Készült: 2024.03.28.16:09:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

96. ülésnap (1999.10.22.), 80. felszólalás
Felszólaló Dr. Jánosi György (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:02


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Winston Churchill egyszer azt mondta: a háború túl komoly dolog ahhoz, hogy a katonákra bízzuk. Valószínűleg valamennyien egyetértünk abban, hogy igaz ennek az állításnak egy módosított formája is: az oktatás, a tudományos kutatás, az innováció túl komoly dolog ahhoz, hogy csak a pedagógusok, a kutatók, a fejlesztő szakemberek felelősségére bízzuk azt.

Jogos a kérdés: a felelősségvállalás, amit a politikának, a mindenkori kormánynak és a politikai élet valamennyi szereplőjének vállalni kell ezen a téren, tükröződik-e a 2000. évi költségvetésben? Ha sommásan kell felelni erre a kérdésre, a válasz, azt hiszem, egyértelmű nem. Ezeken a területeken ugyanis szűkösen mér a költségvetés. Csak olyan többletforrások mutathatók ki, amelyek adott esetben az inflációt is alig követik. Mindez azt jelenti, hogy sem az oktatás, sem a tudomány még mindig nem kezdheti meg saját problémáinak leküzdését, sőt, bizonyos téren a válság további mélyülésével kell szembenézni.

De nézzük tételesen az érintett területeket! A közoktatás rendszerében, a közoktatás területén a kormánykoalíciós képviselők folyamatosan azzal érvelnek, hogy 20-22 százalékkal nőnek a közoktatási normatívák, és 32 milliárdos többletet fordít az állam a közoktatás támogatására. Igaz-e ez az állítás? Azt hiszem, nem, hiszen maga a Pénzügyminisztérium, maga a kormány ismeri be a költségvetés általános indokolásában, hogy ez a 32 milliárd forint nem jelent valódi többletforrást az önkormányzatok számára, pusztán az önkormányzatok forrásai közötti átcsoportosítást jelenti.

A képlet végtelenül egyszerű. Van a személyi jövedelemadó 40 százalékos része, amivel gazdálkodhatnak az önkormányzatok. Ha ebből azt a 15 százalékos részt, amit eddig szabadon használhattak fel az önkormányzatok, csökkentem 5 százalékra, akkor ezzel elveszek tőlük 50-60 milliárd forintot. Hogy azonban ne érje szó a ház elejét, ezt a másik oldalon pántlikázva, megcímkézve visszaadja a kormány, a költségvetés az önkormányzatoknak.

Ettől azonban - és ezt szeretném hangsúlyosan aláhúzni - nem lesz több pénzük az önkormányzatoknak. Való igaz, megváltozik az oktatás finanszírozásának belső aránya, hiszen a jelenlegi 65-35 százalékos arány módosul 75-25 százalékos aránnyá az állami költségvetés javára. Ez különbözőképpen érinti az önkormányzatokat, de országos átlagban a közoktatásra fordított végösszeg nem fog változni, vagyis nominálértékben 2000-ben ugyanazzal a pénzmennyiséggel gazdálkodhatnak majd az iskolák, mint 1999-ben. Ez pedig tragikus lehet a közoktatás egész rendszerére nézve. Mert a szinte változatlan nominálértékű összforrásból kell biztosítani a költségvetésben, az illetménytáblában garantált 5 százalékos pedagógusbér-fejlesztést, de ebből a változatlan nominálértékű forrásból kellene a módosított közoktatási törvény milliárdos, tízmilliárdos többletfeladatait megoldani.

Teljesen reménytelen a helyzet. Az önkormányzatok megoldhatatlan feladat előtt állnak, mert azokat a helyes és jó irányú törekvéseket sem tudják megvalósítani, amelyek a közoktatási törvény módosításába bekerültek. Nem tudják kezelni az iskolák az egyik legsúlyosabb problémát, a rohamosan növekvő társadalmi esélyegyenlőtlenségek kezelését. Ez ma az egyik legnagyobb gond az oktatás rendszerében. Nincs forrás a csoportbontásra, a tehetséggondozásra, a felzárkóztatásra. Nincs forrás azoknak a formáknak, pedagógiai formáknak az erősítésére, amelyek a rossz anyagi helyzetből jövő, de tehetséges gyerekek előmenetelét biztosítanák.

Van ugyan az 1100 fő alatti települések számára egy elkülönített forrás, amely növekedett az előző évihez képest, és amely talán mentesíti a kistelepülési önkormányzatok egy részét. Itt is elhangzott azonban ma már, szeretném én is aláhúzni, észre kell venni, hogy a támogatáshoz való jutás feltétele a költségvetési törvényben azonban az, hogy körzetesítsék felső tagozataikat, vagyis társulásos formában oldják meg 5. osztálytól felfelé az oktatást. Így adott esetben egy kistelepülésnek választania kell: vagy hozzájut a számára létfontosságú forráshoz, és akkor megszünteti adott esetben a felső tagozatát, vagy kitart amellett, hogy az iskola önállóságát mindenáron megtartja, megmenti, de akkor elesik a számára nélkülözhetetlen forrástól.

