Készült: 2024.03.29.11:31:22 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 32 2006.10.10. 22:23  19-239

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2005. évi zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági és költségvetési folyamatokat szeretném értékelni, s bemutatni, hogy a 2005. évi makrogazdasági folyamatok szerint a gazdasági növekedés szerkezete, mint ezt korábban is hallhattuk az előadói beszédben, illetve a bizottsági többségi véleményt megfogalmazó képviselőtársam előadásában is, kedvező maradt.

A magyar gazdaság a javuló konjunktúrára érdemben tudott reagálni, a növekedési ütem negyedévről negyedévre nőtt, és az év egészében 4,1 százalékra emelkedett. Be szeretném bizonyítani tényekkel alátámasztva, hogy a Fidesz elégedetlenségének nincs helye, s folyamatos támadásainak nincs alapja.

Fontos hangsúlyozni, hogy a növekedés húzóereje továbbra is az export és a beruházások maradtak. Az áruexport volumene 2005-ben 10,8 százalékkal nőtt, az áruimport növekedése az év egészében 6,5 százalék volt. Erőteljesebb növekedést a második félévben figyelhettünk meg, az első félévi szerényebb importteljesítmény a 2004. évi uniós csatlakozás miatti magas bázisnak tulajdonítható.

A 2004-es évhez viszonyítva az áruforgalom hiánya 1,1 milliárd euróval kedvezőbb volt, miközben a magyar cserearányok - az energiahordozók áremelkedése miatt - több mint 2 százalékkal romlottak.

A működőtőke-beáramlás a privatizációs bevételekkel együtt elérte az 5,4 milliárd eurót, ami 1,6 milliárd euróval haladta meg a 2004. évit. Figyelembe véve a magyar rezidensek regionális terjeszkedéssel összhangban történt 1,1 milliárd eurós befektetéseit is, a nettó működőtőke-beáramlás 4,3 milliárd eurót tett ki.

Elveink között szerepelt a gazdasági egyensúly helyzetének javítása, a reálgazdaságban megindult kedvező folyamatok megerősítésének követelménye. Ezek automatikusan megkövetelték, hogy a kormányprogramban alapvető gazdaság- és társadalompolitikai prioritások az eddigieknél erőteljesebben jelenjenek meg a költségvetésben, az adó- és járulékrendszer változásában, valamint a szociális ellátások alakításában.

Ezen elvek alapján a legfontosabb prioritások közé sorolható volt például az országos közúthálózat fejlesztése, nagy hangsúlyt fektetve a gyorsforgalmi úthálózat építésére; az uniós programokhoz szükséges finanszírozási eszközök biztosítása; a legrászorultabb rétegek támogatása; a 13. havi nyugdíjfolyósítás háromheti pluszellátásának kiterjesztése, valamint az otthonra vágyó fiatalok lakástámogatásának igazságosabbá tétele. Tehát ezekből is kiderül, hogy a 2005. évi költségvetés-politika a közpénzek hatékonyabb és célzottabb felhasználását, az állam által nyújtott szolgáltatások magasabb színvonalát, az igazságos közteherviselést és a szolidáris szociálpolitikát tűzte ki célul.

A rendkívüli államháztartási tartalék mértékének tekintetében két intézkedés is megvalósult. A kormány először márciusban az eredetileg tervezettnél nagyobb, a GDP körülbelül 0,8 százalékának megfelelő mértékben jelölte meg, majd ezt követően júniusban a GDP 0,6 százalékának megfelelő összeg végleges megtakarításáról döntött.

Megemlíteném, hogy az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásának aránya az összes kiadáson belül a 2004. évi 15,6 százalékhoz viszonyítva 14,9 százalékra csökkent. A jóléti funkciókra - oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás - 2005-ben az államháztartás kiadásainak 61,5 százalékát fordítottuk, s ezen belül figyelemre méltó az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összeg, amely nominálisan növekedett.

Növekedést mutat az előző évhez képest a lakástámogatásokra, települési és közösségi tevékenységekre kifizetett összegek aránya, mely az összkiadások 4,5 százalékát jelentette. Az itt végbement szabályozás lehetőséget teremtett a fiatal házasok és gyermekes családok támogatására, valamint a legrászorultabbak lakáshoz jutásának elősegítésére.

Elégedettséggel nyugtázható, hogy az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások 8,1 százalékát tették ki az összes kiadásnak. Ha ezt a 2004. évi 8,7 százalékhoz viszonyítjuk, akkor megállapítható, hogy jelentős csökkenés figyelhető meg.

(10.50)

Célul fogalmazódott meg az adó- és járulékrendszer 2005. évi módosításának tekintetében, hogy a közteher-viselési rendszer is járuljon hozzá a nemzetgazdaság kiemelt céljainak megvalósulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez, az ország tőkevonzó és tőkemegtartó képességének erősítéséhez, a gazdaság teljesítőképességének fokozásához.

Nagy lépésnek tekinthető a személyi jövedelemadó területén az adóterhek mérséklése az adótábla kétkulcsossá történő átalakítása által. Ezáltal számottevően csökkent az adóterhelése az átlagos és átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek. A tőke- és munkajövedelmek adóterheinek harmonizációja érdekében a külön adózó jövedelmek adókulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedett. A társasági adóban a kis- és középvállalkozások kaptak munkahelyteremtő beruházásaikhoz igényelhető fejlesztési adókedvezményt, a legfeljebb 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára pedig a foglalkoztatást új társaságiadóalap-kedvezménnyel segítettük.

Az általános forgalmiadó-rendszer 2005. évi változását főként az európai uniós jogharmonizációval összefüggő módosítások, a versenyképesség fokozása, és a meglévő szabályozás egyszerűsítése jellemezte, míg a jövedéki szabályozásban csak kisebb korrekcióra, kiegészítésekre került sor. A társadalombiztosítási járulékteher célzott csökkentése segítette a fiatalokat, a gyermeket vállaló anyákat, a gyes, a gyed, a gyet és ápolási díj lejárta után munkát vállaló személyeket, valamint az 50 év felett tartósan munkanélküli embereket. Eredményként könyvelhető el a részmunkaidős munkavállalás lehetőségeinek kiterjesztése, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összegének csökkentése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben a bevételi előirányzatokat és azok teljesítését kívánom elemezni. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél megjegyzendő, hogy az év utolsó hónapjában realizált bevételi aránya a 2004. évi 36 százalékról 2005-ben 37,5 százalékra emelkedett. Az egyszerűsített vállalkozói adó címen a tervezett 75,3 milliárd forintnyi bevétellel szemben a tényleges 91,4 milliárd forint lett, 16,1 milliárd forinttal, 21,3 százalékkal lett több. Ezt befolyásoló tényezőként említhető, hogy az evaalanyi kör mintegy 15 ezer vállalkozással bővült. A GDP-arányos pénzforgalmi evabevétel 2004 és 2005 között 0,33 százalékról 0,42 százalékra növekedett. Jó példaként említhetem meg, hogy a központi költségvetés mérlegében az egyéb központosított bevételek között 2005-ben összesen 165,1 milliárd forint folyt be, amely több mint másfélszerese az előirányzottnak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének mérlegét szemlélve láthatjuk, hogy a nyugellátások teljesítésének minden egyes tételénél a kiadások tekintetében növekedés figyelhető meg a 2005. évi törvényi módosítással szemben. Például a 13. havi nyugdíjnál számszerűen 3253,8 millió forintot tesz ki. A kedvezményezettek részére kifizetett uniós támogatások teljes összege 195 milliárd forint volt, mivel a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi beruházások EU-támogatása a 2005. évre tervezett 177,1 milliárd forintot 18 milliárd forinttal haladta meg.

Szintén jelentősen meghaladta a tervezett számot a központi költségvetési szervek 2005. évi befizetése, összesen a tényleges teljesítés 57,9 milliárd forint volt. Előző évben ugyanez az adat 35,7 milliárd forint, a tervezett összeg pedig 13,5 milliárd forint volt. A pozitív irányba módosult befizetést befolyásolta a maradványelszámolást követő befizetési kötelezettség és a szabályozás szerinti kötelezettség is.

Az elkülönített állami pénzalapok 2005. évi 30,4 milliárd forintos többlete a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 19,5 milliárd forintos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 6,5 milliárd forintos, valamint a Munkaerő-piaci Alap 4,4 milliárd forintos többletéből alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok befizetései címen a Munkaerő-piaci Alap teljesítette az előírt 81,3 milliárd költségvetési befizetést, mely két részből tevődött össze: 29,3 milliárd forint, mely a munkanélküli-ellátórendszer változásával függ össze, 52 milliárd forint, mely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására szolgált.

A helyi önkormányzatok befizetései a 2004. évi teljesítésnél 46 százalékkal magasabban alakultak, a 2005. évi 6,5 milliárd forintos éves előirányzat 235,4 százalékát tették ki. Ez a többlet többek között a jogtalanul igénybe vett támogatások évközi visszafizetéséből, a helyi önkormányzatok ellen benyújtott inkasszók teljesüléséből származik.

Kiemelkedő volt az előző évekhez viszonyítva az állami kincstári vagyon hasznosításából származó bevételek összege, mely pontosan 632 milliárd forintot tett ki. E bevétel döntő része a Ferihegyi repülőtér hasznosításáért kapott összeg volt. A Budapest Airport Rt. értékesítésének bevétele 465,5 milliárd forint, melyből a központi költségvetésbe 403,8 milliárd forint folyt be. Ezen összeget adósságtörlesztésre fordítottuk. A KVI-től a központi költségvetés kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos bevételrészből - 400,1 milliárd forint - és a KVI-től a központi költségvetés áfabevételei közé átutalt összegből - 3,7 milliárd forint - a központi költségvetés által átvállalt forinthiteleket - 180,3 milliárd forint -, a forint-államkötvényeket - 31,4 milliárd forint -, valamint a központi költségvetés MNB-vel szemben fennálló devizahiteleit törlesztettük 192,1 milliárd forint értékben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondandóm következő részében a kiadások teljesülésével kívánok foglalkozni. A központi költségvetés által a 2005. év során kifizetett fogyasztói árkiegészítés - 117,7 milliárd forint - felülmúlta az éves előirányzatot 0,7 milliárd forinttal, és a 2004. évi pénzforgalmi tényszámot 13,9 milliárd forinttal. Egyéb lakástámogatások címén 108,1 százalékos teljesítés történt, összesen 232,6 milliárd forint, a 215,1 milliárd forint előirányzattal szemben.

