Felszólalás adatai

DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Stumpf István miniszter úr a minap tett egy kijelentést, mely szerint ideje lenne áttérni a betartás demokráciájáról a párbeszéd demokráciájára. Az igazi kérdés az, hogy egyáltalán a választások után miért kellett áttérni a párbeszéd demokráciájáról a betartás demokráciájára, miért kellett feladni a kormány politikájában egy olyan demokráciamodellt, amely 1988-90 között alakult ki, és alapvetően konszenzusos demokráciamodell volt, és miért kellett áttérni egy olyan modellre, amely sokkal inkább a többségi elvet érvényesíti - durván -, a konszenzust feladja, és az erő pozíciójából próbál tárgyalni, felrúgja a szokásjogokat, illetve néhány esetben átlép a törvényes kereteken, néhány esetben az alkotmányosság keretein is. Demokráciákban a párbeszéd nem felhívásokban nyilvánul meg; demokráciákban a párbeszéd a párbeszéd intézményein keresztül működik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvetően a kormány felelőssége, hogy a párbeszéd intézményei ma Magyarországon hiányosan vagy éppen korlátozottan működnek. 1994-ben az SZDSZ a kormánykoalíció tagjaként törekedett a párbeszéd intézményeinek bővítésére. Lehetővé tettük, hogy a 28 százalékkal rendelkező ellenzék 33 százalékkal vehessen részt a bizottságokban. Lehetővé tettük, hogy ne a mindenkori kormánypártok monopóliuma legyen vizsgálóbizottságot felállítani a parlamentben. Bevezettük az azonnali kérdések intézményét. Ezek mind olyan parlamentáris intézmények voltak, amelyek intézményes keretek között lehetővé tették a kormány és az ellenzék közti párbeszédet.

A kormánytöbbség ezzel szemben jó néhány esetben túllép a kétharmados törvények körén, és inkább azon gondolkozik, hogy hogyan lehetne megkerülni ezt a korlátot, hogyan lehetne elkerülni a párbeszédnek ezt az intézményét, amely önmagában is arról szól, hogy kormánypártoknak és ellenzéki pártoknak párbeszédet kell folytatniuk egymással - ezért vannak a kétharmados törvények. Szerencse, hogy az Alkotmánybíróság rendkívüli jelentőségű határozatot hozott, amikor kimondta azt, hogy kétharmados törvényeket nem lehet feles, egyszerű kormánytöbbséggel erodálni.

A kormánytöbbség a választások után korlátozta a parlament munkarendjét, önkényesen másfajta munkarendre tért át. Ebben a kérdésben szintén az Alkotmánybírósághoz fordultunk. A kormánytöbbség megakadályozta a vizsgálóbizottságok felállítását, elszabotálja azoknak a vizsgálóbizottságoknak a felállítását, amelyek szintén arra valók, hogy intézményesített keretben kérdéseket lehessen tisztázni a kormánypártok és az ellenzéki pártok között. Sőt, azt is mondhatnám, hogy a kormánypártok bizonyos értelemben még csak tárgyalni sem hajlandók az ellenzék felvetéseit. A parlamentben valójában az ellenzéki felvetések szolgálják azt, hogy párbeszédet folytathassunk róla.

Az SZDSZ konstruktív ellenzékként a kormánypártok vagy a kormány törvényi előterjesztései közül harmincötöt támogatott. Mindössze tizenhét esetben szavazott nemmel, és nyolc esetben tartózkodott. Az ellenzéki lét számunkra tehát nem azt jelenti, hogy automatikusan a nem gombhoz nyúlunk.

(13.40)

Ezzel szemben az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslatok közül hatnak még a tárgyalását is megakadályozták a kormánypártok, s a másik három sem került tárgyalásra ez idáig.

Egy másik terepe a párbeszédnek: az érdekegyeztetés mechanizmusai, az érdekegyeztetés fórumai. Itt egy nemzetközi szervezet, a szakszervezetek egyik nemzetközi szövetsége kellett ahhoz, hogy a kormányt megállítsa, és a munka törvénykönyve módosítását visszavonassa, illetve felfüggessze annak tárgyalását.

A harmadik intézményes terepe a párbeszédnek: a közszolgálati sajtó, a közszolgálati rádió és televízió, amelyekben a kormány részéről megvalósult egyfajta párbeszéd az ellenzékkel, de a probléma az, hogy ez a párbeszéd egyedül a MIÉP-re korlátozódott. Azt kell mondanom, ez a párbeszéd valóban sikeres, hiszen a kuratóriumok esetében itt teljes az együttműködés.

Úgy gondolom, a kormánynak fel kell hagynia azzal a politikával, amelynek a célja a párbeszéd intézményeinek ellehetetlenítése. Rehabilitálni kell ezeket az intézményeket. Ezeken az intézményeken keresztül az SZDSZ természetesen kész a párbeszédre, hiszen a demokráciának épp az a lényege, hogy az intézmények erodálása nélkül, ezeken az intézményeken keresztül folytasson párbeszédet egymással kormány és ellenzék.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)