A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megpróbálok nagyon rövid lenni, de először is visszautasítani mindazokat a sejtetéseket, vádakat, amelyeket újra megfogalmaz ön, és megfogalmaztak többször az ön frakciójának tagjai vagy éppen más frakciók tagjai az MTA-átalakítás, pontosabban az MTA kutatóintézeteinek az átalakítása kapcsán, pontosabban a finanszírozásuk kapcsán. Sokadszor beszélünk már erről a témáról, és remélem, hogy majd a nemsokára remélhetőleg befejeződő tárgyalások pontot tesznek a végére ennek a kérdéssorozatnak, és egy olyan megoldás kerül majd napvilágra, amely mind a tudományos életben dolgozó kutatókat, az MTA tagjait, mind pedig a kutatóintézményekben dolgozókat megnyugtatja. Ugyanis abban talán egyetérthetünk, hogy az intézmények, az intézetek feladata az, hogy lehetőség szerint a társadalmi igényeket és a gazdaság igényeit minél jobban ki tudják elégíteni. Ezek a tárgyalások, amelyek remélhetőleg nemsokára nyugvópontra fogják tenni ezt a kérdést is, folynak, éppen ezért részletekbe menő vitát most erről lefolytatni nincs értelme, nem látom értelmét.

Annyiban talán az önök részéről van értelme ennek a vitának, miután egyre jellegtelenebb a frakciójuk, és a frakciótagjaik nem találnak olyan témát, ami értelmes lenne a bennünket hallgató vagy éppen a mi munkánkat figyelő emberek számára, ezért próbálnak olyan területeket találni és olyan vitákat kreálni, amelyek mögött sejtetnek olyan próbálkozásokat, amelyek nem állják ki a valóság próbáját. Ez az a sejtetés, és azok a gondolatok is ezek, amelyeket ön az előbb felsorolt itt ingatlanügyekről, EU-s pénzek esetleges rossz felhasználását sejtetve.

Ha ilyenekre kíváncsi ön, képviselő úr, akkor legyen szíves, kérdezze meg talán az ön mögött ülő MSZP-s képviselőtársát, aki többek között azért ment be az önök frakciójába, hogy egyáltalán frakciót tudjanak alakítani. Ön is azért adta fel a sokáig hangoztatott függetlenségét, hogy frakciót tudjon alakítani az a kis csoport, amely egyébként nem áll annyi tagból, hogy önállóan frakciót tudna alakítani, és itt a parlamentben olyan játékot játszanak, amely a parlament méltóságához nagyon nem illeszkedik.

Visszatérve az MTA-ra: az MTA kutatói, az MTA vezetése is eljutott odáig  ha olvasta volna a nyilatkozatokat , hogy a megegyezés irányába folynak a tárgyalások. Érdekeltek a megegyezésben, és megértik azokat a célokat, amelyeket a kormányzat kitűzött az MTA számára is, és ennek az elfogadásával folynak a tárgyalások. Még egyszer hangsúlyozom, annak érdekében, hogy az MTA és annak intézményei, intézetei minél jobban ki tudják szolgálni a magyar társadalom igényét és a magyar gazdaság igényét. Úgy látszik, hogy önök itt különböző sejtetésekből levonható következtetésképpen nem ebben érdekeltek, próbálnak mindig olyan ügyeket kreálni, aminek nincs semmi valós alapja.

Úgyhogy én arra kérem önt is, képviselő úr, hogy várjuk meg közösen a tárgyalás végét, és akkor lesz értelme arról beszélni, hogy a megoldás jó irányú-e, jó megoldás született-e, vagy esetleg kelle finomítani ezen a megoldáson. Én a türelmét kérem, és kérem azt öntől is és a frakciótársaitól is, hogy addig különböző sejtetésekkel, vádaskodásokkal ne raboljuk egymás idejét, nemsokára meg fog születni a megegyezés, és akkor érdemben tudunk tárgyalni az MTA kutatóintézetei működésével kapcsolatos kérdésekről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(8.10)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony. Azt hiszem, egy olyan kérdést vetett fel, olyan kérdésre fogok reagálni, amely mindannyiunkat, minden felelősségteljesen, a mindennapokban részt vevő polgárt érint, és a megoldását keresi ennek a problémának.De még mielőtt néhány adattal hozzájárulnék az ön által feszegetett probléma megoldásához, és azt bizonyítanám, hogy a kormány mindent megtett az elmúlt időszakban, ami lehetséges volt annak érdekében, hogy a hulladékszállítás gördülékenyen lebonyolódjék, a hulladékgazdálkodás megfelelő módon történjen meg, az illegális hulladéklerakást minimális szintre lehessen leszorítani, néhány dolgot hadd mondjak annak bizonyításaképpen, hogy az elmúlt időszakban jelentős eredményeket értünk el, és nagyon sokat tettünk mind kormányzati szinten, mind önkormányzati szinten annak érdekében főként, hogy az illegális hulladéklerakó helyek megszűnjenek, és az út mellett, erdőszélen lerakott hulladék, szemét a megfelelő helyre kerüljön.

Azzal szeretném ezt bizonyítani, hogy én jó néhány évig egy magyarországi viszonylatban nagyvárosnak számító városnak, Nagykanizsának a vezetője voltam, és az elmúlt időszakban vagy abban az időszakban számtalan ilyen akcióban vettünk részt, és nem kevés pénzt tett bele az önkormányzat is annak érdekében, hogy az önkormányzat közigazgatási területén vagy az önkormányzat vonzáskörzetében levő illegálisan lerakott szeméthalmok vagy éppen az elszórt szemét az utak mellől megfelelő helyre, a hulladéklerakóba kerüljön. Nagyon-nagyon sok embert sikerült megmozdítanunk, és ez bizonyítja, hogy az emberek akarnak tenni a környezetünkért, akarnak a tisztaságért, a tiszta környezetért tenni.

Azt hiszem, hogy három nagyon fontos tényezőt kell megemlíteni annak érdekében, hogy a szemét a nem megfelelő helyekről, utak széléről, erdők széléről, nem lerakónak kijelölt helyekről eltűnjön. Az egyik és legfontosabb, amiben, azt hiszem, nagyon komoly eredményeket értünk el az elmúlt évtizedekben, a hulladékszállítás és a hulladékkezelés intézményes rendszere. Azt hiszem, mindannyian, akik láttuk már ennek a rendszernek a működését, bizonyíthatjuk azt, hogy Magyarországon nagyon jól működik a hulladékgazdálkodás, a hulladékszállítás megfelelően szervezett, és a hulladékkezelés, a hulladék újrahasznosítható része, újrahasznosítása is megfelelő módon megtörténik.

A másik nagyon fontos dolog, amit ön is említett, az illegális hulladéklerakóknak, hulladékelhelyező helyeknek a megszüntetése azzal, hogy onnét elszállítjuk a szemetet, vagy éppen az utak mellett meglevő hulladék elszállítása.

A harmadik pedig a szemléletformálás, és azt hiszem, erre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A kormányzatunk már az iskoláskorban levő gyerekek irányában is nagyon sokat tesz annak érdekében a pedagógusok segítségével, hathatós segítségével, hogy ez a szemléletformálás megtörténjen.

De hogy néhány számot is mondjak, hogy hogyan sikerült, milyen és mennyi eredményt sikerült elérni az elmúlt időszakban, kérem, hogy fogadja ezeket a számokat. Magyarországon 2012-ben a keletkezett hulladék teljes mennyiségének  ami körülbelül 15 millió tonna  46 százaléka került a lerakóba, 2016-ban körülbelül ugyanekkora mennyiségű hulladéknak 37 százaléka.

(8.40)

Ez  majd egy másik adattal próbálom bizonyítani  a különbség tulajdonképpen az újrahasznosítás növekedését is jellemzi. A települési hulladék tekintetében, ami körülbelül 4 millió tonna volt 2012-ben, 2016-ban ezt is sikerült csökkenteni jóval 4 millió tonna alá, úgy, hogy a lerakott hulladék aránya 15 százalékkal csökkent. Tehát maga a hulladék mennyisége is csökkent, és a lerakóba lerakott hulladék mennyisége is csökkent. Hogy ez a csökkent mennyiség nem az utak mellé vagy éppen az erdőszélre került ki, azt a következő adat bizonyítja: a lerakott hulladék mennyisége folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen nőtt a hasznosított hulladék aránya. A 2014. évi 22 százalékról ez közel 35 százalékra növekedett. Tehát az intézményes hulladékszállítás és hulladékkezelés tekintetében jelentős eredményt értünk el.

A szemléletformálásról említettem már néhány szót, viszont a TeSzedd!-akciót hadd említsem meg, amelyben jelentős eredményeket sikerült elérni. Néhány számot hadd mondjak, amit éppen most reggel kértem, bár még ezek nem végleges számok, hiszen az akcióra még lehet jelentkezni, de úgy néz ki, hogy több mint 3 ezer helyszínen fog folytatódni idén ez az akció, és körülbelül 200 ezer önkéntes jelentkezett már most azért, hogy a TeSzedd!-akcióban részt vegyenek.

Tehát a társadalmi felelősségtudat benn van az emberekben, bennünk van, és azt lehet mondani, hogy a következő időszakban várhatóan nagyon jó eredményeket érhetünk el az illegális hulladéklerakók megszüntetése érdekében. Elnézést az időtúllépésért, elnök úr. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megszokhattuk már, hogy a bevándorláspárti ellenzék morális válságáról és botrányairól csúsztatásokkal próbálja meg elterelni a figyelmet. (Arató Gergely: Elios! Sötétség!) A közvilágítás-fejlesztési projekteket eddig is kampányeszközként használták politikai céljaik eléréséhez. Most, a baloldal és a szélsőjobb összebútorozása idején sincs ez másképp. Az európai parlamenti választások közeledtével így akarják leplezni, hogy Brüsszelben és a hazai színtéren is önök teljes mellszélességgel támogatják a bevándorlást. Bizonyították már ezt, amikor el akarták gáncsolni a 2016-os kvótanépszavazást, amikor nem álltak ki Magyarország mellett a Sargentini-jelentés vitájában, de bizonyítják azzal is, hogy Frans Timmermansszal összekapaszkodva támogatják (Tordai Bence: Válaszolj a kérdésre!) Brüsszel elképzeléseit a migránsbankkártyákról, migránsvízumról, a betelepítési keretekről és a magyar források megvágásáról.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt kell mondanom, hogy a tények a napnál is világosabban az önök rágalmai ellen beszélnek. A kritizált projektek megvalósultak. A KEOP támogatásának köszönhetően 35 település mintegy 1,2 millió lakosa számára épült ki korszerű közvilágítás. A Nemzeti Nyomozó Iroda hónapokon keresztül vizsgálta a kapcsolódó projekteket, mielőtt megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.

Az az álhír pedig, hogy uniós forrást veszítenénk, a magyar állampolgárok nettó félrevezetése. Magyarország a KEOP program teljes keretét az utolsó fillérig fejlesztésekre és fejlesztésekben hasznosítja és hasznosította. Önök viszont úgy kérik számon a politikailag motivált OLAF-jelentések nyilvánosságra hozatalát, hogy közben saját gazdálkodásuk jogszerűségét sem tudják igazolni az Állami Számvevőszék felé. (Arató Gergely: Elfelejtettél válaszolni!  Tordai Bence: Válaszolj!)

Ha pedig már az M4-es metró ügyét is idehozta, javaslom, hogy a 166 milliárd forintos kár okairól érdeklődjék szövetségeseinél, az MSZP-nél, vagy éppen frakciótársánál, Burány Sándornál. Ők házon belül biztosan mélyreható ismeretekkel tudnak szolgálni a 4-es metró beruházása, Magyarország legnagyobb korrupciós botránya szövevényes ügyeiről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön a kormány munkájának bármely területével kapcsolatban szólal fel, egyebet sem tesz, csak valótlanságokat és képtelenségeket állít. Vádaskodásának érthetetlenségére jó példa, hogy a benyújtott szóbeli kérdésének szavai szerint a kormány gátolja a megújuló energiaforrások terjedését, holott éppen az elmúlt héten, március 5-én adták át Magyarország legújabb és legnagyobb, 20,3 megawatt kapacitású naperőművét Pakson. Ellentétben az ön szavaival, az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem és a fenntartható fejlődési pálya az utóbbi években egyre fontosabb kérdéssé vált a kormány számára. Eredményes fellépés, hatékony alkalmazkodás nélkül ugyanis nem érhetjük el azt a célunkat, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé tartozzon. Ennek érdekében készítettük elő és fogadtuk el például a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. Persze a bevándorláspárti ellenzék fontosabbnak érezte a rövid távú politikai érdekeit, mint a bolygó jövőjét, ezért ön sem volt hajlandó a szavazatával támogatni a stratégia elfogadását és megvalósítását. Mindenesetre Magyarország megteszi, amit a klímaváltozás elleni fellépés megkövetel, még akkor is, ha a jelenlegi kibocsátási helyzetünk az Európai Unión belül egyébként kedvező, hiszen annak 6 tonna körüli egy főre jutó mértéke alacsonyabb a 8 tonna/fő fölötti európai átlagértéknél.

A kormány kiemelten kezeli az energiafelhasználás mérséklésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló beruházásokat, a megújuló energiaforrások munkába állítását és a szén-monoxid-mentes közlekedést. Az éghajlatváltozás kapcsán átfogó társadalmi szemléletváltásra van szükség a jövő ágazataiban végrehajtott fejlesztésekkel. Mindamellett, ha önöknek fontos, hogy a Unió és annak tagállamai minél több forrást fordítsanak a klímaváltozás elleni harcra, akkor hagyjanak fel annak a politikai lobbinak a támogatásával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amely szerint Európa fő feladata a migránsok betelepítése és a migráció támogatása. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Unalmas!)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön felszólalása az önök hitelességi válságának egy újabb lenyomata. Ezt azért lehet megállapítani, mert nyilatkozataikban remegve aggódnak a kutatás szabadságáért, mindeközben pedig hónapok óta összeborulnak azokkal, akik már Kóka János idején a földdel tették volna egyenlővé az Akadémia bizonyos intézményeit. Tisztelt Képviselő Úr! Ezzel szemben mi tudjuk, hogy ennek az országnak csak akkor van jövője, ha azt a magyar családokra alapozzuk és a magyar tudás alakítja. Így a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs intézményrendszer, azon belül pedig a Magyar Tudományos Akadémia megújítása kapcsán a kormány már számtalanszor egyértelműen kifejtette álláspontját és terveit. Mindenki számára világosak lehetnek tehát a céljaink. Azért dolgozunk, hogy a hazai kutatás-fejlesztés és innováció az eddigieknél nagyobb mértékben és hatékonyabban járulhasson hozzá Magyarország fejlődéséhez. Az a célunk, hogy a hazai kutatások száma növekedjen. Az a célunk, hogy a kutatások gyümölcseként több szabadalom szülessen. Az a célunk, hogy a megújuló intézményrendszer az eddigieknél jobb eredményekre legyen képes.

Tisztelt Képviselő Úr! Miközben önök most válsággal riogatnak, az igazság valójában az, hogy az Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium március 8-án közös szándéknyilatkozatban juttatta kifejezésre, hogy a mindkét fél számára megfelelő megoldás kialakítása már csak részletkérdések kidolgozásának a függvénye. Úgy látszik, hogy az ön figyelmét ez elkerülte.

(16.30)

Az önéhez hasonló, politikai okokból feszültségeket és indulatokat gerjesztő kampányakciók pedig, amelyek megpróbálják ezt a munkát hátráltatni, nemcsak céltalanok és okafogyottak, hanem egyenesen károsak is, veszélyeztetik a magyar tudományosság, a hazai innováció eredményességét.

Az az MSZP és DK, amelyek az önök újdonsült szövetségesei, amelyekkel önök együtt járnak tüntetni, amelyekkel helyi együttműködésekben vesznek részt, és amelyekkel az országos szintű választási együttműködésre készülnek, ez az MSZP és DK, amikor döntési helyzetben volt, akkor szövetségesével, a liberálisokkal együtt tönkre akarta tenni az Akadémiát. Az MTA-nak  így szólt ez a bizonyos Kóka-féle idézet  azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak. Így szólt az idézet. Ha véletlenül nem tudnák, Kóka János kinek a minisztere volt: a Gyurcsány-kormány minisztere volt. De úgy látszik, majd ezt tervezik az önök szövetségesei, ha véletlenül döntési helyzetbe kerülnek. Önök, úgy látszik, méltó folytatói akarnak lenni ennek a hagyománynak.

Azt kérem öntől, amit egyik képviselőtársától is kértem, aki ugyancsak az MTA-val kapcsolatban tett föl kérdéseket, hogy legyen türelemmel. Várjuk meg a tárgyalások eredményét, a tárgyalások folynak, és rövid időn belül meg fogja ön is látni, hogy ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeképpen egy nagyon-nagyon megnyugtató megállapodás fog születni, ahol az intézményrendszer átalakítása és finanszírozása úgy fog megvalósulni, ami tényleg a magyar társadalom és a magyar gazdaság szolgálatát tudja a legjobban biztosítani.

Arra kérem önt még egyszer, hogy mielőtt újabb megalapozatlan kérdéseket és sejtetéseket fogalmazna meg, várjuk meg ezeknek a tárgyalásoknak az eredményét, és akkor lehet majd, a tárgyalások és a tények eredményeképpen megállapítani azt, hogy milyen út vezet majd ahhoz az elváráshoz, ahhoz a célhoz, amelyet a miniszter úr és az MTA elnöke el tud érni és meg tud valósítani a következő időszakban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni az elismerő szavakat, hisz ön a felszólalása jelentős részében a program és a programok elismerését fogalmazta meg, és talán ezzel azokat az eredményeket is méltatta, amiket az elmúlt időszakban a kormány az emberekkel együtt, az emberek erőfeszítései által elért. Ha megengedi, néhány gondolatban reagálnék azokra a felvetett mondatokra, gondolatokra, amelyeket ön elmondott, hisz azt mondta, hogy vannak annak a programnak, amit idézett, jó elemei és kevésbé jó elemei. Éreztem a felszólalásában azt, hogy nagyon komoly küzdelmet folytatott akkor, amikor valamiféle negatív gondolatot, mondatot kellett megfogalmaznia, mert nem talált lényeges problémákat a programban és az elmúlt időszak fejlesztésében. Nehéz helyeztben van tehát, és azt kérem öntől, éppen azért, mert ezt a nehéz helyzetet lehetett érezni a felszólalásában, hogy legyen türelemmel, nézzük meg, hogy az egyes programelemek hogyan valósulnak meg, és akkor, amikor egy-egy folyamat egyik állomásán vagyunk, érdemes értékelni azt, hogy a programelem, a meghirdetett folyamat milyen eredményt ért el, milyen stádiumban van.

Hisz abban az esetben, ha megnézzük az elmúlt 8-9 év teljesítményét, akkor azt kell mondani, hogy azok az elvtársai, akik 2002-2010 között tönkretették ezt az országot, egy csődközeli helyzetben lévő országot adtak át a kormányzatnak, mindig kritikával fogadták a 2010 utáni gazdaságpolitikát. Hol azért kritizálták, mert liberálisnak mondták, ahogy ön is minősítette a gazdaságpolitikát, hol az volt a problémájuk, hogy nem ortodox módon történik a gazdaságpolitika, viszont azt egyre többen ismerik el, hogy azok az eredmények kézzelfoghatók, amiket az elmúlt időszakban elértünk.

Két nagyon fontos területet említett ön, az egyik a munkaerőpiac, a másik pedig az oktatás területe. Mintha nem ebben a világban élt volna ön, képviselő úr, akkor, amikor a kritikáját megfogalmazta. Hisz az oktatásban jelentős előrelépéseket sikerült elérni, és nagyon komoly erőfeszítéseket tett a kormányzat és a szakpolitika annak érdekében, hogy hatékonyabb, eredményesebb legyen az oktatás, mind az általános iskolában, mind a középiskolákban, és kiemelve a szakképzésben. Éppen azért, mert egy folyamatban vagyunk, 2011-12-től indult el ez a folyamat, és most jutottunk el odáig, hogy a szakképzésben újabb jelentős változásokat kell és fogunk eszközölni. A mostani időszakban, talán két-három nappal ezelőtt történt egy jelentős beszámoló arról, hogy milyen irányba kívánjuk a szakképzést tovább alakítani. Ha figyelte a sajtóban megjelent híreket, akkor láthatta, hogy a szakképzésre, bevonva természetesen a gazdasági élet szereplőit, még nagyobb odafigyelést fogunk fordítani, és mindenképpen azt szeretnénk, hogy a gazdasági élet szereplői által kívánt ismereteket és tudást megszerezve kerüljenek ki a diákok az iskolapadból.

Ön kritizálta felszólalásában, hogy nincsenek felnőttképzések vagy felnőttoktatás. Szeretném megcáfolni. Emellett nagyon komoly hangsúlyt szeretnénk fektetni a felsőoktatásra és a felnőttképzésre. Ennek tulajdonképpen az eredménye az, hogy az elmúlt 4-5 évben jelentős mértékben növekedett például a második szakmát megszerzők száma, ami a felnőttoktatás, a felnőttképzés eredménye. Például a felnőttoktatásban több mint 50 ezren vesznek részt évente, ami azt jelenti, hogy e területen is jelentős eredményt értünk el, és a felnőttképzésbe is évről évre egyre több pénzt sikerül mind a gazdasági élet szereplőinek, mind pedig a kormányzatnak segítségképpen beletenni.

A munkaerőpiac rugalmasságát pedig mi sem mutatja jobban, hogy körülbelül 800 ezerrel dolgoznak többen ma, mint 2010-ben; jelentős mértékben növekedett a foglalkoztatás, jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, és például, amit kritizált, hogy nem elég mobil a magyar munkaerő, és nem tett ennek érdekében semmit sem a kormányzat, én szeretném önt megcáfolni. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szabályozást és módosítást hozott annak érdekében, hogy a munkaerő-mobilitás nagyobb legyen, mint volt, például munkásszállók építésével, pénzbeli támogatásokkal, adóalapból való leírás lehetőségével, ami a munkába jutást segítette elő.

Lehetne sorolni még azokat az eredményeket, amiket elértünk, de majd talán egy következő alkalommal erre is sort kerítünk, képviselő úr. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Megvan, köszönöm szépen. Demeter Márta képviselő asszony napirend előtti felszólalásának az volt a címe: „Európa zöld lesz, vagy nem lesz!” Aki ezt az eklektikus felszólalást hallgatta, nem tudta eldönteni, hogy a zöldpolitika hogy került ide címként a felszólaláshoz. Én azt hiszem, hogy azokat az összekevert gondolatokat, egymással összefüggésben nem lévő mondatokat és megfogalmazott gondolatokat érdemes majd a későbbiekben elemezni, hisz erről egy írásbeli jegyzőkönyv is készül, és érdemes lesz kitalálni azt, hogy képviselő asszony egyáltalán milyen területeket akart érinteni, mit akart megkérdezni, mire akart bármiféle választ vagy reagálást kapni. Én azt hiszem, hogy amit ő most elmondott, ezekre a kérdésekre, ezekre a területekre az elmúlt időszakban, miután számtalan képviselőtársa megfogalmazott már hozzászólást, véleményt, kérdést e témakörökben, mindenre választ kaphatott. Nem értem, hogy miért tette föl úgy a kérdését, ahogy feltette, hisz abban az esetben, ha a bevándorláspolitikáról van szó, megkapta a választ, ha zöldpolitikáról volt szó, megkapta a választ, ha klímavédelemről volt szó, megkapta a választ. Úgyhogy én azt javasolom képviselő asszonynak, hogy ha legközelebb kérdéseket fogalmaz meg, véleményt kíván megfogalmazni, olyan véleményt, amire reagálást vár, akkor érthető módon, karakteresen megfogalmazva tegye mindezt, nem összekeverve területeket, gondolatokat, és abban az esetben megfelelő választ fog kapni.

Azt hiszem, az ön esetében vékony jégen játszik, beszél és mozog ön abban az esetben, ha a kompetencia hiányáról beszél a kormány esetében, mert ön már többször bebizonyította, hogy sok esetben, ami kapcsán ön szakpolitikusnak kiáltotta ki magát, ott ön nagyon komoly kompetenciahiányban szenved. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön nem veszi a fáradságot arra, hogy utánanéz, mi is történik azzal kapcsolatban, amiről kritikát próbál megfogalmazni, akkor azt kell mondanom sajnos, hogy ön végső soron nem tesz mást, csak megpróbál hangulatot kelteni. Ezt azért kell mondanom, mert ön azt állítja az utolsó kérdésében, hogy a kormány nem von be szakértőket a szakképzéssel kapcsolatos kérdésekbe. Ezzel szemben, hogy megcáfoljam, az a valóság, hogy a munkánkat e téren a Szakképzési Innovációs Tanács segíti, amelyben ott ülnek a szakszervezetek, az intézményfenntartók, a diákok, a Magyar Pedagógus Kar, a felsőoktatás, a Magyar Tudományos Akadémia és a gazdasági kamarák képviselői is. Ön szerint közülük ki nem szakértő?

A kancellári rendszer kapcsán többször elmagyaráztuk, de újra megtesszük, hogy a kibővített vezetési struktúra lényege a munkamegosztás, amelyben a kancellárok a gazdálkodási feladatok, a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás ellátásával tehermentesítik a képzés szakmai színvonalának biztosításáért felelős főigazgatókat. A „Szakképzés 4.0” stratégiát pedig azért készítettük el, mert nem csak a felvételizői létszámokat nézegettük az elmúlt időszakban. Ugyanis az önök kormánya volt az, amelynek 2002-2010 közötti oktatáspolitikája mindössze annyiból állt, hogy futottak a létszámadatok után, aztán iskolákat zártak be és pedagógusokat bocsátottak el.

Mi ezzel szemben 2010 óta a szakképzés fejlesztése érdekében dolgozunk, az eddigi eredményekre épülő új stratégia vállalkozói érdekképviseletek, kamarák, gazdasági szereplők kérésére, nemzetközi, német és elsősorban osztrák mintára készült el. A szakképzési tudásanyagok korszerűsítése, az intézmények fejlesztése és a szakmai karrier vonzóvá tétele pedig az valósítja meg, amit ön számon akar kérni rajtunk, a színvonalas és eredményes szakképzést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz azzal mit kezdeni, amikor a szocialisták aggódnak a magyar önkormányzatok pénzügyeiért. Hisz az önök kormánya volt az, amelyik adósságba hajszolta és ellehetetlenítette (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.) a települési önkormányzatokat, és 2010 után a Fidesz-KDNP-kormány volt az, amely segítséget nyújtott nekik.A 2002 és 2008 között felhalmozott, tessék figyelni, 1300 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállományt 2011 és ’14 között teljes mértékben konszolidáltuk. Több mint 2 ezer települést mentettünk meg így a csődközeli helyzettől vagy magától a csődtől. Csak viszonyításképpen felhívnám rá a figyelmet, hogy ez a konszolidált adósságállomány közel azonos azoknak a fejlesztési forrásoknak az összegével, amelyeket a terület- és településfejlesztési operatív program keretei között elsősorban önkormányzati fejlesztésekre biztosítottunk. Úgy gondolom, e téren is jobban teszi az ellenzék, önök ezen belül, ha önvizsgálatot tartanak.

Ami az általános építőipari áremelkedés következményeit illeti, ön nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy csak két út áll az önkormányzatok előtt. A kormány számos lehetőséget biztosított e jelenség, állapot kezelésére. Lehetővé tettük például, hogy a közszféraszervezetek pályázatai esetében az uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogatható legyen, vagy lehetőség van arra is, hogy az érvényben levő szabályozásnak megfelelően az önkormányzatok módosítsák a műszaki tartalmat, így csökkentve a költségeket, ám mégis teljesítve a projekt fő célkitűzéseit. Ebből is látszik, a kormány minden segítséget megad a projektek végrehajtóinak ahhoz, hogy terveiket, vállalásaikat véghez vigyék és sikeres fejlesztéseket hajtsanak végre, mert önökkel ellentétben mi valóban az élhető települések és a sikeres önkormányzatok Magyarországának építésén dolgozunk.

A magyar gazdaság teljesítményének és a magyar családok életminőségének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) további javítását szolgálja a „Modern városok” program és a „Magyar falu” program is, ami főként hazai forrásokból valósul meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésként megfogalmazódhat bennünk: valóban ott tart a Demokratikus Koalíció, hogy ingyenenergiával próbálja meg hitegetni a választóit? Komolyan gondolja önök közül bárki is, hogy a megújuló energia a kezdő beruházást követően költségmentes, kvázi ingyenes energia? Ön és a DK nemcsak olyan alapvetéseket hagy figyelmen kívül, mint az amortizáció, hanem attól is eltekint, hogy az energiatermelés és -felhasználás nem szigetszerű, hanem egy országos hálózat kiépítését, működtetését, fenntartását és fejlesztését is igényli. Ha a megújuló energia valóban költségmentes lenne, ahogy ön ezt mondja, akkor állami ösztönzésre sem lenne szükség, maguktól árasztanák el a gazdaságot a megújulóenergetikai beruházások. A valóság ezzel szemben teljesen más; a tények megismerése érdekében ajánlom figyelmébe a németországi energiaárak alakulásának tanulmányozását, vagy pedig a francia energiaellátásét, ahol 58 atomerőmű működik.

Légből kapottak a megújuló energia korlátozásáról szóló rágalmai is. Felhívom a figyelmét arra, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrásból előállított energia energiafogyasztásban képviselt részaránya már 2016-ban 14,2 százalékot ért el. Az olcsó áram garanciája a jövőben is Paks lesz. A kiegyensúlyozott, az ellátásbiztonság szempontját is figyelembe vevő energiamixben komoly szerepet szánunk a megújuló energiaforrásoknak is természetesen.

Célunk, hogy 2022-re a hazai naperőműves kapacitás a háztartási méretű naperőművekkel együtt elérje a 3 ezer megawatt teljesítményt. Így az energiamixben a biztonságos és karbonsemleges atomenergia mellett a másik két jelentős pillér is klímakímélő forrásból származik. Kérem, hogy a válaszomat fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, van terv, ugyanis nem tanulmányozza megfelelő módon szerintem az ezzel kapcsolatos dokumentációt, vagy nem jó helyen teszi fel a kérdéseket. Paks kapcsán egyebet sem hallunk egyébként az önök részéről, csak folyamatos, alternatívát fel nem mutató, terméketlen kritikát, időnként ál- és rémhírterjesztést, valamint súlyos csúsztatásokat, amelyekkel megkísérlik megkérdőjelezni az erőmű létjogosultságát. Ezek a híresztelések természetesen egytől egyig kacsának bizonyulnak.

Ebbe a sorba illeszkedik az iménti felszólalás is, miszerint a blokkok leszerelésére nem áll rendelkezésre fedezet, amely tévedést ismételten helyesbíteni kell. Magyarország az uniós irányelvnek megfelelően nemzeti programmal rendelkezik a kiégett üzemanyag- és radioaktív hulladék kezelésére. A Paksi Atomerőmű üzemeltetése és majdani leszerelése során keletkező kis és közepes aktivitású hulladékokat a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fogadja. Ennek a létesítménynek a megfelelő bővítésével kell a szükséges tárolókapacitásokat megteremteni. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok, valamint a kiégett üzemanyag végleges elhelyezését egy stabil mélységi geológiai tárolóban kell megoldani. Az erre irányuló tervek és feladatok ütemezését a nemzeti program részletesen ismerteti.

A Paksi Atomerőmű radioaktív hulladékának és kiégett üzemanyagának kezelésével, valamint a létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok végrehajtása kapcsán felmerülő költségek fedezetére a Paksi Atomerőműnek az üzemidő végéig évente egyenletesen elosztva befizetést kell teljesíteni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, amely tízmilliárdos nagyságrendet jelent évente. A befizetési kötelezettségi megállapításnak fontos alapelve, hogy ne hagyjunk indokolatlan terheket a jövő generációira. Ezért a befizetés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mértékét úgy határozták meg, hogy teljes mértékben fedezze az atomerőmű üzemideje alatt és a végleges leszereléskor keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleáris üzemanyagciklus lezárásával járó összes költséget. Elnézést, elnök úr, a kis időtúllépésért. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem először beszélünk erről a témáról a parlamentben, és valószínűleg nem utoljára. Mielőtt még az érdemi választ megadnám, szeretném mindenképpen felhívni a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem a kormány egyik legfontosabb feladata. (Csárdi Antal: Ó!)Mielőtt rátérnék ennek a mondatnak az igazolására, szeretnék kitérni a mezőgazdasági hatásra, amit problémaként ön is felvetett. Abban a pillanatban, ahogy észlelte a kormányzat főként a szakemberek jelzései által, rögtön megtette a szükséges intézkedést, például az öntözés időtartamának a kibővítésével, korábban való támogatásával. Jövőre például már ez a támogatott öntözési időszak ki fog bővülni egy körülbelül másfél-két hónapos időszakkal. Ez azt jelenti, hogy 2019. március 1-jétől október 31-ig tart az öntözési idény, amelyben a gazdálkodóra kisebb mértékű díjfizetés hárul. Ahogy szükségét látta a gazdaság ága, a mezőgazdaság annak, hogy lépnie kell a kormánynak, a kormány, a szaktárca abban a pillanatban lépett.

Természetesen igazolandó az első mondatomat, azt szeretném elmondani önnek egy kicsit bővebben, hogy tudnia kell önnek és mindenkinek, hogy Magyarország volt az elsők között az az ország, amely például ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Ez a döntés képezi a kibocsátási politikánk és az Unió egész kibocsátási politikájának a fundamentumát is és a horizontját is. Nagyon fontos tehát ezt leszögeznünk, hogy Magyarország az elsők között volt, amely lépett a klímaváltozással kapcsolatban és erre adott kérdésekkel és válaszokkal kapcsolatban. Azonban azzal is tisztában vagyunk mindannyian, remélem, önök is, hogy a kibocsátás kérdése nem csak egy-egy ország feladata és az ottani válaszok megadása nem egy országnak, nem egy térségnek és nem egy gazdasági ágazatnak a feladata.

Szeretném leszögezni  azokat az állításokat cáfolandó, amit ön mondott , hogy nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kormány nem támogatná például az uniós kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket. Először is, a szóban forgó javaslat az uniós tárgyalások során a magyar tárgyalási álláspontot is támogatta, azt az álláspontot, hogy 2025-re valósuljon meg a 15 százalékos kibocsátáscsökkentés. Támogattuk a nulla kibocsátású és alacsony kibocsátású hibrid autók terjedését segítő intézkedéseket.

Azt is támogattuk volna, hogy 2030-ra a gépjárművek kibocsátásának csökkentése érje el a 30 százalékos mértéket, viszont ezen egy változtatást eszközöltek az Európai Parlamentben. Egy ennél magasabb értéket határoztak meg, egy 37,5 százalékos csökkentést határoztak meg, amiben viszont nekünk kérdéseink fogalmazódtak meg, hiszen nincs birtokunkban olyan számítás, amely igazolja ennek a teljesíthetőségét, tehát támogatjuk a 30 százalékos csökkentést. Abban az esetben, ha ennél nagyobb mértékű csökkentést igazolhatónak és megvalósíthatónak tartunk az elkövetkezendő időszakban a jelzett határidőre, akkor természetesen ezt is támogatni fogjuk. Viszont jelen ismereteink szerint ezek a feltételek most nem állnak fenn. Azt mondjuk, hogy egy ilyen jellegű célkitűzés akár hazárdjátékként is felfogható.

Fel kell hívnom a figyelmét minden ellenzéki képviselőnek, aki önnel egyetért, hogy ha például a gépkocsik károsanyag-kibocsátása ellen egyoldalúan egyfajta támadást indít, és az általunk is elfogadott csökkentés mértékét nem támogatja, ebben az esetben más szennyezőtevékenység hatásait nem kíséri kellő figyelemmel, ugyanis nemcsak a gépjárművek okoznak kárt a környezetben, vannak hatással a klímaváltozásra, hanem teljesen más területen még ennél is komolyabb hatásokat kell figyelembe vennünk.

Nagyon-nagyon fontos megemlíteni azt, hogy például a gépjárművek károsanyag-kibocsátása az összes károsanyag-kibocsátásnak körülbelül a 15 százaléka. Lényegesen nagyobb a károsanyag-kibocsátása például az erőműveknek, a hőerőműveknek, ahol fosszilis energiát használnak fel az energia előállítására. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgyhogy szeretném felhívni a figyelmét, hogy a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a vállalt határidőket és teljesítéseket betartsa, és mindent ennek a figyelembevételével tesz meg a következő időszakban. Elnézést az időtúllépésért, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egy olyan jelentőségű beruházás kedvező hatásait kérdőjelezi meg, aminek a megszerzéséért számos közép-európai ország törte magát, és egy olyan fejlesztés ellen ágál ön és ágálnak önök, ami nemcsak egy város  és a kérdésére válasz ez is, ők is a magyar emberek, és a magyar emberek egészére vonatkozik , hanem egy egész ország gazdasági fellendüléséhez járul hozzá és járulhat hozzá jelentős mértékben. El kell mondani természetesen, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés, egy üzem felépítése, nem titok, hogy igen jelentős forgalomnövekedéssel és környezetterheléssel járhat együtt. Éppen ezért, hogy e terhelésből a lakott területekre háruló részt a lehetőségekhez mérten a legkisebbre szorítsuk le, a beruházás jelenlegi készültségéhez mérten, a környéken lakók szempontjából legjobb megoldást kell választani, ezzel ugyanis akár 22 ezer nehézgépjármű folyamatos közlekedése alól is mentesülhet a környék. A személyforgalom számára pedig szinte változatlan menetidőt és komfortot nyújtó vonatpótló buszok állnak majd rendelkezésre, amíg vissza nem áll a vasúti személyszállítás a kérdéses vonalon. Azt se felejtsük el, hogy a fejlesztés részeként a 108-as vasútvonal villamosítása is megtörtént, így az utasok sokkal korszerűbb vasúti szolgáltatást vehetnek majd igénybe Debrecen és Balmazújváros között. Ugyanakkor szeretném azt is jelezni  és egyben megköszönni, hogy a BMW-beruházás témáját behozta a parlamentbe, így beszélhetünk arról , hogy a fejlesztés hogyan járulhat hozzá a nemzetgazdaság fejlesztéséhez.

A beruházás, ahogy ön is mondta, közvetlenül ezer munkahelyet teremt, amely szám várhatóan megsokszorozódik majd, a BMW mellett ugyanis a térségben megjelennek majd a beszállító cégek, amelyek további beruházásokat hajtanak végre, további munkahelyeket hoznak létre. Ennek hatására a szolgáltató szektorban is jelentős bővülés várható, a munkaerőért folyó verseny pedig a munkabéreket fogja felhajtani, ahogy az elmúlt időszakban lehetett tapasztalni Magyarországon. Elmondható tehát, hogy a beruházás az egész város, tágabb értelemben a vonzáskörzet egészére vonatkozóan a gazdaságot dinamizálni fogja.

Fontos tisztázni, hogy a fejlesztéshez szükséges területeket úgy jelölték ki a várost elkerülő autópálya vonalán túl, hogy a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a természetes tájképet, és hozzá kell tenni azt, hogy a gazdálkodást folytatni akaró gazdáknak csereterületet, cseretelket ajánlott föl a kormányzat annak érdekében, hogy tudják folytatni a tevékenységüket.

(17.30)

Vissza kell utasítanom emellett azt a sugalmazását, hogy a kormány bárkinek a kárára kedvezne a multiknak. Szemben önökkel, mi tudjuk, hogy a magyar gazdaság gerincét a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentik. A BMW beruházási döntése nagyban köszönhető annak, hogy a magyar gazdaság olyan életerős kkv-szektorral rendelkezik, amely a kapacitásokat és a minőségét tekintve is megfelelő hátteret biztosít egy európai szinten is figyelemre méltó gyár számára. Ehhez a vállalkozásbarát szabályozási környezet kialakításával, adócsökkentéssel, támogatási programok révén, valamint a hitelezés megkönnyítésével a magyar kormány is hozzájárult.

A következő időszakban is a versenyképesség további javítása, vállalkozásaink megerősítése a cél. Ennek érdekében a kormány a vállalkozáspolitika céljait és tennivalóit 2030-ig kijelölő stratégiát dolgoz ki, amelynek része lesz az ITM kkv-stratégiája is. A kormányzati intézkedések egyszerre segítik egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus vállalkozói kör kialakítását és sok ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megélhetését biztosító széles kkv-, kisvállalkozói kör megerősítését. Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság kiemelkedő növekedésének és a kormányzat közlekedéspolitikájának köszönhetően országszerte, így Szegeden és Csongrád megyében is számos közlekedésfejlesztési projekt valósult meg 2010 óta. 2010 és 2018 között közel 160 kilométer hosszan történt útfejlesztés, útfelújítás a térségben, összesen 250 milliárd forint értékben. Ezek között szerepel számos jelentős hálózati szerepű útszakasz, csomópont, híd, de a helyi közlekedés jobb feltételeit biztosító beavatkozás is. Jelenleg is zajlik számos beruházás megvalósítása vagy előkészítése. Csak példálózó jelleggel említem meg ezek közül a 2019 második felében elkészülő nagylaki elkerülőt, a Szeged-Debrecen gyorsforgalmi összeköttetés folyamatban lévő előkészítési munkálatait vagy a 2020-21 során esedékes 7 milliárd forintos támogatást, amelyet a „Modern városok” program keretében az elektromos közösségi közlekedés fejlesztésére kap Szeged.

(19.20)

A kormányzat folyamatos lépésekkel halad a Magyarország hosszú távú és fenntartható növekedését segítő közlekedési hálózat kialakítása felé. E munkának részét képezi a Szeged-Makó vasúti elővárosi közlekedés fejlesztése is, a vegyes forgalmú Tisza-híd építése című projekt is, amely természetesen majd abban az esetben, ha a költségvetési források meglesznek rá, abban az esetben, ha a tanulmánytervek, tervek elkészülnek, a következő időszakban a programba, az úthálózat-fejlesztési programba be fog kerülni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy tűnik, hogy a Párbeszéd és ezen belül is ön az álhírgyártás dicstelen versenyében el akarja foglalni az első helyet, ugyanis meg kell tennem, hadd hívjam fel a figyelmét, ma 60 ezer magyar ember vadászik, köztük 3500 hivatásos vadász. A vadászati turizmus vezető ágazat az egynapi tartózkodásra jutó kiadások területén, ugyanis egy külföldi vadász az átlagos turista költésénél hússzor több pénzt hagy a magyar gazdaságban. A szakmailag korrekt és hatékony vadgazdálkodás sem képzelhető el a vadászat nélkül, tehát a vadászat egy nagyon fontos gazdasági tevékenység is egyben. Ön tehát, szokásához híven, több szakma és több tízezer ember méltóságába gázolt bele megint, ahogy szokták, egy politikai hecc kedvéért. Tisztelt Képviselő Úr! Ön Budapest lemaradásáról, elmaradt fejlesztésekről beszél, miközben Budapest 1990 óta csak akkor fejlődött, amikor az országnak polgári kormánya volt. Azok a jelzők, amiket ön próbál ránk aggatni, valójában az önt parlamentbe juttató politikai szövetkezés fővárosi regnálásának idejét jellemzik, saját magukról, saját magáról mond tehát véleményt. Budapesten 2010 óta mintegy 2100 milliárd forintnyi beruházást valósítottunk meg, és akkor még nem is szóltunk a jelenleg is folyamatban lévő beruházásokról, mint az „Egészséges Budapest” program, a fővárosi hőgyűrű vagy a „Déli városkapu” projekt.

Végül hadd mondjam el, a vadászati világkiállítás költségvetése a 2019. évre ismert egyelőre, a hátralévő két évre vonatkozó költségvetés még nem került, még nem kerülhetett a kormány elé, hiszen 2019 végéig fog elkészülni. A felszólalásából az is kiderül, hogy ön szerint feleslegesek a Budapest számára hosszú távon hasznosuló, az üzleti turizmust segítő infrastrukturális beruházások, a megújuló kiállítás- és konferencia-központ, ami már a 2020-as eucharisztikus világkongresszusra elkészül, majd pedig 2021-ben otthont ad a vadászati világkiállításnak, utána ötven jelentős kiállítás vagy éppen valamiféle rendezvény hozza majd a magyar költségvetésnek a pénzt és Budapestnek a jó hírt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem igaz!) Tisztelt Képviselő Úr! Mindig érdeklődéssel hallgatom, amikor az ellenzéki pártok a munkaerőpiaci fejlemények miatt támadják a kormányt. (Rig Lajos: Kérdés volt, államtitkár úr!) Érdemes felidézni, hogy amikor a mostani baloldali ellenzék (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, ne! Ilyen nincs!), a Jobbik, tehát az önök újsütetű szövetségesei voltak kormányon, akkor annyit tudtak üzenni a munkavállalóknak és a munkaadóknak, hogy el lehet innét menni. Hogy mindennek foganatja is legyen, megszorító csomagokkal, forráskivonással (Szilágyi György közbeszól.), a munkanélküliség egekbe tornászásával és a devizahiteleseknek a maguk sorsára hagyásával tettek ezért.Ezzel szemben 2010 óta emelkedtek a bérek, és csökkent a munkanélküliség, a munka pedig valóban képes megélhetést biztosítani. (Zaj a Jobbik padsoraiban.) Minden mesterséges rémhírkeltés ellenére egyre többek számára válik nyilvánvalóvá, hogy megéri Magyarországon munkát vállalni és Magyarországra visszatérni dolgozni. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem ismerik el a szakképesítéseket!)

A szakképzések és a szakképesítések elfogadása kapcsán az ellenzék ismét, így ön is, teljes hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hoppá!) Ugyanis a jelzett példa, amit ön felidézett, Ausztriában mindössze egy hatósági vizsgához van kötve, míg az emelőgép-kezelés tekintetében nálunk szakképesítést igényel ez a fajta tevékenység, ehhez van kötve. Tehát ebben az esetben Ausztriában nem szakképesítésnek számít ez, hanem egy tanfolyam elvégzése után egy hatósági vizsgát kell tenni.

De hogy a kérdésére még konkrétabb választ adjak, az elmúlt években, ha figyelte, nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy hogyan lehet a szakképzést és a szakképesítések megszerzését rugalmasabbá tenni. Az elmúlt időszakban éppen ezért alakultak meg olyan tanácsadó testületek, amelyek segítségével a szakképesítések megszerzését hozzuk az élethez és az elvárásokhoz közelebb. Ez azt jelenti, hogy könnyebben lehet majd részszakképesítéseket szerezni, és például lehet, hogy a következő időszakban az a probléma, amit ön felhozott a kérdése kapcsán, megoldódik, mert egyszerűbb lesz majd egy ilyen jellegű képesítést, képzettséget is megszerezni. (Szilágyi György: Kazánkezelői vizsga Pócs Jánosnak!  Zaj a Jobbik padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kívánok reagálni, mert szeretném felhívni az Országgyűlés ellenzéki képviselőinek a figyelmét, hogy részletes vitáról van most szó. Elvileg részletes vita van, de aztán ebből csináltak önök egy általános vitát. Valószínűleg, bár nem voltam itt a vita egészében, néhány percig itt voltam, amikor az általános vitája folyt ennek a törvénytervezetnek, valószínűleg Kaderják államtitkár úr, miután önök ezt a felvetéssorozatot ott is elmondták, vagy problématérképet, kérdéshalmazt elmondtak, megfelelő módon reagált rá. De miután valószínűleg nem akarták elfogadni azt, amit államtitkár úr mondott, vagy nem értették meg, hogy miről beszél, ezért néhány dologra szeretnék kitérni, azokról a területekről szót ejtve, amit önök idehoztak, nehogy véletlenül valaki, ha ebben a késői órában figyelemmel kíséri a parlament munkáját, akkor azt higgye, hogy önöknek azokban a felvetésekben igazuk van, amit elmondtak. És a súlyosabb területeket szeretném csak érinteni.Keresztes László Lóránt képviselő úr nagy aggodalommal fogalmazta meg azt a kérdést, hogy mennyibe fog kerülni Paks I. leszerelése, és egyáltalán megvan-e a fedezete ennek. Talán múlt héten volt az LMP részéről, ha jól emlékszem, kérdésként a parlament előtt ez a terület, ha itt lett volna, figyelte volna, vagy éppen a frakciótársait vagy éppen a szövetségeseit megkérdezte volna, hogy mi hangzott el válaszként, akkor ezt a kérdést nem tette volna fel frakcióvezető úr. Hiszen tudhatja nagyon jól, hogy egyébként egy nagyon komoly pénzmennyiséget, évi több tíz milliárd forintot tesz bele a Paks I. erőmű abba az alapba, amelyik majd a későbbiekben, miután Paks I. termelése megszűnik, ezt a bizonyos leszerelést, valamint a sugárzó hulladéknak az elhelyezését és az elhelyezésre szánt területnek, raktárnak az üzemeltetését fogja biztosítani. Tehát tulajdonképpen idehoztak önök egy általános vitát, ami során a választ már megkapták az előző általános vita alkalmával.

Tordai Bence képviselőtársam hozzászólásához és felvetéseihez nehéz érzelmek nélkül hozzáfűzni bármit is súlyosabb érzelmek és indulatok nélkül, mert úgy érzem, hogy ön és önök tulajdonképpen saját maguk miatt mondják azt el mantraszerűen sokszor, amit elmondanak az atomenergia hasznosításával, hasznosulásával kapcsolatban, hogy elhiggyék azt, hogy igaz, amit önök mondanak. Az élet viszont önöket cáfolja, például a tekintetben, hogy veszélyesnek mondják az atomerőműveket. Ha veszélyesnek mondjuk az atomerőművet, akkor minek kell mondani egy fosszilis energiával működő erőművet, amelyik másfajta módon veszélyezteti az egészségünket? Nagyon komoly problémák vannak például olyan országokban, ahol az atomerőműveket próbálják a háttérbe szorítani, és másfajta módon, nem a megújuló energia segítségével kell most megoldaniuk az energia biztosítását, a villamos energia biztosítását.

Úgyhogy én azt hiszem, hogy az egyik legbiztonságosabb  Süli János miniszter úr ezt szakértőbb módon és hitelesebb módon tudná elmondani, önöknek elmondta ezt számtalanszor a parlamentben, hogy az egyik legbiztonságosabb energiaforrás  és legzöldebb energiaforrás az atomenergia, amelyik, ha megfelelő módon, megfelelő körülmények között és megfelelő biztonsági intézkedésekkel működtetik, akkor hosszú távon a legbiztonságosabb és a legkevésbé környezetkárosító energiát tudja előállítani, a legolcsóbb módon. Ezért választottuk mi is ezt a megoldást.

Hogy mennyire próbálják, milyen mértékben próbálják félrevezetni a közvéleményt? Ön a hozzászólásában érdekességképpen vagy talán figyelemfelkeltésként idehozta azt a mai rövid kis intermezzót, amikor Kocsis-Cake Olivio képviselőtársunk átadta miniszter úrnak azt a nem tudom, milyen anyagot, és miniszter úr körülbelül 15 másodperc keresés után bebizonyította, hogy az, amit önök itt a hozzászólásokban elmondanak, az félrevezetés. Bennünket figyelmeztetésképpen óvnak attól, hogy az atomerőművet használjuk energiaforrásként, és elmondják, hogy mindezt a hiányt, ami esetleg az ottani energia hiányából  atomenergia nem lévén, hiányából  felvetődne, azt meg lehet oldani, mondjuk, megújuló energiából. Abban az anyagban önök bizonyítják be, hogy nem tudnák önök sem megoldani.

(21.10)

Ott vannak olyan táblázatok, amelyek azt bizonyítják, hogy önök is egyébként fosszilis energia felhasználásával próbálnak nem kismértékben abban az időben, amikor a megújuló energia nem áll rendelkezésre, energiát előállítani azért, hogy az energiabiztonság meglegyen. Tehát legalább következetesek legyenek! Azt mondják mindenhol, és azt írják le mindenhol, amit mondanak, vagy pedig azt kell feltételeznünk, hogy önök a magyar polgárokat, a magyar embereket be akarják csapni.

Miután azonban nem erről, tehát nem általános vitáról van szó, hanem részletes vitáról, ahol egy bizottsági módosító jött be, én arra kérem önöket, a tisztelt Országgyűlést, hogy a gazdasági bizottsági ülésen elfogadott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot és ennek alapján a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát, nyelvhelyességi normavilágosságot célzó és technikai jellegű pontosításokat tartalmazó módosító javaslatát fogadják majd el a szavazásukkor. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok röviden reagálni az elhangzottakra. Ne vegye zokon, képviselő úr, frakcióvezető úr, én az elejétől itt vagyok, miután a szavazások véget értek, a ma este folyamán lezajló vitákon, és a „migráció” szót, fogalmat az ön szájából hallottam ma este azóta először, tehát senkinek nem volt semmi szándéka itt a szakmai viták kapcsán szerintem, hogy ezt a témát előhozza.De hogy komolyra fordítsuk a szót, természetesen mi azt szeretnénk  és semmiféle vétóról nem volt szó, amit ön itt említett , hogy a klímavédelem a gazdaság fenntarthatóságának a figyelembevételével és az észszerűség jegyében történjen meg, a vállalhatóság jegyében, tehát nehogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyeket aztán nem tudunk majd teljesíteni. Ezért mondtuk azokat a számokat, paramétereket, amelyeket egyébként először az Európai Unió is többségében támogatott, hogy vállalni tudjuk, viszont egy másfajta, magasabb értéket, ami számításaink szerint még nem biztos, hogy abban a formában és abban a mértékben megvalósítható, pontosabban nem kaptuk meg annak a bizonyosságát a számításaink alapján, egyelőre nem tudunk vállalni. Ez nem azt jelenti, hogy nem köteleződtünk el a klímavédelemre, nem jelenti azt, hogy nem vállaljuk azt, amit első szakaszban az Európai Unió többi tagállama vállalt, hanem addig, amíg meg nem bizonyosodunk a második vállalásról, ahhoz nem tudunk csatlakozni.

Tordai képviselőtársamra nem akartam reagálni, de azt, hogy berontanak valahova és rombolnak, vagy nem is tudom, mit csinált, milyen fogalmat használt, azt, amit önök szoktak csinálni, ne feltételezzék, hogy mások is csinálják. Aki rombol, aki tör-zúz (Tordai Bence közbeszólása.), akik minősíthetetlenül viselkednek mind a parlamentben, mind azon kívül, azok önök, elsősorban önök, képviselő úr, úgyhogy ne próbáljon olyanokat másra ráfogni, ami nem valós, ami nem szokása a másik oldalnak; ez pontosan az önök szokása. (Tordai Bence: Államtitkár úr, a kérdésre válaszoljon érdemben!)

Varga képviselő úrnak köszönöm szépen a hozzászólását. A bizottsági módosítóban foglaltakat természetesen megfelelő mérlegelés után nem támogatta valószínűleg a bizottság, mert egy megváltozott környezetben másfajta politikát tartott fontosnak és tart fontosnak most a kormányzat. Pontosan a biztonsági készletezés fontosságát és a megfelelő szintű szolgáltatási árat tekintjük nagyon-nagyon fontosnak, ebben a helyzetben ez fontosabb volt a másik oldal képviseleténél, ezért döntöttünk úgy. Pontosan arról van szó, amit többen is a felszólalók közül, akár Tordai Bence és ön is említett, hogy megváltoztak a körülmények, és a megváltozott körülményekhez igazítja most az ez irányú politikáját a kormányzat, és javasolja a parlament elé a módosítást. Abban az esetben, ha a következő időszakban egy komolyabb változás fog történni, úgy, ahogy eddig is történt, ha szükség volt rá, a megváltozott körülmények figyelembevételével a megfelelő intézkedéseket a kormányzat meghozza.

Úgyhogy én azt kérem önöktől, hogy a törvényjavaslat szavazása során ezt támogassák, éppen azért, mert a klímavédelem fontos a kormányzatnak. Jelentős technikai módosítások vannak a törvényben. Ez a gázkészletezéssel kapcsolatos módosítás pedig a gázellátás, a gáztárolás biztonságát és a fogyasztói árak fenntartását, egyáltalán az árszínvonal fenntartását szolgálja, ami szerintem mindannyiunknak fontos, és akár az ellenzéknek is támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, hogy a mai napirend előtti felszólalása összeszedettebb, mint a múltkori, ami erre sikeredett, így nagyjából meghatározza azt a két fő irányt, amire érdemes reagálni, amire érdemes válaszolni. Ha jól értettem a felszólalását, akkor a klímavédelemről, a környezetszennyezésről kívánt néhány szót és néhány gondolatot megosztani velünk, másrészről a magyar gazdaságfejlesztésről, a magyar gazdaság fejlődéséről és az itteni emberek életkörülményeiről, jövedelmi viszonyairól és a foglalkoztatásról. Ha jól értettem, ezt akarta mondani, bár most is elég eklektikus volt a hozzászólása.

Amikor fölszólalt és elmondta az első bevezető gondolatait, az jutott eszembe, hogy a címe alapján tulajdonképpen vörösből zöld ruhába öltözött, de azért a gondolatai visszamutattak arra, hogy néhány hónappal, néhány évvel ezelőtt még milyen megjelenési formája volt, milyen ruhában jelent meg előttünk: vörösben.

(9.40)

Hiszen itt a multiknak nekiment, azoknak a cégeknek nekiment, akik egyébként a magyar gazdaság fejlődését és fejlesztését és a foglalkoztatás jelentős részét az elmúlt években megfelelő szabályozással elvégezték és biztosítják.

De még mielőtt a gazdaság fejlődéséről, a foglalkoztatásról, a jövedelmi viszonyokról szólnék néhány szót, nézzük a klímavédelemmel kapcsolatos gondolataira a reakciót. Itt majdhogynem ilyen vészhelyzetet és nagyon-nagyon rossz képet festett az állapotokról. Én szeretném elmondani önnek, ugyanis a számok magukért beszélnek, és nem olyan szlogenek és közhelyek puffogtatását jelentik, mint az ön felszólalásában ez elhangzott, hogy például az egy főre jutó hazai szén-dioxid-kibocsátás 6 tonna körül van, ezzel szemben az uniós átlag fejenként évi 8 tonna. Tehát nagyon komolyan odafigyelünk arra, hogy a fenntarthatóság meglegyen Magyarországon, és hozzá tudjunk járulni megfelelő módon a klímavédelemhez.

El kell mondani, hogy Magyarország a Föld üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mindösszesen a 0,13 százalékáért, az Európai Unió kibocsátásának 1,4 százalékáért felelős. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert annak ellenére, hogy nagyon kis hányadért vagyunk felelősek, mégis megfelelő felelősségtudattal viseltetünk a klímavédelemmel és a környezetvédelemmel szemben. Nálunk például ennek egyik adaléka az, hogy a régiónkban nálunk értékesítik a legtöbb elektromos autót, és ez nagyon jelentős állami támogatással történik, hogy a környezettudatosság e területén is megfelelő módon tudjunk eljárni, és élen járjunk ebben az ágazatban, ezen a területen.

Egy másik példa. A személygépkocsik és a teherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését a kormány is támogatja. Támogattuk például, hogy 2025-ig csökkenjen a kibocsátás 15 százalékkal, 2030-ig 30 százalékkal. Az energiaszektor kibocsátását is jelentősen csökkentettük a megújuló energia arányainak, kapacitásainak növelésével. Ezek arányát már 2016-ra 14,2 százalékra emeltük, miközben az uniós vállalásunk 2020-ra  tessék jegyezni és figyelni a számokat!  13 százalék volt. Tehát 14,2 százalékra emeltük már most, és a vállalásunk 2020-ra 13 százalék volt. Tehát számonkérni cselekedeteket, tetteket rajtunk, azt gondolom, önöknek nem lehet, hisz a számok azt bizonyítják, hogy mindent megteszünk a klímavédelem tekintetében, ami rajtunk múlik, és ezután is meg fogunk tenni.

Felszólalásából, amikor keresetekről beszélt, munkalehetőségekről beszélt, elmaradásokról beszélt, azt sejttette és számomra az jött le, hogy önök féltékenyek a magyar emberek teljesítményére, amit az elmúlt időszakban felmutattak foglalkoztatás területén és a gazdaság fejlesztése területén. A mai nap már elhangzott az, hogy milyen mutatókkal rendelkezünk, milyen jelentős gazdaságfejlődésen ment át az elmúlt nyolc évben a magyar gazdaság. Folyamatosan növekszik az első egy-két év után a magyar gazdaság, ami megmutatkozik a foglalkoztatásban, hiszen közel 12 százalékos munkanélküliségről 3,7 százalékra csökkentettük a munkanélküliséget, közel 70 százalékkal növekedett az átlagbér, ha figyelembe vesszük a családi adókedvezményt is, és a nettó reálbér is jelentős mértékben emelkedett. Na, ezt az önök szövetségesei annak idején nem tudták felmutatni, sőt az ellenkezőjét csinálták. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Azok, akik a legjobban hőbörögnek, például Gréczy képviselő úr (Zaj.  Az elnök csenget.), mindenben az ellenkezőjét csinálták, mint amit most mi ebben a két kormányzati ciklusban tettünk. (Gréczy Zsolt: És erre büszkék is vagytok!) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hittem  valószínű, sokak, másokkal egyetemben , hogy a tegnapi eredmények láttán nagyobb szerénységgel fognak önök megnyilvánulni a parlamentben, de tévedtünk ebben, hisz ugyanazok a fogalmak, ugyanazok a szófordulatok, ugyanazok a gyalázkodó szavak kerültek elő hozzászólásaikban, megfogalmazott mondataikban, amit megszoktunk önöktől, és talán azt lehet mondani, önök mellett elment a valóság, mert olyan gondolatokat fogalmaztak meg, amelyekkel saját magukat hitegetik abban, hogy miért volt ez a szerény eredmény a tegnapi választás következményeként. Szabó Timea is, ön is elővette azokat a sablonokat, azokat az arrogáns szavakat, megfogalmazásokat, amelyekkel sokszor találkoztunk itt az elmúlt időszakban. Azért mondtam az előbb, hogy valószínű, elment önök mellett a valóság, mert nem vették észre, hogy többek között ennek is köszönhető, hogy a tegnapi nap folyamán két párt, összefogva önökkel az MSZP és önök egy nagyon szerény, talán történelmi mélypontot elért eredményt tudott felmutatni a választások kapcsán.

Azért is lehet mondani, hogy elment önök mellett a valóság, hisz például most sem figyelt oda miniszterelnök úr felszólalására, nem hallotta meg azokat a mondatokat, azokat az adatokat, azokat a tényeket, amelyeket felsorolt, ami miatt valószínű, az emberek úgy döntöttek, hogy arra a pártszövetségre bízzák a következő időszakban az Európai Parlamentben is a többségi képviseletet, akik az elmúlt időszakban a magyar gazdaságot rendbe tették, azután, hogy az önök pártszövetsége egyik tagja, az MSZP 2010-re szinte csődközeli helyzetbe sodorta az országot. Ebből a helyzetből sikerült hosszú és kemény munkával a magyar társadalomnak egy nagyon komoly eredményt fölmutatni, szinte lépésről lépésre, hónapról hónapra, évről évre újabb és újabb eredményeket tudtunk fölmutatni a foglalkoztatásban, a fizetések emelésében, az oktatás területén, az egészségügyben és a különböző infrastrukturális beruházások vagy éppen az európai uniós pénzek felhasználásában.

Ez azt jelenti, itt ma már elhangzott, hogy az elmúlt hónapokban és az elmúlt évben szinte Európában a legnagyobb gazdasági növekedést tudtuk fölmutatni. Ennek az erőteljes munkának, a társadalom munkájának köszönhető az, hogy 2010 után a 12 százalékos munkanélküliséget sikerült jóval 4 százalék alá csökkenteni. Úgy, ahogy elhangzott, nagyon komoly sikereket sikerült elérni a bérek növekedésében mind a versenyszférában, mind az állami szférában. A fogyasztás jelentős mértékben növekedett és növekszik a mostani időszakban is, és ezeket a tényeket önök figyelmen kívül hagyják, és próbálják riogatni az embereket olyan helyzet bemutatásával, aminek, ahogy mondtam, a valósághoz semmiféle köze nincs. Sőt, azt lehet mondani, egyik komoly fegyverük, amit talán ugyancsak a társadalom többsége bizonyított ezzel a szavazással is, hogy elutasít, amikor megpróbálnak képviselőtársakat lejáratni személyükben különböző megfogalmazásokkal egy-egy hozzászólásban. Én azt hiszem, hogy emiatt van az az eredmény, amit önök elértek, és ezért kellett itt egy nekrológot mondani Jávor Benedek képviselői munkásságára, aminek az eredményességét egyébként mások nagyon komolyan megkérdőjelezik, hisz azon kívül, hogy öndicséret büdös, öndicséreten kívül komoly eredményt nem tudott fölmutatni.

Úgyhogy talán a magyar társadalom, a magyar szavazók többsége szavazatával is bebizonyította azt, hogy az a munka, amit ő ott elvégzett az Európai Parlamentben, vagy amit önök az elmúlt egy évben itt végeztek az MSZP-vel közösen, az erre elég, és reméljük, hogy a következő időszakban is a magyar társadalom  nyitva tartva a szemét  azt az eredményt értékeli, amelyet a kormány és a kormánypártok föl tudtak az elmúlt időszakban mutatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Jóérzésű magyar ember valóban nehezen tud mit kezdeni Gyurcsány Ferenc feleségének közelmúltbeli szavaival. (Arató Gergely: Dobrev Klára!) Gyurcsány Ferenc felesége (Arató Gergely és Varju László egyszerre: Dobrev Klára!  Az elnök csenget.) ugyanis elmondta, hogy az a célja, hogy a Magyarországnak járó EU-s pénzek nagyságába és odaítélésébe hazánknak ne legyen beleszólása, arról uniós intézmények döntsenek. Tehát, hogy világosan lássuk, miről van szó: a Demokratikus Koalíció azt szeretné elérni, hogy amikor arról kell dönteni, hogy az egyes tagállamoknak mennyi pénz jut, és hova ítélik meg, hol lehet azt felhasználni, akkor a magyar emberek képviselői ne ülhessenek oda a tárgyalóasztalhoz, ne harcolhassanak a magyaroknak járó fejlesztési pénzekért, hanem bízzuk az egészet Budapesttől ezer kilométerre élő, Magyarországon sosem járt brüsszeli bürokratákra.

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Jól tudjuk, hogy mit jelentene ez. Tavaly májusban az Európai Bizottság olyan bevándorláspárti költségvetési tervezetet tett le az asztalra, amely elvenné a pénzeket a tagállamoktól, és többet adna migrációra. Gyurcsány Ferencné és pártja tehát ezt támogatja. Ők nem a magyar embereket, hanem Brüsszelt képviselik. (Arató Gergely: Miért nem jöttetek el vitára, ha így gondolod? Szemtől szemben! Ne egymás közt beszélgessünk erről! Ejnye!) Nem újdonság ez, mert a magyarok véleménye eddig sem érdekelte őket. (Szászfalvi László: Fáj az igazság!) Hiába nyilvánították ki ugyanis a magyar emberek többször világosan, hogy nem akarják, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak, Gyurcsány Ferencék és a teljes ellenzék mégis beállt a bevándorláspárti brüsszeli bürokrácia mögé, és be akarja engedni a migránsokat.

A kormánynak azonban Brüsszelben is a magyar emberek érdeke az első, az a célunk, hogy Magyarország 2030-ra azon öt EU-s tagállam egyike legyen, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. (Arató Gergely: Akkor mondjatok le!) Ehhez pedig életbevágó, hogy mi magunk állhasunk ki a hazánkért, dönthessünk a saját forrásaink elosztásáról. A történelem számtalanszor bebizonyította már, hogy mástól nem is várhatjuk, hogy a mi érdekeinket ki juttatja érvényre. De hogy mi történne, ha Dobrev Klára (Moraj a kormánypártok soraiban.  Taps a DK padsoraiból.) és az ellenzék kívánsága szerint az Európai Bizottságra bíznánk a fejlesztéseket, azt már most, ebben a fejlesztési ciklusban is láthatjuk. A régiónkból pályázók részesedése azokból az uniós forrásokból, amelyekre közvetlenül lehet Brüsszelnél pályázni, megdöbbentően alacsony, és a közbeszerzésekben sem jobb a helyzet.

Ha megnézzük például a Bizottság kezelésében levő, a kutatás-fejlesztést támogató „Horizon 2020” programot, akkor kiderül, hogy a támogatási keret mindössze 5 százalékát nyerték el pályázataikkal az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamok, miközben lakosságarányuk az Unió negyede. A tapasztalatok tehát azt mutatják, ha Gyurcsány Ferenc pártja és annak célja érvényesülne, nem sok jóra, nem sok forrásra számíthatnánk. (Arató Gergely: A Fidesz!)

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Vinnai Győző váltja fel.)

Ki kell jelenteni, hogy nem kívánunk semmilyen jogunkról lemondani, bárhonnan is érje politikai nyomás hazánkat. A választók a jelenlegi kormánynak adtak tavaly felhatalmazást, és a most lezajlott választásokon is egyértelműen nyilvánították ki, hogy ezt a kormányt támogatják, amely a magyar emberek érdekeit, a magyar emberek védelmét és a függetlenségük megőrzését biztosítja. Ezért kérem, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.  Arató Gergely: Elég gyenge válasz volt.  Németh Szilárd István: Nagyon jó válasz volt.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a Fidesz-KDNP-kormány és a minisztériumunk is szövetségesként tekint a kis- és középvállalkozásokra, amelyekre mindig támaszkodhatott a különböző, gazdaságot érintő ügyekben. Éppen ezért támogatásuk és a sikeres gazdasági szereplésüket lehetővé tevő feltételrendszer kialakítása 2010 óta a politikánk egyik jelentős részét jelenti. Ennek is köszönhetően ezek a vállalkozások mérhető fejlődésen mentek át. 2009-17 között egy átlagos kis- és közepes vállalkozás árbevétele reálértékben 15 százalékkal, exportból származó árbevétele 47 százalékkal nőtt. Az általa előállított hozzáadott érték reálértékben 27 százalékkal lett magasabb. A szektor foglalkoztatottjainak száma 155 ezer fővel bővült.

Az EU Bizottság számai alapján 2010-17 között a magyarországi kkv-k termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt. Ez kétszerese a hazai nagyvállalati termelékenységjavulásnak. Ez idő alatt  csak összehasonlításképpen mondom  a visegrádi régióban 6,3 százalék, uniós átlagban 9,8 százalékkal nőtt a kisvállalati termelékenység.

Ezekhez a sikerekhez a kormány is komoly segítséget nyújtott, például azzal, hogy csökkentettük az adókat. A vállalkozások társasági adója 2010 előtt 19 százalék volt, most 9 százalék. 300 ezren alkalmazzák a katát, közel 30 ezer vállalkozás a kivát. 2010 előtt egy átlagos középvállalat adóterhelése 52-56 százalék között alakult, most ez 39 százalék.

Szeretném elmondani, hogy az új Széchenyi-terv keretében 2010-13 között 331 milliárd forint, majd 2014-től a „Széchenyi 2020” terv keretében közvetlen és közvetett módon összesen mintegy 3000 milliárd forint finanszírozási összeg jutott el a vállalkozásokhoz; és a többi adatot, amit szeretnék még mondani, a rám jutó, rám eső egy percben folytatom.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Még mielőtt a generációváltásra utalnék, szeretném elmondani először is, hogy a vizsgált, az előbb említett időszakban, 2010 és ’18 között több ezer milliárd forint állt rendelkezésre kedvezményes hitelként például a kis- és közepes vállalkozások számára éppen azért, hogy fejleszthessék a saját vállalkozásukat a tulajdonosaik.A kis- és közepes vállalkozások előtti kihívások kezelésére és a vállalkozások további megerősítésére a következő időszakban  és itt a második kérdésére szeretnék visszajelezni  a digitális és automatizációs kihívások közepette még inkább szükség lesz. Éppen ezért 2019-ben 90,8 milliárd forint vissza nem térítendő és 76,7 milliárd forint visszatérítendő forrást, azaz 167,5 milliárd forint forrást nyitunk meg a kkv-k számára, támogatva őket a digitalizációban és a generációváltásban éppúgy, mint a technológiaváltásban és bővülésben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A versenyképes erős magyar vállalkozások ugyanis kulcsfontosságú szerepet fognak betölteni a következő időszakban a gazdaságfejlesztésben, a gazdaság fejlődésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nem kevés érzelemtől vagy indulattól fűszerezett hozzászólásához nehéz érdemben nyilatkozni, ha azt a stílust akarom követni, mint amit ön tett a felszólalása során. De ha abban a stílusban akarnék válaszolni, talán bevezető mondatként el lehetne mondani, hogy önök követnek el óriási bűnt akkor, amikor ilyen felszólalásokkal vagy ilyen megnyilatkozásokkal megpróbálják félrevezetni az embereket, megpróbálják félrevezetni a közvéleményt, mert egyetlenegy fideszes politikus szájából sem hangzott még el a klímaváltozás tagadása. Ezt önök próbálják mások szájába adni, és saját magukkal vitatkoznak akkor, amikor egy állítást megfogalmaznak, más szájába adják, és nekiállnak ezzel vitatkozni. Szerintem erre az emberek nem vevők, bizonyítja ezt az az eredmény is, amit a legutóbbi választás alkalmával sikerült önöknek elérniük. De térjünk vissza a tényekre! Szeretnék fölsorolni nem először és úgy látom, nem utoljára ebben a parlamentben néhány olyan adatot és néhány olyan tényt, amely amellett szól, hogy a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet, prioritást szán ennek a területnek, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kezünkben lévő eszközöket maximálisan ki tudjuk használni, és mindent meg tudjunk tenni, ami ránk hárul ebben a feladatban, ezen a területen. Először is szeretném leszögezni, hogy a 2016. évi párizsi megállapodásban a kötelezettséget vállaló 195 ország azt rögzítette, hogy a Föld légkörének felemelkedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest.

(11.30)

Ebben a kormány elkötelezett, és számtalan intézkedést hozott, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy nem csak rajtunk múlik, hisz egy globális gazdaság részesei vagyunk, és nem nagy részesei vagyunk ennek a globális gazdaságnak. És azzal is tisztában van a kormány, hogy a Kárpát-medence a legérzékenyebb területek közé tartozik, ezért is tartjuk nagyon-nagyon fontosnak a klímavédelmet.

Nézzük akkor, hogy mit tettünk ennek érdekében! Néhány példát szeretnék csak felsorolni, mert öt perc nem elég arra, hogy ezt megtegyük. A magyar üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2016-ban még úgy is jócskán alatta marad a válság előtti szintnek, hogy a GDP már 2014-2015-ben felülmúlta a válság előtti gazdasági teljesítményt. Ez az adat is bizonyítja azt, hogy sokat tettünk abban az öt-hat évben, tehát 2016-ig, ami a mi kormányzásunk idején e területen ránk esett. Az egy főre jutó éves magyar szén-dioxid-kibocsátás pedig közel 2 tonnával volt kisebb ebben az időben, mint az EU 28 tagállamok átlaga. (Tordai Bence: Minden évben nőtt…) Tehát jelentős intézkedéseknek kellett bekövetkeznie, és intézkedések voltak annak érdekében, hogy ezt az értéket fenn tudjuk tartani.

Magyarország 2013-ban 10 százalékos energiamegtakarítást és 14,65 százalékos megújulóenergia-célt tűzött ki maga elé 2020-ig, a kötelező 13 százalék helyett. (Tordai Bence: A legalacsonyabb az EU-ban…) Tehát ebből is látszik az, hogy a kormány komolyan veszi a klímavédelmet.

Hazánk a 2019 januárjában benyújtott nemzeti energia- és klímaterv tervezetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének céljaként az 1990. évihez képest 2030-ra legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést tűzött ki maga elé célul, és többek között ennek a célelérésnek az egyik eszközeként azt tartjuk, hogy a napenergiát felhasználjuk energia-előállításra. Ennek az egyik nagyon fontos értéke, hogy a következő években a hazai napelemparkok kapacitása elérje a 3000 megawattot. (Tordai Bence közbeszól.) Ezenfelül elhatároztuk azt is, hogy az energiahatékonyság területén elért eredmények révén 2030-ban a végső energiafelhasználás mértéke ne haladja meg a 2005-ös energiafelhasználási értéket. Ez a hatékonyságot jelenti. Tehát ebben az esetben a káros anyag kibocsátása is jelentős mértékben csökkenni fog.

Természetesen a klímaváltozás elleni küzdelemben egy összefoglaló dokumentumban az éghajlatváltozási stratégia területén megfogalmaztuk azt, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatásait, megvédjük az eszközeinkkel a felmelegedés okozta veszélyektől a magyar embereket, és hosszú távon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) megteszünk mindent annak érdekében, hogy ez így legyen. Lehetne még sorolni a példákat, de a hozzászólás ideje lejárt, ezért köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nevében ezúton is szeretném kifejezni részvétemet az áldozatok hozzátartozóinak, egyúttal köszönetemet mindazoknak, akik erejükön felül vették ki és veszik ki részüket a mentési és keresési munkálatokból.Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdése sajnos ismét kiállítja a bizonyítványt az ellenzék emberi méltósághoz való hozzáállásáról. Egy hete sincs a balesetnek, még le sem zárultak az okok feltárására irányuló hatósági vizsgálatok. Egy ilyen tragédiához ilyenkor kegyelettel szokás közelíteni, a vizsgálatok, a megfoglamazott állítások esetében pedig a legnagyobb szakmai körültekintésnek van helye.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérdése egyértelművé teszi, hogy ön nincs birtokában a releváns szakmai ismereteknek, különben tudná, hogy 2014. óta 13,3 milliárd forintból kilenc fejlesztési projekt indult a dunai vízi közlekedés javítására. Többek között elkészült a Duna hajózási mederfelmérése, ingyenes elektronikus hajózási térkép áll a hajók rendelkezésére, és a hajóútkitűzés eszközeit is teljeskörűen kicserélték.

A kabinos személyhajók dunai közlekedését pedig 2015-ben és ’18-ban is korlátozta, szigorúbb szabályok betartásához kötötte az érintett hatóság, amely egyébként is folyamatosan figyeli a hatályos rendelkezések megfelelőségét. Ha a tragédiát követő vizsgálatok eredménye szükségessé teszi, természetesen a hatóság is megteszi a szükséges lépéseket, azonban bármiféle intézkedést kezdeményezni az eset szakmai értékelésének lezárása előtt nem jó másra, mint ellenzéki hangulatkeltésre, amint ezt ön is teszi. Hogy miért, arra utolsó kérdése, a balesethez egyáltalán nem kapcsolódó fővárosi BKK-flotta idecitálása vet fényt.

Az EP-választások óta Karácsony Gergely főpolgármesteri álmai kétségkívül szertefoszlani látszanak, de mégis kérem képviselő urat, hogy egy tragédiából azért ne próbáljon önkormányzati választási muníciót fabrikálni a lejtmenetbe került pártszövetségük számára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A műanyag csomagolási hulladékok elleni kormányzati fellépést firtató kérdéséből ítélve úgy tűnik, hogy az elmúlt évek fejleményeit ön nem kísérte figyelemmel.Igen, a fejenkénti és évenkénti 200 darab nejlonzacskó valóban igen jelentős környezetterhelést feltételező mennyiség, de a hazai fogyasztás a baloldali kormányzás 8 éve, a környezetvédelem lezüllesztésének 8 éve után, 2010-ben volt ennyi.

Tisztelt Képviselő Úr! Tudja ön, hogy a 2018. évi környezetvédelmitermékdíj-bevallási adatok alapján tavaly mennyi volt ez a mennyiség? Elárulhatom: 200 helyett 110 darab, azaz 45 százalékkal kevesebb, mint amekkora felhasználási aránnyal a választók felhatalmazása nyomán átvettük önöktől a kormányzást.

Ez az előrelépés számos intézkedésnek köszönhető. Kiemelném ezek közül a szemléletformálást, amelyre most már az innovációs tárca a hulladékgazdálkodási források 7 százalékát fordítja. A fenntartható, felelős termelést és fogyasztást szolgálja a 2012-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj is.

Ami a műanyag palackokat illeti, figyelmébe ajánlom, hogy az innovációs tárca a 2018. évi iparfejlesztési pályázat keretében 1,4 milliárd forinttal támogatta a PET-hulladék hasznosítását célzó ipari fejlesztési beruházásokat, emellett finanszírozta több mint 21 400 tonna PET-palack gyűjtését és hasznosítását.

Ezzel párhuzamosan a tárgykörhöz kapcsolódó uniós irányelvi előírások is folyamatosan szigorodnak. Ezekből az egyik legújabb mérföldkő a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv módosítása.

(12.50)

A vonatkozó uniós irányelvek jogharmonizációjával kapcsolatos feladatokat már megkezdtük, így hazánkban is várhatók további szigorítások a műanyag csomagolások tekintetében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Összhangban az e kérdésben korábban adott válaszommal, most is szeretném részvétemet kifejezni az áldozatok családtagjai és hozzátartozói felé. Valóban szörnyű tragédia történt május 29-én, a magyar és a dél-koreai áldozatokra és az áldozatok hozzátartozóira valamennyi ember együttérzéssel és részvéttel gondol.Tisztelt Képviselő Úr! Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy kérdésében ön már azelőtt követeli a hatályos hajózási szabályozás felülvizsgálatát és szigorítását, mielőtt egyáltalán lezajlottak volna a tragédia okát és felelőseit azonosító szakértői vizsgálatok. Javaslom, hogy előbb várjuk meg, hogy a szakértők elvégezzék a dolgukat és levonják a maguk következtetéseit. Egyébként, ha figyelemmel követné a dunai hajózásra vonatkozó kereteket és fejleményeket, akkor ön is tudná, hogy ez a folyamatos felülvizsgálati mechanizmus már évek óta így működik. Hogy csak egyetlen, a mai napon már elhangzott példát mondjak, 2018-ban már 2010 óta második alkalommal szigorították meg a 80 méternél hosszabb személyhajók közlekedési korlátaira vonatkozó szabályozást a Személyhajósok Szövetségével, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal, Budapest Főváros Kormányhivatalával és a Navinfo diszpécserszolgálatával folytatott egyezkedések és egyeztetések eredményeképpen. Hasonlóan felelős szabályozás vonatkozik többek között a nagyhajók közlekedési rendjére vagy a kikötőlétesítésre és -üzemeltetésre is.

A hajóforgalom megregulázására  idézve önt  a hatályos szabályozás szakértők sokasága szerint kellő keretet biztosít. Mindazonáltal természetesen a kérdésére válaszolva azt kell mondani, hogy ha a lefolytatott vizsgálatok fényében valóban szükségessé válik, akkor kétségkívül sor kerül a szabályozás további finomítására és szigorítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nehéz hitelesnek elfogadni a Magyar Tudományos Akadémia sorsáért és tudományos szabadságáért való aggódást az MSZP soraiban helyet foglaló képviselőtől, ugyanis ön, önök voltak azok, akik 2006-ban, ahogy már Gulyás miniszter úr is tett rá utalást, nekifutottak egy elvetélt tudományprivatizálási kísérlet ajtajának, és szövetségesükkel karöltve egészen egyszerűen a földdel kívánták egyenlővé tenni azokat a kutatási struktúrákat és kapacitásokat, amelyek védőjeként most tetszelegni szeretnének. A kérdését úgy fogalmazta meg, hogy hatékonyabbnak látja-e a kormányzat egy másfajta struktúrában, másfajta finanszírozási formában továbbműködtetni a kutatóintézeteket, a kutatást magát, a kutatás struktúráját. Még az MTA bizonyos dokumentumaiban is fellelhetők azok a megállapítások, amelyek azt mondják, hogy jelen formájában nem biztos, hogy hatékonyan tudnak működni a kutatóintézetek, változtatásra van szükség. Ha ezeket az anyagokat elolvasta volna figyelmesen, akkor ön is látná és látta volna azt, hogy szükség van valamiféle átalakításra.

Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan lehet a tudományra fordított költségvetési forrásokat megfelelő módon, állami koordinációval, hatékonyan üzemeltetni, a felhasználás hatékonyságát és a tudományos szabadságot gyümölcsöző módon összeegyeztetni egymással, azt javaslom, hogy nézzen körül a világban, például hogy hogyan működik ez a finanszírozás Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy pedig Izraelben. Ha úgy gondolja, hogy ezekben az országokban nincs tudományos szabadság és nincsenek eredményes, hatékony alapkutatások, akkor nyugodtan lehet kezdeményezni ott is valamiféle tudományos közéleti felülvizsgálatot vagy éppen a finanszírozás átalakítását. De pont az ellenkezőjét mutatják az ottani eredmények, a hatékonysági mutatók. Folytatom majd később. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, csapdában ön vagy önök vannak akkor, amikor ilyen érveket hoznak elő egy változtatás előtt. Palkovics miniszter úr is elmondta több interjúban, több alkalommal azt, hogy természetesen az alapkutatásokra fordított pénz és az ottani elvárások nem fognak megváltozni. Azt szeretnénk viszont, ha az alapkutatások eredményeit jobban lehetne hasznosítani az alkalmazott kutatások terén, és így függ a kettő terület egybe.

(14.00)

És többek között azért, hogy ezek a munkák hatékonyabban kerüljenek elvégzésre, hatékonyabb legyen a kutatás, jobban tudjon a gazdaság igényeihez alkalmazkodni, amit Gulyás miniszter úr is mondott, ezért növekszik meg 32 milliárd forinttal a kutatás-fejlesztésre fordítható pénz a költségvetés elfogadása után, abban az esetben, ha önök is támogatják például a költségvetés elfogadása során szavazataikkal ezt a változtatást és változást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által egy jelentésből citált vagy abból a bizonyos jelentésből citált idézet nincs ellentmondásban véleményem szerint és véleményünk szerint a törvénymódosítás szándékával. Ugyanis nemzetközi tudásközpontok, többek között az Európai Bizottság is megerősítették, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik. Ha a komoly kihívásokat le akarom fordítani magyarra, akár így is lehet fordítani, hogy átalakításra vár, meg kell reformálni, valamiféle újítást kell véghez vinni annak érdekében, hogy a tudományos élet, a kutatás szorosabb kapcsolatban legyen a gazdasággal, komoly kapcsolatban, szorosabb kapcsolatban legyen a társadalmi elvárásokkal. Ehelyett most egy széttagolt, szétaprózott, a tehetséget és erőforrásokat koncentrálni nem tudó struktúránk van, ezen kell változtatni. Ráadásul a kutatások terén az alkalmazott kutatást sok szereplő másodrendűnek tekinti, ezen is kell változtatni. Ebből az is fakad, hogy a magyar kutatói kiválóság alig gyakorol hatást a magyarországi vállalkozások életére, hatékonyságára. Azok a transzferek, amelyeknek a tudást és a gazdaságot össze kellene kötnie Magyarországon, bizonyíték van rá, akár számszerűen be lehet bizonyítani, hogy alig működnek. Így az Akadémia szerepét át kell gondolni, és az akadémiai kutatóintézeteknek, a hálózatnak a szerepét át kell gondolni, hatékonyabbá kell tenni.

A magyar társadalom és a magyar gazdaság állapotával, a magyar emberek jelenével és jövőjével kapcsolatban igen komoly felelősséggel bír ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia. Felelőssége egyrészt abból adódik, abból fakad, hogy tagjai a legnagyobb magyar kutatók, akiknek munkáján, hatékonyságán az ország versenyképessége is nagyban múlhat. Másrészt felelős a rendelkezésre bocsátott több tíz milliárd forintnyi, az ország fejlődését előmozdítani hivatott közpénz megfelelő felhasználásáért és hasznosulásáért. Harmadrészt pedig az irányában fennálló tekintélyes közbizalom miatt felelős az általa képviselt értékek hiteles képviseletéért is.

Ugyanakkor az Akadémia sem tagadja, hogy a magyar innováció terén komoly beavatkozásra van szükség; megint számokkal lehet bizonyítani ezt, hogy ennek a mondatnak mekkora valóságtartalma van. Ennek megoldásához az egész tudományos intézményrendszer átfogó megújítására, majd a megújított rendszer magasabb szintű finanszírozására van szükség. Az értékeket, amelyeket az Akadémiában ma is fel lehet találni és nagyra kell becsülni, meg kell őriznünk és tovább kell fejlesztenünk, így tehát az Akadémia mint a magyar tudomány autonóm köztestülete, a magyar alkotmányosság alapvető jellegzetessége volt, és szeretném hangsúlyozni, hogy marad is.

Azok a világszínvonalú alapkutatások, amelyeket az Akadémia legkiválóbb műhelyei folytattak, szintén megérdemlik az ország anyagi áldozatvállalását, így kutatás-fejlesztésre és innovációra  mint ön is bizonyára értesült róla  a következő évben, ha a költségvetést az Országgyűlés elfogadja, 32 milliárd forinttal több fog jutni. Ez azt jelenti, hogy a kormány nagyon komolyan számít a Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hálózatára, az ott folyó, nagyon fontos munkára.

De hogy mi is a cél, mit szeretnénk elérni, majd természetesen a vitában ezek az érvek és ellenérvek el fognak hangozni, és remélem, sikerül meggyőznünk önöket is, hogy szükség van egy megújításra, szükség van egy jobb hasznosulására a közpénznek. (Varju László: A visszavonásra van szükség, államtitkár úr!) A kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne, ezért erősíti a kutatóhálózatot (Szabó Timea: Nem erősíti a kutatási hálózatot, nem erősíti!), és ahogy említettem, több pénzt is szán erre, több pénzt szán a kutatásra.

A cél az, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne kézzelfogható eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban is hasznosuljanak. És ebben az „is”-t szeretném hangsúlyozni: természetesen az alapkutatásoknak is ugyanolyan fontos szerepet szán a kormányzat, mind eddig.

A fennálló rendszer nem hatékony, ezt több jelentés is bizonyítja. Magyarország nemzetközi összevetésben lemaradásban van, ezért a bevált gyakorlathoz igazodó átalakításokra van szükség. Ez természetesen, ahogy a törvénytervezetből is kiolvasható, nem államosítást jelent, hiszen a kutatóhálózat eddig is állami kézben volt, működését a központi költségvetés finanszírozta. Nem lehet államosítani azt, ami egyébként az államé és közpénzből finanszírozott.

A változásokat, a kutatás szabadságát, függetlenségét pedig nem akarja senki sem csorbítani, hanem pontosan az ellenkezőjét akarjuk tenni: erősíteni szeretnénk ezt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes egy olyan képviselő szájából hallani a riogatást a munkahelyek megszűnéséről a robotizáció kapcsán és azzal összefüggésben, amely képviselő annak a pártnak a tagja, amelyik nyolc éven keresztül, 2002-től 2010-ig anélkül, hogy robotizáció lett volna, képes volt arra, hogy körülbelül duplájára emelje a munkanélküliek számát, vagy éppen a foglalkoztatottak számát jelentős mértékben csökkentse. Én azt kérem öntől, képviselő úr, és önöktől, képviselő asszonyok és képviselő urak az ellenzéki oldalon, hogy ne riogassák a magyar embereket. Azért, mert mi például  és Nyugat-Európa számos országában  a robotizációban egy lehetőséget látunk, lehetőséget látunk arra, hogy jobb munkahelyeik legyenek a munkavállalóknak, és ezeken a munkahelyeken több jövedelemhez jussanak. Egy ilyen technológiai változás mellett, amely átalakítja a munkaerőpiacot, ugyanis új munkahelyek teremtődnek. Ezt számos kutatás mutatja. Ezek a munkahelyek magasan képzett munkaerőt, nagyobb hozzáadott értéket, termelékenységnövekedést és innovációt igényelnek, ráadásul lényegesen több bért is fizetnek a tapasztalatok alapján, s mindezzel kedvező hatást gyakorolnak az ország gazdaságára, javítják a magyar családok életminőségét.

A munkaerőpiaci átalakulás azzal jár, hogy a technológia felváltja a rutinszerű szellemi és kézi gyakorlati feladatokat. Az emberi munkaerő felértékelődik, és szerteágazóbb szerepek kerülnek előtérbe, ebben pedig nagy lehetőségek vannak, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben ki akarunk aknázni. Számos kutatás, felmérés szerint is sokkal több munkahely jöhet létre, mint amennyi esetleg megszűnik. Ön nem fejezte be a kutatások második részét, amely a megszűnés mellett az új munkahelyek létrejöttét is mutatja.

De hogy néhány példát mondjak, a Deloitte felmérése szerint például Nagy-Britanniában az elmúlt tizenöt évben az automatizáció miatt 800 ezer munkahely szűnt meg, de 3,5 millió jobban fizetett munkahely jött létre. A Pricewaterhouse szerint pedig önmagában a mesterséges intelligencia térnyerése 200 ezerrel fogja növelni a következő húsz évben Nagy-Britannia munkaerőpiacát, megszüntetve 7 millió és létrehozva 7,2 millió új munkahelyet. (Zaj a DK soraiban.) Vadai Ágnesnek javaslom, hogy a hetedik osztályos általános iskolai történelemtankönyvet, az ipari forradalom idejét lapozgassa, hogy az ottani félelmek hogy valósultak meg, amikor a géprombolások voltak. (Dr. Vadai Ágnes: Oktatással!) Igen, oktatással, ezért kéne elolvasni például azt a történelemkönyvet is, amely hasonló, paralel módon utal ezekre a veszélyekre.

Visszatérve a robotokra: a robotok megjelenésével felértékelődik azoknak a munkahelyeknek a szerepe is, ahol az emberi tényező nem helyettesíthető. Ugyanígy fontosabbá válnak az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek, a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. A megfelelő alkalmazkodáshoz, a korszerű elvárásokhoz rugalmasan igazodó készségekkel és képességekkel bíró munkaerőre van szükség. Az ITM munkaerőpiaci szempontból a változások valós igényeit kiszolgáló képzési rendszer létrehozásán dolgozik. Ha a napi munkában részt vennének, látnák azt, hogy ez a folyamat zajlik jelenleg is, éppen a munkaerőpiac által megkövetelt tudás átadására, az emberek által való elsajátítására. A jövőben tehát nem a képzések folyamatát fogjuk mérni és szabályozni, hanem a kimenetét, tehát azt, hogy a képzés résztvevője valóban elsajátítottae a szükséges ismereteket, és ezeknek az ismereteknek az elsajátításával komolyan számolunk például a felnőttképzés területén belül a munkaadókra, a különböző cégekre, amelyek ebben a képzésben részt akarnak venni.

Tehát ha önnek fontos, hogy milyen lesz a magyar munkavállalók helyzete 2030-ban, akkor kérem, hogy támogassa a kormányzat szakképzéssel, felnőttképzéssel foglalkozó törvényjavaslatait és szándékait. Köszönöm a figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt számokat mondanék, konkrét kérdésre konkrét válaszokat adnék, azért szeretnék arra utalni, hogy lehet, hogy ezt a kérdést érdemesebb lett volna feltenni kilenc évvel ezelőtt, és akkor meg lehetett volna kérdezni azt, hogy az a vidékellenes gazdaságpolitika vagy közlekedéspolitika, amely az akkori szociálliberális kormánynak a sajátja volt, miért eredményezte azt (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a vidéki úthálózathoz, a mellékúthálózathoz éveken keresztül érdemben nem nyúltak hozzá (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!), s 2010 után kellett nagyon gyorsan intézkedni annak érdekében (Dr. Vadai Ágnes: Ez sem igaz!), hogy ahogy a költségvetési források rendelkezésre állnak, szinte azonnal látható javítást és javulást okozzunk az ottani beavatkozásokkal a mellékúthálózat kapcsán. Természetesen ehhez egy-két évnek el kellett telnie, míg azt a csődközeli helyzetben lévő gazdaságot a mély gödörből sikerült kihúzni, amit egyébként az előbb említett szociálliberális kormányzat oda juttatott, ahova juttatott. A vidék felemeléséért dolgozó Orbán-kormányzat ezért közúti beruházásokkal nyitja meg Magyarországot és a felzárkózó térségeit (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) a lehetséges beruházók, munkahelyeket teremtő vállalkozások, a helyi gazdaságot élénkítő, a családok életlehetőségeit javító fejlesztések előtt. Ennek a munkának éppúgy részét képezi a gyorsforgalmi utak országhatárokig tartó, megyei jogú városokat összekapcsoló hálózatának az építése, mert ott teremtődnek nagy számban munkahelyek a vidéki emberek számára is, de emellett természetesen a mellékutak és a bekötőutak fejlesztése is nagyon-nagyon fontos.

A kormány ezzel a célkitűzéssel hatalmas fába vágta a fejszéjét, ugyanis a korábban évtizedekig elmaradt karbantartások, beruházások miatt (Dr. Vadai Ágnes: Ez sem igaz!) közel 20 ezer kilométernyi útszakaszon van szükség  úgy, ahogy ön is mondta  beavatkozásra. Bárki beláthatja, hogy ilyen volumenű munkát egyik pillanatról a másikra, de egyik évről a másikra sem lehet elvégezni. A felelős és reális gondolkodás a hosszú távú, ütemezett, stabil finanszírozással bíró felújítási program elindítása lehet.

A felszólalása alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt években látta, hogy történtek lépések ebbe az irányba, de nem teljes mélységében tájékozódott, ezért szeretném felhívni a figyelmét, hogy az úthálózat fejlesztésére és felújítására a kormányzat a feladat nagyságához mért forrást különített el. A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, a magyar gazdaság növekedésének köszönhetően e keretösszeg több mint felét hazai forrásból fogjuk finanszírozni.

Hogy konkrét intézkedéseket is nevesítsek, a hazai finanszírozású komplex útfelújítási programban 2018-ban és 2019-ben 614 kilométer mellékút újul meg, az uniós finanszírozású terület- és településfejlesztési operatív program keretében pedig ugyanebben az időszakban 521 kilométer mellékút rendbetétele történik meg vagy van folyamatban a rendbetétele. A kifejezetten a kistelepülésekre koncentráló „Magyar falu” program keretében 2019-ben 50 milliárd forint áll rendelkezésre az útfelújítások kivitelezésére. Idén 163 helyszínen közel 430 kilométer úthosszon kezdődik meg a felújítási munka.

A kormány megteremtette a közutak karbantartásához szükséges anyagi alapokat is, a kabinet 2016 és 2020 között összesen 400 milliárd forintnyi költségvetési forrást biztosít a közútkezelő számára az üzemeltetési és fenntartási feladatok színvonalas ellátásához.

Ennek eredményeként a mindenkori éves büdzsébe e célra betervezendő kötelezettségvállalás mértéke a kiinduló 60 milliárd forintos szintről fokozatosan több mint a másfélszeresére fog nőni, tehát biztosított  ahogy említettem  a tervezett és ütemezett mellék- és bekötőút-felújítás.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látszik, ha föltennénk azt a kérdést, hogy meddig tűrik az emberek a csúsztatásokat, a hazugságok terjesztését, akkor most például az európai parlamenti választáson megkaptuk a választ: önök annyi szavazatot kaptak, olyan arányú szavazatot kaptak, amivel bizonyítják azt, hogy az emberek unják már ezt az állandó vádaskodást, ezt a beégett hazugságterjesztést vagy a csúsztatásokat.De azt az olcsó közhelyet nem akarnám nagyon elsütni, hogy mindenki magából indul ki vagy nagyon sokak magukból indulnak ki, de talán önöknél ez igaz is, ugyanis a téma felvetése kapcsán javasolom azt, hogy először a saját háza táján söprögessen, ugyanis úgy tudom, hogy önök voltak azok, akiknél az Állami Számvevőszék a 2018-as országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során komoly szabálytalanságokat talált (Tordai Bence: Nem is ellenőriztek!), és az önök szövetségese volt az, amelynek a kormányzása alatt a magyar emberek soha nem látott mértékű korrupcióval szembesültek. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Van egy olyan volt államtitkár az önök frakciójában, akitől tájékozódhatnak erre az időszakra vonatkozóan. De talán az is igaz, hogy úgy tűnik, a pártelnökük zuglói parkolási botrányának eltussolása talán vádaskodásra készteti önöket, önt és a frakcióját is, miközben sokak szerint a zuglói városvezetés még mindig egymillió forintos havonkénti kárt okoz a zuglói polgároknak.

De talán Zugló botránysorozata miatt kerülte el a figyelmét az is, hogy az elmúlt időszakban az ön által kritizált építőipar nagyon jelentős sikereket tudhat magáénak, a magyar gazdaság egyik legsikeresebb szektorában húzóágazattá vált. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Az építőipari ágazat GDP-arányos bruttó hozzáadott értéke 2010 és ’18 között 3,4 százalékról 4,8 százalékra növekedett (Közbeszólások a Párbeszéd és a DK soraiból.  Az elnök csenget.), a GDP-arányos termelési értéke pedig 7,5 százalékról 9,9 százalékra nőtt. Az építőipari termelés egésze 2017-hez képest 2018-ra 22,3 százalékkal bővült, ami 15 éve a legjobb teljesítmény. Ez mutatja a magyar gazdaság, azon belül a magyar építőipar jelentős bővülését és jelentős teljesítménynövekedését.

A dinamikus növekedés, úgy néz ki, folytatódik, ugyanis a 2019. évi I. negyedéves számok azt mutatják, hogy az építőipari termelés jelentős mértékben legalább ilyen, ha nem nagyobb mértékben fog növekedni. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság bővül, Magyarország épül, és ezt mindenki, aki nyitva tartja a szemét, láthatja.

Ennek a jelentős keresletnek, ami az építőipari kapacitások iránt megnyilvánul, természetesen van egy árfelhajtó hatása is, hisz önök is tudhatják azt, hogy amit keresnek, és aminek híján vagyunk, annak az ára normál esetben egy kicsit emelkedik, így azt lehet mondani, hogy talán ennek a jelentős keresletnövekedésnek a hatása az, hogy bizonyos árnövekedés következett be az elmúlt időszakban.

Ami a közbeszerzésekre való utalást illeti: el kell mondjam, a magyar kormány eddig is mindent megtett és ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy a kiírások átláthatók legyenek, a rendelkezésre álló források hatékonyan hasznosuljanak. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években más mutatók mellett például az egyajánlatos közbeszerzési eljárások száma is folyamatosan csökkent.

Míg 2009-ben, tehát az önök szövetségesének kormányzása idején, a baloldali kormányok idején 30 százalék fölötti, az uniós átlag duplája volt az egyajánlatos eljárások száma, addig a tavalyi évben az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések esetén ez a szám 24 százalékra, körülbelül az európai uniós átlag szintjére csökkent le. Ez tehát gyakorlatilag az uniós átlagnak felel meg.

Így mindaz, amit ön itt sejtet, csúsztat, vagy éppen hazugságként próbál terjeszteni, nem állja ki a valóság próbáját, ezért kérem, hogy fogadja el a válaszomat, nagy tisztelettel. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-kormány kiemelt célja a hazai közúthálózat fejlesztése, a meglevő hálózati elemek magas színvonalú üzemeltetése és karbantartása. A magyar gazdaság stabil és tartósan jó teljesítménye, az Európai Unió legnagyobb gazdasági növekedése lehetővé teszi, hogy Magyarország jelentős közútfejlesztési programot valósítson meg.Az útprogram a magyar emberek és a vállalkozások, a hazai gazdaság számára gyors ütemben bővülő, folyamatosan emelkedő szolgáltatási színvonalú közúthálózatot biztosít. Ezzel hozzájárul a gazdaság további fejlődéséhez és a magyar családok életminőségének javulásához.

(15.40)

A kormány az útprogramban mintegy 3200 milliárd forintot fordít közútfejlesztésre 2016 és 2024 között. A teljes forrásmennyiség nagyobbik hányada, 1800 milliárd forint hazai forrás. A program keretében a meglévő közúthálózat mintegy 1000 kilométernyi új és fejlesztett szakasszal bővül. A kormány stratégiai célja, hogy bekösse a megyeszékhelyeket, a nagyobb városokat, forgalmasabb ipari parkokat, gazdasági térségeket a hazai gyorsforgalmi hálózatba, az autópályák, autóutak elérjék az országhatárt, valamint Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos útszakasz.

A következő években magas szintű közúti kapcsolatot kap Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Sopron, Szolnok és Zalaegerszeg. A nagyvárosok és a legszűkebben értelmezett vonzáskörzetük mintegy 665 ezer lakójának közlekedési helyzete ugrásszerűen javul az előttünk álló időszakban. Még az idén átadunk mintegy 200 kilométer új gyorsforgalmi és főutat, többek között az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszát, az M4-es Üllő és Cegléd közötti szakaszát, Zala megyében az M70-es négysávos bővítését, amellyel teljes értékű autópálya-kapcsolat jön létre Budapest és Ljubljana, a magyar főváros és a szlovén Adriai-tengerpart között. Jövőre további 225 kilométer gyorsforgalmi és főút készül el.

A közlekedési hálózatok folyamatos bővítése mellett a kormány kiemelt feladatának tartja a meglévő elemek folyamatos, magas színvonalú üzemeltetését és karbantartását. Ennek érdekében 2016 és 2020 között összesen 400 milliárd forint költségvetési forrást biztosítunk a közútkezelő számára a közúthálózat működtetési feladatainak színvonalas ellátásához, a balesetmentes közlekedés feltételeinek megteremtéséhez.

Az erre a célra a mindenkori éves büdzsében betervezendő kötelezettségvállalás mértéke a kiinduló 60 milliárd forintos szintről fokozatosan több mint másfélszeresére fog nőni. Hazai forrásból elindítottuk a komplex útfelújítási programot, amelynek első két ütemében 175 milliárd forintból újulnak meg útszakaszok az ország minden részében, összesen 1500 kilométeren. Elértük, hogy az alacsonyabb rendű országos közutak korszerűsítését uniós forrásból is támogathassuk a terület- és településfejlesztési operatív programban 54 milliárd forinttal. E két programban csak a tavalyi évben összesen 1000 kilométernyi útszakasz rekonstrukciója történt meg.

A kormány döntése szerint a „Magyar falu” programban idén 50 milliárd forint áll rendelkezésre főként a vidéki bekötő- és összekötő utak korszerűsítésére. A program első ütemében a tervek szerint 430 kilométernyi útszakasz újul meg.

Összegezve tehát kijelenthető, hogy a kormány a magyar emberekkel közösen elért, kiemelkedő gazdasági eredményekre támaszkodva mindent megtesz a közúthálózat folyamatos fejlesztése és magas színvonalú üzemeltetése érdekében. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Most már sokadjára mondom, hogy sokadjára hozzák ezt a témát elő a parlamentben napirend előttiekben vagy éppen más alkalommal, amikor kérdéseket lehet feltenni vagy véleményt lehet megformálni. Én mindig kénytelen vagyok elmondani azt, hogy önök nyitott kapukat döngetnek, amikor a klímavédelemről, a klímapolitikáról, a kormány klímapolitikájáról beszélnek, és ezzel kapcsolatban kérdéseket tesznek föl, hisz nyilvánvaló és egyértelmű, ha önök is be akarnák látni azt, ami a valóság, akkor nyilvánvaló lenne az önök számára is, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelem mellett, a klímaváltozás mérséklésének a politikája mellett. Ez egy alaptétel, és ennek számtalan bizonyítéka van, amelyekből néhányat majd szeretnék idézni.Viszont ön olyan gondolatokat fogalmazott meg, olyan mondatokat is fogalmazott meg a felszólalásában, amiket szeretnék visszautasítani. Többek között azt mondta, hogy a klímastratégia nem megfelelő adatokkal operál, nem megfelelő adatokat tartalmazott. Sajnos, azt kell mondanom, hogy ez a mondat is olyan volt, amit nem oly régen az egyik képviselőtársa megfogalmazott, elferdítve a valóságot, ugyanis az egyik képviselőtársa, frakciótársa egy olyan mondatot adott például az én számba, ami el sem hangzott a parlamentben, hanem egyáltalán azt akarta, hogy egy olyan mondatot fogalmazzon meg, beleadva a számba, amivel aztán ő tud vitatkozni az önök nevében, az önök klímavédelmi stratégiája nevében. Tehát nem lenne jó, ha önök rossz adatokat használnának annak érdekében, hogy egy-egy ilyen fölszólalás alkalmával kritizálják a kormányzat klímavédelmi politikáját vagy a klímaváltozás elleni harcát.

Önök tulajdonképpen úgy próbálják ezzel a határozati javaslattal is palástolni a témahiányukat, ezzel feltalálva a spanyolviaszt, ami azt mutatja, hogy önök témahiányban szenvednek, politikai témák hiányában szenvednek (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.), és mint egy olyan párt, amelynek nincs politikai üzenete a társadalom számára, mantraként egy bizonyos kritikát megfogalmazva ismétli hétről hétre a kritikáját.

De nézzük meg, hogy a kormányzat mennyi mindent tett annak érdekében, hogy a klímaváltozás érdekében mindent, ami tőle telhető, meg tudjon tenni.

(9.10)

Például a párizsi megállapodás végrehajtásában önök sürgetik Magyarország részvételét, miközben önnek is tudnia kell, hogy a magyar Országgyűlés az elsők között ratifikálta ezt az egyezményt. Sőt, ugyanez mondható el egy másik meghatározó klímavédelmi egyezményről is, a kigali egyezményről, amely a fluorozott szénhidrogének elleni küzdelmet alapozza meg. Ezt 2018-ban ratifikáltuk, az Európai Unióból elsőként. Az egyezmény végrehajtása önmagában 0,5 Celsius-fokkal csökkentheti és csökkenti a felmelegedés mértékét a szakértők szerint.

A kormány számára a klímavédelem jóval szélesebb talapzatokon álló folyamat, mint azt egyetlen törvény keretei között valamiféle hatékonysággal meg lehetne valósítani. Többek között olyan programokat hirdettünk meg, amelyek tettek annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátás, a szén-dioxid-kibocsátás minél kisebb legyen. Például szeretném megemlíteni az „Otthon melege” program részeként 310 ezer háztartásban megvalósuló energetikai korszerűsítést vagy éppen a napelemekkel való fejlesztéseket, és tulajdonképpen ennek eredményeképpen és az egyéb politikai és gazdasági támogatások eredményeképpen a megújuló energiaforrások szerepének a növelésével a károsanyag-kibocsátás jelentős mértékben arányaiban csökkent. 2018 végére már közel 700 megawatt kapacitás épült ki például napenergia tekintetében, és 2030-ra, ahogy már többször elmondtam, 3 ezer megawattra fogjuk növelni azt a kapacitást, amit a napenergiából való villamosenergia-előállítás jelent. Jelentős eredményeket értünk el az elektromobilitás tekintetében is, és a következő időszakban folytatjuk a töltőállomások számának a növelését, valamint az elektromobilitás elterjesztését is támogatjuk autóvásárlás támogatásával.

Lehetne sorolni még az eredményeket, de azért szeretném egyre felhívni az ön figyelmét. Arra kérem önöket, hogy például a paksi beruházást, amely a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb ellensége, támogassák, mert önmagában a két új paksi blokk 12 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg. Ezzel önök is tennének a klímaváltozás ellen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látszik, a Párbeszédnél vagy a Párbeszéd-frakció bizonyos tagjainál beragadt a vádaskodás, és azt kell mondanom, mint az egyik frakciótársának tegnap kellett mondanom, úgy látszik, hogy önök mindig magukból indulnak ki, akkor, amikor vádaskodnak, pénzek lenyúlásáról beszélnek. Mert ha jól tudom, és jól emlékszem a tegnapi napra, mintha tegnap hangzott volna el a viszonválaszomban az, hogy például önök ellen indított eljárást az ÁSZ nem megfelelő gazdálkodásért. Úgyhogy jobb lenne, ha picit hátrébb vonulnának a vádaskodásból (Gréczy Zsolt: Ezt a cinizmust…), először a saját portájukon sepregetnének és körülnéznének, hogy hogyan intézik saját gazdasági ügyeiket. De természetesen tudom, hogy miről beszélt, képviselő úr, figyeltem, a Tudományos Akadémiával kapcsolatos aggályait fogalmazta meg (Zaj az ellenzéki pártok padsoraiból.), de az ön szavainak a hitelességét többek között egy körülbelül másfél évvel ezelőtti nyilatkozata is megkérdőjelezi, amikor azt mondta, hogy függetlenként akar belépni majd a parlamenti képviselők sorába, és nem fog sehova se, egyetlenegy frakcióba se belépni (Tordai Bence közbeszól.), majd első alkalommal, amikor az érdeke úgy kívánta, rögtön belépett abba a frakcióba, amelyiknek elég vegyes az összetétele.

(9.40)

Van benne egy elvileg független képviselő, van benne egy szocialista, jelenleg is a Szocialista Párt tagja (Tordai Bence: Mit gondolsz az MTA-ról?), és a szocialistákra szinte kullancsként rárakódó és ráragadó párbeszédes képviselők; talán azért, hogy megszólalhassanak, és a különböző vádakat itt megfogalmazhassák hétről hétre, aminek természetesen semmi alapja nincs.

És azt, hogy az MTA-val mi fog történni, természetesen a ma délután elkezdődő vitán elmondhatja, nem itt kellene napirend előttiekben megfogalmazni különböző vádakat, hanem tételesen majd a törvénytervezet vitája során (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) meg fogja kapni azokat a válaszokat a miniszter úrtól, amelyek önökben, önben megfogalmazódnak, tételesen meg fogják kapni azokat a válaszokat, amelyek okán és amelyek miatt ez a törvénytervezet a Ház elé fog kerülni.

De hogy összefoglalóan elmondjam azt, amit már több alkalommal is elmondtam az MTA átalakítási szándékával kapcsolatban, hadd tegyem meg most is, ismételve magamat többedszer, hogy természetesen a kormányzatnak az a célja, hogy az MTA kutatóintézetei hatékonyabban tudják szolgálni a magyar társadalmat, hatékonyabban tudják a gazdaság érdekeit, a gazdaság fejlődését képviselni és szolgálni. Ehhez egy közvetlenebb támogatási rendszer kell, a közvetlen támogatási rendszer pedig azt jelenti, hogy innovációra, kutatás-fejlesztésre például a jövő évtől több pénz fog jutni, mert a kormányzat tudja, látja és annak érdekében tesz is, hogy ez a hatékonyság nagyobb legyen, például a források kiterjesztésével, ami azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra a jövő évtől 32 milliárd forinttal fog több jutni. Például azokat a cégeket is, amelyeknek az innovatív tevékenységét ön a felszólalásában hiányolta, támogatjuk  amelyek az innovációban hatékonyan közre tudnak működni.

Természetesen azt szeretnénk, hogy az alapkutatások mellett, amelyeknek a jelentősége meg fog maradni a következő időszakban is  és az alapkutatásokat végző intézményeknek is , azok a kutatóintézetek hatkonyabban tudjanak működni, és hatékonyabban tudják felhasználni a forrásokat, amelyek közvetlenül a gazdaság érdekeit tudják képviselni.

Egyébként, hogy miért van szükség az átalakításra, azt azzal is lehet indokolni, hogy a nemzetközi tudásközpontok  és ezt tegnap elmondtam már , az Európai Bizottság is megerősítette, hogy a magyar tudományosság rendszere nagyon komoly kihívásokkal rendelkezik. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban nem elég hatékonyan működik az a tudományos intézményhálózat, amelyik egyébként a magyar gazdaságot tudná segíteni, annak fejlődését tudná segíteni, szolgálni. Ezért néhány alapelvet szeretnék önnek felsorolni, hogy mi mentén akarjuk ezt a bizonyos hatékonyságot növelni.

A kormány nem kevesebb, hanem pontosan több kutatást, erősebb és hatékonyabb kutatást szeretne, és éppen ezért, ahogy említettem már, több pénzt is szán erre. A cél az, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne kézzelfogható eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a társadalom számára, a gazdaság számára kézzelfogható eredményként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) jelenjenek meg. Kérem, hogy ha aggályai, kérdései vannak, a ma kezdődő vitában szólaljon fel, és ahogy említettem a felszólalásom elején, minden kérdésére választ fog kapni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat számos szektor, számos szakterület törvényi rendelkezésein vezeti át, számos törvényben alakítja ki azokat a kereteket, jogintézményeket, szabályokat, amelyeknek az Európai Unió jogalkotásának eredményeként a magyar joganyagban is meg kell jelenniük. Engedjék meg, hogy a továbbiakban röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit. A részvényesi szerepvállalás témájában a törvényjavaslat a benne foglalt törvénymódosítások mellett a nyilvánosan működő részvénytársaságok működésére vonatkozóan új törvényi szintű szabályozást is megállapít. A legutóbbi pénzügyi válság, a világgazdaságban bekövetkezett változások rámutattak arra, hogy a pénzügyi szabályozó és ellenőrző eszközrendszer mellett hatékonyabbá kell tenni a nagyvállalatok, tőzsdei cégek esetében a tulajdonosi ellenőrzési rendszert. A nemzetközi felmérések és elemzések a tulajdonosi kontroll területén azt vizsgálják, hogy a kisrészvényeseknek, a kisbefektetőknek milyen lehetőségei és jogai vannak arra, hogy a társaság ügyeire rálássanak, és hogy a jogi szabályozás milyen társasági mechanizmusokkal védi a kisbefektetők érdekeit.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió jogalkotása a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését célul tűző európai parlamenti és tanácsi irányelv révén több fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a tőzsdei cégek működése, az információ áramlása, a részvényesek tájékoztatása jelentősen javuljon. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsdei társaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság azonosítsa a részvényeseit.

Figyelemmel arra, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak csak kizárólag elektronikusan nyilvántartott részvényei lehetnek, ez az azonosítás az értékpapírszámla-vezetők útján elektronikus kommunikációval, tehát gyorsan és hatékonyan történhet meg. Az azonosított részvényes számára a nyilvánosan működő részvénytársaság szintén az értékpapírszámla-vezetőn keresztül, elektronikusan tudja eljuttatni a legfontosabb információkat a közelgő társasági eseményekről, így különösen a közgyűlésekről, osztalékfizetés esedékességéről. A részvényes információhoz jutása tehát biztosított lesz a jövőben.

A törvényjavaslat fontos elemét képezik a társaság igazgatói, felügyelőbizottsági tagjai és vezérigazgató javadalmazási politikájának megalkotására, annak a társaság közgyűlés elé terjesztésére, a javadalmazási politika végrehajtásáról szóló javadalmazási jelentés elkészítésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések.

A tőzsdei cégek jelenleg is készítenek javadalmazási politikát európai uniós ajánlások hazai alkalmazása révén. Az uniós ajánlás nem kötelező, tehát a jelenlegi gyakorlat önkéntesnek is tekinthető. A jövőben azonban a javadalmazási politika elkészítése kötelezővé válik. A törvényjavaslat a javadalmazási politika kidolgozását, az előírt tartalomnak megfelelő elkészítését tekinti elsődleges fontosságúnak. A társaságok közgyűlésének ezért véleménynyilvánító jogosultságot biztosít, vagyis azt, hogy a részvényeseknek a társaság közgyűlésén módjukban álljon elmondani álláspontjukat.

Bár ügydöntő határozatra nincs szükség, a törvényjavaslat biztosítja, hogy ha a közgyűlés elutasítja a javadalmazási politikát, akkor megfelelően átdolgozva, az ügyvezetés köteles azt ismét napirendre tűzni. A javadalmazási jelentés körében említhető, hogy a törvényjavaslat figyelemmel van az Európai Unióban már hatályban levő rendeleti szintű szabályozásra is, így hitelintézeti, tőzsdei cég esetében a javadalmazási jelentés részletezettségét elsődlegesen a felügyeletet gyakorló hatóság döntésére bízza.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos eleme a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyletek jóváhagyására, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára előírt szabályozás. Kiemelhető, hogy a társaságoknak olyan belső mechanizmussal kell majd rendelkezniük, amely kizárja, hogy az üzletben érdekelt személyek részt vegyenek a jóváhagyási döntésben, valamint biztosítja, hogy valóban minden lényeges ügylet vonatkozásában legyen ilyen jóváhagyási eljárás.

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy ha a részvényes nem kisbefektető, hanem intézményi befektető, eszközkezelő, megismerhető legyen a befektetési stratégiája. Az ilyen információk nyilvános közzététele ugyanis kedvező hatással lehet a befektetők tudatosságára, lehetővé teszi a végső kedvezményezettek, például a leendő nyugdíjasok számára a befektetési döntések optimalizálását, megkönnyíti a társaságok és a részvényeseik közötti párbeszédet.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv harmonizációjához kapcsolódó társasági jogi, tőkepiaci és befektetési szolgáltatói garanciális szabályok a polgári törvénykönyv, a tőkepiacról szóló törvény és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény kis terjedelmű módosításában kaptak helyet.

A törvényjavaslat a banki refinanszírozási gyakorlatra figyelemmel a zálogjogi szabályozás körében a jogalkotás során felmerült néhány gyakorlati problémát rendez. A polgári törvénykönyvnek a követelések elzálogosítására és az alzálogjogra vonatkozó rendelkezésre figyelemmel egyértelmű szabályozása vált szükségessé abban a vonatkozásban, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosításának a hitelbiztosíték nyilvántartásba történő bejegyzésével az alzálogjog is megállapítottnak tekinthető.

A törvényjavaslatban szereplő, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása két célt szolgál. Egyrészt a javasolt törvénymódosítással Magyarország az európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs kötelezettségét teljesíti. Az új uniós szabályozás maximalizálja a belföldről másik tagállamba irányuló, elektronikus hírközlési szolgáltatások, például a telefonhívások vagy sms-ek díját.

Az uniós rendelkezés alapján azonban rendkívül szigorú feltételek mellett a szolgáltató kérelmezheti a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól, hogy határozott ideig eltérjen az előírt díjszabástól. A törvényjavaslat a Hírközlési Hatósághoz benyújtott kérelem eljárási szabályait rögzíti. A vállalkozások és a háztartások kiadásai az uniós jogszabály átültetésével csökkennek, a rendkívül éles hazai piaci verseny miatt nem várható, hogy magyarországi szolgáltató eltérést kérne.

Másrészt a törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy katasztrófaveszély esetén vagy kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzettel érintett területen tartózkodó személyek minél szélesebb körű riasztása, tájékoztatása megtörténjen. A módosítás azért szükséges, hogy a mobilrádiótelefon-szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel összekapcsolt olyan műszaki rendszert működtessenek, amelynek alkalmazásával szükség esetén egy adott területen az érintett lakosságot sms-ben riasztani és tájékoztatni lehessen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tovább erősíti a hazai fogyasztóvédelmet. Az online kereskedelemben és az Unión belüli, határokon átnyúló értékesítésben tapasztalható nehézségek miatt szükséges fokozni a fogyasztóvédelem hatékonyságát és erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti szorosabb együttműködést. A fogyasztói bizalom növelése és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében 2020-tól új uniós rendelet rögzíti a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés kereteit. Az eddigi együttműködési rendszerhez képest erősebb, új riasztási rendszert alakítanak ki, amelyben az érintett hatóság értesíti az uniós és más tagállami társszerveket, ha olyan jogsértés lehetősége merül fel, amely több tagállam fogyasztóit érintheti.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság megerősített hatáskörének köszönhetően  ha más eszköz nem vezet eredményre , az uniós rendelet hatálya alá tartozó ügyekben egyebek mellett elrendelheti a tartalom eltávolítását az adott honlapról, felkérheti a tárhelyszolgáltatót az online felület eltávolítására, a hozzáférés letiltására vagy korlátozására.

(17.40)

Magyarország élen jár a nem biztonságos termékek kiszűrésében, tavaly a harmadik legtöbb, 172 súlyos veszélyt jelentő riasztást küldött a gyorsriasztó rendszerben.

A törvényjavaslat a Magyarországon alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat is tartalmaz. A Fogyasztóvédelmi Hatóság munkája már megerősödött, amelynek egyértelmű eredményei vannak, a következő lépés a békéltető testületek hatékonyságának a növelése. A módosítás lényegesen egyszerűsíti a békéltető testületi tagok kiválasztásának az eljárását. A jelenlegi hatályos, átláthatatlan és bürokratikus kijelölési eljárást az illetékes megyei, fővárosi kamara által lefolytatott pályázati eljárás váltja fel.

A módosítás további fő célja a békéltető testületek vezetésének professzionális alapokra helyezése. A békéltető testületi tagokat és elnököket a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A törvényjavaslat alapján országosan egységes, kötelezően alkalmazandó eljárási szabályzat készül, így mind a húsz testületre egységes eljárási és szakmai gyakorlat alakítható ki, amely egyszerre szolgálja a fogyasztók és a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt húsz év működési gyakorlata nyomán jelenleg számottevő aránytalanság tapasztalható a fővárosi és vidéki békéltető testületek finanszírozása között. A törvénymódosítással ezek az aránytalanságok megszűnnek, így a vidéki testületek is megerősödnek, megerősödhetnek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá számos közlekedési tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A rendelkezések kiemelt célja hazánk jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása amellett, hogy több jogharmonizációs célt valósít meg, eszközévé válik a deregulációs törekvésekhez igazodó, valamint az uniós jogi környezet gyors változásaira innovatív módon reagálni tudó követelményrendszer létrehozásának is. A módosítás révén ugyanis lehetővé válik, hogy a műszaki részletszabályok ne növeljék tovább az ágazatot szabályozó joganyagot, ugyanakkor a légi közlekedési hatóság honlapján kötelező erővel bíró szabályként közzé téve teljesítésük elvárható, követelményük betartható lesz.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának elsődleges célja az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés. 2020. január 1-jétől biztosítani kell a külföldi hozzáadottértékadó-csalásokat kivizsgáló hatóságok részére az elektronikus úton történő automatizált hozzáférést a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, továbbá a magyar adóhatóságok részére a lekérdezési lehetőséget más tagállamok járműnyilvántartásaiban.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény  a továbbiakban Vkt.  módosításának célja többek között jogharmonizációs törvénynek való megfelelés. A törvény módosítása révén, továbbá az ehhez kapcsolódó kormányrendeleti kijelölést követően a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást kizárólag állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet fogja végezni.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának legfőbb célja a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárás megszüntetése. A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet módosító 2016/2370/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv célja a pályahálózat-működtetők függetlenségének erősítése, a pályahálózathoz történő megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása és azok hatékonyabb használatának biztosítása.

Az irányelv erősíti az átláthatóság pénzügyi, szervezeti garanciáit, csökkentve a pályahálózat-működtetők és vállalkozó vasúti társaságok esetleges keresztfinanszírozásából fakadó kockázatokat. A jelenleg hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVIII. számú törvénnyel történt módosítását követően az irányelv előírásának nagyrészt megfelel, néhány rendelkezés esetében azonban elengedhetetlen a jelenlegi hazai szabályozás további pontosítása és kiegészítése.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elektromos meghajtású járművek hazai elterjesztése komoly szerepet tölthet be, akár kulcsfontosságú is lehet a fenntartható fejlődés szempontjából, mivel jóval alacsonyabb környezeti terhelést okoznak és jelentenek, hozzájárulnak a zajterhelés és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, ezáltal a levegő minőségének javulásához. Az Országgyűlés asztalán fekvő előterjesztés az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló EU-irányelvben foglalt elektromobilitás kiépítésével kapcsolatos célok megvalósítását szolgálja oly módon, hogy a szabályozott piaci környezet létrehozásához szükséges alapvető rendelkezéseket fekteti le.

A törvényjavaslat egy már meglevő, az elektromos autókra vonatkozó, egyre gyorsabban terjedő, de rendezetlen igénybevételi gyakorlatot kíván rendezni az elektromobilitási szolgáltatásra vonatkozó szabályozás bevezetésével. A törvényjavaslat rendezni kívánja az elektromobilitási szolgáltatáshoz tartozó engedélyezési, bejelentéskötelezettségi és adatszolgáltatási szabályokat. Az engedélyezési kötelezettség körében a nyilvános töltőberendezések esetében az üzemeltetési engedélyek kiadása egy garantált rendelkezésre állási minimumérték meglétéhez lesz rendelve annak érdekében, hogy az elektromobilitási szolgáltatás nyújtása a felhasználók által zavartalanul és folyamatosan hozzáférhető legyen.

A túlnyomóan piacszabályozási szemléletet igénylő elektromos töltőberendezés üzemeltetési engedélyezését és a szolgáltatásnyújtási tevékenység bejelentését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz telepíti a törvényjavaslat. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslat keretében definiált új szolgáltatás, az elektromobilitás-szolgáltatás se nem villamosenergia-, se nem üzemanyag-értékesítés, hanem egy önálló szolgáltatás, ezért az elektromobilitás törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezései a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény önálló alcímébe épülhetnek be.

Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot mind a hozzászólásokban, mind majd a végén a szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, hisz tartalmi vitába talán csak a végén bocsátkozott államtitkár úr és Varju László képviselő úr. Sajnálom, hogy Varju László képviselő úr az első államtitkári felszólalás után nem értette meg pontosan, miért van szükség arra, hogy a törvény e részét módosítsák, de remélem, hogy a nagyon részletes és háromszori ismétlés sikerre vezetett. Szeretném megköszönni minden képviselőnek, képviselő úrnak és képviselő hölgynek a támogatását. Úgy, ahogy az expozé végén mondtam, arra kérem önöket, hogy miután tényleg egy jogharmonizációról van szó, ezért támogassák majd szavazatukkal a szavazás alkalmával ennek a törvénynek vagy törvényeknek a módosítását, hogy a jogharmonizáció életbe léphessen.

Abba a vitába pedig, hogy mi salátatörvény, mi nem salátatörvény, még csak véletlenül sem szeretnék a zárszó alkalmával sem belemenni. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, egy kampánybeszédet hallottunk öntől. Ha már egyszer nem figyelnek önökre egyéb fórumokon keresztül, úgy látszik, a parlamentet használják arra, hogy a bekövetkezendő őszi önkormányzati választáson  egyelőre úgy néz ki, hogy egy elég komoly esélytelenséggel  küzdő párttársukat próbálják támogatni ezzel. De egy másik dolog is eszembe jutott a felszólalása során. Úgy látszik, nyár van, és ellenzéki politikusok szobahőmérővel kezdenek el futkosni. Tavaly nyáron, ha jól emlékszem, megpróbálták bebizonyítani azt, hogy felforr a Duna vize, most pedig megpróbálják bebizonyítani (Szabó Timea: Sikerült is…) azt, hogy elviselhetetlen hőség van mindenhol, ahol önök ezt az elviselhetetlen hőséget be akarják bizonyítani.

De hogy egyáltalán a 3-as metrón utazhatnak önök, vagy hogy Karácsony Gergely polgármester lemehetett a 3-as metróba hőmérőzni, az annak köszönhető, hogy 2010 után a kormány és a főváros komoly anyagi forrásokat teremtett annak érdekében elő, hogy ez a metró működhessen, ugyanis az önök szövetségesei annak idején, amikor rajtuk állt, Demszky Gábor idejében vagy éppen a szociálliberális kormányzat idejében egy fillért nem költöttek erre a metróra. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van!  Szégyen!) Teljes mértékben leromlott az állapota, úgy, hogy az utóbbi időben már veszélyes volt a közlekedés.

Éppen ezért kellett elhatározni azt, hogy nem kevés pénzzel megtámogatva a metró szakaszát, felújítsuk. Ez azt jelenti, például az önök szövetségeseinek a kormányzása idején…  és azért kell hangsúlyozni az önök szövetségeseit folyamatosan, mert akkor, hogy ha ők vezetnék a várost és ők kormányoznák önökkel együtt, akkor valószínűleg ugyanaz az időszak és ugyanaz a fajta politizálás, gazdaságpolitika, várospolitika jönne vissza, ami annak idején volt, hiszen nem felejtettek önök szerintem semmit sem akkor, amikor ígérgetnek, az csak ígéret marad, hiszen az egyik vezetőjük, akit úgy hívnak, hogy Gyurcsány Ferenc (Tordai Bence a DK padsorai felé mutatva: Ott ül!), folyamatosan azt mondta, hogy önök tudnak reggel, délben és este is hazudni, ha éppen az érdekük úgy kívánja.

Tehát visszatérve arra, hogy mi történt a 2010 előtti időszakban, milyen örökséget hagytak például a fővárosra (Szabó Timea: Kilenc éve kormányoztok…), szeretném elmondani, hogy a BKV Zrt. 53 milliárd forint veszteséget halmozott fel, a főváros pedig 217 milliárd forint adósságot halmozott fel az önök idejében, az önök szövetségeseinek az idejében úgy, hogy érdemi közlekedési beruházás ebben az időben nem valósult meg. (Tordai Bence: 35 fok volt a metróban!) A 3-as metró szerelvényeinek és pályájának a felújítására, amelyre már akkor sort kellett volna keríteni, nem adtak pénzt, nem fordítottak rá sem elég politikai figyelmet, sem elég forrást.

Most pedig mind a főváros, mind a kormány elkötelezett abban, hogy a budapestiek számára pontos, biztonságos és jól használható közösségi közlekedés álljon rendelkezésre. Éppen ezért az M3-as metró felújítása megtörtént, és megtörténik. (Tordai Bence: 35 fok van benne!)

Éppen ezért született meg a döntés, hogy a 3-as metrót a pályaszerkezet, az alagutak és az állomások átfogó rekonstrukciójával, biztonságosabbá tétele mellett, a korábban ott üzemelő szerelvények felújításával korszerűsítik. A szerelvények felújítása számos olyan korszerű műszaki megoldás beépítését magába foglalja (Tordai Bence: Nem korszerű…) és foglalta, amelyek csökkentették a jármű hőtermelését, ráadásul (Tordai Bence: 35 fok volt!) a jövőben beüzemelik majd a korszerű fékenergia-visszatápláló rendszert is, ami még tovább csökkenti a járművekből távozó hő mennyiségét.

Így várhatóan csökkenni fog az a hőterhelés, amit az utasok is éreznek. (Tordai Bence: Micsoda szerencse!) Sajnos, azt kell mondani, hogy a metrószerelvényeket oly mértékben kellett volna átalakítani egy klimatizált átszerelésre, ami már meghaladta volna a felújítás műszaki terjedelmét. (Tordai Bence: Új szerelvényeket kellett volna venni!) Ettől függetlenül természetesen a BKV Zrt. folyamatosan vizsgálja a műszaki lehetőségeket, amelyek alkalmasak lehetnek a metrószerelvényekhez illeszkedő utólagos klimatizálásra. Ennek során folyamatos egyeztetések folynak a szerelvények gyártójával a fennálló műszaki akadályokról, a megvalósítás műszaki feltételrendszeréről. A ma kifejlesztés alatt álló korszerű légkondicionáló berendezések tömege már lehetőséget adhat arra, hogy új műszaki megoldással ezek beszerelése megtörténjen. Ezeknek a vizsgálata folyik. (Tordai Bence: Mikor?  Szabó Timea: Kilenc év után?)

(13.50)

Bár itt önök nagyon-nagyon jól szórakoznak, de szerintem jobb lenne, ha arról beszélnének, hogy miért nem történtek meg ezek a korszerűsítések és felújítások akkor, amikor az első problémák jelentkeztek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ismert ellenzéki szokás az, hogy amikor önök keresnek maguknak valami látványos témát, jól hangzó igényt, és hangosan követelik annak a megoldását, fittyet hánynak mindeközben arra, hogy a fennálló szabályozási keretek, például a hatályos törvények már rég válaszokkal, megoldásokkal szolgálnak. Amit önök itt az interpellációban képviselőtársával együtt leírtak, a kreatív valóságértelmezésnek egyfajta gyakorlatai közé tartozik, hisz mindez a jelenleg hatályos törvények szerint és segítségével megoldható. Tisztelt Képviselő Úr! Mint azzal minden bizonnyal ön is tisztában van, Magyarországon számos, a parkolással kapcsolatos kérdésben elsősorban az önkormányzatok rendelkeznek döntési joggal és mozgástérrel, mivel ez egy olyan szabályalkotási terület, ahol a helyi viszonyok más és más megközelítés érvényre juttatását teszik szükségessé. Ennek az önkormányzati mozgástérnek pedig, szemben azzal, amit önök sugallni akarnak, részét képezi az a lehetőség is, hogy többek között az egészségügyi ellátásban dolgozók számára kedvezményes parkolási feltételeket, lehetőséget biztosítsanak úgy, ahogy egyébként ez számos városban, ismereteim szerint főként vidéki városban működik. Példának szeretném felhozni azt, hogy a lakóhelyemen, Nagykanizsán a város rendeletben szabályozza azt, hogy az orvosok a munkavégzésük során és azon kívül is parkolási könnyítést kapjanak. Egy egyszerű önkormányzati rendelettel meg lehet ezt oldani.

Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy azért foglalkoznak önök és foglalkozik ön is ezzel a témával, mert Zuglóban, az ottani polgármester, Karácsony Gergely által vezetett kerületben a parkolás szabályozása kész csődnek bizonyult. A problémák egyike éppen a parkolás. Zugló talán az egyetlen fővárosi kerület, ahol a parkolásra kifizetett összegből nem fejlesztések valósulnak meg, hanem minden egyes forint elfolyik üzemeltetésre, sőt még rá is fizetnek a zuglóiak arra, hogy fizethessenek a parkolásért. Az az abszurd helyzet állt elő, hogy a feltételezések és a megfogalmazott gondolatok mögött megdöbbentő számok állnak. A főváros egyik budai kerületében például az egy-egy parkoló fajlagos karbantartására kifizetett összeg 500 forint, míg Zuglóban ennek körülbelül a 130-szorosába kerül az ugyanilyen fajta parkolóórára fordított karbantartási díj.

Tisztelt Képviselő Úr! Érthető, hogyha valaki Karácsony Gergely teljesítményét látva ijesztő perspektívának érzi azt, hogy az önkormányzatok szabályozzák ezeket a területeket, de úgy hiszem és úgy vélem, ahogy már mondtam, éppen azért, mert más és más igények és lehetőségek merülnek fel kerületekben és városokban, ez mégiscsak egyes önkormányzatoknak a feladata lenne. Arra kérem, hogy ahol ilyen problémát látnak önök a fővárosban vagy a főváros számos kerületében, hívják fel az önkormányzati vezetők figyelmét arra, hogy ezt helyben, az önkormányzatok oldják meg. Ne csak Zuglóból induljanak ki, ahol a parkolás finanszírozása gondot okoz, hanem nézzék azt is, hogy máshol az önkormányzatok ezt helyben megoldották a saját hatáskörükben. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nem tudom, hányadszor beszélünk az MTA-ról az elmúlt időszakban, és ön azzal kezdte a felszólalását, hogy egy csomó mindenre nem kapott választ, a kérdéseire, a felvetéseire vagy az ellenzéki oldalról más képviselőtársai felvetéseire nem kaptak választ. Én megcáfolom ezt. Képviselő úr, számtalan alkalommal kapott választ általánosságban is, és konkrét kérdésekre is választ kapott. Például legutoljára akkor, amikor a vita folyt az MTA kutatóintézeteinek az átalakításáról, miniszter úr, nem emlékszem pontosan, hány percben válaszolta meg a felvetődött kérdéseket vagy problémákat, de 40 perc körül volt a válasza, amely válasz során azokra a kérdésekre is választ adott, amiket ön itt felvetett, csak nem figyelt, képviselő úr, többek között azért nem figyelt valószínűleg, mert rosszul érezte magát a bőrében akkor, amikor a miniszter úr számtalan alkalommal megcáfolta az önök állításait. (Tordai Bence: Nem cáfolta! Tagadta!) Azt nem mondom, hogy hazugsággal vádolta meg önöket, de csúsztatással mindenképpen, közvetlenül vagy közvetett módon.

(9.40)

Sőt, ha jól emlékszem, még egy Pécsi Tudományegyetemmel kapcsolatos mondattal vagy gondolatsorral azt is elmondta önnek, hogy ha azt akarják, ami Pécsen történt, akkor nagyon nagy probléma van. Mi meg azt szeretnénk  amit már én többször hangsúlyoztam, és a miniszter úr is többször mondott a parlamentben , hogy a kutatás hatékonyabb legyen, az innováció jobban tudja szolgálni a társadalmat, és jobban tudja szolgálni a magyar gazdaságot a következő időben. Ez az oka annak, hogy ez a törvény előttünk van és ezt a törvényt tárgyalja a parlament.

Szeretnék néhány gondolatot mondani most is, ismételve egy kicsit magamat, hogy elfogadják azt, hogy milyen szándék vezérli ezt az átalakítást. Tehát egyrészt azt szeretnénk, ha több kutatás lenne, és a kutatások eredménye jobban hasznosulna a magyar gazdaságban. Azt önnek is el kell ismerni az elmúlt időszak statisztikai adatai alapján, hogy ez jelen pillanatban Magyarországon nem úgy valósul meg, ahogy az elvárható lenne, sőt azt lehet mondani, hogy az elmúlt időszakban jelentősen visszaléptünk az Európai Unió tagállamaihoz képest például az innováció és a kutatás-fejlesztés kapcsán.

Azt szeretnénk, hogy a tudományra, a tudományos kutatásra fordított milliárdok jobban hasznosuljanak. Többek között az is bizonyítja ezt, hogy az átalakítással kapcsolatosan az innovációra és a kutatásra lényegesen több pénzt fogunk fordítani. Az elmúlt több mint egy évtizedben a következő költségvetés elfogadásakor, tehát a 2020-as költségvetés elfogadásakor történik meg először az, hogy kutatás-fejlesztésre és innovációra lényegesen több pénzt fog megszavazni a parlament  ha ezt így teszi , mint ami eddig rendelkezésre állt. Ez azt jelenti, hogy 32 milliárd forinttal több fog jutni kutatás-fejlesztésre és innovációs tevékenységre. Éppen azért van szükség erre, mert a magyar kutatás-fejlesztés és innováció lemaradóban van, ahogy én mondtam, és ezt szeretnénk mindenképpen megfordítani, érdekeltebbé akarjuk tenni a kutatással foglalkozó kutatóhálózatot és kutatóintézeteket.

A vagyonnak a kérdése: nem lehet államosítani azt, ami egyébként az államé. Eddig is állami pénzből finanszírozta a kutatóintézeteknek a működtetését az állam (Tordai Bence közbeszól.), és azt szeretném mondani, hogy ez a továbbiakban is folytatódni fog, természetesen annak a tudtával, hogy ezek a kutatóintézetek 2006-ban kerültek vissza az MTA-hoz, most pedig az állam, a kormányzat azt szeretné, hogy továbbra is arra a célra hasznosuljanak és arra a célra használják, ami miatt annak idején az MTA-hoz kerültek, kutatásra és fejlesztésre fordítsák ezeket az intézeteket; ezekben az intézetekben kutatás folyjék, alapkutatás és alkalmazott kutatás azért, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság és a magyar társadalom részére jobban hasznosuljanak az ide fordított adóforintok.

Ezért kérem azt, hogy majd önök is támogassák ezt a törvényt, fogadják el, hiszen közös érdekünk az, hogy mind az innováció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mind pedig a kutatás-fejlesztés terén előrelépjen a magyar állam, a magyar társadalom jobban hasznosítsa azokat a tudásbázisokat, amelyek rendelkezésre állnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem lehet tudni, hogy az LMP meddig tudja még újra és újra feltenni ugyanazokat a kérdéseit (Ungár Péter: Évekig!), azt firtatva, hogy vajon a kormány tisztában vane a klímaváltozás folyamatával. Az egyértelmű, hogy itt az ülésteremben elhangzott válaszokból nem akarják megérteni és nem akarják elfogadni, a kormány mekkora hangsúlyt fektet a klímaváltozás elleni fellépésre. Legutóbb, az elmúlt héten éppen miniszterelnök úr fogalmazta meg e falak között a kormány álláspontját, amikor elmondta, idézem: „Magyarország Kormánya számára fontos a környezet védelme és fontos a klímaváltozás elleni küzdelem is, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk.” Ezért Magyarország minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz. Szeretném még egyszer aláhúzni az elmondott gondolatból: minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz. Úgy látszik, őrá sem figyeltek oda, mert újra meg újra csak azt kérdezik, szinte hétről hétre.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérem, ha a válaszainkra nem figyel oda, legalább a tetteknek, a klímavédelem és az alkalmazkodás érdekében végrehajtott intézkedéseknek higgyen, akkor talán valósat mondani is egyszerűbb lesz. Ön ugyanis hiányos információkkal rendelkezik, például az éghajlatváltozási cselekvési tervvel kapcsolatban. A cselekvési terv ugyanis a rendelkezésre álló szűk határidő és a feladat nagysága ellenére elkészült. Jelenleg annak kormányzati egyeztetése van folyamatban, eleget téve az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségnek. Ellentétben azzal, amit ön állít, az első cselekvési terv konkrét intézkedéseket határoz meg, megjelölve a költségeket, forrásokat, határidőket és felelősöket.

Arról is tájékoztatom, hogy a cselekvési terv kidolgozásával párhuzamosan zajlott és zajlik a nemzeti energia- és klímaterv kidolgozása és a nemzeti energiastratégia megújítása is. A nemzeti energia- és klímaterv véglegesítése érdekében, az európai bizottsági ajánlásokat is figyelembe véve jelenleg is folyamatban van a konzultáció a Bizottsággal, a szomszédos tagállamokkal, a civil szervezetekkel és az iparági szereplőkkel. A terv végleges változatának 2019. év végéig kell elkészülnie.

Tudjuk, hogy a klímaváltozás terén országunk kitettsége jóval nagyobb, mint a hozzájárulásunk a klímaváltozást indukáló folyamatok egészéhez, éppen ezért teljeskörűen teljesítjük a nemzetközi vállalásainkat, amit sok, nálunk jelentősebb kibocsátású ország nem mondhat el magáról. A rendszerváltozás óta  néhány adatot hadd mondjak  Magyarország 32 százalékkal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Az egy főre jutó kibocsátásunk az EU-átlag mindössze háromnegyede. Áramtermelésünk 60 százaléka már ma is üvegházhatásúgázkibocsátás-mentes, ebből 50 százalék az atomenergia, 10 százalék a megújuló energia használatának tulajdonítható. Az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunk pedig 24 százalékkal csökkent 2010 óta. A gazdaság egészére vonatkoztatva pedig fontosnak tekintjük, hogy az új EU-s költségvetés elegendő segítséget nyújtson a később csatlakozott tagállamok számára a klímacélok elérését szolgáló iparikibocsátás-csökkentő lépések finanszírozásához.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországnak tehát vannak klímacélvállalásai. 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink és finanszírozásunk is. Hosszabb távon olyan megoldás kell, hogy a klímacélok is teljesüljenek, és meg tudjuk védeni az olcsó hazai rezsidíjakat.

Köszönöm a figyelmüket, és kérem erre való tekintettel a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenkié a Balaton továbbra is. A Balaton-törvényt tavaly év végén, december 12-én ezért erősítette meg elfogadással az Országgyűlés, pontosabban: az Országgyűlés azon része, amelyik nem a rendbontással volt elfoglalva. Ugyanis, ha jól emlékszem, december 15-én, ahelyett, hogy a munkájukat végezték volna itt az ellenzéki pártokkal, frakciókkal együtt, fütyültek, kiabáltak, és megpróbáltak olyan helyzetet teremteni, hogy törvényeket ne tudjunk elfogadni. Valószínűleg ez, hogy nem figyeltek oda, okozza azt, hogy nem tudják pontosan, annak a bizonyos Balaton-törvénynek az elfogadása mit jelentett, mit tartalmaz annak érdekében, hogy ténylegesen ez a jelszó, ez a felkiáltás, ez a szándék, hogy a Balaton mindenki legyen, megvalósulhasson. Ugyanis ez a törvény megőrizte és megerősítette a Balaton védelmére szolgáló korábbi rendelkezéseket, például a strandok legalább 65 százalékos zöldfelületi és legfeljebb 10 százalékos beépítési arányát, a közhasznú zöldterületek védelmét, a település belterületi parthossza, a sétányok legalább 30 százalékos arányának előírását.

Ugyanez a törvény új védelmi szabályokat is bevezetett, például azt, hogy a zöldterületek, strandok és kempingek együttes parthossza nem csökkenthető; ez cáfolja is azt, amit az előbb ön állított. A vízparton új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, a beépítettségi arány pedig nem növelhető. Ezek a rendelkezések azért születtek meg, mert úgy gondoljuk, a Balaton elérhetősége közérdek (Rig Lajos: … beépítik szállodával!), amit minél több és minél nagyobb közfunkciót betöltő, színvonalas terület kialakításával, fenntartásával lehet biztosítani. A Balaton kiemelt státuszának a szemléltetésére pedig elég, ha végigtekintünk az elmúlt évek fejlesztésein, amelyek a tó térségének vonzerejét hivatottak tovább növelni, hozzáférhetőségét javítani.

Ezt bizonyítja az is, hogy a nyáron csaknem 1,6 millióan utaztak a Balatonra, 120 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mi mást jelent az, hogy ennyien utaztak oda, mint hogy a Balaton mindenkié, és a Balatont mindenki a sajátjának tekinti?

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem mond ellent a Balaton-törvény annak, amit ön mondott. Az ellenzék a Balaton privatizációjáról akarja meggyőzni az embereket. Ez pont ellentétes azzal, amit mi szeretnénk, ugyanis mi azt szeretnénk, hogy mindenkié legyen a Balaton, mindenki, aki elmegy a Balatonra, élvezhesse a Balaton által nyújtott lehetőségeket a kikapcsolódásra, a fürdőzésre, a szabadidő eltöltésére. Ennek megfelelően természetesen a Balaton fejlesztése, építése közös érdekünk. Ezt szolgálja a két éve indított Kisfaludy strandfejlesztési program is, amelynek célja: 2030-ig az összes szabadvízi strand családbarát, biztonságos és akadálymentes megújítása, ami nemcsak a Balatonon, hanem máshol is érvényes; erre 4,4 milliárd forintot különítettünk el.

Az a cél, hogy lehetőleg minél többen tudják a közös értékeinket, kincseinket használni a szabadidő eltöltésére, szabadságok eltöltésére, feltöltődésre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelt célként kezeli a fenntartható közlekedési módok, így a kerékpáros közlekedés további fejlesztését, a közlekedésbiztonság javítását. Mint azt képviselő úr is tudhatja, a balatoni bringakör komplex felújítása folyamatban van, az első ütemben idén tavasszal 70 millió forintból 42 kilométeren megerősítették és javították a burkolatot, több tájékoztató táblát helyeztek ki. A felújítás augusztus második felében folytatódik.

Még az idén megkezdődik a Budapest és Balaton közötti 110 kilométer hosszúságú kerékpárút kivitelezése is. A kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés részeként 800 kilométernyi túraútvonalat jelölnek ki a magyar tenger térségében.

A kormány céljaival összhangban Mesztegnyő község önkormányzata a területi és településfejlesztési operatív program fenntartható települési közlekedésfejlesztés pályázatán 500 millió forint támogatást nyert a Balatonmáriafürdő és Mesztegnyő közötti mintegy 18 kilométer hosszúságú kerékpárútszakasz kialakítására. Ön is tudja bizonyára, hogy az építőiparban jelentős változások következtek be, emelkedtek az árak, emiatt a korábban megítélt összeg nem tudja teljesen lefedni a bekerülési összeget, így ezt információnk szerint a település vezetése jelezte az irányító hatóság felé.

Ha a kérelem  miután kérelemmel fordul majd a forrásösszeg emeléséért az önkormányzat  kedvező elbírálásban részesül, és a szükséges teljes forrásmennyiség rendelkezésre áll, utána a kerékpárút kivitelezése megvalósulhat. Természetesen, miután tudja, hogy közbeszerzési eljárást is kell lefolytatni, ez jó néhány hónapot vehet igénybe. Várhatóan ez a munka jövőre megkezdődhet.

Minden lehetőség és minden biztosíték megvan erre, hogy ez a munka befejeződik belátható időn belül. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos azt kell mondanom, a kérdésre adott válaszomat azzal kell kezdenem, hogy amikor a kormányt a klímaváltozás tagadásával vádolja, vagy nem ellenőrizte az értesüléseinek a hitelességét, vagy egyszerűen nem mond igazat és rágalmaz.Ha figyelt volna vagy itt lett volna végig a parlamenti ülésteremben, vagy négyszer hangzott el ma a kormány részéről az, hogy fontosnak tartjuk a klímavédelmet, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ami tőlünk telik, ezzel védjük a klímát, és megtegyünk mindent a környezetünk védelméért. Tisztelt Képviselő Úr! Legyen szíves, nevezzen meg akár egyetlenegy kormánypárti képviselőt, aki valamikor is tagadta a klímaváltozást! Ma, még egyszer hangsúlyozom, legalább négyszer hangzott el, hogy mindent megteszünk a környezetünk védelméért, a klíma védelméért.

Ön is nagyon jól tudja, a kormány a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket és az alkalmazkodási, felkészülési lépéseket is kiemelten kezeli, eleget téve a nemzetközi vállalásoknak. Legalább négyszer elhangzott néhány adat, hogy mit tettünk annak érdekében, hogy ez valóra váljon, a kitűzött célokat el tudjuk érni, és számokkal bizonyítottuk, hogy arányosan, időarányosan jóval túlteljesítettünk néhány esetben már most vállalásokat, mint azt tőlünk elvárják.

Ha a fővárosra térünk rá: szeretném cáfolni az ön állításait. Az ön állításával szemben a fővárosi zöldterületek folyamatosan megújulnak és bővülnek, többek között olyan zöldítő beruházásokkal, mint a Liget-projekt, az Orczy-kert megújítása (Csárdi Antal nevet.) és tízhektáros bővítése, a MOME Zugligeti Campus 1,5 hektáros közparkja vagy éppen a Dél-Pesten és Észak-Csepelen tervezett diákváros, amely barnamezős tájsebek helyén hozza létre Budapest legnagyobb aktív zöldfelületét.

Mindezekre tekintettel különösen sajnálatos, hogy az LMP, mivel jelenleg nincs a társadalom számára releváns, valódi mondanivalója (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), azaz témahiányban szenved, ilyen pótcselekvésekkel próbál vádaskodni. (Dr. Fónagy János: Így van!  Az elnök ismét csenget.) Kérem, tartózkodjanak ettől a következő időszakban! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Csárdi Antal: Államtitkár úr, sétáljon már végig velem a városon!)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha önök fölszólalnak, azt lehet látni, hogy teljesíthetetlen és észszerűtlen, zavaros ígéretekből nincs hiány, főként akkor, hogyha Karácsony Gergely pozíciószerzése a tét. Ő volt az, aki megígérte az alapjövedelmet, a 13. havi nyugdíjat, az ingyengyógyszert, a dupla nyugdíjminimumot, a dupla családi pótlékot, az egészségügyi dolgozók radikális béremelését, önerő nélküli lakásfelújítási program indítását, és még több tucat további, fedezet nélküli ígéretet, talán lehet mondani azt, hogy hazugságot.Ő ígérte ezt, aki még Zugló pénzügyeit sem tudta rendben tartani: a kerületi önkormányzat túlköltekezik (Közbeszólások az MSZP és a Párbeszéd soraiból.), a parkolási szerződéseken keresztül továbbra is jelentős összegek folynak el. Ennek ellenére ő már abból a székből szórja a pénzt, amelynek még a közelében sincs.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy néz ki, az önök számára kedvezőtlenül alakul az ellenzéki roncsderbi, hiszen a támogatók folyamatosan állnak ki párttársa mögül. Azon sem lennék meglepődve, ha még az oly csekély támogatottsággal bíró MSZP is belátná Karácsony Gergely és az önök teljes alkalmatlanságát az irányításra, a vezetésre. Az unásig ismert casting egyetlen mozgatórugója ezúttal is, úgy néz ki, a hatalom kétségbeesett akarása.

De hogy tényszerű adatokkal is szolgáljak: az önök szövetségeseinek a kormányzása idején a BKV Zrt. 53 milliárd forint veszteséget, a főváros pedig 217 milliárd forint adósságot halmozott fel úgy, hogy érdemi közlekedési beruházás ebben az időszakban nem fejeződött be. (Soltész Miklós: Ciki!) Ezzel szemben 2010 óta az állam konszolidálta az önkormányzati adósságokat (Arató Gergely: Elvette az iskoláktól és a kórházaktól a pénzt!), a kormány és a főváros közösen mintegy 700  milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési beruházást valósított meg Budapesten, javítja a helyi közösségi közlekedés színvonalát.

A városfejlesztés pedig a jövőben is folytatódni fog, mindenki által tapasztalható, kézzelfogható fejlődésben testet öltve, hiszen az Orbán Viktor miniszterelnök úr és Tarlós István főpolgármester úr által kötött megállapodás 15 pontja összesen több mint ezermilliárd forintnyi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) fejlesztési támogatást jelent Budapestnek. Ezt támogassák önök is! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(17.00)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat, ahogy azt már az általános vita során is hangsúlyoztam, számos szektor, szakterület törvényi rendelkezésein vezeti át, alakítja ki azokat a kereteket, jogintézményeket, szabályokat, amelyeknek az Európai Unió jogalkotásának eredményeként a magyar joganyagban is meg kell jelenniük. A jogharmonizációra irányuló javaslatok a törvényjavaslat címében is nevesített, a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését segítő törvényi keretek kialakítása mellett magukban foglalják a polgári törvénykönyv és az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítását. Emellett a benyújtott törvényjavaslat ágazati jogszabályok módosítására irányul az elektromobilitás, a fogyasztóvédelem, a közlekedés, a büntetőjog és a szabálysértések témájában is.

Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a törvényjavaslat legfontosabb elemeit! A részvényesi szerepvállalás témájában a törvényjavaslat, a benne foglalt törvénymódosítások mellett, a nyilvánosan működő részvénytársaságok működésére vonatkozóan új törvényi szintű szabályozást is megállapít. Az Európai Unió jogalkotása a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését célul tűző európai parlamenti és tanácsi irányelv révén több fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a tőzsdei cégek működése, az információ áramlása, a részvényesek tájékoztatása jelentősen javuljon.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tőzsdei társaság, a nyilvánosan működő részvénytársaság azonosítsa a részvényeseit. A törvényjavaslat fontos elemét képezik a társaság igazgatói, felügyelőbizottsági tagjai és a vezérigazgató javadalmazási politikájának a megalkotására, annak a társaság közgyűlése elé terjesztésére, a javadalmazási politika végrehajtásáról szóló javadalmazási jelentés elkészítésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat fontos eleme a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyletek jóváhagyására, az ilyen ügyletekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára előírt szabályozás. A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy ha a részvényes nem kisbefektető, hanem intézményi befektető, eszközkezelő, megismerhető legyen a befektetési stratégiája.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv harmonizációjához kapcsolódó társasági jogi, tőkepiaci és befektetési szolgáltatói garanciális szabályok a polgári törvénykönyv, a tőkepiacról szóló törvény és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény kis terjedelmű módosításában kaptak helyet.

A törvényjavaslat a banki refinanszírozási gyakorlatra figyelemmel a jogalkalmazás során felmerült néhány problémát rendez a jelzálogjog szabályozási körében. A büntetések végrehajtásáról szóló törvény, valamint a szabálysértésekről szóló törvény módosításának célja a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tapasztaltuk, hogy az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása a törvényjavaslat vitája során egyöntetű támogatást kapott. A javasolt módosítás két, a hírközlési szektor és a felhasználók szempontjából fontos célt szolgál. Egyrészt uniós kötelezettségnek teszünk eleget az úgynevezett BEREC-rendelet átültetésével. Az új szabályozás maximalizálja a belföldről másik tagállamba irányuló elektronikus hírközlési szolgáltatások, például telefonhívások, sms-küldések díját. Az uniós rendelkezés alapján azonban rendkívül szigorú feltételek mellett a szolgáltató kérelmezheti a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól, hogy az előírt maximális díjszabástól eltérhessen. A törvényjavaslat a hírközlési hatósághoz benyújtott kérelem eljárási szabályait rögzíti.

Másrészt a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy katasztrófaveszély esetén vagy kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzettel érintett területen tartózkodó személyeket sms-ben riasztani, tájékoztatni lehessen. A módosítás megteremti a jogalapot arra, hogy a mobilszolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel összekapcsolt műszaki rendszert működtessenek.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a törvényjavaslat fogyasztóvédelmi részével egyrészt a fogyasztói bizalom növelése és a tisztességes vállalkozások érdekében a határon átnyúló ügyekben a fogyasztóvédelem hatékonyságának a javítása, másrészt pedig a fogyasztók egyedi vitáira egyszerű, gyors, ingyenes megoldást kínáló békéltető testületek megerősítése. 2020-tól új uniós rendelet rögzíti a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés kereteit.

Az eddigi együttműködési rendszerhez képest erősebb riasztási rendszert alakítanak ki, amelyben az érintett hatóság értesíti az uniós és más tagállami társszerveket, ha olyan jogsértést tapasztal, amely több tagállam fogyasztóit érintheti. A Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörei megerősödnek az online kereskedelemben, ennek köszönhetően, ha más eszköz nem vezet eredményre, az uniós rendelet hatálya alá tartozó ügyekben elrendelheti a tartalom eltávolítását az adott honlapról, felkérheti a tárhelyszolgáltatót az online felület eltávolítására, a hozzáférés letiltására vagy korlátozására.

(17.40)

A fogyasztóvédelem egyik lába, a Fogyasztóvédelmi Hatóság már megerősödött, amelynek egyértelmű eredményei vannak. A következő lépés a fogyasztóvédelem másik lábának megerősítése, azaz egyéni ügyek megoldását szolgáló békéltető testületek hatékonyságának növelése. A testületek továbbra is minden megyeszékhelyen és a fővárosban bármely fogyasztó számára ingyenesen elérhető szolgáltatást nyújtanak.

A törvényjavaslat lényegesen egyszerűsíti a békéltető testületi tagok kiválasztásának eljárását. A 20 éve létező testületeknél alkalmazott átláthatatlan és bürokratikus kijelölési eljárást az illetékes területi kamara által lefolytatott, egyszerűbb és átláthatóbb álláspályázati eljárás váltja fel, amelynek végén a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dönt.

Tehát a békéltető testületi tagokat és az elnököket és szükség esetén az elnökhelyetteseket egységes eljárási rend keretében a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A módosítás további fő célja a békéltető testületek vezetésének professzionális alapokra helyezése.

A törvényjavaslat alapján országos békéltető eljárási szabályzat készül, amely kötelezően alkalmazandó. A mind a húsz testületre egységes eljárási és szakmai gyakorlat 20 éve hiányzik a rendszerből, ami megyénként eltérő döntésekhez vezetett. A békéltető testületek finanszírozása tekintetében aránytalanságok alakulhatnak ki a fővárosi és a vidéki békéltető testületek között, nyolc megyében ez már működési kockázattal jár.

A törvénymódosítással a kialakult finanszírozási aránytalanságok megszűnnek, a vidéki testületek megerősödnek. A törvényjavaslat továbbá számos közlekedési tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A rendelkezések kiemelt célja hazánk jogharmonizációs kötelezettségének teljesítése.

A légi közlekedésről szóló törvény módosítása emellett eszközévé válik a deregulációs törekvésekhez igazodó, az uniós jogi környezet gyors változásaira innovatív módon reagálni tudó követelményrendszer létrehozásának is. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása révén a kapcsolódó kormányrendeleti kijelölést követően a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást kizárólagos állami tulajdonban álló szervezet vagy az általa alapított nonprofit szervezet fogja végezni.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának legfőbb célja a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárás megszüntetése. A jelenleg hatályos, vasúti közlekedésről szóló törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVIII. törvénnyel történt módosítását követően az irányelv előírásainak nagyrészt megfelelnek, néhány rendelkezés esetében azonban elengedhetetlen a jelenlegi hazai szabályozás további pontosítása és kiegészítése.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek, egyben ezúton fejezem ki tisztelt képviselőtársaim felé köszönetemet az Országgyűlésben lefolytatott egyeztetés során tanúsított, az együttműködési kérdésben megtett, jobbító szándékú javaslataikért. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Úgy látszik, hogy nem múlik el parlamenti nap anélkül, hogy egy fővárosi önkormányzati kampányt ne hallanánk az ellenzéki képviselőktől.

(9.10)

De az is tisztán látszik, hogy képviselő úr nem érti azt, hogy mi történt a múlt héten az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban, úgy, ahogy nem értette azt sem, hogy elnök úr mit mondott az előbb a parlamentnek és önnek címezve. Az rosszabb, ha nem akarta megérteni, mert ez azt jelenti, hogy tudatosan ferdíti el a tényeket, tudatosan próbálja meg félrevezetni az embereket, többek között akkor, amikor önhöz hasonlóan mások és ön is most szinte mantraszerűen hangoztatják azt, ami tisztán hazugság az önök szájából. Nem akarják tudomásul venni azt, hogy a magyar kormány klímavédelem területén mennyi mindent tett az elmúlt időszakban és tesz folyamatosan, például annak érdekében is, hogy a városban, a fővárosban élő embereket, ha egyfajta hőhullám ide is el fog érni, minél kevésbé érintse ez.

Ha a mai felszólalásának egy igazán jó címet akart volna adni, akkor talán múlt időbe kellett volna helyezni ezt a címet, és azt kellett volna talán címül adni ennek a felszólalásnak, hogy „a szociális-liberális (sic!) kormányzat hogy élte fel a jövőnket 2010 előtt”. Mert igazán az az időszak volt olyan, amelyik problémát okozott nekünk, és ami a jövő felélését jelentette. Az önök kormányzása volt az az időszak, amikor jelentősen nőtt a munkanélküliség, a gazdaság teljesítménye jelentősen csökkent, nagyon kevesen tudtak dolgozni, és volt olyan év, amikor a reálbérek csökkentek. Önök most azután, hogy egy nagyon komoly előrelépés történt ezeken a területeken, mind a foglalkoztatás területén, mind a munkanélküliség mutatószámai tekintetében vagy éppen a gazdasági fejlődés tekintetében, próbálnak olyan gondolatokat megfogalmazni, amelyek azt sugallják, hogy az emberek mást éreznek, mint a valóság.

Nem akarok ideidézni egy olyan viccet, amelyik úgy fejeződik be, hogy „most nekem hiszele vagy a szemednek”, de tulajdonképpen arról van szó, hogy azt akarják az emberekkel elhitetni, hogy nem az a valóság, amit ők éreznek és látnak. De azon túl, hogy növekszik a foglalkoztatás, azon túl, hogy lépésről lépésre növekszik a gazdaság, azon túl, hogy emelkednek a bérek  és nemcsak a nominális bérek, hanem a reálbérek is emelkednek , azon túl, hogy csökken a munkanélküliség, természetesen nem szeretném kikerülni azt a témát, amit ön idehozott a klímaváltozás területén.

Szeretném újra leszögezni, bár tegnap szerintem négyszer vagy ötször hangzott el a kormány részéről az az önök állításával szemben megfogalmazott állítás, hogy a kormány mindent megtesz a klímavédelemért, mindent megtesz annak érdekében, hogy a klimatikus változások minél kevésbé érintsék a magyar polgárokat, és mindent, ami tőlünk telik, megteszünk annak érdekében, hogy a klímavédelem a legjobban, leghatékonyabban valósuljon meg Magyarországon. Hisz ki ne szeretne tisztább vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát? Mindenki ezt szeretné, mi is ezt szeretnénk, és ennek érdekében teszünk nagyon-nagyon sokat. Például azzal, hogy az áramtermelésünk 60 százaléka ma is üvegházhatásúgázkibocsátás-mentes, ebből 50 százalékot az atomerőművünk produkál, és 10 százalékot jelent a megújuló energia. És amikor önök az üvegházhatásúgáz-mentes energia-előállításért kampányolnak, akkor fontolják meg, hogy például az atomerőművet támogassák, mert jelen pillanatban, a mai ismereteink szerint ez a leghatásosabb klímavédelem, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás leghatékonyabban itt valósul meg.

Ezen túl szeretnék még néhány adatot mondani önnek: hogy a kibocsátáscsökkentési vállalásunk 2030-ra 40 százalékos csökkentés az 1990-es időszakhoz képest, és ezt időarányosan nagyon jól teljesítjük, ez például azt jelenti, hogy a megújulóenergia-termelés részaránya terén a kötelező 13 százalék helyett 10,64 százalékot tűztünk ki magunk elé célul, amit már 2016-ban teljesítettünk, és egy kis átmeneti megtorpanás után újra előremutató fejlődés van ezen a területen. Emellett még azt is meg kell említeni, hogy a megújuló energia hasznosításán belül (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a napenergia-hasznosítás az elmúlt időszakban jelentős mértékben nőtt. Épp a napokban tettek le egy jelentős beruházásként Kaposváron egy olyan alapkövet, amely nagyon komoly…

ELNÖK: Államtitkár úr, lejárt az öt perc.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: …100 megawattos, napenergia előállítására alkalmas erőművet állít elő. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz megszólalni ezek után a mondatok és gondolatok után. Egyrészt azért, mert úgy néz ki, ön ebben a két napban vagy nem volt itt, vagy csak testben volt itt, vagy egyszerűen nem akarja megérteni azokat a mondatokat, amelyeket több alkalommal többen fogalmaztunk meg e területen, a klímavédelem, a környezetvédelem kapcsán. De az ön fölszólalásából egy biztosan kiderült mára számomra, miután különböző színekkel játszott, egy hasonlat a görögdinnyéhez. Ugyanis a görögdinnye is zöld kívül, de kiderül, ha fölnyitjuk, hogy belül vörös. (Zaj, közbeszólások.  Tordai Bence: Így van, zöld baloldali párt.) Ugyanis az ön fölszólalása egyértelműen azt mutatja, hogy önök kik, kihez tartoznak nemcsak a frakción belül a frakciócsatlakozással, hanem egyébként is. Most látszik az, hogy mindannak a felelőtlen ígérgetésnek, amit önök megfogalmaznak, azoknak a felelőtlen mondatoknak, amelyeket önök megfogalmaznak, semmiféle valós alapja nincs, légből kapottak. (Dr. Völner Pál: Bolsevik öntudat.) Azt a fennhéjázó stílust pedig, ahogy ön előadja ezeket a gondolatokat azokkal a vádakkal, megfogalmazásokkal, határozottan vissza kell utasítanom; vissza kell utasítanom minden ember személyiségi joga védelmében és minden jóérzésű ember érdekében. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

De hogy néhány gondolatot megfogalmazzak arról, hogy mi forgott az én fejemben akkor, amikor önt hallgattam, milyen gondolatok forogtak az én fejemben arról, amit ön mondott, mikor önt hallgattam, hadd mondjam önnek. Úgy látszik, hogy ez a kapkodás, amit önök itt előadnak, nem másból adódik, mint hogy látják azt, hogy vesztésre állnak abban a roncsderbiben, amit az elmúlt időszakban mi követhettünk a nyilvánosság előtt televízióban, rádióban, újságban, amit előválasztásnak neveznek. Úgy néz ki, hogy kedvezőtlenül alakul a helyzet, hiszen a támogatók folyamatosan kiállnak az ön párttársa mögül, és most ön a parlamentet használja föl arra, hogy egy önkormányzati választás kampányhelyszínéül tudja ezt be a választói, ha vannak ilyenek, számára. Azon sem lepődnénk meg, ha az MSZP nemsokára kihátrálna nemcsak önök mögül, hanem Karácsony Gergely mögül is, rájőve arra, hogy esélytelen mindez, mindaz, amit önökről ők képviseltek.

De nézzük, hogy mi várhat például a fővárosban az itt lakó emberekre abban az esetben, ha önök kerülnének véletlenül hatalomra. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Nagyon egyszerű, meg kell nézni, hogy mi történt abban az időben, amikor a szociális-liberális vezetés irányította ezt a várost. Az önök szövetségesének kormányzása idején például a BKV Zrt. 53 milliárd forint veszteséget hozott össze, a főváros pedig 217 milliárd forint adósságot halmozott fel úgy, hogy érdemi közlekedési beruházás ebben az időszakban nem fejeződött be.

Egyébként érdemi zöldberuházás sem kezdődött el és fejeződött be ebben az időszakban. (Tordai Bence folyamatosan közbeszól.) Azt lehet mondani, ha olyan erős túlzással akarnék élni, mint amit ön mondott itt a felszólalásában, egyetlenegy fát, egyetlenegy fűszálat nem telepítettek önök a fővárosba. Ezzel szemben 2010 óta a kormányzat konszolidálta az önkormányzatokat, ezen belül a fővárost is; 700 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési beruházást valósított meg Budapesten, javítva az itt élők közlekedési helyzetét.

Azért mondtam, hogy valószínűleg testben volt csak itt a parlamentben, mert pontosan, ha jól emlékszem, az ön kérdésére válaszoltam azt, hogy milyen zöldberuházások, parkfejlesztések, ligetfejlesztések vannak folyamatban és következnek be majd a következő időszakban, köszönhetően annak, hogy a kormányzat és a jelenlegi fővárosi vezetés is, élén Tarlós István főpolgármester úrral, nagyon komolyan odafigyelnek arra, hogy a főváros ne csak szép, hanem élhetőbb legyen. Ennek érdekében kezdődtek el és folynak olyan beruházások, ahol több ezer fa ültetése történik meg. (Tordai Bence és dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Olyan beruházások fognak megvalósulni, amelyek az itt élő emberek kényelmét, pihenését, kikapcsolódását is szolgálják.

Kérem, a válaszomat fogadja el, vagy ha megint csak testben volt itt, folytassa nyugodtan tovább az ez irányú felszólalásokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindössze annyit szeretnék mondani, hogy a határozati javaslatot támogatjuk, és néhány mondattal indokolnám is, hogy miért.A hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának alakítása elengedhetetlen alapfeltétele Magyarország versenyképességének, a fenntartható gazdasági növekedésnek. A kormány a gazdaságvédelmi akciótervben az e területre fordított forrásmennyiséget 32 milliárd forinttal emelte meg. E többlet már a jövő évi költségvetés tervezetében is megjelenik. Hiábavaló azonban a keretösszegek növelése, ha a ráfordítások nem jól, nem az elvárható hatékonysággal hasznosulnak.

A jelenlegi közfinanszírozási kutatási rendszerben a források nagymértékben széttagolódnak a felsőoktatási intézmények, az MTA-hoz tartozó kutatóhelyek és a különböző minisztériumok által felügyelt ágazati intézmények között. Az intézményi kutatás-fejlesztési finanszírozás nem mindig kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz vagy az elért hatáshoz. Korábban az MTA maga is nyilatkozott arról, hogy a finanszírozás nem megfelelően koordinált. Magyarország nemzetközi lemaradása erősen indokolja az intézményrendszer és finanszírozás átalakítását, amelynek természetesen fontos részét képezi az MTA kutatóintézeti hálózata.

Tisztelt Országgyűlés! Nélkülözhetetlen tehát, hogy az MTA-tól és a kormánytól azonos távolságban levő, a kutatóhálózati közösség számára az irányításban részvételt biztosító új vezetési struktúra jöjjön létre. Az így létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat törvénnyel létrehozott, önálló költségvetési fejezetet alkot. A kutatóintézeti hálózat irányítási modelljében a hálózat irányító testületének összetétele során a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia paritásos javaslattétellel juttatja érvényre az önigazgatás logikájára épülően a tudományos közösség részvételét az irányításban.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány jelentős fejlesztéseket finanszíroz, és jelentős többleterőforrásokat biztosít annak érdekében, hogy az ország versenyképessége javuljon. Jelen határozat elfogadása hozzájárul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes intézményrendszerének és finanszírozásának kialakításához, az eredmények hatékonyabb hasznosulásához. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatokat támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Bizonyára elkerülte az LMP-frakció figyelmét az a tény, hogy a kormány a már eldöntött beruházásokban összesen 1500 milliárd forintot fordított vagy fordít vasútfejlesztésre 2022-ig. Az elmúlt években megújult többek között a Szajol-Püspökladány, a Szolnok-Békéscsaba, a Kelenföld-Székesfehérvár, a Lepsény-Balatonszentgyörgy, a Fonyód-Kaposvár szakasz, villamosítottuk a Hegyeshalom-Porpác, Szombathely-Zalaszentiván, Rákosrendező-Esztergom vasútvonalat, és hamarosan Mezőzombor és Sátoraljaújhely között is elindul a villamos közlekedés. Jelenleg is folynak a munkák a Kelenföld-Pusztaszabolcs, a Rákos-Hatvan és a Püspökladány-Debrecen szakaszokon, a közeljövőben megkezdődhet a Szabadbattyántól Balatonfüredig tartó szakasz villamosítása, és a budapesti Déli összekötő vasúti híd átépítése is. A sorra megújuló pályákon Európa legnagyobb egységes motorvonatflottája közlekedik. Az elmúlt ciklusokban összesen 143 új FLIRT állt forgalomba, 34 új villanymozdony állt közlekedésbe a MÁV és a GYSEV járataiban. Ha ez ön szerint a vasúthálózat elhanyagolása, akkor nagyon kíváncsi lennék arra, hogy mit ért képviselőtársam fejlesztés alatt, vagy hogyan jellemezné a vasút 2010 előtti, ridegtartásban eltöltött nyolc évét.

A következő évek fejlesztései között valóban szerepel a Budapest-Belgrád vasútvonal, ahogy ön is említette. Felszólalása alapján valószínűleg új információ az ön számára, hogy Magyarország az Európai Unió felé már 2014-ben vállalta, hogy a TEN-T nemzetközi hálózat részét képező vasútvonalait 2030-ig arra a műszaki szintre fejleszti, amit az Unió az ilyen vonalak esetén előír. A Budapest-Belgrád vonal is része ennek a hálózatnak.

A stratégiai jelentőségű vasútvonal korszerűsítése felértékeli Magyarország nemzetközi szerepét, és megalapozza a további gazdasági fejlődést. Arra is felhívom képviselőtársam figyelmét, hogy 2010-ben nemcsak a vasúthálózat és a járműpark végleges leépülését kellett egyébként megállítani a kormánynak, hanem magát a Magyar Államvasutakat is ki kellett húzni abból a kátyúból, amit a baloldali kormányok, többek között az önök szövetségese által ki nem fizetett járandóságokból összeállt, közel 300 milliárd forintos adósság jelentett. Ehhez képest ma a MÁV lépésről lépésre fejlődő, egyre több utas által igénybe vett szolgáltatást nyújt. Hogy adatot is mondjak, 2018-ban csak a tíz legforgalmasabb vonalon 2,8 millió fővel bővült az utazóközönség a vasúttársaság statisztikái szerint.

Ön a felszólalásában ennek a vasúttársaságnak a lelkiismeretes szakembergárdáját sértegeti, amikor úgy állítja be őket, mintha elfelejtették volna a KISS emeletes motorvonatok beszerzésekor, hogy létezik a Kis-Gellért-hegyi alagút. Két lehetőség van, képviselő asszony: ön vagy figyelmetlen a munkája során, vagy félre akarja vezetni az embereket. Ugyanis köztudott, legalábbis a szakemberek számára és a tájékozott emberek számára, nem is volt arról szó, hogy az emeletes szerelvények egyelőre a Déli pályaudvarról közlekedjenek. Ha pedig később mégis sor kerülne arra (Dr. Vadai Ágnes: Én megelégszem azzal, ha kitakarítják a vonatokat végre!), hogy ezen a vonalon álljanak forgalomba az új vonatok, arra is megvan a megfelelő megoldás. Nem kiabálni kell, képviselő asszony, hanem tájékozódni, és mindezt látták volna. (Dr. Vadai Ágnes: Azt is szoktam a vonaton, államtitkár úr!)

Vagy ön talán nem tudja, vagy önök talán nem tudják, hogy ezeket a hatalmas kapacitású motorvonatokat csak a legnagyobb forgalmú vonalakon érdemes szolgálatba állítani, és ez is a terv. Éppen ezért, mert ez az eredeti terv, kérem, hogy válaszomat fogadják el. (Arató Gergely: Mindenképpen!  Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt részletesebben válaszolnék az ön kérdésére, azért szeretnék néhány, egyébként az interpellációban nem szerepelt gondolatára reagálni. Ha igaz az, amit ön mond a munkahelyek elvesztésével kapcsolatban, akkor azt magyarázza meg mindenki számára, hogy hogy történhet az, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint dolgoztak 2010-ben, az ön szövetségeseinek kormányzása idején. (Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?) Tehát minden egyes munkavállalóra szüksége van a magyar munkaerőpiacnak. Honnan gondolja ön azt, hogy Magyarország összeszerelő üzem akkor, amikor tudnia kell, hogy például két jelentős, modern technológiát és technikát alkalmazó cég idehozta a fejlesztésének a központját, a Jaguar és az Audi, tehát ez az ön szavai hitelességének egyelőre a mércéje is; amit ön mondott, rögtön lehet cáfolni. És az elmúlt hetek… (Z. Kárpát Dániel: Próbálj meg válaszolni…) Pontosan arra válaszoltam, képviselő úr, amit ön kérdezett; ezeket fölvetette, csak látom azt, hogy a cáfolat már fáj önnek, mert kiderült, hogy nem mondott igazat a kérdésében.

Tehát az elmúlt hetek ülései alapján úgy tűnik, hogy a Jobbik és a baloldal most éppen valamiféle múltba révedő, már-már az újkori géprombolókat idéző témaközösséget alapított abból a célból, hogy újra meg újra robotok inváziójával, a munkahelyek elvesztésével riogassa az állampolgárokat. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ez a jóslásuk is eddigi vaklármáik sorsára fog jutni, ugyanis a kormány időben felismerte a robotizáció, az automatizáció és a digitalizáció jelentőségét, és elindította azokat az intézkedéseket, programokat, amelyek ahhoz szükségesek (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), hogy a magyar emberek a magyar gazdaság, a technológiaváltás nyertesei, haszonélvezői lehessenek. A kormány ugyanis nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint a robotizációra, amely a termelékenység javításával, a hozzáadott érték magasabb szintre emelésével és az innováció révén segíti a magyar növekedési modell kiteljesítését. Az új technológiák megjelenése és alkalmazása ugyanis sokkal inkább a munkahelyi követelmények és a foglalkoztatás alakulásához vezet, mintsem a foglalkoztatás beszűkítéséhez.

A robotok, a mesterséges intelligencia nem az ellenségeink; ha okosan használjuk ki az ezekben rejlő lehetőségeket, akkor sokkal több munkahely jön létre  és erre kutatások vannak , mint amennyi megszűnik. Az új technológiák nem kiszorítják a munkavállalókat a munkaerőpiacról, hanem támogatják őket, és javítják a munkavégzés hatékonyságát. Mindehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a munkavállalók birtokába kerüljenek a megváltozott körülmények között a munkaerőpiaci helytálláshoz szükséges tudásnak és készségeknek.

(15.30)

A kormány által elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia erre kínál megoldást. Célunk, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek megalapozzák a digitális gazdaság által igényelt képzettség elsajátításához és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapokat.

A képzésekbe beépülnek az ipar 4.0. követelményei és az egyes szakmákban elvárt digitális tartalmak.

Tisztelt Képviselő Úr! Értjük persze, hogy miről is van szó valójában: az ellenzék évek óta próbálja meggyőzni az embereket arról, hogy a 2010 óta elért gazdasági sikereink valójában nem is léteznek, azonban azt lehet mondani itt a választások kapcsán, az elmúlt időszakban megtörtént választások kapcsán is, hogy ez a kísérletük hiábavaló. A magyar embereket  ahogy azt az európai parlamenti választási eredmények is bebizonyították  nem tudják becsapni. A magyar emberek pontosan tudják, hogy ők, tehát a magyar emberek és a kormány közös munkájának és erőfeszítésének köszönhetően 2010 óta úgy csökkentettük minden korábbinál alacsonyabbra a munkanélküliséget, úgy teremtettünk közel 800 ezer új munkahelyet (Az elnök csenget.), hogy közben beindult az ön által említett technológiaváltás és automatizálási folyamat is.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem az elmondottakra való tekintettel válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.  Ungár Péter tapsol.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett „Otthon melege” program az egyik jó példája annak, hogy a kormány számára a klímaváltozás elleni küzdelem a kormányzást meghatározó elvek sorában évek óta megkerülhetetlenül jelen van. 2010 óta nagyszámú intézkedést tettünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló forrásból származó energia részarányának növelésére és az energiahatékonyság fokozására. Éppen ezért nem is kérdés számunkra a 2020. évre tett vállalásaink teljesítése. Ugyanakkor az ehhez szükséges lépéseket a kormány minden esetben úgy hajtja végre, hogy az a magyar állampolgárok számára ne sérelmes és hátrányos legyen, hanem éppen ellenkezőleg: a mindennapok során érezhető előnyökkel, könnyebbségekkel járjon a számukra. Az „Otthon melege” program szervesen illeszkedik ehhez a kormányzati filozófiához. A program keretei között a 2019. év I. félévéig 11 pályázati alprogram megjelentetésére és két alprogram újranyitására kerül sor, amelyek a lakóépületek és a háztartások energiahatékonyságának javításához, illetve megújuló energiát hasznosító rendszerek telepítéséhez nyújtottak 36 milliárd forint összértékű támogatást. Az így elért energiamegtakarítás 100 ezer átlagos méretű magyar háztartás éves elektromosenergia-fogyasztásával egyenértékű, és éves szinten 10 milliárd forintot meghaladó rezsimegtakarítást hozott a programba bekapcsolódó családoknak.

A képviselő úr által említett új pályázati alprogram azok helyzetében hozhat kedvező irányú változást és könnyebbséget, akik egyedileg nem szabályozható távfűtéssel ellátott lakásban élnek. Ez az egyáltalán nem korszerű és a szabályozhatatlanság miatt sok esetben erősen pazarló fűtési mód mintegy 200 ezer lakást érint ma a magyar városokban. Az ilyen lakásokban élő családok érdekében hirdette meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. június 17. napján az „Otthon melege” program keretében az „Okos költségmegosztás elterjesztése és radiátorcsere” alprogram támogatására vonatkozó pályázatot. A kiírás a távhővel ellátott társasházak és lakásszövetkezetek számára kínál lehetőséget a meglévő fűtési rendszer korszerűsítésére. A pályázat elsődleges célja az úgynevezett okos költségmegosztó eszközök radiátorokra történő felszerelése. Az új mérőeszközök segítségével a lakások tulajdonosai havi diktálás nélkül, folyamatosan nyomon követhetik a hőfogyasztási adataikat, ezzel tervezhetőbbé válik számukra a rezsiköltség várható mértéke.

A pályázatot 2019. szeptember 24-én, annak a napnak a délelőtt 10 órájától elektronikus úton az e célra létrehozott pályázati portálon keresztül lehet benyújtani. Az alprogram keretösszege 2 milliárd forint, a vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható bruttó költségnek akár 50 százaléka is lehet, azaz a beruházásnak akár a felét is fedezheti az állami támogatás. A támogatás maximális összege pályázatonként legfeljebb 75 millió forint lehet, illetve lakásonként a 350 ezer forintot is elérheti. A költségek biztosítására igénybe vehetők a korábban meghirdetett uniós hitelprogramok is.

Tisztelt Képviselő Úr! Az energiahatékonyság növelését a háztartások energiafogyasztásának és a családok rezsiköltségeinek csökkentésével egyidejűleg megvalósító szakpolitikai programok sorozata a jövőben sem szakad majd meg. Az előttünk álló időszakban olyan pályázati kiírások meghirdetése várható, amelyek a vissza nem térítendő támogatást visszatérítendő támogatással kötelezően kombinálva, komplex energiahatékonysági felújítást tesznek lehetővé mind a családi házak, mind a társasházak részére, még többek számára nyújtva segítséget a fenntartható, alacsony fenntartási költségű otthonok megteremtéséhez. Erre tekintettel kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A világosság kedvéért akkor nézzük: 53 milliárd forint, ennyi volt az a hitelállomány, amit 2010 előtt a balliberális Demszky Gábor által vezetett fővárosi vezetés felhalmozott a BKV Zrt.-nél, és amit mi, a polgári kormány konszolidáltunk.Kettő: több mint 217 milliárd forint, ez volt az az érdemi fejlesztések megvalósítása nélkül felhalmozott hitelösszeg, amit Budapest Gyurcsány Ferenc által támogatott vezetése miatt az Orbán-kormánynak kellett konszolidálnia.

Mintegy 300 milliárd forint  ennyi volt azoknak a kintlévőségeknek az összege, amelyekbe a Magyar Államvasutakat a 2010 előtti balliberális kormányok lassú kivéreztetésre törekvő politikája belekényszerített. Innen indulva kellett 2010 után helyreállítanunk a magyar vasutat.

Ezek a szédületes összegek mutatják, hogy mennyire érdekelte Budapest, a főváros közösségi közlekedésének sorsa 2010 előtt a baloldali kormányzó pártokat és főpolgármesterüket. Ugyanúgy, ahogy az Etele tér és Kelenföldi pályaudvar helyzetével, állapotával kapcsolatban valóban kérdései vannak, akkor először tudakolja meg párttársaitól, ezt javaslom, hogy miért hagyták a végletekig leromlani a főváros közterületeit és közlekedését, miért vontak el jelentős forrásokat az önkormányzatoktól, ezzel egyidejűleg újabb és újabb feladatokat telepítve hozzájuk.

Ezzel szemben 2010 óta a kormány és a főváros közösen csak a közlekedésfejlesztés terén több mint 700 milliárd forintnyi budapesti beruházást valósított meg. Még a baloldali városvezetés zászlóshajó projektjét, a 4-es metrót is a polgári kormánynak kellett befejezni, miután önök vagy az ön elődei a munka elvégzése helyett inkább széthordták ezt a beruházást is.

Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen, válaszolva az ön kérdésére, a nekem jutó egy percben Kelenföldről is szeretnék néhány szót említeni. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy látszik, hogyha jól sejtem, ez a felszólalás csak arra volt jó, hogy az egyébként szokásos DK-s fröcsögést vagy kritikahalmazt el tudja mondani, és nem is igazán Kelenföldről akart ön beszélni, hanem azokat a szólamokat mantraszerűen ismételni, amit az elmúlt időszakban folyamatosan elmondtak. De szögezzük le: az MTA-ra és a magyar tudományos munkára, innovációra, fejlesztésre 32 milliárd forinttal több fog jutni 2020-tól. Mi ez, ha nem a tudományra, a fejlesztésre, az innovációra való odafigyelés?De visszatérve Kelenföldre: egy nagyon komoly fejlesztésen megy át ez a terület. A terület közlekedési rendszerét a 4-es metró befejezésén túl is olyan intézkedések fejlesztik, mint az 1-es villamos és a fonódó villamos meghosszabbítása, az Etele úton a zöldfelületek megújítása és kerékpársáv kiépítése vagy a dél-budai agglomerációs buszközlekedés újjászervezése. A MÁV Zrt. jelenleg vizsgálja a Kelenföldi pályaudvar hasznosításának kérdését. Kormányzati döntés van az autóforgalmat mérséklő új Duna-hídról és déli körvasút fejlesztéséről is.

Kelenföld tehát újra életteli részévé válik Budapestnek ezeknek a fejlesztéseknek a hatására. Több milliárd forint fejlesztésre való elköltése történik meg ezen a területen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha a „káosz”, illetve a „sírjunk vagy nevessünk” fogalmakat használjuk, akkor sokkal inkább önökről, pontosabban a 2018 áprilisa óta tartó teljesítményükről vagy kudarcsorozatról kell mondani valamit, semmint az államvasutak állapotáról. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.) Míg önök elvesztették a választóik jelentős részét, addig a MÁV a legforgalmasabb tíz vonalán 2,8 millióval több utast szállított 2018-ban, mint egy évvel korábban. Tehát ez azt jelenti, hogy a bizalom nőtt a vasút iránt, a MÁV iránt.A Budapest-Cegléd-Szolnok vonal az egyik legforgalmasabb hazai vonal, ezért működtetésére kiemelt figyelmet fordít, mozgósít a MÁV. A vonalon előforduló késések fő oka a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között évtizedek óta elmaradt felújítás; évtizedek óta, szeretném hangsúlyozni, nem az elmúlt évek alapján. A teljes körű felújítással kapcsolatos kérdések természetesen napirenden vannak, ugyanakkor, amíg az M3-as metró felújítása zajlik, az semmiképpen nem kezdődhet meg, mert a vasútvonal fontos terelőútvonal a metró utasai számára.

Ennél gyorsabban hoz majd igen komoly fejlődést az e vonalon közlekedők számára az emeletes motorvonatok forgalomba állása. Ezek a szerelvények 600 férőhelyes kapacitásukkal jelentősen mérsékelni tudják a zsúfoltságot. Megbízhatóságuk és menetdinamikai tulajdonságaik miatt a közlekedés menetrendszerűségét is erősíteni fogják, emellett pedig a klimatizáltságuk révén is javítani fogják az utazás színvonalát.

Tisztelt Képviselő Úr! Talán elmulasztotta figyelni az elmúlt hetek híradásait, ezért felhívnám a figyelmét, hogy az új emeletes szerelvények vizsgált lehetséges 12 útvonalából az egyetlen szűk keresztmetszet a Kis-Gellért-hegyi alagút. Az én földrajzi ismereteim szerint, de lehet, hogy tévedek, és önnek más ismeretei vannak, ez pedig nem a Budapest-Cegléd-Szolnok útvonalon van, úgyhogy az ön által nevetségesnek titulált mondat nem állja meg a helyét. Köszönöm a figyelmüket.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elég nehéz helyzetben vagyok több oknál fogva. Az egyik ok az, hogy nem tudom, hányadszor kerül már napirendre ez a probléma a vitán kívül, ami a parlamentben a törvénymódosítás kapcsán lefolytatódott. És azért is nehéz helyzetben vagyok, mert ön a tudományos élet egyik értékalkotójaként, elemeként, tagjaként azt próbálja itt elhitetni a hallgatósággal, hogy egy doktori disszertációban olyan örök igazságokat írnak le, amiket el kell fogadni ex katedra kijelentésként, és azzal nem is lehet vitatkozni. Ugyanis azt mondja ön, hogy ez a doktori disszertáció, ha jól értem, akkor nagyon komoly párhuzamot von egyfajta diktatúra és a mostani időszak között. Ha az író, aki ezt a doktori disszertációt megalkotta, és ön ebben komoly igazságot talál, akkor lehet, hogy érdemes lenne máshol is tájékozódni, és komolyan elgondolkozni azon, hogy megfelelő forrásokat használtake föl a doktori disszertáció megírásához.De azt hiszem, hogy a felszólalásának nem ez volt a lényege és nem ez volt a motivációja, hanem talán, hogy ha jószándékúan akarnám megfogalmazni, akkor a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatás-fejlesztés védelme.

De hogy erre térjek ki, és megismételjem már sokadszor magamat, a kormányzatnak természetesen a legfontosabb az, hogy a magyar tudományos élet tagjai, a kutatók és azok intézményei, a kutatóintézetek, egyetemek, az MTA minél nagyobb haszonnal tudják segíteni a magyar társadalmat, a magyar gazdaságot, amit egyébként el is vár a társadalom ettől a rétegtől, a tudományos élet tagjaitól és azoktól a kutatóintézetektől, az MTA-tól magától, ahol a tudósok, a tudós embereink, a kiművelt emberfők dolgoznak.

Ennek érdekében  természeten ön is tudja, és remélem, hogy ezt el is fogadja és támogatja  a kutatás-fejlesztésre és az innovációra a kormányzat a 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal többet tesz bele, éppen azért, mert a kormány fontosnak tartja ezt a területet, fontosnak tartja azt, hogy a magyar tudóstársadalom és az az intézményhálózat és intézményrendszer, amelyben a tudóstársadalom segíteni tudja a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat, megfelelő módon tudjon dolgozni, és a finanszírozás is megfelelő módon biztosított legyen.

Viszont éppen azért volt szükség az átalakításra, ezt ön is tudja, még ha nyilvánosan próbálja is tagadni, mert az elmúlt időszak felmérései alapján, és nemcsak mi mondjuk ezt a parlamentben, hanem nemzetközi tudásközpontok, többek között az Európai Bizottság is megállapította és újra és újra megerősítette, hogy a magyar tudományosság rendszere és annak eredményessége komoly kihívásokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy például, csak egy bizonyítást hadd mondjak, az európai innovációs rangsor legújabb kiadása is megállapítja, hogy hazánk innovációs teljesítménye legfeljebb stagnál, a többi országé viszont javul.

(8.10)

Ezért még tovább romlott a pozíciónk, a 23. helyre kerültünk, oda estünk vissza a 28 tagállam rangsorában, tehát van mit tenni. Mindazoknak, akik azt állítják, hogy ez a rendszer, amely eddig működött, megfelelő hatékonysággal tudta azokat az elvárásokat teljesíteni, amit a társadalom vele szemben felállított, akkor itt a cáfolat rá, hogy lám, míg máshol a rangsorban előre tudtak lépni, komoly teljesítményt tudtak felmutatni kutatóintézetek, az ottani tudományos akadémia munkatársai, vagy éppen a kutatóintézetekben dolgozó kutatók, tudósok, addig Magyarországon a rangsorban jelentős mértékben hátrébb kerültünk, és azt lehet mondani, hogy sereghajtóvá váltunk az Európai Unió tagállamai rangsorában.

Ezen kell változtatni, és ezen változtatunk a törvénymódosításban bent lévő azon változtatási szándékkal és azzal a következménnyel, ami a törvénymódosításból származik, hogy a kutatóintézetek finanszírozása egy önálló egység keretén belül növekszik, és így hatékonyabbá fog válni egy megfelelő, kormányzat és tudóstársadalom által irányított testületben lévő közösséggel, irányító testület segítségével az a munka, amelyet a kutatóintézetek a következő időszakban a magyar gazdaság és a magyar társadalom érdekében fognak végezni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Csodálkoztam volna, hogyha elismeri azt a teljesítményt, amit az elmúlt időszakban az oktatás területén a kormányzat, az Orbán-kormány elért (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), éppen ezért természetesnek is fogadhatjuk vagy fogadhatom az ön hozzászólását, azt hozzátéve természetesen, hogy önök számtalanszor kiáltottak különböző területeken farkast az elmúlt időszakban, aztán a későbbiekben beigazolódott, hogy nincs igazuk (Kunhalmi Ágnes: Százezer gyereket kiraknak az oktatásból!), akkor viszont nagyon nagy csönd volt az igazunk bebizonyosodásakor, amikor kiderült, hogy igazunk van, akkor viszont önök hallgattak, és nem ismerték el a mi igazunkat. (8.40)

Néhány szót szeretnék mondani. Ön is elmondta azt, hogy a törvényben benne van az oktatás szabadsága, az alternatív iskola lehetősége is, ön attól fél, hogy ezt a lehetőséget mi nem fogjuk biztosítani. Ön meg fog győződni arról  és nem véletlenül mondtam azt, hogy farkast kiáltott, és nem lesz igaza , hogy semmi veszély nem fenyegeti az alternatív oktatást, az alternatív iskolákat, nem ez a cél ugyanis.

De hogy mennyire nincs igazuk akkor, amikor farkast kiáltanak, néhány példával talán az MTA kapcsán szeretném bebizonyítani ezt. Ugyanis az elmúlt időszakban számtalan kísérlet volt arra, hogy az MTA működését és az MTA-hoz tartozó kutatóintézetek hálózatának a működését és annak eredményességét megújítsák valami reform kapcsán, vagy éppen olyan átalakítással, amelyik segíti azokat az elvárásokat teljesíteni, amit a magyar gazdaság és a magyar társadalom támaszt az MTA-val és a kutatóintézeteivel szemben. Az első ilyen kísérlet 2006-ban volt  erre bizonyára ön is emlékszik , akkor, nem a Magyar Tudományos Akadémiával közvetlenül együttműködve, az önök egyik minisztere a földdel egyenlővé akarta tenni az MTA-t. Erre is bizonyára emlékszik, Kóka János szavaira, hogy föl akarta szántani és sóval akarta behinteni az MTA nyomát. Ehhez képest mi 2011-12-ben és 2016-ban egyfajta MTA-val való együttműködés keretén belül próbáltuk megoldani a tudományos működésnek, a kutatóintézetek hatékonyságának az eredményességét.

Sajnos kisebb átalakításokat leszámítva ez nem sikerült a hatékonyság tekintetében, éppen ezért kellett hozzányúlni az intézményrendszer működéséhez, az intézményrendszer átalakításához abban a formában, ahogy az elmúlt időszakban ez megtörtént, és aminek az egyik jelentős állomása a törvény módosítása. Hiszen azon túl, hogy bizonyos szerkezeti átalakításokban mégiscsak történt valami ’11-12-ben vagy éppen ’16-ban  itt főként a foglalkoztatottak számát, az adminisztrációban dolgozók számát kell érteni ez alatt , komoly teljesítmény, komoly eredmény nem született. Ezért kell annak érdekében lépnünk, hogy hatékonyabban működjön az MTA kutatóintézeti hálózata.

Az átalakítás elvei azok, amelyek nagyon-nagyon fontosak, mert ezen elvek mentén szeretnénk ezt a folyamatot véghez vinni. Például az, hogy teljesítményalapú legyen a forrásjuttatás, tehát egy teljesítményalapú forráskoncentrációt szeretnénk elérni. Szeretnénk azt, hogy lényegesen hatékonyabban használják fel a kutatóintézetek azokat a forrásokat, amelyeket a kormányzat, az állam biztosít a kutatás-fejlesztésre és az innovációra. Szeretném hozzátenni  bár már elhangzott ma ez a szám , hogy 32 milliárd forinttal fog több fordítódni kutatás-fejlesztésre és innovációra a következő időszakban, a 2020-as költségvetésben, ha a költségvetést a parlament elfogadja. És ami nagyon-nagyon fontos, a harmadik nagyon fontos eleme az alapelveknek, a gazdasági-társadalmi eredményesség figyelembevétele és az innováció fejlesztése. Ugyancsak elhangzott már az a mai nap folyamán, hogy az elmúlt évek eredményei alapján sajnos az a nagyon szomorú statisztikai adat jött ki, hogy visszaestünk az innováció területén az európai uniós államok rangsorában, és most már a 28 tagállam közül a 23.-ak vagyunk ezen a területen. Ez is szükségessé teszi azt, hogy az MTA kutatóintézetének hálózatát és annak működését, annak finanszírozását átalakítsuk.

És hogy az oktatással azért nincs olyan komoly baj, mint amit ön mond  bár az önök idejében is megvoltak ezek , azt az a statisztikai adat is mutatja, hogy mind az érettségizők aránya, mind pedig a felsőfokú végzettségűek aránya az elmúlt időszakban jelentős mértékben nőtt, és például a 2020-as célszámot valószínűleg el fogjuk érni, mert nagyon közel vagyunk hozzá már most, 2019-ben is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először fordul elő a parlamentben az ön felszólalása alkalmával, hogy nagyon szélesre nyitja a kérdések és a felvetett gondolatok tárházát. Most is ez történt, és számtalan esetben szerintem téves alapokról téves következtetéseket vont le. Többek között azért mondom ezt, mert úgy látszik, mintha nem érdekelné, hogy az elmúlt fél évben vagy éppen az elmúlt másfél évben mi történt ebben a parlamentben; egyfajta sajátos értelmezést adott és ad a tényeknek, és úgy, ahogy eddig nem vált be sok-sok jóslata vagy jóslatuk, remélhetőleg, sőt meggyőződésem, a következő időszakban sem fog beválni.Ha az MTA-ról beszélünk, néhány gondolatot hetek óta rendszeresen, akár egy-egy ülésnap alkalmával többször is meg kell ismételnem, és ma megint meg kell tennem. Ugyanis a legfontosabb cél, hogy egy jól működő intézményhálózat, kutatóintézet-hálózat működjön Magyarországon. Egy olyan hálózat és olyan kutatóintézetek működjenek, amelyek a gazdasági igényeket mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások terén a legnagyobb mértékben ki tudják elégíteni. Ez az átalakítás ezt szolgálja, és a következő időszakban várhatóan bebizonyosodik, hogy az átalakítás nagyon-nagyon jó volt.

Ugyanis önnel ellentétben azt kell mondani, hogy azért kellett ezt megtenni, mert a nemzetközi tudásközpontok és többek között az Európai Unió Bizottsága is azt mondta, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik. Ha ezt nem hiszi el, egy számot, amit a múlt héten is elmondtam már, szeretnék ismertetni, egy rangsort szeretnék önnel ismertetni. Egy nemzetközi összehasonlítás alapján az európai innovációs rangsor legújabb kiadása azt állapítja meg, hogy hazánk innovációs teljesítménye legfeljebb stagnál, a többi országé viszont javul, ezért még tovább romlott a pozíciónk, a 23. helyre estünk vissza a 28 uniós tagállam teljesítményének összevetésével.

Nem tudom, itt volte múlt héten, amikor a Tudományos Akadémiáról beszéltünk, és említettünk néhány szót kérdés és felelet formájában; én akkor is elmondtam, hogy emiatt kell változtatni a kutatóintézetek működésén, mert ha így hagyjuk… Ugyanis többszöri kísérlet volt 2006 óta, hogy hatékonyabban lehessen működtetni, és hatékonyabban működjenek a kutatóintézetek, ezek a kísérletek azonban nem váltak be. Ezért kellett változtatni, azért, hogy nemzetközileg elismert tudósokból álló irányító testület segítségével működjenek a továbbiakban egy önálló testületként a kutatást végző magyar kutatóintézetek.

De ha már egyszer féléves áttekintést akart adni, azért hadd mondjak néhány szót azokról az eredményekről, amelyeket az elmúlt időszakban a kormányzat az emberek, a magyar társadalom segítségével és hathatós támogatásával elért. Ha csak a munkanélküliséget nézzük, épp a múlt héten jelent meg a statisztika, 3,4 százalékra esett vissza a munkanélküliségi mutató azzal az időszakkal, a 2010-es vagy 2010 előtti időszakkal ellentétben, amely az ön szövetségesei  azok, akiktől elhatárolódott még a 2018-as választások előtt, aztán egyik pillanatról a másikra mégiscsak ott találta saját magát, mert az elveit is feladva beült a szocialista és Párbeszéd-frakcióba , tehát az ön szövetségesei idejében volt. Ugyanis akkor 12 százalék körüli volt a munkanélküliség. Vagy éppen a foglalkoztatás területén is jelentős változások álltak be, hiszen jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatás Magyarországon. Körülbelül 10 százalékponttal javult a foglalkoztatás. Ez azt jelenti, hogy majdnem 800 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon, mint dolgozott az elmúlt időszakban. Ehhez kell hozzátenni, hogy az elmúlt időszakban a családtámogatási rendszer is jelentős mértékben javult, és a következő időszak költségvetése, a 2020-as költségvetés is a családvédelem ügyét szolgálja, a családok támogatásának költségvetése lesz. Egy gazdaságvédelmi akciótervet is hirdettünk annak érdekében, hogy a következő időszakban a gazdaság növekedjen, és a családok biztonságban tudják a jövő nemzedéket felnevelni. Ez azt jelenti, hogy közel 10 százalékponttal növekedett a családokra fordítható támogatások összege, ami 224 milliárd forintot jelent.

Mi ez, ha nem eredmény, tisztelt képviselő úr? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt a feltett kérdéseire választ adok, engedje meg, hogy felhívjam mindenki figyelmét, a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy mi az, ami nem hangzott el az iménti interpellációban: hiányoztak belőle azok a valótlan állítások, amelyekkel az ellenzék eddig azt akarta bizonygatni, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs intézményrendszer átalakítása annak működtetési szabadságát és eredményességét veszélyeztetné. Remélem, ez azt mutatja, hogy az ellenzék is belátta, hogy ezek a lépések szükségesek, már amit megteszünk és megtettünk eddig, és halaszthatatlanok voltak. Tisztelt Képviselő Úr! Az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésére azt válaszolhatom, hogy az intézményfenntartó és az intézményhálózat szerepe a 2021-27-es időszak európai uniós forrásainak felhasználásában változatlan marad a jelenlegi időszakhoz képest. Az, hogy a baloldali kormányok rendkívül rosszul teljesítettek az uniós források lehívásában és hazai hasznosításában, eddig is köztudott volt (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), viszont még így sem érthető, hogy miért tekintenek önök újdonságként arra, hogy a kutatóintézet-hálózat fenntartója jelenleg is és a jövőben is európai uniós forrásokat kezel. Az intézményhálózat a 2014-20-as időszakban is számos uniós társfinanszírozású kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat kedvezményezettje volt és kedvezményezettje jelenleg is.

Éppen az a célunk, hogy a magyar tudománynak a közösségi forrásokból való rendkívül alacsony arányú részesedését megnöveljük, és így a hazai tudósok is a nyugat-európai kutatókhoz hasonló nagyságrendű lehetőségekkel rendelkezzenek. Nem tekintjük ugyanis megfelelőnek és megengedhetőnek, hogy százforintnyi brüsszeli kutatási pénzből Magyarország alig 50 fillért kapjon, annyit tudjon megszerezni.

Ami pedig a vagyon kérdését illeti, a kormány álláspontja egyértelmű: azokat a javakat, amelyeket a tudomány és a kutatás céljának szolgálatába állítottak, mindenkor a tudomány és a kutatások érdekében kell hasznosítani. Az Akadémia 2006-ban közfeladat-ellátásra, a kutatási infrastruktúrára kapott az államtól vagyont, amelyből az intézethálózatot működteti. Ez a vagyon, a kutatóintézet-hálózat épületei, illetve eszköz-infrastruktúrája kizárólag erre a célra használhatóak.

Szögezzük le tehát újra: a kormány nem államosítja az MTA vagyonát, a kutatóintézetek által használt vagyonelemek, épületek és eszközök nem kerülnek át más tulajdonába. Ugyanakkor a törvénymódosítással az intézetek működését érintő közfeladat kikerül az MTA köztestülete alól, ezért az erre szolgáló vagyon kezelése a jövőben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságának felelősségi körébe fog tartozni. Az intézményrendszer és finanszírozási rendszer átalakítása kizárólag ezeket az állam által biztosított, közfeladat-ellátásra szolgáló vagyonelemeket érinti; azok korábban is a tudomány szolgálatában álltak, és az elkövetkezendő időszakban is ezt a célt fogják szolgálni.

Ezek az intézkedések meggyőződésem szerint összhangban vannak a tudományosság, a magyar kutatók és a magyar társadalom érdekeivel, a kormány számára pedig a magyar érdekek érvényesítése a legfontosabb feladat ebben a kérdésben is. Ezért kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Vissza kell utasítanom azt az állítását, miszerint a nemzeti energia- és klímaterv megbukott volna. Ön is tudja, hogy a klímatervnek jelenleg az egyeztetése zajlik, amelynek részeként az Európai Bizottság észrevételezi a tagállami tervezeteket. Tehát az, hogy más országokhoz hasonlóan mi is észrevételeket kaptunk a tervhez, nem jelenti eleve azt, hogy a klímaterv nem megfelelő. Tudjuk, hogy nem ez a helyzet, annál is inkább, mivel a végleges terveket ez év végéig kell benyújtanunk, ezért folytatnunk kell jelenleg is a széles körű konzultációt a szomszédos országokkal, civil szervezetekkel és iparági szereplőkkel.Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megpróbálunk klímaügyben tényalapú kommunikációt folytatni, akkor az az első, amit le kell szögeznünk, hogy jelenleg az Európai Unió valamennyi tagállama egyetért a 2030-as klímacélok és ambíciók megfelelőségében. Olyan célok ezek, amelyeket senki sem vitat, köztük Magyarország sem. Éppen ezért a klímatervben megtesszük azokat a vállalásainkat, amelyek a többi tagállam vállalásaival összhangban biztosítani tudják ezeknek a 2030-as közös céloknak az elérését, mivel  ismét hangsúlyozom  a 2030-as, uniós szintű közmegegyezéssel alátámasztott értékek elérését mi is szükségesnek tartjuk.

A második, amire felhívnám az ön figyelmét, az az, hogy rendkívül álságos dolog az önök részéről az üvegházhatásúgáz-kibocsátás terén elért eredményeink  ugyanis jelentős, 32 százalékkal csökkentettük az elmúlt időszakban  és vállalásaink állandó lekicsinylése. Önök rendre kifogásolják, hogy a csökkentést 1990-hez képest mérjük, holott ez a nemzetközi benchmark, minden ország ehhez méri a csökkentést.

Harmadrészt, beszéljünk az energiatermelésről is! Amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, az országban érdemi megújulóenergia-termelő kapacitások alig működtek. Ehhez képest a 2018. évet 700 megawatt napenergia-termelési kapacitással zártuk, a célunk pedig az, hogy ez az érték 3 ezer megawattra emelkedjen. Ez is olyan előrelépés, amit csak az ellenzéki csúsztatások képesek kevésnek, jelentéktelennek beállítani.

Ráadásul ellentétben számos, már uniós tagállammal, a hazai energiatermelés 60 százaléka már most is karbonsemleges, köszönhetően annak az atomenergiának, amelyet önök sosem szűnnek meg támadni, pedig a Paksi Atomerőmű évente 17 millió tonnával csökkenti a hazai szén-dioxid-kibocsátást, ami hatalmas szám, hiszen a teljes hazai kibocsátásunk 64 millió tonna, ezzel szemben az erdeink teljes elnyelési kapacitása 6 tonnára tehető.

Magyarország természetföldrajzi adottságai közepette a teljes egészében klímabarát energiaszektor megteremtése csak a nukleáris és a megújuló energia kombinációjával lehetséges. Amikor önök ezt vitatják, nem velem vitatkoznak, hanem azzal a számtalan tudományos állásfoglalással, miszerint az energiatermelés klímabarát-fordulata reálisan nem oldható meg a biztonságos és tiszta atomenergia nélkül. Ha tehát az LMP, önök komolyan gondolják a klímavédelemmel kapcsolatos felelősséget, akkor támogatják a paksi nukleáris kapacitás fenntartását.

Az ön felszólalását hallgatva egy dolgot mindenképpen meg lehet állapítani, mégpedig azt, tisztelt képviselő asszony, hogy egészen egyszerűen nem vesz tudomást a valóságról, ugyanakkor hajlamos úgy átértelmezni a tényeket, hogy azok Magyarországot minél sötétebb színben tüntessék fel. Ezt kéne abbahagyni és támogatni a kormányzat azon erőfeszítéseit, amiket a klímabarát politika terén az elmúlt időszakban eddig is megtett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar emberek, a vállalkozások és a hazai gazdaság számára fontos a színvonalas közúthálózat, hiszen a kényelmes és gyors elérhetőség alapvető a gazdasági fejlődés és az életszínvonal szempontjából.

(17.40)

A kormány ezért kiemelt feladatként kezeli a közúti közlekedés fejlesztését. A következő évek fő céljai közé tartozik, hogy a megyei jogú városok magas szolgáltatási szintű úthálózattal elérhetők legyenek, az autópályák, autóutak az országhatárig vezessenek és kapcsolódjanak a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba. Célunk továbbá a technológiai és ipari központok elérhetőségének javítása is. A közúthálózat szolgáltatási színvonala a következő időszakban gyors ütemben közelít a jogos társadalmi elvárásokhoz, egyre inkább megfelel majd a gazdasági szereplők igényeinek.

Az uniós források felhasználása mellett jelentős összegeket fordítunk hazai költségvetésből is a közútfejlesztési beruházásokra. Az útprogramban 2016 és 2023 között mintegy 3200 milliárd forint hasznosul Magyarország közúthálózatának bővítésében, ennek nagyobbik hányada, 1800 milliárd forint hazai forrás. A programban mintegy ezer kilométernyi gyorsforgalmi és főúti útszakasz épül meg vagy korszerűsödik. Ebből Környe települést is érintő fejlesztés az M1-es autópálya fejlesztése. A Környén áthaladó, a Magyar Közút Zrt. adatai szerint közel húszezer járműnyi forgalom valóban nagy terhelést jelent a település lakói számára.

Az elkerülő út megépítésére vonatkozó fejlesztési igénnyel, a projekt útprogramba történő beemelésével az innovációs tárca egyetért, támogatja azt. Az útprogram éves felülvizsgálata során a jelzett fejlesztési igényt benyújtjuk a kormány részére, pozitív döntés esetén haladéktalanul megkezdődhet a projekt előkészítése.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő határozati javaslatot támogatjuk, ugyanis a hazai kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakítása elengedhetetlen alapfeltétele Magyarország versenyképességének, a fenntartható gazdasági növekedésnek.A kormány a gazdaságvédelmi akciótervben az e területre fordított forrásmennyiséget 32 milliárd forinttal emelte meg, e többlet már a jövő évi költségvetés tervezetében is megjelenik. A magyar kormány jelentős fejlesztéseket finanszíroz és jelentős többleterőforrásokat biztosít annak érdekében, hogy az ország versenyképessége javuljon. Jelen határozat elfogadása hozzájárul a kutatás-fejlesztés és innováció egységes intézményrendszerének és finanszírozásának kialakításához, az eredmények hatékonyabb hasznosulásához, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot szavazataikkal támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Köszönöm szépen felelősségteljes hozzászólását, és talán alapvetésként megállapíthatjuk, hogy mindannyiunk számára fontos a környezet és a klíma védelme. Mindannyian tiszta levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Azt hiszem, hogy az elmúlt időszakban itt a parlamentben is számtalanszor elhangzott az, hogy mennyi mindent tett a mostani kormányzat azért, hogy ez az igény, ez az elvárás a következő időszakban is fennmaradjon, sőt a helyzet javuljon. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.)

Két részre szeretném bontani a válaszadásomat. Az egyik a környezetvédelemre összpontosítana, a másik pedig a klímavédelem területén elvégzett feladatokra is, hisz ön is a felszólalásában különválasztva, mégis összekapcsolva a két területet, mondta el gondolatait.

Először a természetvédelemről szeretnék néhány szót mondani. Magyarországon azzal is nagyon komoly figyelmet szentelünk a természetvédelemnek, hogy tudjuk, hogy körülbelül az ország területének egyharmada valamilyen formában természetvédett terület. Kétmillió hektárnyi faállománnyal rendelkezünk, ami nagyon nagy, de a kormányzat kitűzte célul például  nem kevéssé abból a célból, hogy a klímavédelemnek hathatós eszköze a zöld erdő , hogy a 20,9 százalékos erdősültséget a következő évtizedben vagy másfél évtizedben 27 százalékos részesülésre fogjuk emelni. Ennek bizonyos jó példája például az, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt európai uniós gazdasági-pénzügyi ciklusban 40 milliárd forintnyi pályázati lehetőséget kaptak a nemzeti parkok a nemzeti park területén levő fauna megújítására, és annak a helyzetnek, annak a gyönyörű helyzetnek a megőrzésére, amit a nemzeti parkok természeti értékeinkben föl tudnak mutatni.

Elindult és folyamatban van 22 millió facsemete elültetése annak érdekében, hogy az előbb említett célt a következő időszakban el tudjuk érni, ugyanis azt is tudni kell, hogy a klímavédelem területén, a zöld, az erdő nagyon sokat tud segíteni. Körülbelül 6 millió tonna szén-dioxidot köt meg évente a magyarországi erdőállomány.

Tehát az elmondottak egyik része bizonyítja a természetvédelem területén, hogy nagyon sokat tettünk, teszünk és fogunk tenni az elmúlt időszakban a természetvédelem területéért, illetve azért, hogy a klímavédelemnek is segítsük a feladatellátását.

De a másik területen, a klímavédelem területén, amely közvetlenül a szén-dioxid-kibocsátást vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását próbálja akadályozni, e területen is számtalan intézkedést hoztunk. És hogy milyen eredményeket értünk el 2010-től és 1990-től? Az Európai Unióban a rangsorban nagyon-nagyon előkelő helyen állunk. Összesen, nem is az Európai Unióban, hanem a világon 21 olyan ország van, amely 1990-hez képest úgy tudta csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben növelni tudta a gazdasági teljesítményt, tehát a fajlagos kibocsátásunk jelentős mértékben csökkent. (Zaj.  Az elnök csenget.)

Ez a 32 százalékos csökkenés olyan, zöldek által általában klímabajnoknak kikiáltott államokkal szemben is jelentős eredmény, mint például Dánia, mert Dánia mutatott fel jobb teljesítményt nálunk, de például jobb a teljesítményünk, mint Svédország vagy Németország javulása. Annak fényében pedig különösen figyelemre méltó a magyar teljesítmény, hogy hat uniós tagállam nemhogy csökkentette, hanem növelte a szén-dioxid-kibocsátást az elmúlt időszakban. (Tordai Bence dr. Rétvári Bencéhez lép, és beszélgetni kezdenek.)

Az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunk pedig 24 százalékkal csökkent 2010 óta, tehát nem 1990, hanem 2010 óta. Ez azt jelenti, hogy úgy növekszik a gazdaság Magyarországon, hogy közben a károsanyag-kibocsátás, az üvegházhatású gázok kibocsátása, a szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékben csökkent.

Természetesen a hőerőművek arányát (Folyamatos, nagy zaj.  Az elnök csenget.) próbáljuk csökkenteni, és ennek bizonyítéka az is, hogy jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban a napenergiából származó villamos energia előállítása, ami napjainkban eléri már a 700 megawattos teljesítményt, és 2030-ra 3000 megawattnyi teljesítményt akarunk a naperőművek által előállíttatni. Ez pedig azt jelenti, hogy pár évtizeden belül Magyarországon az atomenergia és a megújuló energia aránya eléri a 90 százalékot.

Itt kell kitérni az atomenergiára, ami a legjelentősebb klímavédelmi lehetőség (Az elnök ismét csenget.) országunk számára, hisz az elmúlt időszakban már bizonyítottan évi 17 millió tonna (Az elnök ismét csenget.) szén-dioxid-kibocsátástól mentette meg Magyarországot.

ELNÖK: (A dr. Rétvári Bence előtt álló Tordai Bencéhez:) Képviselő úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: A következő időszakban ez folytatódni fog, ha a Paks II. megvalósul. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(11.10)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Először is, engedjék meg, hogy megköszönjem a vitában elhangzott véleményeket, megköszönjem a hozzászólásokat, amelyeket, ha nem vagyok túlságosan elfogult, talán azt lehet mondani, alapjában véve az egyetértés és a helyeslés többsége töltötte el. Úgyhogy köszönöm az érdeklődésüket és köszönöm a támogatásukat. Köszönöm a javaslataikat is. És mindjárt Z. Kárpát Dániel hozzászólásába hadd kapaszkodjak bele: holnap fog kapni egy kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy nemcsak jogharmonizációról beszélünk, amikor a fogyasztóvédelem kerül szóba, hanem önálló kezdeményezés is jön, hiszen holnap a fogyasztóvédelmi törvénynek egy általános vitája fog elkezdődni, éppen azért, hogy ez a bizonyos szigorítás, amit ön is elvár a fogyasztók védelme érdekében, kerekebben megvalósuljon a piacfelügyelettel összefüggő törvények és a fogyasztóvédelmi törvény kapcsán.

Úgyhogy én szeretném megköszönni mindenkinek a véleményét. Az általános vitához képest most új vélemény, új gondolat és új felvetés nem hangzott el a részletes vitában. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy majd a szavazáskor a módosításokat szíveskedjenek szavazatukkal támogatni, és ezzel is biztosítjuk azt majd a későbbiekben, hogy a fogyasztók nagyobb biztonsággal jutnak hozzá a magyar kereskedelemben a különböző termékekhez.

Még egyszer köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat képviselőtársaimtól.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik kiemelt feladata a fogyasztók, a magyar családok és a jogkövető vállalkozások védelme. A tárca a hatályos jogszabályi keretek között folyamatos jelenléttel, rendszeres ellenőrzésekkel cselekszik a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok felszámolásáért, a veszélyes termékek kiszűréséért. A fogyasztóvédelmi törvény önök előtt levő módosítása a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzési lehetőségeit erősíti meg és szélesíti ki a fogyasztók és a tisztességes vállalkozások érdekében.A Fogyasztóvédelmi Hatóság a módosítás elfogadását követően a fogyasztói értékesítésre szánt termék esetében már nemcsak a fogyasztóval közvetlenül szerződéses kapcsolatban levő kiskereskedővel, eladóval szemben folytatja le az ellenőrzést, hanem többek között a nagykereskedővel, a raktár üzemeltetőjével és a beszállítóval szemben is eljárhat, jogsértés esetén megteszi, megteheti a szükséges lépéseket.

Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos területeken szükséges a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörének kiterjesztése. A Fogyasztóvédelmi Hatóságnak jelenleg a közvetlenül a fogyasztó részére értékesítést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás és a fogyasztó közötti jogviszonnyal kapcsolatban van hatásköre eljárni, azonban szélesebb körben a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezettel kapcsolatban is indokolt hatáskört adni az eljárás lefolytatására. Ide nem értendők azok a szervezetek, amelyeket a pénzügyi fogyasztóvédelemért felelős Magyar Nemzeti Bank felügyel.

A törvénymódosítás rögzíti az ellátási lánc fogalmát is, amely szintén a fogyasztóvédelmi fellépések hatékonyságát növeli, mivel így az ellátási láncban szereplő bármely olyan gazdálkodó szervezettel szemben eljárhat a Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelyik a jogsértést elkövette vagy elkövethette, feltéve, ha annak a végső szereplője a fogyasztó. A módosítás nem változtat azon, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság a kizárólag a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartozó, élelmiszernek nem minősülő termékekre vonatkozó ellátási lánc esetében gyakorolja a hatásköreit. A módosítást követően gyorsabban és eredményesebben lehet lefolytatni az eljárást, és megszüntetni a tisztességtelen, jogsértő piaci magatartásokat.

Tisztelt Ház! Jelenleg a Fogyasztóvédelmi Hatóság kizárólag olyan üzletben, webáruházban, applikációban végezhet ellenőrzéseket, ahol a fogyasztó vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe. Az Országgyűlés részére benyújtott törvénymódosítással a nagykereskedőkkel, raktárakkal, logisztikai szolgáltatókkal, gyártókkal szemben is eljárhat ezután a Fogyasztóvédelmi Hatóság, ha azok az ellátási lánc szereplői, azaz közvetlen vagy közvetett hatással bírnak a fogyasztóknak értékesítésre szánt termék előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára, felhasználására. Ezeket a szereplőket jelenleg csak nyilatkoztatni tudja a hatóság. Fontosnak és célravezetőnek tartjuk, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság az ellátási lánc szereplőinek ellenőrzése és eljárása során az üzlethelyiségek mellett más, szélesebb körben meghatározott helyiségekbe, például raktárakba is beléphessen, iratokat ismerhessen meg, munkafolyamatokat ellenőrizhessen, díjmentesen vehessen mintát.

Kiemelten súlyos közérdekből, így ha a fogyasztók egészsége, anyagi érdekeinek védelme indokolja, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az ügyészség előzetes engedélyével a Fogyasztóvédelmi Hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával a jogosult távollétében is beléphessen a lezárt ingatlanok területére, például üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe. Természetesen ez az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett, szigorú garanciális előírásoknak megfelelve történhet csak meg. Ilyen előírás többek között az érintettek kímélete, az ellenőrzés időbeli korlátozása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítással hatékonyabb védelemre számíthatnak a fogyasztók és a tisztességes vállalkozások is. Lerövidíthetők a tisztességtelen piaci gyakorlatok megszüntetésére indított eljárások, hiszen célzottan ott tud intézkedni a fogyasztóvédelem, ahol a jogsértés felmerül.

Ezen indokok alapján és a bevezető felszólalás alapján, a tények alapján kérem, hogy majd a törvényjavaslatot a későbbiekben a vita során és majd a legvégén szavazatukkal is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a kellemes és kényelmes helyzetben vagyok, hogy tulajdonképpen Witzmann képviselőtársam megválaszolt minden olyan kérdést, amire én is reagálni szerettem volna, de hadd egészítsem ki az ő felszólalását.Ha lefejtjük dr. Oláh Lajos hozzászólásáról a populista politikai üzeneteket, abban az esetben nagyjából kiderül az, hogy egyébként a DK is támogatja ezt a törvényjavaslatot, elismeri ennek a fontosságát, szükségességét, csak éppen nem úgy csinálná, ahogy ezt ebben a törvényjavaslatban mi elfogadásra javasoljuk.

Természetesen elfogadva azt, hogy önnek joga van itt ezeket a véleményeket elmondani, éppen azért mondtam a lehántolás példáját, mert pontosan önök voltak azok, akik sokszor a joggal, a jog eszközével éltek vissza az emberekkel szemben. Önök voltak azok, akik annak idején például rendőrattakot vezényeltek békés tüntetők ellen. (Dr. Oláh Lajos: Gyula, két napja!) Ne feltételezzék azt rólunk, hogy egyébként amit önök tennének vagy tehetnének, abban az esetben azt más is meg fogja tenni. Nem teszi meg senki, a jog bennünket kötelez, és soha nem tudnak arra példát mondani, hogy bármikor is a mi oldalunkról bárki is visszaélt volna a joggal. Ezt önök tették meg 2006 őszén, sajnos nagyon szégyenteljes módon.

Éppen azért érzem magam egy kicsit kellemetlenül, amikor ezeket a mondatokat mondom, mert Z. Kárpát Dániel felszólalása kapcsán reménykedtem abban, hogy szakmai vita fog kikerekedni ebből a vitából. Hála isten, többségében egyébként így is történt ez a dolog, de éppen azért, hogy egy másik felvetésre reagáljak, vagy a hatékonyságról és az ellenőrzések milyenségéről is tudjak néhány mondatot mondani, szeretném elmondani azt, hogy például a tavalyi évben körülbelül 7 ezer ellenőrzést végeztek a hatóságok; nem keveset, 7 ezret végeztek. Durván 1450 termékfajtát vizsgáltak meg, és 1800 helyszíni ellenőrzést végeztek úgy, hogy emellett még 2400 webáruházi ellenőrzést is végeztek, tehát óriási munkát végzett a hatóság, olyan munkát, ami, azt hiszem, azt eredményezte, hogy annak ellenére, hogy ha rossz példa még van is  mindenki kutakodhat az emlékeiben, és talán talál is rossz példát , azért többségében, a fogyasztók nagyrészt a magyar piacon, legyen az egy webáruház, legyen az egy bolt, legyen az egy másfajta piaci lehetőség, árubeszerzési lehetőség, biztonságban érezhetik magukat.

Szeretném kiemelni például azokat az akciókat és azokat a figyelmeztető nyilatkozatokat, felhívásokat, amelyeket egy-egy nagyobb ünnep előtt a bevásárlás rohamában tesz a hatóság, tesz a mi minisztériumunk annak érdekében, hogy mindenki megfelelő óvatossággal vásároljon, és figyelje azokat a felhívásokat, amelyeket a hatóságaink tesznek annak érdekében, hogy milyen árukra és milyen árucsoportokra kell figyelni.

És ha már itt a hatékonyságot és az együttműködést hozom fel, reagálva az MSZP-s és DK-s képviselők, Molnár és Oláh képviselő úr felszólalására: a civil szervezetekkel nagyon hatékony együttműködésünk van. Az elmúlt évben, ha jól emlékszem, és talán ebben az évben is így igaz, körülbelül 80 millió forinttal támogatjuk azokat a civil szervezeteket, akik a fogyasztóvédelem területén a hatóságokkal együttműködve végzik a munkájukat a fogyasztók érdekében.

(16.30)

Tehát egyrészt a hatékonyság a hatóságok részéről, az ott dolgozó emberek részéről is megfelelően biztosított, másrészt megvan az a civil együttműködés a hatóságok és a civilek között, amit önök hiányolnak  tájékozódni kell egy felszólalás előtt erről , harmadrészt az eredményesség is megvan, hisz mint mondtam, a hatóság nagyon komoly munka eredményeképpen ezres nagyságrendben végzi az ellenőrzéseket, és hála istennek, talán ezeknek az ellenőrzéseknek köszönhetően nem túl nagy arányban talál kifogást, ugyanis 10-15 százalék közötti  attól függően, hogy helyszíni ellenőrzést néznek, vagy éppen egy webes ellenőrzést néznek  kifogást találnak. Én azt hiszem, azt lehet mondani, hogy ez egy jó eredmény akkor, amikor sajnos vannak olyan példák és vannak olyan, hogy finoman fejezzem ki magam, kísérletező emberek, akik a törvényt, a hatóságokat meg az emberi jóhiszeműséget kijátszva próbálnak meggazdagodni.

Úgyhogy miután Witzmann képviselő úr is megválaszolta a kérdéseit, én is próbáltam ráerősíteni az ő felszólalására, szeretném megköszönni a támogató nyilatkozatokat, a támogató hozzászólásokat, és az esetleg most még kétségeket megfogalmazó kérdésekre adott válaszok kapcsán ezeket a kétségeket félretéve kérem önöket, hogy majd a szavazás alkalmával pozitívan álljanak hozzá a kérdéshez, a módosításhoz, és szavazzák meg, támogassák ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni először is önöknek a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításáról szóló javaslat vitája során mutatott érdeklődésüket és támogatásukat, és azt is szeretném megköszönni, hogy az általános vitában is elmondták a véleményüket, és hozzájárultak a törvénytervezet munkájához. Az elmúlt hónapokban a fogyasztóvédelem az első vonalban küzdött a veszélyhelyzetet kihasználó, esetleges megtévesztésekkel, trükközésekkel és nyerészkedőkkel szemben.

(19.00)

Éppen ezért szeretném megköszönni Z. Kárpát Dániel képviselő úr elismerő szavait azoknak a kollégáimnak a munkájával kapcsolatban, akik az elmúlt időszakban helytálltak, és nagyon-nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a kereskedelem és egyáltalán a fogyasztók helyzete jó legyen és tiszta legyen.

A vírusválság egyértelműen rámutatott arra, hogy a jogsértések hatékony feltárásához elengedhetetlen a szélesebb körű fogyasztóvédelmi ellenőrzési lehetőség, lehetővé kell tenni, hogy a hatóság a végfogyasztóval közvetlen kapcsolatban álló kiskereskedőkön, üzleteken túl az értékesítési lánc tényleges jogsértést elkövető minden szereplőjével, így például a raktárral, nagykereskedéssel szemben is felléphessen, úgy, ahogy ez a hozzászólásokban elhangzott már. Az önök előtt lévő módosítás a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési kereteit erősíti meg a fogyasztók és a tisztességes vállalkozók érdekében.

Az általános vita során a tisztelt Ház a törvényjavaslatot alaposan megvizsgálta, ahhoz módosító javaslat nem érkezett.

A törvényjavaslat részletes vitáját a Gazdasági bizottság folytatta le. A bizottság a törvényjavaslat érdemi tartalmát nem érintő, nyelvhelyességi, kodifikációs és jogtechnikai módosításokat tett. A Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatot nem nyújtott be.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet általános vitájában is szóba került, hogy a javasolt szabályozás kivételes esetekben akár magánlakások ellenőrzésének lehetőségét is megnyitja. Kiemelném, erre például akkor lehet szükség, ha a magánlakásban található egy webáruház székhelye. A lehetőséget az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény jelenleg is biztosítja a hatóság részére, de a fogyasztóvédelmi törvénybe még szigorúbb garanciális szabályokat építettünk be. A jogszabály így többek között az ügyészség előzetes engedélyéhez köti az ilyen ellenőrzést.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A törvénymódosítás rendelkezéseit egyeztettük a legfőbb ügyésszel és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal is. Éppen ezért kell helyre tennem Z. Kárpát Dániel felszólalásában néhány gondolatot. Ugyanis próbálja riogatni az embereket, akik esetleg ebben a késő délutáni-kora esti időszakban ezt a vitát nézik, hogy milyen következményei lehetnek ennek a módosításnak. Én szeretném felhívni a figyelmét, hogy az elmúlt hónapokban vagy elmúlt években is akár, jobban visszatekintve a múltba, bármiféle riogatást keltettek, félelmet próbáltak kelteni, ez mindig bebizonyosodott, hogy nem volt igaz, sokszor, azt lehet mondani, hogy hazug módon próbálták ezt megtenni.

Politikai törzsi háborúról beszélt az egyik gondolatában, az egyik mondatában. Én azt hiszem, hogy a saját pártjára gondolt, amikor törzsi politikai háborúról beszélt, mert a nyilvánosság előtt zajlik az a háború, amit önök egymás között a saját pártjukban, a saját frakciójukban vívnak. Úgyhogy kár idehozni olyan politikai megnyilvánulást és gondolatokat, ami ehhez a törvényhez nem tartozik szorosan. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

Éppen ezért, tisztelt Ház, a fentiekben bemutatott módosításokkal mi hatékonyabb védelemre számítunk a fogyasztók tekintetében, hatékonyabb védelmet tudunk biztosítani a fogyasztók számára és a vállalkozások számára is, a hatóság gyorsabban meg tudja szüntetni a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, hiszen célzottan ott tud intézkedni, ahol a jogsértés felmerül.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat mindenki érdekét szolgálva erősíti meg a Fogyasztóvédelmi Hatóságot. Éppen ezért kérem, hogy a törvényjavaslat változtatásait a még hatékonyabb fogyasztóvédelem érdekében majd a szavazáskor támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik kiemelt szakterülete a fogyasztóvédelem. Ezt az is igazolja, hogy ebben az évben már harmadik alkalommal nyújtunk be fogyasztóvédelmi tárgyú törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés számára. A tavaszi ülésszak során az élelmiszereknek nem minősülő termékek biztonságáról, majd a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési kereteinek megerősítéséről szóló törvényeket fogadott el nagy többséggel a tisztelt Ház, és ez időszak alatt a fogyasztók érdekében egyértelműsítettük a jótállási, szavatossági szabályokat is rendeleti szinten.

A jelen törvénymódosítás jelentőségét az adja meg, hogy megteremti a jogi alapját a termékek kettős minőségével szembeni fellépésnek. 2017-ben elöljárói voltunk az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségének felszámolásának, az elsők között jeleztük Brüsszelnek azt, hogy egyes termékeket azonos márkanéven és egyforma vagy hasonló csomagolásban, de sokszor jelentősen eltérő minőségben kínálnak Bécsben, Münchenben és Budapesten. A magyar kormány számára elfogadhatatlan a hazai fogyasztók bármilyen hátrányos megkülönböztetése, ezért elsődleges célja volt, hogy egy olyan uniós jogi szabályozás szülessen a kettős minőség gyakorlatának megszüntetése érdekében, amely valóban alkalmas a jelenség megszüntetésére.

A kettős minőség kérdése uniós és hazai szinten elsősorban és egyes hangsúlyos jelleggel az élelmiszer-jellegű termékek vonatkozásában merült fel, ugyanakkor az élelmiszernek nem minősülő termékekre is kiterjed a szabályozás.

A kettős minőség kérdéskörét uniós szinten az úgynevezett „Új megállapodás a fogyasztók érdekeiért” javaslatcsomag tartalmazta, amelynek rendelkezései a 2019/2161 irányelvben öltöttek testet. A javaslat elfogadásával Magyarország és a V4-országok elmúlt években tett közös erőfeszítései eredményesnek bizonyultak. Az új szabályozás azért is jelentős, mivel a kettős minőséggel szembeni fellépés nem csupán jogszabályok preambulumában szereplő deklaráció, hanem hatóságok által számonkérhető jogsértés lesz 2022. május 28-ától.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása révén a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak lehetősége lesz szankcionálni ettől az időponttól kezdve az élelmiszernek nem minősülő termékek, háztartási, vegyipari termékek, például a mosópor, fehérítő, öblítő, kozmetikai és tisztálkodási termékek esetében a kettős minőséget.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény hatálya alá tartozó élelmiszerlánc-termékek esetében az élelmiszerek mellett vetőmaggal, takarmánnyal kapcsolatban megvalósított kettős minőség esetén a Nébih jár el.

Tisztelt Képviselőtársak! A törvénymódosítás az irányelv átültetésével erősíti az online fogyasztói jogokat is, tekintettel a technológiai és digitális eszközök folyamatos fejlődésére. Az online kereskedelem jelentősége  így részesedése  egyre növekszik, ezzel párhuzamosan sajnálatos módon megjelentek a fogyasztói megtévesztések újabb esetei is, amelyre a jogalkotónak reagálni kell.

A törvényjavaslat elfogadását követően bővül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közül az úgynevezett feketelistás esetek köre. Ezekben az esetekben a Fogyasztóvédelmi Hatóság a körülmények mérlegelése nélkül azonnal eljár. Ilyen például a fogyasztói bizalom fokozása érdekében a webáruház vagy a szálloda honlapján megjelenő valótlan, fiktív fogyasztói értékelés. Mivel szinte minden internetező használ keresőoldalakat, ezért 2022 közepétől internetes keresés esetén fel kell tüntetni, hogy az első hely fizetett találate, és a fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni kell erről, továbbá a találatok sorrendjét meghatározó legfontosabb paraméterekről.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiekben bemutatott módosításokkal eredményesen és határozottan fel lehet lépni a fogyasztókat nemcsak megtévesztő, hanem hátrányosan meg is különböztető kettős minőség jelenségével szemben. Ezen túlmenően hatékonyabb védelemre számíthatnak a fogyasztók az online világban és a tisztességes vállalkozások is, valamint gyorsabban megszüntetésre kerülnek a fogyasztókat megtévesztő tisztességtelen piaci gyakorlatok. Ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot majd a viták után támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék reagálni, de kimondottan csak azokra a felvetésekre, véleményekre, amelyek ennek a törvénynek a vitája kapcsán vagy e törvénnyel összefüggésben hangzottak el, hisz Varga-Damm Andrea képviselőtársunk nem feltétlenül csak e tárgykörben fogalmazta meg gondolatait. De éppen azért kértem lehetőséget, hogy összegzésképpen elmondjak egy-két gondolatot, mert a felszólalásokban  utalok itt Szakács László képviselőtársunk és Varju László képviselő úr felszólalására  voltak olyan gondolatok, amelyek számomra azt mutatták, hogy vagy nem olvasták át megfelelő gondossággal a törvénytervezetet és annak az indoklását, vagy nem figyeltek oda, amikor az átolvasás történt. Hisz akkor, amikor kritikaként fogalmazták meg velünk szemben, hogy miért csak most lépünk 2017 óta, miért ilyen lassan reagál a felelős minisztérium és hozza ide az Országgyűlés elé a törvénytervezetet, a törvény módosításának a javaslatát, akkor vagy az expozét nem figyelték, vagy pedig a törvényjavaslatot, vagy az előzményeket nem kísérték kellő figyelemmel. Hisz jeleztük azt, hogy akkor, amikor 2017-ben először egy nagyobb felháborodás volt a magyar társadalomban, és ennek rögtön az lett a reakciója politikai szinten, hogy egy komoly ellenőrzést végeztetett el a kormányzat, akkor az EU felé jeleztük azokat a problémákat, ami a kettős minőséggel kapcsolatos problémákat jelenti. Az expozéban is utaltam arra, hogy a többi V4-es országgal együtt léptünk fel annak érdekében, hogy az EU foglalkozzon ezzel a területtel.

2017-től, úgy, ahogy Szakács László ezt a dátumot megjegyezte, a képviselő úr megjegyezte a dátumot, csak azt a dátumot felejtette el megjegyezni, amely 2019 novemberét jelentette. Ugyanis az Európai Uniónak ez az ajánlása 2019 novemberében fogalmazódott meg, és ehhez képest mi nagyon gyorsan reagáltunk, hisz egy előkészítő munka után a megfelelő magyarországi jogszabály kialakításának a lehetősége és munkája után itt van a parlament előtt most ez a törvényjavaslat, úgy, hogy egyébként talán mi vagyunk az elsők, akik a saját nemzeti parlamentünk elé hozzuk ezt a törvénymódosítást. Ugyanis 2022 májusában kell hogy hatályba, érvénybe lépjen ez a módosítás, akkorra kell elfogadni a nemzeti parlamenteknek az adott nemzeti kormányok javaslata alapján a jogszabály-módosítást. Tehát nem vagyunk késésben, sőt, azt gondolom, hogy időben vagyunk, és ez is bizonyítja azt, hogy a kormánynak mennyire fontos a fogyasztóvédelem, mennyire fontos az emberek biztonságos fogyasztása.

Aztán elhangzott olyan kérdés, felvetés  vagy talán kritikaként is meg lehetett volna fogalmazni  Varju László szájából, hogy nem törődünk eleget a fogyasztóvédelmi oktatással, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek társadalomban való elültetésével megfelelőképpen. Szeretném közölni, hogy 88 iskola van jelenleg is a közreműködők és együttműködők között, akik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan a fogyasztóvédelmet oktatják, vagy ezzel kapcsolatos akciók során a diákokat érzékenyítik e terület iránt. 80 millió forintot hirdetünk meg évente a civil egyesületeknek, civil szervezeteknek annak érdekében, hogy működjenek közre a fogyasztóvédelmi ismeretek társadalomban való elterjesztésében. Ez ITM-projekt, azaz az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a projektje.

Én azt remélem, hogy az elmondottak segítik képviselőtársaim még nagyobb támogatásának a kivívását e területen, és szeretném arra is felhívni a figyelmüket, hogy az elmúlt időszakban több olyan akció volt, amit a Fogyasztóvédelmi Hatóság folytatott annak érdekében, hogy biztonságosabban vásároljunk mi, fogyasztók a piacon, főként elsősorban  úgy, ahogy képviselőtársaim is mondták  az elektronikus kereskedelem piacán.

Körülbelül hatezer olyan elektronikus kereskedelmi egység van az országban  nem tudjuk pontosan a számot, de körülbelül ennyi lehet , amely a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzési célpontja lehet. A legutóbbi szám szerint körülbelül háromezret sikerült ellenőrizni. Hála istennek, az ellenőrzések hatására jelentős mértékben csökkentek a jogszabálysértések, amelyek nem feltétlenül minden esetben károsították meg vagy próbálták megkárosítani a fogyasztókat, hanem bizonyos kisebb szabálytalanságoktól elkezdve sikerült felhívni a figyelmét azoknak a cégeknek, amelyek e-kereskedelemmel foglalkoznak. Azt lehet mondani, hogy többségében, nagy arányban, több mint háromnegyedében, még azokat is, amelyeket szankcionálni kellett, nagyon rövid időn belül sikerült rábírni arra, hogy a jogszabálysértést vagy megszüntessék, vagy pedig a kisebb-nagyobb hibákat kijavítsák.

(13.00)

Tehát azt lehet mondani, hogy az idén már harmadszor vagyunk úgy itt a parlament előtt a fogyasztóvédelem területével való foglalkozás során, hogy tárgyalunk erről a területről, ennek a fontosságát tudjuk bizonyítani.

Varga-Damm Andrea képviselőtársunk felszólalásával kapcsolatban, aki kritizált bennünket, hogy miért harmadszor vagyunk itt: szeretném megjegyezni, azért, mert három különböző területről van szó, amit három különböző területhez tartozó jogszabály vagy jogszabályok módosításával lehetett szabályozni. Ön, képviselő asszony, jogászként bizonyára tudja azt, hogy szükség volt erre, mert a piacfelügyeleti törvényt és a fogyasztóvédelmi törvényt, főként ha nagy területet átölelő módosítást igényel, nem lehet  pontosabban: nem illendő  egy vita alkalmával megtárgyalni.

Ez az oka annak, hogy most már harmadszor van itt a parlament előtt ez a törvény. S kimondottan azért, mert, ahogy az expozéban is mondtam, a kormányzat nagyon fontos területnek tartja a fogyasztóvédelmet, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a magyar emberek biztonsággal tudjanak vásárolni, és ennek érdekében mindent megtesz, hogy aktualizálja a törvényeket, vagy éppen az igényekhez igazítva a törvényeket tudja ezt a hatékonyságot minél magasabb szinten művelni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem majd a törvény támogatását.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két felszólalásban is egyfajta biztatást kaptunk arra, hogy a továbbiakban is nagy figyelemmel kísérjük ezt a területet, és talán elfelejtik azt, hogy az előző, az általános vita alkalmával pontosan azt vetették a szemünkre, hogy ebben az évben most már harmadszor van ez a terület itt különböző törvények módosításaként vagy annak következményeképpen, a rendeletmódosítások kapcsán itt a parlament előtt. Tehát azt lehet látni, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nagyon-nagyon fontos a fogyasztóvédelem. Ebből is látszik, hogy harmadik alkalommal van itt, és különböző területeket szabályoz, tehát nem igaz az, ami az általános vitában elhangzott, hogy magát a fogyasztóvédelmet nem tudtuk egy törvényjavaslat keretén belül szabályozni úgy, ahogy szerettük volna. Azért kellett három lépésben megtenni, mert különböző területekhez kellett hozzányúlni, éppen azért, mert a piaci és a fogyasztói igények így kívánták. Azok a tapasztalatok, amelyek ezen a területen eljutottak hozzánk, azt kívánták, hogy ezekbe az irányokba a szigorítás  a nagyobb odafigyelés lehetőségének a biztosítása érdekében  megtörténjen.

Ezért történt az, hogy tulajdonképpen három lépésben a tavaszi ülésszak során fogyasztóvédelmi, termékbiztonsági területet szabályoztunk az élelmiszereknek nem minősülő termékek piacfelügyeleti szabályainak jogharmonizációjával, majd a járványhelyzetre tekintettel a kormány saját javaslata alapján a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési kereteinek megerősítéséről szóló törvényt fogadott el nagy többséggel az Országgyűlés. Itt a szigorítás vagy a jobb odafigyelés, nagyobb odafigyelés kapcsán szeretnék utalni arra, talán Z. Kárpát Dániel mondta az előbb, hogy jobban oda kéne figyelnünk  odafigyeltünk, mert pontosan ezt a piacfelügyeleti szabályozást vettük górcső alá, szigorítottuk, és az ellenőrzés lehetőségét bővítettük.

És a jelenlegi módosítás szintén jogharmonizációs célú, a fogyasztói jogot erősíti az online térben, valamint többek között magyar kezdeményezésre is megteremti a termékek kettős minőségével szembeni hatósági fellépés lehetőségét. Tehát nem követjük a dolgokat, az eseményeket, hanem elébük megyünk, hisz mi voltunk az egyik kezdeményezője annak, hogy a kettős minőség európai uniós színtérre felkerüljön, és egy európai uniós szabályozás keretén belül történjen aztán majd a nemzeti parlamentekben a jogharmonizáció. És jelen pillanatban ezért vagyunk most itt, hogy ez a bizonyos jogharmonizáció megtörténjen, és majd körülbelül másfél év múlva, 2022 tavaszán hatályba lépjen és alkalmazható legyen.

Tulajdonképpen a mi hatóságainknak, a mi szakterületünknek, a mi odafigyelésünknek köszönhetően szabályozta az Európai Unió, és azért vagyunk most itt, azért tárgyaljuk ezt a törvénymódosítást, hogy ennek az általunk elkezdett folyamatnak egy befejező aktusát itt a magyar parlamentben majd a szavazás alkalmával be is fejezzük, ami kapcsán természetesen  éppen azért, mert úgy éreztem az ellenzéki felszólalásokból is, hogy nem tartalmi kérdésekben van közöttünk nézeteltérés  én kérem azt, hogy mindenki az ellenzéki oldalon is támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)