Hasonlóképpen növekedést vélhetünk felfedezni az új lakások építéséhez, vásárlásához igénybe vett kiadásnál, mely a 2004. évihez képest 16 százalékkal volt nagyobb. A kedvezmény összege egy gyermek esetén 0,8-ról 0,9 millió forintra, két gyermek esetén 2 millióról 2,4 millió forintra, három gyermek esetén 3,2 millióról 3,8 millió forintra növekedett. A 2002-ben bevezetett megelőlegezett lakásépítési kedvezményre fordított kiadás - a gyermekvállalások egy részének a vártnál gyorsabb teljesítése miatt - 2004-hez képest 2005-ben közel 2,5-szeresére növekedett. A 2005. évben a családi támogatásokra összesen 326,3 milliárd forintot, az előző évi kiadásnál közel 6 százalékkal többet fizettünk ki. Példaként kiemelném a gyedet, melynek teljesítése az előirányzathoz képest 105,8 százalékra alakult. Anyasági támogatásra közel 5,1 milliárd forintot használtunk fel.

Megemlíteném, hogy a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra a múlt évben 141,1 milliárd forintot fordítottunk, 5,5 százalékkal többet az azt megelőző évhez képest, míg a központi költségvetésből finanszírozott, különféle jogcímen adott térítésekre 25,7 milliárd forintot költöttünk, szemben az előző évi 23,3 milliárd forinttal.

Fontos tételként említhető a 2005-ben realizálódott 48,9 milliárd forint kiadás a központi beruházások kiadásainál. Az év folyamán 670 központi beruházás kivitelezése zajlott le. A vártnál kedvezőbben alakult a bruttó átlagkereset egy főre jutó összege, mely 2 millió 740 ezer forint volt, az előző év azonos időszakához képest 10,8 százalékos növekedést mutat. A bruttó átlagkereset növekedése döntően az egyhavi különjuttatás kifizetésével függ össze. Egyhavi különjuttatás nélkül az átlagkereset egy főre jutó összege 2 millió 540 ezer forint, mely 2,4 százalékkal magasabb az előző évi ezen mutatószámnál.

(11.00)

Az Állami Számvevőszék jelentése úgy fogalmaz, hogy a zárszámadási dokumentum külső és belső összhangja, pontossága az elmúlt évek során egyre kedvezőbb képet mutat, pozitív változásként említi meg, hogy a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címek, a fejezetek igazgatási címei és alcímei megbízhatósága az előző évhez képest javultak.

Az Állami Számvevőszék fontos javaslatokat fogalmazott meg a kormány és szinte valamennyi miniszter, így a pénzügyminiszter részére is, amelyek nagyobb hányada mindenképpen megfontolandó és elfogadható.

A kormánynak tett javaslatok közül a leglényegesebbek közé sorolhatók a következők. A 2007. évi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére nem kellene államháztartási tartalékképzési kötelezettséget előírni. Ezen javaslatot a kormány elfogadhatónak tartja, frakciónk szintén támogatja az Állami Számvevőszék ez irányú kezdeményezését.

A gyógyszerellátás teljes rendszerére kiterjedő átgondolt, hosszabb távra szóló, az egészségügy átalakításához igazodó stratégia kidolgozása elkerülhetetlen. A jelenleg egyeztetés alatt álló egészségügyi reform keretében a kormány elkészítette a gyógyszer-kiskereskedelmi piac megnyitásáról és a lakosság gyógyszerellátását garantáló intézkedésekről szóló előterjesztést.

Az általános tartalék felhasználásánál az Állami Számvevőszék évek óta kifogásolta, hogy az átcsoportosított összegeket egyes esetekben olyan feladatokra kapták a tárcák, amelyek nem minősíthetőek előre nem látható, váratlan eseményeknek. Javasolja, hogy a tartalék felhasználására csak a pénzügyminiszter nyújthasson be előterjesztést, valamint a fejezeteknek előírt visszafizetési kötelezettség maradéktalanul érvényesüljön. A jelenlegi helyzetben a pénzügyminiszter nélkül nem lehet az általános tartalék felhasználására előterjesztést benyújtani, legtöbbször az érintett tárcával közös előterjesztés készül. A kormány határozatban írja elő mind az átcsoportosítást, mind az esetleges visszapótlási kötelezettséget, határidő és felelős meghatározásával. Visszafizetési probléma esetén a fejezet értesíti a pénzügyminisztert.

Általában felülvizsgálandó az elkülönített állami pénzalapok működtetésének gyakorlata, új alap létrehozásának indokoltsága. Az elkülönített állami pénzalapok működése jogszabályi előírásokon alapul, az adott éves költségvetési törvény a gazdálkodásukra vonatkozóan további követelményeket támaszt az államháztartási egyensúly megteremtése érdekében. Az alapok 2005-ben eleget tettek az egyenlegtartási kötelezettségnek, valamint 2005. évi beszámolójának és mérlegének auditálása során a könyvvizsgálók mindegyik alapnál megadták a hitelesítést. Új alapot az Országgyűlés törvénnyel hoz létre, amelyet meg kell vizsgálni, hogy az adott feladat ellátása pénzalapként való működtetésként megfelel-e az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben írottaknak. Amennyiben indokolt új alap létrehozása, az csak az Áht. előírásainak figyelembevételével tehető meg.

Átgondolandó a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap további működtetése. Jelenleg 175 érvényes szerződéssel rendelkezik az alap, számuk növelése érdekében az alapkezelő, a Magyar Államkincstár szerződött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel a kártalanítási szerződések megkötésének előkészítésében történő közreműködésre. Habár a szerződések száma elmaradt a várttól, a meglévők kezelése folyamatos feladatot jelent a kezelőnek. Így az alap működtetésének elvetése nem oldaná meg a problémát. A helyszíni szerződéskötés lehetőségeinek bővítésével az alapkezelő megtette a szükséges intézkedéseket, azonban nagyobb eredmény eléréséhez az öngondoskodási jelleg erősödése szükséges, amely már túlmutat a kormányzati lehetőségeken.

Szeretnék néhány javaslatot a parlamenttel megismertetni, olyan javaslatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék a Pénzügyminisztériummal szemben, a pénzügyminiszter figyelmének felhívására tett meg. Meg kell vizsgálni, valamint aktualizálni szükséges az államháztartási törvény 116. §-ában előírt, a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor kötelezően bemutatandó mérlegeket, kimutatásokat. Ezzel frakciónk teljes mértékben egyetért, és kezdeményezni fogjuk a kormányzattal közösen az Áht. megváltozott feltételeknek megfelelő módosítását.

A kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, a költségvetést megillető bevételek előirányzatát a KVI támassza alá értékesítési tervvel. Elengedhetetlen, hogy ezen bevételek minden kincstári bevételi számlán megjelenő tétele beazonosítható legyen, és a KVI-nél a kincstári elszámolásokkal összhangban lévő nyilvántartási rendszer álljon rendelkezésünkre. A Kincstár a teljesített befizetések alapján mutatta ki a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetéseket. Az Állami Számvevőszék észrevétele szerint az e kimutatásban szereplő tételek közül a KVI nyilvántartásában csak a Budapest Airport Rt. értékesítése során eladott ingatlanok szerepelnek. Nem tudott viszont elszámolni a KVI azokról az értékesített ingatlanokról, amelyek kapcsán a Kincstárhoz befolyt közel 1 milliárd forint, pontosan 851,9 millió forint.

A KVI azért nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy mely ingatlanok értékesítési bevétele folyt be a központi költségvetés számlájára, mert a KVI-nek engedélyeznie kell az értékesítést, de nincs olyan jogszabályban biztosított jogköre, hogy nyomon kövesse, mikor folyik be a központi költségvetési szervek által értékesített ingatlanok értékesítési bevétele, és hogy a költségvetési szerv annak mekkora hányadát köteles a központi költségvetési számlára átutalni. Mindemellett az értékesített ingatlanokról a KVI tételes, pontos adatokkal rendelkezik, csak az értékesítésből származó bevételek felhasználását és útját nem tudja nyomon követni. Az Állami Számvevőszék által megjelölt bevételek a tárcákon keresztül folytak be a költségvetésbe. Abban az Állami Számvevőszéknek igaza van, hogy el kellene érni, hogy legyen egy olyan állami szervezet, amelynél a kincstári vagyonnal kapcsolatos minden információ megtalálható. A jelenlegi tervek szerint készül egy állami vagyontörvény, és ennek kidolgozásakor a Pénzügyminisztérium az Állami Számvevőszék észrevételeire és javaslataira is figyelmet fog fordítani.

Mindezek alapján a szocialista frakció nevében elfogadásra javaslom a benyújtott törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 22 2007.04.24. 10:11  19-79

BOLDVAI LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság április 17-én egy tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a jelentést, és egy három pontból álló határozati javaslatot fogalmazott meg, amit a Ház elé terjesztett. A bizottsági vitában elhangzottakról szeretném a jelenlévőket tájékoztatni. Első körben a bizottság ülésén elhangzott általánosabb megjegyzésekről, illetve tényekről adnék tájékoztatást, majd négy csomópontban a bizottság által tárgyalt jelentés főbb csomópontjait szeretném hangsúlyozni.

Az általánosabb megjegyzések közül szeretném kiemelni, hogy 2006-ban az Állami Számvevőszék 62 jelentést tett közzé. Az országgyűlési bizottságok az előző évinél kevesebb, összesen 9 jelentésről 46 alkalommal tárgyaltak.

Az Állami Számvevőszék jelentéseiben összesen 1134 javaslatot tett, amit 1426 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatásával alapozott meg. Ezen jelentés az államháztartás alrendszereire, az állami vagyonra, az uniós források felhasználására, valamint az állami és az önkormányzati feladatellátás szempontjából fontos feladatokra végzett el összegzést és fogalmazta meg az ellenőrzés tapasztalatait.

Az első csomópont, amit kiemelnék, az az ellenőrzési folyamatok és ezek súlypontjai. Az Állami Számvevőszék 2006-ban is a jóváhagyott, az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága által megtárgyalt ellenőrzési tervben foglaltak szerint végezte el tevékenységét. Ellenőrzési kötelezettségeiket és jogosultságaikat 2006-ban 86 ellenőrzéssel teljesítették, ellenőrzési tevékenységüket 2006-ban 64 557 közvetlen ellenőri nap felhasználásával valósították meg. 2006-ban a meghatározott gyakorisággal, azaz évenkénti, kétévenkénti, illetve rendszeresen teljesítendő ellenőrzési feladatokkal az éves ellenőrzési kapacitások 65 százalékát vették igénybe. Az Állami Számvevőszék elnökének döntése alapján végzett ellenőrzésekről 21 jelentés készült, ezek témaválasztásánál előtérbe kerültek az uniós források eredményes felhasználását segítő ellenőrzések, a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházások, illetve további fejlesztési célú pénzeszközök ellenőrzése, valamint lezajlott több kiemelt, közérdeklődésre számot tartó ellenőrzés is.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit három fő típusba sorolja. 2006-ban kapacitásának 50 százalékát a szabályszerűségi vizsgálatokra, költségvetés véleményezése, zárszámadás, pártok gazdálkodásának ellenőrzése, a SAPARD és az EMOGA igazoló szervi ellenőrzésekre, 33 százalékát az átfogó ellenőrzésekre fordította. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével végzett vizsgálatok az éves kapacitások 17 százalékát kötötték le.

A második csomópont, amit ki szeretnék emelni a bizottsági vitából, az az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai. Minden visszatérően érvényesülő hiányosság és okaik kiküszöbölése új szemléletet igényel a közszféra működésében, olyan felfogást és problémakezelést, ami a jövő generációjára is figyelemmel hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedést támogató költségvetési biztonság feltételeinek megteremtéséhez. Ez halaszthatatlanná teszi a közpénzügyek rendszerszemléletű áttekintését, elemzését és annak alapján teljes körű, átfogó és konzisztens újraszabályozását.

Szeretnék néhány gondolatot mondani a központi költségvetés ellenőrzése kapcsán megfogalmazott tapasztalatokból is. Kedvező, hogy a módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok nem vagy az előző évinél kisebb mértékben lépték túl az adott előirányzatot. A korábbi évektől eltérően a 2007. évi költségvetés tervezését az óvatosság jellemezte, ami nemcsak a makrogazdasági folyamatok prognózisában mutatkozott meg, hanem a központi költségvetés hiányának betartása érdekében kialakított tartalékok képzésében is. A költségvetés összeállításakor prioritást élvezett az Unióból érkező források és támogatások igénybevételét biztosító hazai társfinanszírozások előirányzatainak megteremtése. A támogatások igénybevételének fedezete a költségvetési törvényjavaslatban biztosított volt.

Szeretnék néhány gondolatot a helyi önkormányzatok ellenőrzéséről, az ott megszerzett tapasztalatokról is a tisztelt Ház elé terjeszteni. Az államháztartás önkormányzati alrendszerét képező 3187 helyi önkormányzat és 1825 helyi kisebbségi önkormányzat 2005. évi konszolidált bevétele és kiadása az előző évinél egyaránt mintegy 10 százalékkal volt magasabb. A növekedésen belül kiemelkedő volt a hitelfelvételek összegének emelkedése. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2005 végén 9861 milliárd forint volt, ami várhatóan 2006-ban tízezer milliárd forint lesz. Jelentősebb változás a korábbi évekhez képest az értékpapírok állományában és a kötelezettségek mértékénél következett be.

A fejlesztési támogatások meghatározó elemét az elmúlt években a címzett és céltámogatások jelentették. Ezen belül 1999-től prioritást kap a szennyvízelvezetés és -tisztítás, segítve a közműolló zárását, az Európai Unió környezetvédelmi követelményeinek közelítésére való törekvést.

A fejlesztési döntések decentralizációja tekintetében előrelépésként értékeljük, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a regionális területfejlesztési tanácsok, hiszen ez lehetőséget ad a fejlesztési célok jobb összehangolására, szakszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb feladatellátásra.

Fontos tényként kezelendő, hogy a cél- és címzett támogatásokról szóló törvény 2005-től való módosításai - az Állami Számvevőszék korábbi javaslatával összhangban - az önkormányzati beruházások sokcsatornás támogatási rendszerének megszüntetését, az egyszerűbb és hatékonyabb egycsatornás támogatási rendszer megvalósítását célozták. Ennek hatásait a 2006. évben végzett ellenőrzések során értékelhettük és nyomon követhettük.

A bizottsági vitából szeretnék néhány, a közpénzügyek szabályozásával kapcsolatos tézist is beidézni, azzal a szándékkal, hogy talán kicsit sikerül visszaadnom a tisztelt Ház plenáris ülésének azt a hangulatot, illetve azokat a súlypontokat, amelyek a közpénzügyi szabályozás tézisei kapcsán a bizottsági vitában megfogalmazódtak.

Az első, talán általánosabb érvényű megállapítás, hogy szükséges a közpénzügyek átfogó újraszabályozása. A második, hogy a szabályozásnak kettős közvetlen célja van: olyan szabályok kialakítása, mely átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá teszi a közpénzekkel való gazdálkodást, de végső célként megfogalmazható az, hogy javuljon az ország versenyképessége, és javuljanak a fenntartható fejlődés feltételei. A harmadik ilyen általánosabb érvényű megjegyzés, hogy a közpénzügyek szabályozásának tézisei tartalmazza a javasolt szabályozás elveit, kitörési pontjait, módszereit, valamint az indoklásukat. A negyedik, amit szeretnék itt beidézni, hogy a tézisek nem kezdeményezik új intézmények létrehozását.

A tizenöt tézisből a bizottsági vitában kicsit önkényesen három tézis került kiemelésre, én ezeket is szeretném itt a tisztelt Ház előtt ismertetni. Az első, ami harmadik tézisként fogalmazódik meg: a közpénzügyek szabályozását a nemzetközileg elfogadott, hazai politikai konszenzussal megerősített elvekre kell alapozni. Az új szabályozás kialakítása megkerülhetetlen, és ennek következtében fontos ezen elvek tisztázása. A szabályozás során érdemben kell alkalmazni a népképviseleti és a korlátozott felhatalmazás elvét. Alapvető elv az átláthatóság széles körű biztosítása, majd ebből adódóan a nyilvánosság és az ellenőrizhetőség elvének betartása. A költségvetési törvényben érvényesüljön a teljesítményorientáltság, az előrelátás és a fenntartható egyensúly elve. Mindezeknek az érvényesülését a teljesség és a részletesség elve biztosítja.

Szeretném a negyedik tézist is beidézni, ami a közpénzügyek szabályozásának sarokköve, a közfeladatok pontos meghatározása. Elengedhetetlenül fontos és szükséges az, hogy az államnak döntenie kell arról, hogy melyek azok a javak, illetve szolgáltatások, amelyekről gondoskodni kíván. A közfeladattá nyilvánítás jogi aktus, rögzíteni kell új törvényben. Közfeladatot csak törvény telepíthet, forrás és a feladat végrehajtásáért felelős megjelölésével.

Szeretném a harmadik, általunk ott a bizottsági vitában hangsúlyozott tézist is itt elmondani, ami a közpénzek tervezése és felhasználása során az "értéket a pénzért" elv érvényre juttatását kell hogy biztosítsa. Azt jelenti ez az elv, hogy minden egyes költségvetési forintot eredményesen és hatékonyan kell felhasználni. Jelenleg nem érvényesül a teljesítményorientáció, a tervezés a tényleges erőforrás igénye helyett a kialakult helyzetből indul ki, a források központi allokációja nem teljesítménykövetelmények szerint történik.

(10.20)

Mi úgy gondoljuk - és ez megfogalmazódik a tézisgyűjteményben is -, hogy ezen tézis alkalmazásának jó terepe lehet majd az önkormányzati alrendszer, ahol már a korábbi évek során is voltak ehhez kapcsolódó kísérleti projektek.

Mindezek alapján még egyszer szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartotta a jelentést, illetve a határozati javaslatot ideterjesztette a tisztelt Ház elé.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az MDF padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 30 2007.04.24. 9:52  19-79

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve évente beszámol előző évi tevékenységéről. Több mint tízéves gyakorlat, hogy e jelentést több országgyűlési bizottság napirendre tűzi és azt a plenáris ülés is minden évben megtárgyalja. Megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai tevékenységükkel az Országgyűlést és a köz érdekeit szolgálják. A szocialista frakció e jelentést elfogadásra javasolja, s egyben köszönetet mond az elmúlt időszakban végzett munkáért.

Az Állami Számvevőszék 2006-ban is a jóváhagyott ellenőrzési tervben foglaltak szerint végezte tevékenységét, kötelezettségüket 86 ellenőrzéssel teljesítették. Annak érdekében, hogy a fenntartható gazdasági növekedést támogató költségvetési biztonság feltételei megteremthetőek legyenek, halaszthatatlan a közpénzügyek rendszerszemléletű áttekintése, elemzése és annak alapján teljes körű, átfogó és konzisztens újraszabályozása. Ezért készítették el "A közpénzügyek szabályozásának tézisei" című összeállítást, amely pontokba szedve tartalmazza a javasolt szabályozás legfontosabb elveit, módszereit, áttörési pontjait, valamint a tézisek indoklását. Ennek üzenete: a közpénzekkel való gazdálkodás szabályozását szilárd elvi alapokra kell helyezni.

A költségvetési bizottság által benyújtott határozati javaslatban e tárgyban szereplő, kissé szikár idevonatkozó határozati javaslati ponton túl a magunk részéről a szocialista frakció nevében szeretnénk itt kezdeményezni, illetve támogatni - ahogy ezt az elnök úr a szóbeli kiegészítésében is jelezte - az Állami Számvevőszék azon kezdeményezését, vállalását, ajánlkozását, ami a további, a közpénzügyi törvénnyel kapcsolatos tézisek kidolgozásában való közreműködést jelentheti. Az Állami Számvevőszék az előző időszakra szóló stratégiájában meghatározott feladatait teljesítette, ezeket teljessé tette a zárszámadási ellenőrzésekkel.

A 2007. évi költségvetés összeállításakor prioritást élvezett az Unióból érkező források és támogatások igénybevételét biztosító hazai társfinanszírozások előirányzatainak megteremtése. A támogatások igénybevételének fedezete a költségvetési törvényjavaslatban biztosított volt.

Fontos feladatnak tett eleget az Állami Számvevőszék: vizsgálta az előző évekhez hasonlóan a jelentős vagyonnal gazdálkodó önkormányzatokat. Az államháztartás önkormányzati alrendszerét képező 3187 helyi önkormányzat és 1825 helyi kisebbségi önkormányzat 2005. évi konszolidált bevétele 3365 milliárd forint és kiadása 3036 milliárd forint, az előző évinél egyaránt mintegy 10 százalékkal volt magasabb. A növekedésen belül kiemelkedő a hitelfelvételek összegének emelkedése. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2005 végén 9861 milliárd forint volt, ami várhatóan 2006-ban 10 ezer milliárd forint lesz. Jelentősebb változás a korábbi évekhez képest az értékpapírok állományában és a kötelezettségek mértékénél következett be.

A fejlesztési támogatások meghatározó elemét az elmúlt években a címzett és céltámogatások jelentették. Ezen belül 1999-től prioritást kap a szennyvízelvezetés és -tisztítás, segítve a közműolló zárását. A fejlesztési döntések decentralizációja tekintetében előrelépésként értékeljük, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a regionális területfejlesztési tanácsok, hiszen ez lehetőséget ad a fejlesztési célok jobb összehangolására, szakszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb feladatellátásra.

Fontos tényként kezelendő, hogy a cél- és címzett támogatásokról szóló törvény 2005-től történt módosításai az Állami Számvevőszék korábbi javaslatával összhangban az önkormányzati beruházások sokcsatornás támogatási rendszerének megszüntetését, az egyszerűbb és hatékonyabb egycsatornás támogatási rendszer megvalósítását célozták. Ennek hatásait a 2006-ban végzett ellenőrzések során már érzékelhettük.

Az egyik legfontosabb feladat az úgynevezett PPP-s fejlesztések követése, melyek esetében sikerről számolhatunk be. Az Állami Számvevőszék a stratégiai célkitűzéseivel összhangban az autópálya-beruházások finanszírozási megoldásainak összehasonlító értékelését tűzte ki célul. 1990 és 2006. június 30. között összesen 603 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi utat, 27 szakaszt adtak át. Ebből egy PPP-konstrukcióban, nyolc koncesszió keretében és 18 állami finanszírozásból épült meg. Véleményem szerint az Állami Számvevőszék a saját munkáján belül hangsúlyozottabban és fokozottabban kell hogy végezze az ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket, lévén, hogy igen nagy volumenű fejlesztésekről van szó.

Egy másik, úgymond, újszerű feladat az európai uniós pénzek ellenőrzése. Mindannyian tudjuk, közös érdekünk az, hogy az európai uniós tagságból származó követelményeknek meg tudjunk felelni, és az európai uniós tagsággal járó előnyöket a lehető legszélesebb körben igénybe tudjuk venni.

(10.50)

Az Állami Számvevőszék 2006-ban áttekintette a teljes uniós pénzek felhasználásának gyakorlatát és ennek keretében az uniós forrásokkal összefüggő pénzmozgások ellenőrzését végző hazai szervezetek szakmai munkáját.

A gyakorlatnak megfelelően az Állami Számvevőszék 2006-ban is figyelemmel kísérte az általuk megtett ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseket. Szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy a javaslatok szinte minden esetben pozitív fogadtatásra találtak. Kormányzati szinten a javaslatok fogadtatása 2005-höz viszonyítva kedvezőbbé vált: 80 százalékról 89 százalékra növekedett azon javaslatok aránya, amelyek már megvalósultak vagy megvalósulásuk folyamatban van. 2005-ről 2006-ra kétszeresére növekedett a célszerűséget, a hatékonyságot, az eredményességet javító intézkedések száma. Példát említve, kiemelve egy részt, a stratégiai koncepciókészítést ajánló javaslatok száz százalékban pozitív fogadtatásra találtak, 45 százalékuk már megvalósult, 55 százalékuk pedig a megvalósulási folyamatban van.

Véleményem szerint figyelemre méltó, hogy az Állami Számvevőszék évek óta aktív és a visszajelzések szerint elfogadott, elismert tagja a nemzetközi ellenőrzési közösségnek. E státus eléréséhez okvetlenül kellett az új ellenőrzési technikák, módszertanok ismeretanyagának átvétele és korszerűsítése. Mindamellett 2006-ban a nemzetközi színtéren végzett kooperáció terén áttörésként értékelhető az a tény, hogy a lehetőségeink határait figyelembe véve, jól kiválasztott régiókban, adott esetben külföldi kollégák partnereként szerepet vállalt az Állami Számvevőszék a korszerű ellenőrzési és intézményfejlesztési elvek átadása, illetve gyakorlati megvalósítása területén.

2006-ban felgyorsult az INTOSAI stratégiai tervének végrehajtása, a célok megvalósítása. Az Európai Unió legfőbb ellenőrző intézményei vezetőinek együttműködési hálózata tevékenységében továbbra is aktív szerepet vállalunk. Megállapíthatom, hogy a jelentés nagy teret szentel az ellenőrzésekből adódó tapasztalatoknak és a tapasztalatok gyakorlati megvalósulásának. Az Állami Számvevőszék a vizsgálatokból következtetéseket világít meg, és szakmailag a legmegfelelőbb javaslatokat teszi. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a kormányzati szervek a tett javaslatokat maximálisan igyekeznek figyelembe venni, az esetlegesen felmerült hibákat, hiányosságokat szinte azonnali hatállyal próbálják kijavítani, korrigálni.

Végezetül, de nem utolsósorban megemlíteném, hogy az Állami Számvevőszék tézisgyűjteményt készített a közpénzügyek újraszabályozására. Az elnök úr szerint a tizenöt tézis egy olyan pénzügyi csontváz, amelyre a szakmai viták során építkezni lehet, és amely nyomán 2009-2010-ben új szemléletben készülhet a költségvetés. A legfontosabb elvárás a tizenöt téziscsomaggal kapcsolatban, hogy javuljanak a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételei.

Hozzászólásom utolsó részeként engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az Állami Számvevőszék teljes körű, precíz munkájáért. Teljesítményük példamutató, amit nemcsak a gazdálkodásra, hanem a gazdálkodás szabályszerűségére is értek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 94 2007.09.25. 13:13  71-189

BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék jelentéseire, az azokból levonható következtetésekre, valamint javaslataikra mindig is nagy figyelmet fordítottunk, azonban a 2006-os ellenőrzésekről készült jelentésről bátran állíthatjuk, hogy minden tekintetben igen egyedi és különleges esettel állunk szemben. Örömmel tapasztaltam, hogy 2006-ban jelentősen bővült a fejezeti szintű pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések köre. A központi költségvetés legnagyobb kockázatait jelentő kiadási és bevételi tételek elszámolásai megbízhatóságának teljes körű minősítésére tett törekvések eredményeképp a központi költségvetés kiadási főösszege 83 százalékát fedték le a megbízhatósági ellenőrzések.

Az alkotmányos, az egyintézményes fejezetek, a fejezeti jogosítványok, költségvetési címek mellett az ÖTM, az IRM, a KvVM, az EU-integráció, a PM és a KSH fejezetek megbízhatósági ellenőrzése is megtörtént. Ezzel reálissá vált az a cél, hogy az Országgyűlés korábbi határozatainak, illetve a 193/2003-as kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 2010-re teljes körűvé váljanak a megbízhatósági ellenőrzések a központi költségvetés területén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a fejezetek felügyeleti szervei maradéktalanul teljesítsék ellenőrzési kötelezettségeiket. Biztató, hogy több tárca, a gazdasági, az oktatási, a szociális, munkaügyi, a földművelésügyi jelezte ez irányú szándékát. Mindezt figyelembe véve a jelzett ellenőrzési lefedettség alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak.

Mint ahogy már a hozzászólásom elején említettem, a tavalyi évet figyelembe véve igen egyedi esettel van dolgunk. Gazdaságpolitikánknak egyszerre két, egymással ellentétes elvárásnak kell megfelelnie. Biztosítania kell a megkezdődött felzárkózás folyamatosságát, ugyanakkor jelentős javulást kell elérni az egyensúlyi feltételek alakulásában. E nehéz feladat teljesíthetőségét könnyítette, hogy a megelőző kétéves időszakban a GDP növekedési üteme folyamatosan 2-3 százalékponttal az európai uniós átlag felett alakult. 2006-ban pedig 3,9 százalékos mértékben emelkedett, ami nem sokkal marad el a potenciálisnak tekinthető növekedési ütemtől, és lényegében megfelel a 2006. évi költségvetés tervezésekor prognosztizáltnak.

A tavalyi év növekedési motorja a feldolgozói termelés volt. Hozzáadott értéke közel 10 százalékkal nőtt egész évben, ilyen erős fejlődésre utoljára 2000-ben volt példa. A külső konjunktúra 2006 egészében továbbra is kedvezően alakult, a világgazdaság egészében a növekedés elérte a 6 százalékot. Ennek hatására 2006 elejétől az export és az import dinamikusan bővült. Az év egészében az áruexport volumene 17 százalékkal nőtt. Minden szakágazat jelentősen növelte teljesítményét, de súlyánál fogva a gépexport 20 százalékos volumennövekedése dominált. Az átlagost jóval meghaladó ütemben bővült az új európai uniós tagországokba - közel 37 százalék - és az Európai Unión kívüli országokba - 31 százalék - irányuló export.

Pozitívumként emelhető még ki az áruimport volumenének 13 százalékos emelkedése, ahol szintén a gépbehozatal volt a meghatározó, valamint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 8,1 százalékos és a nettó átlagkereset 7,5 százalékos növekedése. A 2006-ban befolyt bevétel magasan túlszárnyalta az előirányzatot. Az európai uniós pénzek esetében a legkiegyenlítettebb megvalósulás - az uniós és hazai társfinanszírozás egyaránt arányosan haladta meg a tervezett összeget - a PHARE-programoknál volt, ami a programok lezárulásának tudható be. Ehhez hasonlóan arányos növekedés volt tapasztalható az operatív programok és a nemzeti vidékfejlesztési terv végrehajtásában. Ugyancsak arányos, bár tendenciájában ellentétes változást mutattak a SAPARD-programok és az egyéb uniós támogatások. Itt az egyes programok megvalósulásának elmaradása okozta a forrásfelhasználás csökkenését, azonban az Európai Uniótól érkező források és a hazai befizetési kötelezettség egyenlege még ezek ellenére is pozitív szaldójú volt.

