Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! 2010 előtt a szocialista kormányok idején a gazdaság csökkenése és a munkanélküliség drasztikus növekedése volt a jellemző. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.)A kormányváltás óta eltelt időszakban a Fidesz-KDNP-kor­má­nyok kiemelten kezelték a magyar gazdaság fellendítését, a munkanélküliség csökkentését. Számtalan szám elhangzott már a mai vitában erről.

A reformoknak és a magyar emberek áldozatos munkájának köszönhetően a magyar gazdaság erősödött az elmúlt években. A munkanélküliség jelentősen csökkent 2010 óta, mint hallottuk, 12 százalékról 4,3-4,4 százalékra. A magyar kormány stabilizálta a költségvetést, és növekvő pályára állította az ország gazdaságát. Mindez lehetőséget teremtett egy hosszú távú megállapodás megkötésére a munkaadók és a munkavállalók között, a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér jelentős növekedésére és a közszférában dolgozók bérszínvonalának kiszámítható emelésére.

Tisztelt Országgyűlés! A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatása tekintetében is ezek az intézkedések változást hoztak. A 2000-es évek első felében igen magas volt a harmadik országokból Magyarországon munkát vállalók száma. A legtöbb munkavállalási engedély román, ukrán és szlovák állampolgárok részére került kiadásra. A külföldi munkavállalók létszáma a hazai munkaerőpiacon 2004-ben volt a legmagasabb, mintegy 64 ezer fő, majd Magyarország uniós csatlakozását követően jelentős csökkenés következett be. 2009 és ’13 között a munkavállalási engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli és Magyarországon dolgozó uniós állampolgárok létszáma egyaránt 10-10 ezer fő körül alakult. A harmadik országokból származó foglalkoztatottak száma ezt követően is tovább csökkent, míg az Unióból érkező munkavállalók száma valamelyest növekedett az elmúlt években.

A külföldiek foglalkoztatása 2002-től kezdve leginkább a közép-magyarországi régióban összpontosult. Ezen belül kiemelkedő a főváros jelentősége, amely a külföldiek foglalkoztatásának egyik meghatározó központja. A harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatása területileg eltér az Unión belülről érkezőkétől. Míg a harmadik országokbeliek szá­ma a dél- és észak-alföldi, valamint nyugat-du­nán­túli régiókban a legmagasabb, addig a szabad moz­gás és tartózkodás jogával rendelkező uniós állam­polgárok jellemzően a fejlettebb közép-dunán­túli régióban vállalnak munkát. A legnagyobb számban foglalkoztatottak nemzetisége jelenleg is a románok, szlovákok, illetve ukránok.

A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának az aránya tehát a 2002-es év 1,3 százalékáról 2010-re 0,7 százalékra, majd 2016-ra 0,4 százalékra mérséklődött. A 2010-es kormányváltás után bekövetkezett foglalkoztatásbővülés tehát teljes egészében, mondhatjuk nyugodtan, a hazai munkaerőforrások bevonásával valósult meg.

(18.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg, hogy néhány képzési, átképzési programra hívjam még fel a figyelmet, amelyek jelentősen segítették, illetve segítik ma is, jelenleg is a munkaerőpiaci helyzetet, illetve a foglalkoztatáspolitikát.

A kormány elkötelezett a tekintetben, hogy a köz­szférából kilépő személyek versenyszférában történő elhelyezkedését elősegítse. Az érintett személyeknek felajánlja a kormány a különféle foglalkoztatás-elősegítő képzésekben való részvétel lehetőségét. A piaci igényeknek megfelelő tanfolyamok megvalósítását támogatjuk, mivel az új szakképzés megszerzésével jelentősen növekszik az adott személyek foglalkoztatási esélye. A megyei, illetve a fővárosi kormányhivatalokban, valamint a járási hivatalokban a foglalkoztatási osztályok a tanfolyamok indításához szükséges forrásokkal rendelkeznek. Mindezen túl más támogatási formák is rendelkezésre állnak, amelyeket személyre szabottan is felajánlanak a járási hivatalok az álláskeresők számára.

Az átképzésre az „Út a munkaerőpiacra” program ad lehetőséget, amelynek a keretében 25 év feletti álláskeresők és inaktívak képzését támogatja a kormány. Ezzel egy időben lehetőség van arra is, hogy a költségvetési szervnek nem minősülő munkáltató adókedvezményt, támogatást kapjon, ha a közszférából kilépett személyt alkalmaz. A „Karrier híd” program keretében a munkáltatók részére biztosított adókedvezményt, valamint bértámogatást is igényelhet a munkaadó a járási hivataloktól. Ugyanezek a lehetőségek, átképzési-továbbképzési lehetőségek állnak rendelkezésre a kis- és közepes vállalkozások és családi vállalkozások számára is, amiket rugalmasan lehet a vállalkozások specializációja számára is biztosítani.

Szeretném még kiemelni azt a közfoglalkoztatási pilotprogramot, amely szintén hozzájárul a foglalkoztatáspolitika támogatásához. 2016. július 1. napján indult el ez a speciális közfoglalkoztatási program, amelynek a célja a mentális, szociális vagy egészségügyi okból foglalkoztatásba be nem vonható álláskeresők foglalkoztathatóságának a növelése. A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata a munka­erő­piaci szolgáltatási támogatás nyújtása, amely szolgáltatás megvalósítására 62 millió forint került biztosításra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének a terhére. A szolgáltatás nyújtásának célja, hogy a speciális közfoglalkoztatási programban részt vevők számára elősegítse az elsődleges vagy a másodlagos munkaerőpiacon történő kilépés lehetőségét.

Végül hadd említsek még egy képzési programot, amely a GINOP-ban valósul meg, egy GINOP‑os pályázat keretein belül: a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességét fejlesztését célzó tematikus projektek támogatása. Ennek a pályázatnak a keretében munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek pályázhatnak többek között az idősebb generációk munkaerőpiaci védelme érdekében megvalósítandó tevékenységekre. E pályázat tervezett kiemelt témái többek között az idősödő társadalomból fakadó munkaerőpiaci kihívások kezelése és az aktív idősödés elősegítése, a munkahelyi diverzitás kezelése és az ezzel járó lehetőségek kihasználása, a generációk közötti együttműködés elősegítése a munkahelyeken, illetve a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem.

Azt gondolom, hogy ezek az eszközök, ezek a képzési, átképzési támogatási formák is hozzájárultak és hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitikában a pozitív eredményeket meg tudjuk őrizni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)