Felszólalás adatai

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy Magyarországon is növekedjen az emberek testi-lelki egészsége, megélt életkora, és mindenki azonos eséllyel induljon az egészségének megőrzésében, illetve betegsége esetén a szükséges egészségügyi ellátásban, elengedhetetlen az egészségügy átfogó átalakítása.

Az egészségügy átalakítása megkezdődött az elmúlt ciklusban a száz lépés program keretében, a 21 plusz 1 egészségügyi program elindításával. Az egészségügy átalakításában döntő lépés volt a biztosítási elven alapuló, de a társadalmi szolidaritást is érvényesítő rendszer kimondása és az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása. Ez teljesen új, átgondolt, valódi biztosítói szerepelvállalást jelent.

A biztosítói szerepvállalás átalakításával először is a járulékfizetők befizetési rendszerét, annak nyilvántartását kell megteremteni, rendbe tenni. Ennek érdekében a jövőben az juthat bizonyos típusú egészségügyi ellátásokhoz, aki járulékot fizet, vagy aki után fizetnek járulékot. A járulékfizetés nyilvántartása és a biztosítóhoz naprakészen való eljuttatása a beszedő, az APEH feladata kell hogy legyen, de ennek nyomon követése a biztosító által a mindennapi életben elengedhetetlen. Ehhez egy teljesen új, naprakész informatikai rendszert kell kialakítani.

A biztosításelvű ellátás lényege, hogy a biztosítottak különböző biztosítási csomagokat vesznek igénybe. Az első csomagban az szerepel, amit mindenki állampolgári jogon kap. A második csomag meghatározása bonyolult feladatot jelent, hiszen itt érvényesíteni kell az igazságosságot és az esélyegyenlőséget is. A harmadik csomagba azon típusú ellátások tartoznak, amelyek bizonyos luxusigényeket, jobb hotelszolgáltatást, plasztikai műtétet elégítenek ki. Itt lehet szerepe a kiegészítő biztosításoknak. Ahhoz, hogy a biztosítási elven működő rendszer jól működjön, magának a biztosítónak is át kell alakulnia, nyomon kell követnie a járulékfizetésen kívül azt, hogy az állampolgár megkapja-e azt a szolgáltatást, amit számára a csomag biztosít. Ezt a szolgáltatást magas színvonalon és teljeskörűen kell hogy megkapja. Ennek érdekében a biztosítónak magának is ellenőriznie kell ezt a tevékenységet, ezenfelül a biztosító szolgáltatásvásárló szerepének növelése is elengedhetetlen. Ez azt feltételezi, hogy a biztosító csak olyan szolgáltatást vásárol, amely megfelel a szakma követelményeinek.

Ennek érdekében egy minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési rendszert is kell a biztosító mellett és a biztosítón belül is kialakítani. Ma működik a biztosító ellenőrzési osztálya, de ez gyakorlatilag a pénzkifizetések rendszerét ellenőrzi. Természetesen a szolgáltatásvásárlás ellenőrzése abban is megmutatkozik, hogy az ÁNTSZ ellenőrzi a minimumfeltételek meglétét az adott szolgáltatóknál. A finanszírozásba befogadott intézmények állandó minőség-ellenőrzése is szükséges, hiszen nem romolhat le a színvonal egy adott szolgáltatónál, ellenkező esetben ez kifogadást (Sic!) feltételez.

(19.20)

Új elemként jelenik meg az ellenőrzésben az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, amelynek feladata a hatékony és az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működés ellenőrzése. Természetesen ez a rendszer kiterjed nemcsak a közfinanszírozott ellátások, hanem valamennyi egészségügyi szolgáltatás ellenőrzésére szektorsemlegesen, vagyis tulajdonosi formától függetlenül. Viszont csak így biztosítható, hogy a betegek mindenütt azonos színvonalú ellátást kapjanak. A biztosító jogállásán is mindenképpen változtatni kell, hiszen ma az egészségbiztosító a pénzkifizető szerepét tölti be.

A biztosítói szerep megváltoztatása érdekében egy állami biztosítói és egészségbiztosítói jogállás kell hogy kialakuljon. Ennek egyik módszere lehet egy állami tulajdonú zárt részvénytársasággá való átalakítás. Ebben az esetben a gazdasági törvény szerint igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági testületek kialakítása válik szükségessé. Ez azért is hatékonyabb, jobb és megbízhatóbb forma lenne, mivel egységes, átlátható szabályok szerint oldaná meg annak a közel 1500 milliárd forintnak a kezelését, felhasználását és a fenti szempontok szerint a minőségbiztosítás és a szolgáltatásvásárlás funkcióit. A korábban működött felügyeleti szervek ezt a szerepet nem tudták betölteni.

Az OEP ellenőrzése ma is megvalósul a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Állami Számvevőszék, a parlament egészségügyi bizottsága, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerepvállalásával, de mindenképpen egységes és a részvénytársaság felügyeletét biztosító felügyelőtanács lenne az, amely átlátható, kiszámítható és jól működő ellenőrzést biztosítana ekkora pénzforgalom felett, megoldaná a valódi biztosítói szerep ellenőrzését, garancia lenne a jobb betegellátás szempontjából. Hiszen az egész egészségügyi rendszer átalakításának egyetlen célja a jobb, magasabb szintű ellátás, tehát a betegek érdeke. Ezért kérem, hogy támogassák a kormányprogramnak ezt a részét és a benyújtott kormányprogramot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)