Én azt gondolom, súlyos konfliktusokhoz vezethet az a finanszírozási politika, amely a közoktatás terén megvalósult. De probléma van a pedagógusoknak tett ígéretekkel is. A kormány érzékelhető életkörülmény-javulást ígért a pedagógusoknak, amit annak idején Pokorni Zoltán miniszter úr úgy egészített ki, hogy ez évente 8-10 százalékos reálkereset-növekedéssel valósítható meg. Ma már világos, ebben az évben mindössze 2 százalékos reálkereset-növekedés mutatható majd ki év végére. A jövő évben pedig ott, ahol ki tudják gazdálkodni a 8,25 százalékos bérfejlesztést a pedagógusok számára, még ezzel együtt is reálérték-csökkenés fog bekövetkezni a pedagóguskeresetekben.

Azt gondolom, itt a ideje, hogy a kormány világosan kiálljon a pedagógusok elé, és beismerje: nem tudja a programját teljesíteni, és nem tudja azokat az ígéreteket teljesíteni, amelyeket megfogalmazott. Ebben a helyzetben a Magyar Szocialista Párt módosító javaslatokkal próbálja javítani a közoktatás pozícióját.

(11.30)

Szeretnénk 30 milliárddal többet biztosítani az önkormányzatoknak. Szeretnénk önálló normatívával segíteni az esélyegyenlőtlenség mérséklését, a csoportbontást, a felzárkóztatást a tehetséggondozás terén.

Szeretnénk nemzeti tehetséggondozó alapot létrehozni, hogy ne csak a felsőoktatás terén gondoskodjunk a rossz helyzetben lévők támogatásáról, hanem a közoktatás területén is. És szeretnénk javaslatot tenni a pedagógusok 13 százalékos bérfejlesztésére és arra, hogy a jelenlegi 1500 forintos többletmunkapótlék emelkedjék 4500 forintra, és ebből a minőségi munkavégzést is újra elismerhessék az intézményvezetők.

Hasonlóan súlyos gondok és problémák mutatkoznak a felsőoktatás terén. A felsőoktatás terén az intézményi költségvetésben 8 százalékos növekmény mutatható ki, ami éppen a várható inflációt fedezi. Ha azonban ide vesszük a fejezeti kezelési előirányzatokból és a felsőoktatási feladatfinanszírozásból azokat a tételeket, amelyek közvetlenül eljutnak a felsőoktatási intézményekhez, akkor a bővítmény az ez évihez képest már csak 3 százalékot tesz ki. Azt gondolom, ez súlyos, megoldhatatlan helyzet elé állítja a felsőoktatási intézményeket is, mert nem fogják tudni egyszerre kigazdálkodni a 8,25 százalékos béremelést, nem tudják kigazdálkodni a 10 ezerrel több hallgatói létszám utáni hallgatói juttatásokat. S várhatóan súlyos gondok lesznek a dologi, működtetési kiadások terén, ami tovább rontja a felsőoktatási intézmények amúgy is rossz helyzetben lévő belső infrastruktúráját. Ezen a téren is szeretnénk többletet felszabadítani a költségvetésben.

Szeretnénk támogatni a programfinanszírozást, és a központi kutatási előirányzatot szeretnénk növelni. Szeretnénk a hallgatói normatíva növekedését is elérni, 70 ezer forintról 75 ezer forintra, hogy a szociális ösztöndíjak növekvő és differenciáltabb elosztásával az esélyegyenlőtlenség mérsékelhető legyen a felsőoktatás terén. Szeretnénk a jegyzetvásárláshoz nyújtott támogatást is 7 ezerről 10 ezerre emelni, és szeretnénk egy közéleti kulturális normatívával segíteni a diákéletet a felsőoktatási intézményekben.

Végül egy mondatot a tudományos kutatások helyzetéről: itt is rossz a helyzet, hiszen az inflációt nem éri el az a növekmény, amely a Magyar Tudományos Akadémiánál, az OTKA-nál, illetve a műszaki fejlesztési alapprogramnál kimutatható a költségvetésben. Nem teljesíthető az az ígéret, amit a kormány megfogalmazott, hogy másfél százalékra emeli a kutatás nemzeti össztermékből való részesedését. Nem lehet kezelni ebből a forrásból a lemaradt kutatói béreket, amelyek ma már súlyos gondot okoznak a kutatóintézetekben. Ezen a téren így mindenképpen az OTKA forrásainak a bővítését fogjuk javasolni és a kutatói bérek felzárkóztatását a felsőoktatás színvonalához.

Mindent összevetve azt gondolom, még van lehetőség módosítani a költségvetést. Hallgatva a kormánykoalíciós képviselőket, a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum oktatási szakértőit is, azt gondolom, ők is látják ezeket a problémákat. A Magyar Szocialista Párt kész együttműködni a módosításban, mert ebben a formájában elfogadhatatlan a számunkra ez a költségvetés.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai