Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Ebben a költségvetési vitában olyan sok szó esett a gyermekek és a családok érdekeiről, hogy büntetőjogászként úgy gondoltam, hogy szeretném bemutatni néhány olyan aspektusát a gyermekek és a családok életének, amit, úgy gondolom, önöknek ismerniük kell. Nem öncélúan teszem ezt, hanem azzal a kéréssel, hogy ha már ilyen jó gazdasági eredményeket tud felmutatni az ország, mint ahogy elhangzott ebben a költségvetési vitában, akkor ne csökkentsék a gyermekvédelmi rendszer és a benne dolgozók költségvetését, hanem ellenkezőleg: növeljék meg azt radikálisan. A gyermekvédelmi rendszer megroppan, nagy bajban van.

Én most jogerős bírói ítéletekből fogok idézni önöknek, remélem, hogy megnyerve képviselőtársaimnak a figyelmét. Körülbelül 8 ezer súlyosan bántalmazott, illetve elhanyagolt gyerekkel foglalkoznak a jelenleg körülbelül 80 ezer forintot kereső családgondozók és más gyermekvédelmi szakemberek. Hogy milyen ügyekkel foglalkoznak, hangsúlyozom, körülbelül nyolcezres nagyságrendben, abba szeretnék betekintést adni.

Előre is elnézésüket kérem, hogy olyan kifejezések fognak elhangzani itt, amik ezek között a falak között nem szoktak. Önöknek ezt most körülbelül tíz percen keresztül, amíg a beszédidőm tart, mindössze hallgatni kell. Kérem, hogy gondoljanak arra, hogy a benne szereplő gyermekeknek mindezt el is kellett szenvedniük, illetve, hogy a velük dolgozó családgondozóknak pedig ez a napi munkájuk, hogy ilyen gyermekekkel, ilyen helyzetben lévő kiszolgáltatott családtagokkal foglalkozzanak. Tehát ezek jogerős ítéletekből vett részletek, körülbelül tizenötöt hoztam magammal, meglátjuk, mennyire lesz időm, és kérném szépen a figyelmüket.

A gyerekekkel való ‑ idézőjelbe tett ‑ nevelés és veszekedések során a vádlott a gyerekeknek olyat mondott, hogy nem lesz belőlük ember, genetikai hulladékok, rohadjanak meg, dögöljenek meg. Az élettársával, S. K.-val való veszkedések közepette előfordult, hogy többször leköpte és bántalmazta is oly módon, hogy tenyérrel pofon, illetőleg fejen ütötte, vagy megszorongatta az arcát és az állát.

Ezen bántalmazásoknak a tíz év körüli kiskorú gyermekek is több esetben szem-, illetve fültanúi voltak, és olyan eset is előfordult, amikor a kétéves gyermek is tanúja volt az ilyen veszekedéseknek. Ekkor az édesanyjához szaladt, és megszorítva a lábát, hozzábújt. A vádlott magatartása miatt S. K. sértett szinte állandóan félelemben élt, ugyanígy félelemben, rettegésben éltek a sértett gyermekei is, ez az iskolai eredményükön és viselkedésükön is meglátszott.

A következő jogeset: az átköltözés után meg nem határozható számban előfordult, hogy a vádlott a testileg fejletlen tízéves sértettel hüvelyi közösülést kísérelt meg, de behatolnia nem sikerült. Ekkor a hímvesszőjét a sértett combjaihoz dörzsölte, és kielégüléskor az ondóját a gyermek lábára engedte. A vádlott a lánya szexuális zaklatásakor általában ittas állapotban volt. A vádlott rendszeres italozása miatt a kiskorú gyermek átköltözött a harmadik szobába, ahol nem volt fűtés. A vádlott a kiskorú gyermek szexuális zaklatását folytatta, bement a szobájába és ott zaklatta, de előfordult, hogy a konyhában is rátámadt.

Előfordult olyan is, hogy a vádlott arra kötelezte a lányát, hogy a jelenlétében DVD-lemezre rögzített pornófilmet nézzen. Ha a tízéves kislány elfordult, rászólt, hogy nézze, hogy tudja, mit és hogyan kell csinálnia. A testileg fejletlen, éjszakai vizelettartási zavarokkal is küzdő kiskorú gyermek a vádlott szexuális zaklatásától zárkózottá vált, és mivel a vádlottnál történő elhelyezésekor még csak ötéves volt, és ebben a csonka családban nem volt rajta kívül nő, sokáig nem fogta fel, hogy a vádlott zaklatása nem természetes. Arra is gondolt, mivel nincsen anyja, a vádlott zaklatása a felvilágosítás része, és azt hitte, hogy neki az anyját kell helyettesítenie.