Tisztelt Ház! A zárszámadási ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék 105 javaslatot tett, amelyek célja, hogy erősítsék a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve a feltárt hibák jövőbeni elkerülését. A teljesség igénye nélkül említenék néhányat a szocialista frakció által is támogatott, kormánynak tett javaslatok közül.

A kormány követelje meg a kormányzati struktúraváltozásokkal összefüggő feladatok szabályszerű végrehajtását, a személyi feltételek biztosítását, és az érintett tárcák vezetőit számoltassa be ezek végrehajtásáról. Tekintse át az elkülönített állami pénzalapok működtetésének általános gyakorlatát, különös tekintettel az előirányzat-maradványok felhasználására és az alapok cél- és eszközrendszere összhangjának megismerésére. Új alap létrehozására csak akkor kerüljön sor, ha a feladatellátás, a finanszírozás és a pénzfelhasználás oldaláról egyaránt a céloknak megfelelő, hatékonyabb működési rend alakítható ki. Vizsgálja meg a központi költségvetés céltartalékának felhasználásával kapcsolatos KEHI-ellenőrzések kiterjesztési lehetőségeit, és intézkedjen annak megvalósítása érdekében. Gondoskodjon a magyar állam adósságátvállalására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról annak érdekében, hogy az átvállalt adósság egyes elemeinek, illetve tételeinek a számbavétele egyértelművé váljon.

Gondoskodjon a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, központi költségvetést megillető bevételek esetében az előirányzat megalapozottságáról, továbbá az előirányzat és a teljesítés összhangjának megteremtéséről, és gondoskodjon arról, hogy a 2008. évi költségvetésben valamennyi európai uniós integrációs előirányzat a XIX. EU-integráció fejezet előirányzatai között szerepeljen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha vitatható, hogy szükséges a közpénzügyek átfogó újraszabályozása, és annak a költségvetési fegyelem megszilárdítását kell szolgálnia. Az Európai Unióban vállalt kötelezettségeknek - konvergencia és stabilitás - megfelelően szükséges, hogy az államháztartás szabályrendszere az egyensúly eléréséhez és fenntartásához szükséges követelményeket tartalmazzon. Közvetlen célja átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá tenni a közpénzekkel való gazdálkodást mind nemzetgazdasági és önkormányzati, mind pedig intézményi szinten. Végső célja azonban a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételeinek javítása, a közpénzügyi rendszer jobb működése, a pénzügyi egyensúly, illetve az ebbe vetett bizalom növekedése révén.

Eszerint az új szabályozásba a következő típusú költségvetési rendelkezéseket célszerű beépíteni központi szinten. A központi költségvetésen kívüli pénzalapok kötelező kiegyensúlyozottsága, azaz nem vehetnek fel hitelt. A központi költségvetés adósságának kamatszolgálatát és az államadósság csökkentését annak elsődleges szufficitjéből kell finanszírozni. Vagyoneladásból vagy koncessziós bevételből államadósságot kell törleszteni. Meg kell határozni a kormány kezességi és garanciavállalásának felső határát. Helyi szinten a folyó és felhalmozási költségvetés nem átjárható, a folyó költségvetés nem lehet deficites. Helyi önkormányzat likviditási és beruházási hitelt vehet fel, a hitelállományba be kell számítani a kezességvállalásokat és a szállítói követeléseket is. Eszközeladásból vagy koncessziós bevételből az önkormányzat adósságát kell törleszteni.

Ezek azok a szabályok, amelyeknek egy része már jelenleg is hatályos, képesek a költségvetés egészének hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát garantálni, ha azokat betartják. A közpénzügyek szabályozásának néhány elve az állam demokratikus jellegéből következik. A népképviseleti felhatalmazás elve demokratikus berendezkedésünkből következik, amely azt mondja ki, hogy azok döntsenek a közpénzek felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak.

(15.40)

A jelenleg érvényes szabályozás több mint tíz éve indokolatlan, és indokolatlanul nagy szabadságot biztosít a mindenkori végrehajtó szintek számára a költségvetési törvényben elfogadott különböző előirányzatok közötti átcsoportosítások vonatkozásában, miközben az előterjesztett és elfogadott költségvetési törvények jelenlegi szerkezetükben nem alkalmasak arra, hogy a politikai testületek érdemi döntésekkel alakítsák a fiskális folyamatokat.

A korlátozott felhatalmazás elve három dolgot foglal magában. A kormányzatot az elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtás kötelezettsége terheli, amely felhatalmazás előzetes. A végrehajtó hatalom felhatalmazása időben is véges, jellemzően egy év. A tárgyi költségvetésekben megjelenő bevételek és kiadások vonatkozásában jelentős a korábbi döntések és más determinációk hatása.

Az átláthatóság elve érvényesülésének kiinduló feltétele a szabályrendszer, a jogi környezet áttekinthetősége. A nyilvánosság elvének érvényesülése a jogállami keretek fontos működési sajátossága.

A közpénzek esetében nem érvényesül közvetlen tulajdonosi ellenőrzés, a piaci fogyasztói kontroll is csak áttételesen érvényesül. Fontos, hogy az elveket illetően szakmai, politikai és társadalmi konszenzus alakuljon ki. Az Állami Számvevőszék a szabályozás megújításának katalizálása érdekében felajánlotta, hogy lerakja a szabályozás alapjait. Ellenőrzései azt tárták fel, hogy a közpénzek elfolyásának ott a legnagyobb a veszélye, ahol a köz- és a magánszektor érintkezik. E veszély kiküszöbölésére is csak egy olyan új szabályozás alkalmas, amely nem az államháztartási szervezetet, hanem a közpénzek felhasználását állítja a szabályozás középpontjába.

Javaslatát az ÁSZ tézisekben fejti ki, amelynek három fontos üzenete van. A tézisek első, legfontosabb üzenete az, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás szabályozását szilárd elvi alapokra kell helyezni, és az elveket a szabályozás egészében érvényre kell juttatni. A tézisek második, hangsúlyos meggondolása a költségvetési fegyelem megszilárdításának fontossága. Természetesen ez sem megy ráolvasással. Olyan szabályok bevezetésére van szükség, amelyek már eleve megakadályozzák a költségvetési keretek túllépését. A tézisek harmadik, kiemelendő üzenete az, hogy a modernizáció a közpénzügyeket sem hagyta érintetlenül. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz és más nemzetközi szervezetekhez indokolttá teszi, hogy e szervezetek által a közszférára kidolgozott sztenderdek a magyar szabályozásban is tükröződjenek. Véleményem szerint fontos és megfontolandó az a meglátás, hogy szükséges olyan teljesítménymutató-rendszerek kidolgozása, amelyek a tervezéstől kezdve a végrehajtáson keresztül a beszámolásig követik a közpénzköltést.

Annak érdekében, hogy valóban és érdemben megvalósulhasson a költségvetés, a közpénzügyek átfogó újraszabályozása, a kormány ötpárti egyeztetést kezdeményezett az Állami Számvevőszék részvételével.

Tisztelt Ház! Elnök Úr! A jelentés több fontos és megfontolandó tapasztalatot és véleményt tár fel, amit a Ház figyelmébe ajánlok. A képviselőcsoportunk egyetért az előterjesztett határozati javaslattal és támogatja azt.

Végezetül tisztelettel szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék 2006. évi munkáját, hiszen tevékenységük nagy segítséget jelent a kormánynak és nekünk, képviselőknek egyaránt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 34 2008.05.14. 9:14  21-47

BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, évente beszámol előző évi tevékenységéről. A jelentést több országgyűlési bizottság napirendre tűzi, és azt a plenáris ülés is minden évben megtárgyalja. A szocialista frakció a jelentést elfogadásra javasolja, s egyben köszönetet mond az elmúlt időszakban végzett munkáért.

Az Állami Számvevőszék a 2007-ben is jóváhagyott, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága által megtárgyalt ellenőrzési tervben foglaltak szerint végezte tevékenységét. Az ellenőrzési tervben 80 téma szerepelt, amely év közben négy vizsgálattal kiegészült, három feladat pedig törlésre került.

Az Állami Számvevőszék előző évben tett javaslatai kapcsán képviselőtársaim figyelmébe szeretném ajánlani, hogy az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat-csomag, amely érvényesíti a Számvevőszék "A közpénzügyek szabályozásának tézisei" című összeállításában megfogalmazott kritériumok egy részét, továbbá az államháztartáson kívülre juttatott támogatások fokozottabb átláthatóságának megteremtése érdekében az Országgyűlés elfogadta a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, amely a fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését célozza azzal a jogos igénnyel, hogy - idézem - "a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügye jogi-politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt". Ezzel összhangban a kormány megalkotta azt a rendeletet, amelyben hasznosította a számvevőszéki ellenőrzési megállapításokat is.

Az Állami Számvevőszék az előző időszakra szóló stratégiájában meghatározott feladatait teljesítette, ezeket teljessé tette a zárszámadási ellenőrzésekkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő hiány betartható, a törvényjavaslat a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett végrehajthatónak látszik. A központi költségvetés adósságának növekedése 2006-ig folyamatos volt, ebben az időszakban a növekedés üteme 9 és 15 százalék között volt, addig 2007-re ez 6 százalékra csökkent, köszönhetően többek közt annak, hogy a társadalombiztosítási alapok 2007-ben nemhogy már nem mutattak hiányt, hanem többlettel zárták az évet.

Az Állami Számvevőszék megállapítása alapján a helyi önkormányzatok rendszere megérett a reformra, mert ott egyre nagyobb mértékben összpontosulnak a magyar államháztartás fiskális kockázatai, felgyorsult ugyanis a szektor eladósodása. Az önkormányzati alrendszer bevétele-kiadása az elmúlt négy évben emelkedett, a 2006. évi konszolidált bevétele-kiadása a 2002. évinél körülbelül 50 százalékkal magasabb, könyvviteli mérleg szerinti vagyonuk a 2002. évihez viszonyítva 60 százalékkal nőtt, amely növekedést a beruházások, felújítások eredményezték.

A költségvetési egyensúlyt javító önkormányzati intézkedések következtében növekedtek az emelkedő összegű hitelfelvételekből eredő visszafizetési kötelezettségek. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy dinamikusan nőnek az önkormányzatok rövid és hosszú lejáratú hitelfelvételek miatti kötelezettségei. A hosszú távú kötelezettségek év végi állománya a múlt esztendőben 46,7 százalékkal nőtt. Az önkormányzatok döntően a kötvénykibocsátást részesítették előnyben. A kötvényállomány 2006. év végéhez képest 2007 végére több mint 187 milliárd forinttal nőtt, 24 milliárdról 211 milliárd forintra.

A normatív állami hozzájárulás jogcímein belül a feladatok részletezettebbé váltak, és külön fajlagos hozzájárulást rendeltek hozzájuk. A közoktatás-finanszírozás támogatási rendszerének változása - összhangban a közoktatási törvényben meghatározottakkal - felmenő rendszerben a közoktatás racionálisabb megszervezésére ösztönzött. A szociális törvény módosításával pedig prioritást kapott a szociális ellátásokban a rászorultság elvének az érvényesülése. A fejlesztési támogatások meghatározó elemét a vizsgált időszakban továbbra is a címzett és céltámogatások jelentették, azonban az Európai Unió által nyújtott támogatások bővülésével folyamatosan csökkent ezen támogatások nagyságrendje.

A fejlesztési célú költségvetési támogatások döntéshozatala átrendeződött, a különböző szintű fejlesztési célú támogatások döntési jogköre régiós szintre koncentrálódott, amely segítette a fejlesztési célok összehangolását, fokozta a források felhasználásnak hatékonyságát. A címzett és céltámogatások felhasználása a vizsgált beruházásoknál eredményes volt, mert a beruházási célok megvalósultak, és a létesítményeket a támogatott célnak megfelelően használják. A beruházások az érintett települések, térségek közmű-, valamint egészségügyi, oktatási, kulturális, infrastruktúra-ellátottságának bővülését és színvonaljavulását eredményezték.

Az uniós források, támogatások szabályszerű felhasználása a felzárkózás, a reálkonvergencia szempontjából fontos. Az uniós támogatások kezelésének intézményrendszere kiépült, a projektek előkészítése és megvalósítása az utóbbi időben rendezett. Az Állami Számvevőszék megállapítása alapján nagyobb gondot kell fordítani a kifizetési és a monitoringtevékenységre, hogy jobban kihasználhassuk az európai forrásokat, támogatásokat.

A Számvevőszék második alkalommal készítette el az európai uniós támogatások felhasználásnak ellenőrzéséről szóló tájékoztatót, amely elemzi Magyarország támogatásfelhasználását. Eszerint a 2004-ben csatlakozott új tagországok között a strukturális alapok kifizetései esetében 37 százalékos értékkel az élmezőnyben helyezkedünk el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorlatnak megfelelően az Állami Számvevőszék a 2007. évben is figyelemmel kísérte az általuk megtett korrekciós módosításokkal kapcsolatos intézkedéseket. Szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy a javaslatok szinte minden esetben pozitív fogadtatásra találtak. Kormányzati szinten a javaslatok 87 százaléka megvalósult vagy megvalósulásuk folyamatban van. 2006-ról 2007-re tovább növekedett a célszerűséget, a hatékonyságot, az eredményességet javító intézkedésekre tett javaslatok aránya, csökkent azonban az elszámolási, finanszírozási és nyilvántartási rendszerek korszerűsítését célzó javaslatok száma.

(11.10)

Az Állami Számvevőszék elnöke látta el a 2004 és 2007 közötti időszakban a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezete kormányzótanácsának elnöki feladatát. Erre az időszakra esett az Intosai 2005-2010-re szóló stratégiai tervének gyakorlati beindítása és megvalósításának első szakasza. Az Állami Számvevőszék elnöke számos fontos és protokolláris eseményen képviselte az Intosai-közösséget. Az elvégzett színvonalas és hasznos elnöki munkát ezúton szeretném a szocialista frakció nevében megköszönni dr. Kovács Árpád elnök úrnak.

A jelentés részletesen kiterjed az ellenőrzésekből adódó tapasztalatokra, és figyelmeztet a tapasztalatok gyakorlati megvalósulásának hasznosságára is. Az Állami Számvevőszék a vizsgálatokból következtetéseket világít meg, és szakmailag a legmegfelelőbb javaslatokat teszi. Hangsúlyozom, hogy a kormányzati szervek a megtett javaslatokat maximálisan igyekeznek figyelembe venni és alkalmazni azokat. Az esetlegesen felmerült hibákat, hiányosságokat szinte azonnali hatállyal próbálják javítani, korrigálni.

Végül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak az Állami Számvevőszék dolgozóinak teljes körű és precíz munkájukért. Teljesítményük példamutató, amelyet nemcsak a gazdálkodásra, hanem a gazdálkodásuk szabályszerűségére is értek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 42 2008.09.23. 12:44  33-53

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék T/6133/1. számú jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzési kérdéseivel foglalkozik.

A jelentés összeállítása érdekében az Áht.-ban előírt határidő betartása mellett az Állami Számvevőszék részére átadta a kormány a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tervezetét, biztosították a helyszíni ellenőrzés feltételeit, valamint a kormány folyamatos egyeztetés keretében biztosította az elfogadott megállapítások törvényjavaslaton történő átvezetését, illetve a megállapításokkal kapcsolatos kifogások többségét elfogadva alakította ki az ÁSZ is a benyújtott jelentését.

Az Állami Számvevőszék jelentéseire, az azokból levonható következtetésekre, valamint javaslataikra mindig nagy figyelmet fordít a kormány. Ezt alátámasztandó az Állami Számvevőszék 2007. évi tevékenységéről szóló jelentésében jelentős, 87 százalék az az arány, amely megmutatja, milyen mennyiségben valósultak meg az általuk tett javaslatok.

A központi költségvetés legnagyobb kockázatait jelentő kiadási és bevételi tételek elszámolásai megbízhatóságának teljes körű minősítésére tett törekvések eredményeképp a központi költségvetés kiadási főösszegének több mint 93 százalékát fedték le a megbízhatósági ellenőrzések. Ez 10 százalékkal több a tavalyi 83 százalékos lefedettségnél, ezért és az Állami Számvevőszék közlése alapján nagy bizonyossággal mondhatom, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak.

(14.10)

Ehhez kapcsolódóan szeretném megemlíteni, hogy az alkotmányos, az egyintézményes fejezetek, a fejezeti jogosítványok, költségvetési címek mellett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetek megbízhatósági ellenőrzése is megtörtént, és további - ugyan nem teljes körű - ellenőrzést végeztek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium fejezeteknél.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2007. évet a költségvetés tekintetében az államháztartáson végrehajtott nagymértékű egyensúlyjavítás, a konvergenciaprogram határozta meg. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 5,4 százalékában teljesült, amely jóval kedvezőbb a tervezettnél. A hiány kedvezőbb alakulásának több mint 90 százaléka az állami költségvetés szintjén realizálódott: a központi költségvetés hiánya 258,4 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási alapok egyenlege 55,1 milliárd forinttal és az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 46,9 milliárd forinttal alakult kedvezőbben az előirányzottnál.

A helyi önkormányzatok éves pénzforgalmi hiánya a korábban tervezett 84 milliárd forinttal szemben 53,9 milliárd forintban teljesült; a kedvezőbb egyenleg oka elsősorban az, hogy az önkormányzatok dologi és felhalmozási kiadásokra a vártnál kevesebbet költöttek, míg az intézményi működési bevételeik a tervezetthez képest kedvezőbben alakultak.

A GDP növekedése viszont kisebb a tervezettnél - 1,3 százalék -, amit magyaráz a kormányzati kiadások visszafogása, a közösségi fogyasztás, a természetbeni juttatások és az állami beruházások negatív növekedési hozzájárulása.

A piaci szolgáltatások teljesítménye a vártnál kedvezőbben alakult: az átlagnál erőteljesebben nőtt a pénzügyi ágazat teljesítménye, a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye a tavalyi évben nem csökkent tovább. A belföldi kereslet negatív növekedési hozzájárulását jelentős mértékben ellensúlyozni tudta a külkereskedelem pozitív teljesítménye.

A nemzetközi konjunktúrának köszönhetően az év egészében az áru- és szolgáltatásexport dinamikusan, 14,2 százalékkal nőtt, ehhez képest az import ennél visszafogottabban, 12 százalékkal emelkedett. Az export volumenének bővülése elsősorban az új EU-tagállamokkal folytatott kereskedelem kedvező teljesítményének volt köszönhető. A tavalyi évben, mivel az áruexport és az áruimport árindexe közel egyforma mértékben csökkent, cserearányromlás lényegében nem következett be, összességében az áruforgalmi egyenleg több mint 2 milliárd euróval javult.

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 5 százalékára csökkent, ez a GDP arányában 1,1 százalékponttal apadt. Mivel a tőkemérleg egyenlege a bázisidőszakhoz képest nagyobb aktívumot mutatott, a külső finanszírozási szükséglet a folyó deficitnél jobban csökkent, a GDP 4 százalékát tette ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A konvergenciaprogramban foglalt fiskális célkitűzések egyes makrogazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása mellett valósultak meg. Az egyensúly javulását alapvetően a bevételi oldalon képződött többlet eredményezte, így a vártnál magasabb mértékben teljesültek a társaságiadó-bevételek és a társas vállalkozások különadói a decemberi magasabb feltöltések következtében, a jövedékiadó-bevételek elsősorban a vámhatósági ellenőrzések eredményeként, a regisztrációsadó-bevételek az adótételek valorizációja következtében, valamint a személyi jövedelemadó-bevételek és a járulékbevételek főként a bérek magasabb szintjéből fakadóan. Önkormányzati szinten pedig a kiadásoknak a bevételek elmaradásánál nagyobb arányú csökkenése jelentette a kedvezőbb egyenleget.

Összességében a pénzforgalmi hiány 5,4 százalék, az ESA 95 és az EDP-egyenleg 5,5 százalék lett a Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint, azaz 1,5, illetve 1,3 százalékponttal kedvezőbb a tervezettnél a GDP arányában, a 2008 tavaszi notifikációnál rendelkezésre álló előzetes tényadatok alapján. A kiigazító intézkedések hatása a munkaerőpiacon is megjelent, a munkanélküliségi ráta éves átlagban egy tizeddel alacsonyabb volt az előző évinél.

A bérek mind a versenyszférában, mind a közszférában a tervezettet meghaladóan emelkedtek. A közszféra béremelkedésében szerepet játszott az előrehozott 13. havi fizetés kétheti része, melyhez havonta, a második félévben jutottak hozzá az alkalmazottak. A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek összességében 8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal nőttek, így a reálkeresetek 4,8 százalékkal csökkentek 2007-ben. Az év egészében a versenyszektorban regisztrált 9,1 százalékos bérnövekedésből körülbelül 1,5-2 százalékpontot magyaráz a fehéredési hatás. Ez a hatás különösen a hagyományosan feketén és szürkén foglalkoztató ágazatokban volt megfigyelhető.

