arra, hogy igazán nem nagyon fogalmazódnak meg itt az agrártámogatási rendszer kialakításakor preferenciák. Gyakorlatilag teljesen szétforgácsolódott a támogatási rendszer, számos jogcímen lehet hozzájutni. Mindenképpen célszerűnek tartanám, hogy jelöljük ki a hangsúlyokat, és tényleg olyan területekre irányítsuk ezeket a támogatásokat, amelyek húzóerők lehetnek, és multiplikátor hatás révén többszörösen jelentkezzenek majd az agrárgazdaságban.

Mondtam, hogy ezzel szemben sajnos a jelenlegi rendszer is az, ha megnézzük a 2000. évi támogatási rendszert, közel 100 jogcímen lehetett ilyen támogatásokhoz jutni. A jövedelemkiegészítő, költségcsökkentő támogatásoknál tényleg egy jövedelempótló rendszer érvényesült. Inkább az volt a cél, hogy minél több gazdálkodóhoz jusson el ez a támogatás, és kevésbé volt szempont, hogy megfelelő gazdasági hatékonyságot ösztönözzön, és azoknál a gazdálkodóknál késztesse a fejlesztést, akik igazán hatékonyan tudnak gazdálkodni.

Néhány szót hadd mondjak, említettem a dezinflációs politikát. Köztudott, hogy a kormány elég markánsan igyekszik az infláció csökkentését elérni. Eddig az agrárgazdaság vonatkozásában ez szinte magától is ment.

 

 

(18.20)

 

Sajnos, a Magyarországon tapasztalható túlkínálat miatt elég nyomottak voltak az agrárpiaci árak. Ennek kevéssé örültek az agrárgazdálkodók, annál inkább a fogyasztók.

Az idei évben már ettől eltérő tendenciát tapasztalhatunk. Az időjárási körülmények miatt sokkal szerényebb termés volt az idén, kisebb volt a kínálat. Ez már érzékelődik az értékesítési árakban, és ez előbb-utóbb meg fog jelenni a piaci árakban is.

Úgy gondolom, hogy a piacrajutási támogatásoknak meg kell próbálni olyan módjait kialakítani, ami ennek az inflációs hatásnak ellene hat. Tehát valahogy direktbe a termelőkhöz kellene eljuttatni a támogatást, olyan arányban, olyan mértékben, hogy ne a piacon, a fogyasztóknál realizálják a jövedelmüket.

Összefoglalásképpen én azt mondom - ahogy az elején is kifejtettem -, hogy egy jelentős összeg, jelentős növekmény áll rendelkezésre ahhoz, hogy az agrárgazdaságban egy fejlődési folyamat végre elinduljon. Úgy gondolom, ha ez a támogatási összeg okszerűen, célszerűen van fölhasználva, akkor a következő költségvetési vitakor, két év múlva már arról tudunk beszámolni, hogy az agrárgazdaság is jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, és talán majd kevésbé kell azzal foglalkoznunk, hogy ilyen preferációként fogalmazzuk meg az agrárgazdaságot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai