Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Közismert, hogy 1994-98 között az Országgyűlésben jelentős alkotmány-előkészítő munka folyt. Az akkori kormánytöbbség, lemondva arról, hogy kétharmados többségére támaszkodva új alaptörvényt fogadjon el, megállapodást kötött az ellenzéki pártokkal a széles körű konszenzuson alapuló alkotmányozásról. Az ötpárti megegyezés nyomán az Országgyűlés módosította az alkotmányt és a Házszabályt, és ennek alapján 25 tagú alkotmány-előkészítő bizottság jött létre, melynek élén a házelnök állt.

Az alkotmány-előkészítés folyamatát számos politikai konfliktus kísérte, végül azonban 1996. december 17-én a parlamentben döntés született az új alkotmány szabályozási elveiről. A 119/1996. számú országgyűlési határozatot - mely pontosan három évvel ezelőtt, 1996. december 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben - 287 igen és 34 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az új alkotmány szabályozási elvei mögött tehát széles körű konszenzus húzódott meg. A szabályozási elvek alapján elkészült az új alkotmány normaszöveg-tervezete, melyet szakmai körökben megvitattak és a további munka alapjának tekintettek. E tervezetet azonban idő hiányában már nem tudta a Ház megvitatni, az új Országgyűlés megalakulásával pedig az alkotmányozási folyamat félbeszakadt.

Tisztelt Ház! Az alkotmány-előkészítés jelentős tudományos háttérre támaszkodott. Az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének koordinálásával csaknem száz alapozó tanulmány készült, s az intézet, illetőleg az Igazságügyi Minisztérium szervezésében több tucat szakmai tanácskozás zajlott le neves külföldi alkotmányjogászok részvételével. A kutatási eredményeket az IM szakmai előkészítő munkaanyaga, illetőleg az intézet átfogó alkotmánykoncepciója összegezte. E dokumentumok jelentős segítséget nyújtottak az alkotmány-előkészítő bizottság munkájához.

Az alkotmányozás egész folyamatát végigkísérte a vita arról, hogy fennáll-e avagy sem alkotmányozási szükséghelyzet. 1994-98 között s napjainkban egyaránt elmondhatjuk, hogy ilyen helyzet nincs, ám számos szakmai érvet sorakoztathatunk fel egy új alaptörvény megalkotása mellett. Hatályos alkotmányunk nem szabályozza átfogóan a közpénzügyeket, egyetlen jogtétel, a 7. § (1) bekezdése kivételével hallgat a nemzetközi jog és a belső jog kapcsolatáról, csupán néhány rendelkezést tartalmaz az alkotmányvédő szervekről. Hiányos az emberi és az állampolgári jogok katalógusa is. Mostani alaptörvényünk csak közvetetten mondja ki a kényszermunka és a kötelező munka tilalmát, nem szabályozza átfogóan a személyhez fűződő jogokat, nem sorolja fel azokat a célokat, amelyek érdekében az állam a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogokat korlátozhatja.

Alaptörvényünkben, a gyakori módosítások miatt is esetenként egymásnak ellentmondó rendelkezések is megjelennek. Emellett az Alkotmánybíróság jogfejlesztő gyakorlata is megköveteli, hogy áttekintsük e testület határozatait, és ennek alapján - amennyiben szükséges - korrekciókat hajtsunk végre alkotmányos berendezkedésünkön. Az alkotmányozás folytatása és egy új alaptörvény megalkotása ugyanakkor az Alkotmánybíróságot is arra kötelezi, hogy felülbírálja a korábbi, az új alaptörvénnyel ellentétes határozatait.

Az alkotmány módosítását a kormány is szükségesnek tartja, hiszen három olyan koncepciót terjesztett az alkotmány- és igazságügyi bizottság elé, melyek az alaptörvény jelentős mértékű változtatását irányozzák elő. A bizottságban egyébként konszenzus született az Alkotmánybíróságra vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás módosításáról, míg a jogalkotással és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos koncepció esetében a kormány és az ellenzék között nem jött létre megegyezés. Az alkotmányozás folytatása e tárgykörökben is lehetőséget biztosíthat arra, hogy az Országgyűlés kiegyensúlyozott, valamennyi parlamenti párt álláspontját figyelembe vevő megoldást fogadjon el.

Tisztelt Ház! Mindezek alapján az indítványt aláíró két szocialista képviselőtársammal együtt javasolom, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt az alkotmányozási munka továbbfolytatására, és a 119/1996. számú országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően készítse elő az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot, mégpedig olyan határidőt figyelembe véve, hogy azt az Országgyűlés a millenniumi év befejezéséig, 2001. augusztus 20-áig elfogadhassa.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)