Az állampolgárok helyzetét javító, a társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklő jóléti funkciókra 2007-ben az államháztartás kiadásainak 60,5 százalékát fordította a kormány, az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összegek pedig nominálisan növekedtek a 2006. évihez képest. Az egészségügy területén prioritásként kezelt célokra, valamint az intézmények működési feltételeinek biztosítására az államháztartási kiadások 9 százalékát fordította a költségvetés. A prioritásként megjelölt nyugellátások nominális értéke is növekedett az előző évihez képest. Ezen felül tovább növekedtek a kiadások arányában a családi pótlékok és a gyermekeknek járó juttatások, valamint a munkanélküli-ellátások jogcímen folyósított összegek is.

Az előző évhez képest többet költött az állam a rendvédelem és a közbiztonság javítására, a szervezett bűnözés megfékezésére, intézményi fejlesztésekre, továbbá többet fordított a költségvetés környezetvédelemre is.

A konvergenciaprogram teljesítésének egyik feltételeként megjelölt, a kisebb és hatékonyabb állam kialakítására vonatkozó intézkedéseink végrehajtása, nevezetesen a központi költségvetési intézményrendszer átalakítása a 2007. év végére ugyan nem zárult le, de látható, hogy a már megvalósult szervezeti átalakulások az egyszeri többletkiadásokkal szemben hosszabb távon tartós megtakarítást jelenthetnek.

Néhány szó az európai uniós támogatásokról. Az uniós források felhasználása elmaradt a tervezettől, az uniós forrásokat is tartalmazó előirányzatok kiadásának teljesülése ugyan ennél kisebb mértékben, de szintén elmaradt az előirányzattól. Ez azt jelenti, hogy a tervezetthez képest módosult az EU/hazai forrás aránya. Ez több okra vezethető vissza, de feltételezhetően a programok végleges pénzügyi zárásakor helyreáll a pontos finanszírozási arány.

Az alacsonyabb uniós forrásfelhasználás a programok, projektek tervezettnél lassabb lebonyolításának tudható be, azonban szeretném jelezni, hangsúlyozni: nem jár európai uniós források elvesztésével. A legkiegyenlítettebb megvalósulás a schengeni alapnál volt, ami a program lezárulásának következménye. Ehhez hasonlóan arányos növekedés tapasztalható az NFT I.-hez tartozó operatív programok végrehajtásában is, mivel jelentősen felgyorsultak a kifizetések ezen programok végrehajtása során.

Tisztelt Ház! A zárszámadási ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék 50 javaslatot tett a kormány és szinte valamennyi miniszter részére, melyek nagy része megfontolandó, és az érintettek igyekeznek ezeket beépíteni munkájukba, hogy ezzel is erősítsék a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve lehetővé tegyék a feltárt hibák jövőbeni elkerülését.

Hadd említsek egy példát: az államháztartáson kívülre juttatott támogatások fokozottabb átláthatóságának megteremtése érdekében az Országgyűlés elfogadta a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, amely a fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését célozza meg.

Felsorolnék továbbá olyan megállapításokat, amelyeket a Számvevőszék pozitívumként jelöl a jelentésében. Az adóbevételi előirányzatok és teljesítésük azt jelzik, hogy a tervezés megalapozottsága ezen a területen javult.

(14.20)

Az alapok pénzügyi helyzete a 2007. évben alaponként és összességében is kiegyensúlyozott volt. A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Az előirányzat-módosítások alakulásáról, az előirányzat-maradványokról való beszámolás teljes körűnek tekinthető.

Tisztelt Ház! Elnök Úr! A jelentés évről évre hasznos, fontos és megfontolandó tapasztalatokat, véleményeket, javaslatokat ír le, melyeket próbálunk az intézményrendszer munkája során felhasználni, hogy ezzel is elősegíthessük a szabályos, átlátható és stabil előrehaladást.

Végezetül tisztelettel megköszönöm az Állami Számvevőszék minden dolgozójának 2007. évi és természetesen folyamatos mindennapi munkáját.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 20 2009.04.28. 7:51  17-43

BOLDVAI LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Ezt a jelentést az országgyűlési bizottságok is megvitatják szakmailag, ami az elmúlt heti költségvetési, valamint gazdasági bizottsági ülésen is megtörtént, majd az Állami Számvevőszék éves tevékenységéről szóló jelentés megvitatása után az Országgyűlés határozatot hoz a munka értékeléséről, illetve határoz a jövőbeni fejlesztési irányokról is.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatainak tapasztalati anyagát, azok összefoglalóját, valamint az általuk készített jelentéseket az Országgyűlés bizottságai számos alkalommal tárgyalták. Ezúton is szeretném megköszönni az Állami Számvevőszéknek a folyamatos magas színvonalú szakmai jelentések elkészítését, amellyel segíti az Országgyűlés munkáját. Az Állami Számvevőszék 2008-ban 53 jelentést készített, amelyekről az országgyűlési bizottságok az előző évhez hasonlóan 13 jelentésről 56 alkalommal tárgyaltak. Több jelentést, mint a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, a költségvetési javaslat véleményezését, illetve az ÁSZ éves jelentését több bizottság is napirendjére tűzte. 2008-ban a közreadott jelentésekből összesen több mint 1100 javaslatot tettek, amiket mintegy 900 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatásával alapoztak meg.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai végrehajtása mellett 2008-ban korszerűsítette a számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályait, így jelent meg a tartalmában megújított ellenőrzési kézikönyv is. Nemzetközi kapcsolataik, együttműködéseik révén eljutnak azokhoz a technikai transzferekhez, amelyek segítségével a számvevőszéki ellenőrzés nemzetközi szinten bekövetkezett módszertani fejlődésének újabb eredményeit is alkalmazhatják munkájuk során. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy mérsékelten csökkenő állományi létszám mellett, de tervszerű és folyamatos informatikai fejlesztéssel egyre nagyobb ellenőrzési lefedettséget értek el az utóbbi években. Az Állami Számvevőszék intézményéről elmondhatjuk, hogy konszolidált, stabil feltételek mellett működik, szervezeti feladatait folyamatosan fejleszti, zárt technológiai rendben, az ellenőrzési eredmények által visszaigazolt értékekre építve végzi feladatait.

Az Állami Számvevőszék a rendelkezésére álló erőforrásokkal takarékosan bánik, azt hatékonyan használja fel, a Számvevőszék létszámát stabilan tartja. A számvevőszéki tevékenység sajátosságából adódóan az ellenőrzési munkák nagyrészt a múltra irányulnak, de a jelenlegi világgazdasági és a hazai folyamatok gyors változásainak ismeretében a jelenben közreadott ajánlásokkal, ellenőrzési tapasztalatokkal a jövő előtt álló feladatokat célozzák meg, a jövőre vonatkozó döntések megalapozásához szándékoznak hátteret nyújtani.

Az Állami Számvevőszék éves jelentése lehetőséget ad az ellenőrzési tapasztalatok rendszerszemléletű értékelésére, javaslataik alapján a kibontakozó intézkedések és azok befolyásoló tényezőinek áttekintésére is.

(10.10)

Az egyik alapkérdés az Állami Számvevőszék számára, hogy tevékenysége ellenőrzött legyen. Az Országgyűlés által kijelölt könyvvizsgáló megvizsgálta az Állami Számvevőszék pénzügyi beszámolóit, adatait, gazdálkodását, és kijelenthetjük, hogy azt hitelesnek, megbízhatónak, valós képet adónak minősítette.

A múlt évi ellenőrzési tervet két eltéréssel hajtották végre. Az egyik eltérés oka, hogy a kormányzati struktúrában változás történt, miszerint a Gazdasági Minisztériumot átszervezték. Vagyis a Gazdasági Minisztérium olyan jellegű vizsgálata, amit korábban terveztek, időszerűtlenné vált. De természetesen a zárszámadásban és más jelentésekben ezeket a folyamatokat, a megváltozott tevékenységeket is vizsgálták. A másik eltérés az országgyűlési képviselő-választás új ellenőrzéséhez kapcsolódik, a kampányra fordított pénzeszközök elszámolására vonatkozik.

Összességében a Számvevőszék vizsgálataiban 78 téma szerepelt, és 55 ellenőrzést fejeztek be a múlt évben. A múlt évi ellenőrzési feladatok tapasztalati anyagát, a vizsgálati összefoglalókat összegezték a jelentésben. A szóbeli kiegészítés során egy kérés, kérdés került kiemelésre, nevezetesen: az állami feladatok meghatározottsága, és az állami feladatstruktúra nyitottsága, ami nagyon sok tekintetben hatékony szervezést és a munkafeladatok ésszerű megoldását hátráltatja. A múlt évi tapasztalatok alapján számos olyan szervezési kezdeményezés, ami ezzel összefüggött, ami az állami feladatmeghatározással bizonytalanná vált, de egyébként előremutató szándékú lépés lett volna, nem született meg.

Az Állami Számvevőszék, a bizottság jóváhagyó támogatásának köszönhetően, korrupciós kockázatok feltérképezésével foglalkozik. A projekt szervezése jól halad, a továbblépés iránya pedig a korrupciós térkép kidolgozása lehet, amelynek segítségével irányítottabban haladhatnának tovább a célzott vizsgálatok.

Kutatóintézeti keretek között az Állami Számvevőszék a múlt évben megpróbált néhány olyan munkát is vállalni, amelyek a közpénzügyi menedzsment, az előrejelzések, a gazdasági folyamatok irányainak vizsgálatához kapcsolódnak. Ilyen vizsgálatok voltak például a 2009. évi költségvetéssel kapcsolatos kutatási anyag, illetve az innovációs ügyek kérdése. A bizottság felhatalmazása alapján a Pénzügyi Szemlét sikerült egy rangos, jegyzett, tudományos minősítéssel ellátott folyóirattá fejleszteni, és Magyarország egyetlen állami tulajdonú közpénzügyi folyóiratát széles körben megismertetni.