A következő jogesetben egy kétéves gyerekről van szó, aki aztán életveszélyes sérüléseket szenvedett el végül a hosszabb, rendszeres bántalmazásoktól ‑ ebből egy kis epizód. Ebben az időszakban, míg a másodrendű vádlott szüleinél éltek, több alkalommal előfordult, hogy az elsőrendű vádlott a kisgyermekkel kiabált, illetőleg erőszakos módon próbálta rávenni akaratának érvényesítésére. Ilyen eset volt, amikor a szobatisztaság elérése érdekében egy teljes napig bilin ülésre kényszerítette a gyermeket. Szegény nem ebbe halt bele majdnem, hanem a rendszeres bántalmazásokba, de itt látszik az, hogy a lelki terror és a fizikai bántalmazás hogy függenek össze.

Egy másik jogeset: a vádlott azzal a magatartásával, hogy lánya előtt többször hangoztatta, megöli az anyját, illetve magából kivetkőzve a gyerek szeme láttára az anyát testszerte összeszurkálta, szülői kötelességét súlyosan megszegve, gyereke erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. A bűncselekményt követően gyermekkorú 1. számú tanút pszichiátriai kezelésre kellett hordani.

Lássuk, milyen ügyekkel foglalkozik még a gyermekvédelem!

Amikor az 1. számú sértett tanköteles lett, másodrendű vádlott rendszeresen koszos ruhában vitte az iskolába a hatéves gyereket. Nem kapott megfelelő élelmet, ezért többször is előfordult, hogy az utcán idegen személyektől kéregetett. A gyerekek rendszeres étkezését ‑ ez későbbi része az ítéletnek, de még ugyanebben az ügyben ‑ továbbra sem biztosították, olyan is előfordult, hogy a másodrendű vádlott a rászorult családok nyári étkeztetése keretében biztosított ingyenételért nem ment el. Az 1. számú sértettet a vádlottak napközibe nem járatták, holott ott kedvezményes ellátásban részesült volna. Emiatt az 1. számú sértett és az 5. számú sértett is rendszeresen kéregettek az utcán. Az éhség miatt a gyermekek alkalmanként a saját székletüket ették meg.

Látszik, hogy a gyermekétkeztetésnek a támogatása nem oldja meg például ezeknek a gyerekeknek a problémáját, mert itt gyermekvédelmi beavatkozásra van szükség. Ahhoz pedig arra van szükség, hogy felemeljék a jelenleg 80 ezret kereső családgondozóknak a fizetését, akik ezekkel az ügyekkel foglalkoznak, hogy ne hagyják el az országot, és legyen elég családsegítő, családgondozó és gyermekvédelmi szakember.

A vádlott a válófélben lévő felesége, a sértett után futott egy másik jogesetben, majd körülbelül 15 méter megtétele után utolérte, és a hajánál fogva visszarántotta őt. Ezután hátulról, jobb kezével magához szorítva és a sértett fejét erőszakkal balra, majd jobbra fordítva arcának mindkét oldalán egy-egy vágást ejtett. Eközben a vádlott fiatalabb, hatéves gyermeke az apja lábába csimpaszkodva, azt megharapva próbálta anyját védeni.

(8.50)

A vádlott ezt követően a helyszínről elmenekült, az elkövetéshez használt kést ismeretlen helyre tette.

A következő jogeset: az otthonukban rendszeresen trágár módon beszélt a vádlott nevelőapa a gyermekkorú F. A. sértettel ‑ elnézést a kifejezésért ‑, fogyatékos gecinek, fogyatékos köcsögnek és papagájnak csúfolta a gyermeket, sőt…

ELNÖK: Képviselő asszony, tisztelettel kérem önt, még akkor is, ha jogeseteket ismertet ‑ mivel ezt az adást nagyon sokan hallják az országban ‑, ha lehet, ne használja azokat a kifejezéseket, amelyeket ebben a Házban egyébként nem használunk. Köszönöm. (Dr. Schiffer András: Ez a valóság!)

MORVAI KRISZTINA európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat megint csak szeretném emlékeztetni ‑ természetesen követem elnök úr kérését ‑, az a különbség, hogy ön ezt megteheti, de az a kisgyermek, akinek ezt nap mint nap hallania kell, nem teheti meg, hogy azt mondja: kérem, hogy most hagyjátok abba, kedves szülők, ezeket a kifejezéseket. Mondom, nem öncélúan olvasom fel ezeket, hanem azért, mert arra kérem önöket, hogy alaposan emeljék meg a gyermekvédelmi rendszer költségvetését.

Úgy hallom, hogy meghaladják a képviselők ingerküszöbét a szexuális abúzusról szóló jogesetek, amelyekből egyébként körülbelül ötszáz van jogerős ítéletként évente, tehát nem egy-egy ilyen ügy van, hanem évente legalább ötszáz, ami csak a jéghegy csúcsa, hiszen itt óriási a látencia. Tehát kihagyom azokat, ahol nemi erőszakról van szó, adott esetben óvodás gyermekek sérelmére.

Közvetlen szem- és fültanúi csupán ezt megelőzően a családi veszekedésnek voltak a gyermekek, kiskorú K. V. és kiskorú K. F. csupán ezt követően mentek be a nagyszobába, amikor az Országos Mentőszolgálat dolgozói édesanyjukat ellátták, a rendőrök azonban eltávolították őket a nagyszobából. Itt az édesanya sérelmére emberölés kísérletét követte el az apuka.

A vádlott mintegy húsz éve rendszeresen nyugtatókat szedett ‑ ez egy édesanya ‑, főként Xanax nevű gyógyszert. Elkeseredése egyre fokozódott, amikor egy napon reggel arra ébredt, hogy az apja ittasan az anyjával veszekszik ‑ tehát a nagyszülők ‑, elhatározta, hogy öngyilkos lesz, ám előbb megöli a két kislányt is. Elnézést, hogy ilyen lelki terheket teszek önökre. Összeszedte a saját és a két kislány összes hivatalos igazolványát és iratát, majd egy plédet, egy üveg narancsüdítőt és csokis gabonapelyhet csomagolt be. Ezután az udvarról, a melléképületből zsineget vágott le, és a két kisgyermekkel elindult, hogy a tervét megvalósítsa. A faluból kiérve az erdősáv mentén a vádlott egy elhagyatott helyen megállt, a plédet az út mellett az erdősáv szélén leterítette, amire a gyermekeket leültette, és figyelmüket az eléjük tett étellel és itallal kötötte le. Amíg a gyermekek a pléden ülve ettek, ő az út mentén néhány lépéssel arrébb tüzet rakott, mindent elégetett. Eközben a gyermekekkel közölte, hogy rövidesen meghalnak, valamennyien együtt, és mindannyian a mennyországba költöznek. A gyermekkorú sértett 1. kijelentette ezt hallva, hogy nem kíván a mennyországba menni, még a földön szeretne élni. A két kislány sírni kezdett, azonban a vádlott ekkor sem állt el a tervétől. Elővette az egyik zsinórt, és az erdősáv egy kisebb benyílójában lévő kiszemelt faágra felkötötte. A másik zsinórt rövidre fogta, majd a pléden ülő gyermekkorú sértett 1.-hez lépve a nyaka köré tekerte, és kis erővel megszorította. A kislány nem védekezett, sorsába beletörődve csak sírt, és tűrte a zsinór szorítását. A pléden a másik kislány, gyermekkorú sértett 2. ült, és sírva nézte a testvérét, illetve az anyját. A végén aztán megmenekültek, mert a nagymama az utolsó pillanatban megérkezett. S remélhetőleg a 80 ezer forintot kereső családgondozó ebben az esetben is a család segítségére sietett.

Elnézést kérek, még jóval többet is szerettem volna ismertetni, de mind a 8 ezret, amivel a gyermekvédelmi rendszer foglalkozik, természetesen nem tudom. Ám még annál is többel foglalkozna akkor, ha lehetőség lenne rá, infrastruktúra lenne rá, lennének megfelelő jövedelmi viszonyok.

Hálásan köszönöm elnök úrnak, hogy eltűrte, hogy ilyen témáról beszéltem. Önöknek is köszönöm, hogy türelemmel végighallgatták. Nagyon kérem, hogy ebben a témában legyen a pártok között egyetértés, kezdeményezzék és szavazzák meg azt, hogy a gyermekvédelmi rendszert ebben a költségvetésben sokkal erőteljesebben támogatják. Megérdemlik a gyerekek is, és megérdemlik a velük dolgozó gyermekvédelmi szakemberek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)