Készült: 2024.03.28.12:00:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

212. ülésnap (2017.04.10.), 203. felszólalás
Felszólaló Dr. Szanyi Tibor
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZANYI TIBOR európai parlamenti képviselő, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Jelzem így elöljáróban, hogy roppant nagy szolidaritással vagyok a szemléltető gyakorlatokkal szemben, már csak azért is, mert az Országgyűlés elnökével szemben én már nyertem egy szemléltetésügyi pert, bár az kétségtelenül eléggé manuális volt.

Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor és Varga László kollégáimat követően és főképpen a jobboldal majdnem egyórányi demagóg szövegelése helyett beszéljünk tovább a tényekről.

Jómagam nem vagyok ugyan a kapitalizmus feltétlen híve, ám azt Marx óta pontosan tudhatjuk, hogy az árakat, konkrétan a munkaerő árát, amit közkeletűen munkabérnek is szoktunk nevezni, alapvetően a keresleti-kínálati összefüggések határozzák meg.

Amikor a munkabérek magyarországi színvonalát nézzük, valóban keserves állapotokat láthatunk. Természetesen lehet hőbörögni azon, hogy az úgynevezett gonosz multik tőlünk nyugatabbra többet fizetnek a dolgozóiknak, csak éppen azt is kell látni, hogy ugyanezen multik Magyarországon is magasabb bérszínvonallal működnek, mint a magyar versenytársaik.

Egész konkrétan: ha egy multi álláshirdetést ad fel, rendszerint tömegek jelentkeznek rá, miközben mások munkaerőhiányról panaszkodnak, jobb híján. De rendben, jó kurucosan verjünk rá a multikra! Mától kezdve, mondjuk, a CBA dupla bért fizessen, és higgyék el, a Tesco összes dolgozója ott fog nála jelentkezni! A magyar cégek szó szerint és pillanatok alatt meg tudnák fojtani valamennyi itt lévő külföldi versenytársaikat, ha bérajánlataikkal rendre a multikra vernének. Ez lenne ám az igazi hevület, úgy nemzetileg! Hogy egyes profitéhes tulajdonosok ezt nem akarják kigazdálkodni, hát ez ügyben nem tudok jobbat mondani, tessék csak ismét belelapozni a tankönyvekbe, azok hosszasabban is elmagyarázzák a miérteket.

Tisztelt Országgyűlés! Bérkülönbségek sajnos mindaddig lesznek, amíg kapitalizmus van, még egy olyan pici országban is, mint Magyarország, Budapesten jóval többet keresnek az emberek az ország más pontjaihoz képest, erről Gúr Nándor az imént elég elokvensen beszélt, és sajnos létezik kelet-nyugati szakadék is, sőt még az USA igencsak integrált nemzetgazdaságában is hatalmas tagállami, illetve regionális bérkülönbségek vannak, hát még Európában. Ha ennek a mozgatórugóit valaki jobban meg akarja ismerni, beszélgessen el például Csányi Sándorral, vajon a romániai OTP-fiókok dolgozóinak miért fizetnek kevesebbet, mint a magyar munkatársaknak, de akár olyan legendás vállalkozóinkkal is el lehet beszélgetni, mint például Mészáros Lőrinc, hogy az ő cégében kizsákmányolt dolgozók miért is pont annyira kizsákmányoltak, mint kis hazánk bármely más oligarchájánál. Szerintem bátran észlelhetjük, hogy általában azokban az országokban magasabbak a munkajövedelmek, ahol az egy főre vetített nemzeti jövedelem, az a bizonyos híres GDP is magasabb. Természetesen sok múlik a helyi szakszervezetek élénkségén, a társadalmi szolidaritás adott színvonalán is, de összességében nem lehet attól elszakadni, hogy ez az egész téma egy igazi versenyképességi probléma, márpedig a versenyszabályokat emberek alakítják.

Amiről a képviselőtársaim már szóltak, a Magyar Szocialista Párt például a 2014-es európai parlamenti választási programjának az élére tette az úgynevezett európai minimálbér elérését, és nem is eredménytelenül, mert ma már egyre több EP-határozat tartalmazza ezt az elemet elérendő célként. Persze senki ne gondolja azt, hogy az európai minimálbér azt jelentené, hogy a magyar benzinkutas holnaptól ugyanannyit fog keresni, mint a luxemburgi, meg azt se persze, hogy ugyanannyit, mint a bolgár társa.

Az európai minimálbér ‑ ismét­lem ‑ konkrétan annyit tesz, hogy az adott országban a minimálbér ne legyen kisebb, mint a helyi bruttó átlagkereset 60 százaléka. Magyarországon 2017 januárjában 273 800 forint volt a bruttó átlagkereset, ennek 60 százaléka 164 280 forint, ennyinek kellene lennie Magyarországon a minimálbérnek, ha európai minimálbérben gondolkodna a kormány.

Ehhez képest mennyi a minimálbér? 127 500 forint. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett európai minimálbérhez képest Magyarországon durván havi 40 ezer forint a lemaradás ‑ ez a pillanatnyi állapot. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Budapesten, igen, 100 ezer forinttal magasabb az átlagkereset, mint a szomszédosnak mondható Nógrád megyében. Szóval először ezeken kellene elmélázni, és nem ostobaságokat beszélni, meg úgy általában Brüsszelről hablatyolni.

Itt jegyzem meg, és nagy örömmel jeleztem be, hogy a holnapi nap során, pontosan a vidéki térségek leszakadását megakadályozandó, az Európai Parlamentben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az Európai Parlament, illetve az Európai Bizottság közös alakításában a kezdeményezésemre az európai smart villages programot indítjuk el. De vissza… (Az elnök ismét csenget.) Köszönöm, frakciókeretre megyek. (Derültség.) Egyébként az Európai Parlamentben (Az elnök ismét csenget.) megkérdeztem néhány nyugat-európai szélsőséges és radikális párt képviselőjét… (Közbeszólások.)




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai