Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárásával egy nagy terjedelmű és nagy jelentőségű törvényjavaslat elfogadása előtt áll az Országgyűlés. A kétfokú rendes jogorvoslat bevezetése, a büntetőügyekben alkalmazható mediáció feltételeinek megteremtése, a távol tartás mint kényszerintézkedés törvénybe iktatása jelentős előrelépés a magyar jogalkotásban.

A büntetőeljárási törvény módosítását négy alapvető körülmény tette szükségessé. Egyrészt a törvény hatálybalépése óta a szakmai közvélemény fokozott várakozással tekint a négyfokúvá vált igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabb és megfelelő kihasználása elé. Ennek megvalósítása részben azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységet megteremtő szerepe a kétfokú rendes jogorvoslat bevezetésével visszakapná régi jelentőségét. Másrészt egy XXI. századi büntetőeljárási kódexhez méltó módon szükséges érvényre juttatni a restoratív igazságszolgáltatás elveit, azaz megteremteni a mediáció feltételeit. Harmadrészt, a kormány törekszik arra, hogy a családon belüli erőszak jelenségére adekvát választ adjon, és megteremtse e bűncselekmények megelőzésének hatékonyabb eszközeit. Negyedrészt, a törvény hatálybalépése óta eltelt két és fél évben összegyűlt, az igazságszolgáltatási szervek részéről érkezett tapasztalatok feldolgozása is időszerűvé vált.

Meggyőződésem szerint a törvényjavaslat mind a négy kérdéskörrel megfelel az Európai Unió elvárásainak, kiállja az alkotmányosság próbáját, korszerűbbé, ésszerűbbé és hatékonyabbá teszi a büntető igazságszolgáltatást. Ezt az is alátámasztja, hogy a bevezetni kívánt új jogintézmények lényegét illetően a törvényjavaslat parlamenti vitájában és a bizottságok előtt is egyetértés alakult ki még akkor is, ha egyes rendelkezéseket, jogi megoldásokat a javaslat bírálói kifogásoltak.

A törvényjavaslat terjedelméhez és jelentőségéhez képest viszonylag kevés módosító javaslat került benyújtásra, ami ugyancsak azt mutatja, hogy mind a kormánypártok, mind az ellenzék számára elfogadható, támogatható jogszabály készült. A módosító javaslatok közül a bizottsági módosító javaslatok olyan pontosításokat tartalmaznak, amelyek egyértelművé teszik a törvényjavaslat elvi jelentőséggel bíró rendelkezéseit. Kiemelendő a titkos adatszerzés, illetőleg a titkos információgyűjtés eredményének felhasználására vonatkozó szabályozás differenciálását, kellő pontossággal történő meghatározását tartalmazó javaslat, továbbá a harmadfokú bíróság revíziós jogkörének bővítésére, ezáltal a törvénysértések szélesebb körű orvoslására irányuló javaslat.

A kormány támogatta dr. Balogh László képviselő úr valamennyi képviselői módosító javaslatát. Szükségesnek tartom tárgykörükre tekintettel ezek közül néhánynak a megemlítését. A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságának a felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást indokolt kiegészíteni. A jelenlegi szabályozás szerint a törvényben meghatározott határidő lejárta után továbbra is a másodfokú bíróság vizsgálná felül a kényszerintézkedés indokoltságát, a harmadfokú eljárás bevezetésével azonban ezen a szabályon mindenképpen módosítani kellett azért, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy bár harmadfokú eljárás van folyamatban, a kényszerintézkedés indokoltságát még mindig a másodfokú bíróság bírálja felül. Ezzel szorosan összefügg az a javaslat, amely értelmében a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatására utasítás esetén pedig addig tart, amíg a megismételt eljárásra utasított bíróság az ügydöntő határozatát meg nem hozta.

A büntetőeljárás jogszerű, szakszerű és kiszámítható lefolytatásának egyik pillére a nyomozó hatóság és az ügyész kapcsolatának megnyugtató rendezése, a hatáskörök pontos elhatárolása. E téren jelentős az a javaslat, amely értelmében a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, ha az ügyész a feljelentés kiegészítését, illetve a nyomozást a nyomozó hatóság hatáskörébe utalja. A törvényjavaslatba beiktatott közvetítői eljárást érintően jelentősége van annak, hogy kivel kell közölni a közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot. A rendelkezés vonatkozásában tett módosító javaslat szerint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hivatallal is közölni kell a határozatot. A felsoroltakon kívül a kormány által támogatott módosító javaslatok a törvényjavaslat teljesebbé, jobbá tételét szolgálták, ezért jelentőségük igen fontos.

Nem támogatta a kormány azokat a képviselői módosító javaslatokat, amelyek jobbító szándékkal ugyan, de a törvényjavaslat céljaival, főbb törekvéseivel ellentétes irányt mutattak. Nem támogathatók azok a javaslatok, amelyek a jelenleg hatályos törvényszöveg hatályban tartására irányultak olyan tárgyköröket érintően, amelyekben a kormány szándéka teljesen egyértelműen a változtatás volt. Több, a kormány által nem támogatott módosító javaslat érintette a nyomozás határidejének meghosszabbításával kapcsolatos jogokat, illetve magát a határidőt, a távol tartás leghosszabb tartamát, valamint egyes eljárási cselekmények lefolytatására meghatározott határidőket. A törvényjavaslatban szereplő valamennyi, a módosító javaslatokkal érintett határidő és időtartam meghatározását hosszas egyeztetés előzte meg, amelynek során figyelembe kellett venni és gondosan mérlegelni alkotmányos érdekeket, az eljárás ésszerűsítését, korszerűsítését megjelenítő, továbbá jogalkalmazói szempontokat. Ezt követően alakultak ki a törvényjavaslatban meghatározott határidők és időtartamok, amelyek meggyőződésem szerint megfelelnek minden felsorolt szempontnak, ezért azokon nem volt indokolt változtatni.

A törvényjavaslat a büntetőeljárással összefüggő tárgyú más törvényeket érintően is tartalmaz módosításokat a szükséges és indokolt mértékben. Amint arra a korábbiakban már utaltam, egy nagy terjedelmű és nagy jelentőségű törvényjavaslatról van szó, a módosítások elengedhetetlenek az európai uniós jogalkotási kötelezettségünk végrehajtása, a büntetőeljárás racionalizációja, valamint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében. Kérem ezért tehát, hogy támogassák majd a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet.