Felszólalás adatai

Az előttünk fekvő törvényjavaslat két nagy egységre bontható, egyrészt a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részre, másrészt pedig az alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó, hagyományos átmeneti előírásokat magában foglaló jogtechnikai jellegű rendelkezésekre.

Az emberi jogi bizottság tagjaként engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a javaslat előbbi részéről szóljak. Mindenekelőtt az alaptörvény preambulumából, a Nemzeti hitvallásból idézek. "Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének." A törvényjavaslat címét olvasva óhatatlanul arra a 20 éves átmeneti időszakra is gondolok, amelynek kezdete, ahogy az imént elhangzott, 1990-ben volt. Ennek az átmeneti időszaknak azonban éppen ezek az átmeneti rendelkezések jelentik az egyik alappillérét.

Ahogyan az alaptörvény parlamenti vitáján kívül az utódpárti oldalról gyakori érv volt, hogy szükségtelen Magyarországnak új alaptörvényt alkotni, úgy jelen törvényjavaslat kapcsán is megfogalmazódik: minek is kimondani az elmúlt rendszer bűnöseinek felelősségét. Az alaptörvénnyel való analógia azonban továbbfűzhető, amikor a térség országainak a vasfüggöny leomlása utáni közállapotát megnézzük, és megállapítjuk, hogy utolsóként van lehetőségünk a kommunizmus bűneit jogállami keretek között deklarálnunk. Éppen ezért én arra biztatnék mindenkit, hogy - mint például Csehország - merjük nevén nevezni a kommunisták uralma alatt elkövetett bűnöket és azok elkövetőit, a tetteseket elítélni és lehetőség szerint jogilag felelősségre vonni, a bűnök elszenvedőinek pedig az elégtételt megadni. Tudjunk és merjünk a helyes és a helytelen, a jó és a rossz között világos különbséget tenni! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)