A nemzetközi tevékenységet tekintve kiemelném, hogy befejeződött az Intosai elnökségével kapcsolatos feladat. A munkát, ahogy azt az elnök úr itt a szóbeli tájékoztatóban is jelezte, áthelyezték az európai számvevőszékek területére. Decemberben lesz Budapesten az Európai Unió számvevőszékeinek együttműködési értekezlete, ahol hangsúlyos pontként a válságkezelésben a Számvevőszék szerepével kapcsolatos harmonizációs nemzetközi feladatokat fogják megtárgyalni.

Az Állami Számvevőszék megkapta azokat az anyagi forrásokat, amelyek a nyugodt, kiegyensúlyozott működéséhez szükségesek. Megfelelő takarékossággal fent tudja tartani az idei év feladatainak ellátását is. Az elmúlt évben rendkívüli esemény, fegyelmi eljárás nem történt.

Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő, hogy az Állami Számvevőszék mindig a lehető legmagasabb színvonalon képviselteti magát az Országgyűlés szakbizottsága előtt. Köszönetünket szeretnénk jelezni az Állami Számvevőszék vezetésének, munkatársainak az évek során végzett munkájukért, a színvonalas jelentésekért.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az Állami Számvevőszék szakmaiságának megkérdőjelezhetetlenségét mi sem bizonyítja jobban, hogy munkájuk megítélése a szakbizottságban minden különösebb politikai csatározástól mentes volt. Az ellenzéki politikusok is hiteles forrásként tekintenek az Állami Számvevőszék jelentéseire, olyan szakmai információnak tekintik, amire nyugodtan támaszkodhatnak, amit felhasználhatnak.

A költségvetési bizottság a jelentést egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, a határozati javaslatot pedig támogatta. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 40 2009.09.29. 18:50  31-225

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/10380. számon benyújtott törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének zárszámadási javaslata.

A törvényjavaslat magában foglalja a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési zárszámadását. 2008 a globális válságról szólt, amely végigsöpört a világon, egyaránt érintette az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Németországot, az európai uniós tagországokat és természetesen Magyarországot is. A válság kivétel nélkül rendkívüli helyzetbe kényszerítette a kormányokat.

Rendkívülinek számít, hogy az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában jelentős állami beavatkozásokra került sor a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. Jó nevű befektetési bankok mentek csődbe, gyárakat kellett bezárni, termelést kellett leállítani vagy legalábbis visszafogni.

A rendkívüli helyzet rendkívüli válaszokat igényelt. Azok a kormányok, azok az országok, amelyek felismerték, hogy mi a helyes teendő, és gyorsan reagáltak, jelentős részben csökkenteni tudták a válság romboló hatását. Azok jöhetnek ki nyertesen ebből a rendkívül súlyos helyzetből, akik gyorsan és hatékonyan tudnak reagálni a világban zajló változásokra. Ilyen időkben a késlekedés, a vég nélküli, parttalan vita, a döntések halogatása nagyon könnyen kezelhetetlen helyzethez vezethet.

Ami most történik a világban, az nem hasonlítható az elmúlt időszak világgazdasági folyamataihoz. Országra, gazdaságra való tekintet nélkül végigsöpört a világban, a 2008. évre a válság vihara nyomta rá a bélyegét. A válság adta sokk gyorsan begyűrűzött a magyar gazdaságba, mindeközben teljesíteni kellett a konvergenciaprogramból adódó kötelezettségünket. Törékeny gazdaságunk legnagyobb kihívása volt, miként tudunk alkalmazkodni és reagálni a megváltozott helyzetre.

Az általános gazdasági mutatók is jól reprezentálták a gazdasági válság hatását. A 2,8 százalékos tervezett növekedés helyett csupán 0,6 százalékkal számolhattunk. A folyamatosan csökkenő gazdasági mutatók megmutatták a válság mélységét is. Az ipari termelés volumene stagnált, a belföldi értékesítés némi visszaesése és az exportértékesítés 2007-es szinten maradása mellett. Az ipari termelés dinamikája a második negyedévtől kezdődően gyors ütemben lassult, az év második felében pedig már erőteljes csökkenésbe fordult át, ami egyértelműen a globális válság begyűrűzésének a következménye. Az építőipari termelés volumenének 6,3 százalékos csökkenésében a visszaeső vállalati beruházások és a háztartási szektor lakásberuházásainak elmaradása játszott szerepet. A piaci szolgáltatások nagyobb mértékben csökkentek 2007-hez képest, ez nagyrészt a pénzügyi szektor hozzáadott értékének a csökkenéséből fakadt.

A GDP felhasználási oldalán a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2008 egészében 2,6 százalékkal csökkent. Előzetes adatok szerint a háztartások fogyasztása 2008-ban lényegében az előző év színvonalán maradt. A csökkenés az utolsó negyedévben következett be, 2007 utolsó negyedévének volumenéhez képest 4,4 százalékkal volt alacsonyabb. A visszaesésben a fogyasztási hitelek felvételének szigorítása, valamint a válság miatti óvatosabb költekezés állt. A közösségi fogyasztás az év egészében 2,1 százalékkal, ezen belül is az utolsó negyedévben 9,5 százalékkal esett vissza.

A válság a kereskedelemre is rányomta a bélyegét. A hazai és a külföldi keresletcsökkenés következtében mind az export, mind az import növekedési üteme lényegesen lelassult a korábbi időszakhoz képest, az év végén pedig erőteljesen visszaesett.

(12.30)

2008 egészében 4,6 százalékos export, illetve 4 százalékos importnövekedés valósult meg. 2008-ban az áruforgalmon belül az import árindexe nagyobb mértékben emelkedett az exporténál, így a cserearány jelentős romlást mutatott. 2008 folyamán a folyó fizetési mérleg hiánya 8,9 milliárd euró, a GDP 8,4 százaléka volt. A hiány a bázisidőszakhoz képest 2,3 milliárd euróval növekedett.

A Magyarországra érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 4,4 milliárd euró volt, ami megegyezik a 2007-es értékkel. A külföldön befektetett közvetlen tőke mértéke 1,6 milliárd euróval csökkent 2007-hez képest, ami a részesedések és a külföldön újra befektetett jövedelmek csökkenésével magyarázható. A bruttó adósságállomány közel 18 milliárd euróval, a GDP arányában 14 százalékponttal emelkedett 2007 végéhez képest, és GDP-arányosan 92,1 százalékot ért el. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a monetáris intézmények adóssága, akiknek főként devizában történő forrásbevonása többségében a háztartások és a vállalatok hiteleinek finanszírozását szolgálta.

Az államháztartás adóssága ezzel párhuzamosan 5,2 milliárd euróval, GDP-arányosan 3,6 százalékponttal emelkedett. Az államháztartás bruttó adóssága elsődlegesen az IMF-hitelkeretből történő lehívás miatt bővült. A munkaerőpiacot sem hagyta érintetlenül a válság hatása, a külső dekonjunktúra begyűrűzésével a foglalkoztatottak létszáma visszaesett, a munkanélküliségi ráta pedig megemelkedett, számszerűen 2008-ban 7,8 százalék volt.

A bruttó átlagkeresetek 2008-ban 7,5 százalékkal nőttek, a béralakulást tekintve a termelőszektor keresetei alulmaradtak a versenyszférához képest, megjelenítve a válság hatását. A válság dacára a reálbérek a nemzetgazdaság egészében 0,7 százalékkal emelkedtek. Az évi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 2008-ban 6,1 százalék volt. Ami miatt mégis sikeresnek kell tekinteni a költségvetési évet, az az államháztartás hiányának alakulása. 2008-ban a költségvetés hiánya mindössze 3,4 százaléka a GDP-nek, ami a nyugdíjkorrekció figyelembevételével a 2010-re kitűzött távlati célt is jelenti gyakorlatilag.

Az államadósság tényszerűen a GDP 73 százalékára nőtt. Ennek egyik meghatározó eleme, hogy az ország adósságfinanszírozásának kockázata a nemzetközi válság következtében jelentősen megnövekedett. A költségvetési törvény az államháztartás 2008. évi pénzforgalmi hiányát 1221,8 milliárd forintban, a GDP 4,5 százalékában határozta meg. Az évközi adatok már előre jelezték, hogy a hiány a várakozásoknál kisebb lesz, mivel az egyenlegek havonta kedvezőbben alakultak az aktualizált előrejelzéseknél. A bevételi oldalon az előirányzatokhoz képest magasabban teljesült a társas vállalkozások különadója 17 százalékkal, a bányajáradék 34 százalékkal, az ökoadó 23 százalékkal, a személyi jövedelemadó 4 százalékkal, valamint a magánszemélyek különadója 3 százalékkal.

A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei és befizetései meghaladták a tervezett összegeket. Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, az uniós bevételek, valamint az egyéb bevételek is magasabb mértékben teljesültek az előirányzatokhoz képest. Összességében a bevételi oldalon a központi kormányzatban a túllépés mértéke a GDP mintegy 1 százalékát tette ki. A kiadási oldalt vizsgálva az előirányzatokhoz képesti teljesülés, fogyasztóiár-kiegészítés 92 százalék, különféle jogcímeken adótérítések 96 százalék, szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 85 százalék, állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 76 százalék, kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások 89 százalék.

Az előirányzatokhoz képest magasabb kiadásokkal teljesítették a költségvetést a nyugdíjkiadások, a nyugdíjasok létszámának növekedéséből automatikusan ez következik, valamint az egyedi és normatív támogatások tekintetében is hasonló volt a helyzet. Összességében a kiadási oldal tekintetében a túllépés a GDP 0,2 százalékát tette ki. A kiadási és bevételi tételek eredményeként az éves pénzforgalmi központi kormányzati hiány a GDP közel 0,8 százalékával alakult kedvezőbben az előirányzatokhoz képest.

Összességében 2008-ban az államháztartás pénzforgalmi hiánya 893,7 milliárd forintban, a GDP 3,4 százalékában teljesült. Az adórendszerben történt átalakítások elsősorban a foglalkoztatás növelését és az adórendszer egyszerűsítését célozták, de néhány elemét az európai uniós jogharmonizáció is szükségessé tette. 2008-tól a korábbiaknál erőteljesebben ösztönzi az adórendszer a beruházási tevékenységet. A személyi jövedelemadózásban a legális foglalkoztatás növelése érdekében, a marginális terhelési csúcsok lefaragása érdekében egységes adójóváírás lett bevezetve. Az egyéni vállalkozók versenyképességének növelését több intézkedés szolgálta. A társasági adózásban a magyar gazdaság versenyképességének erősítése, az adót fizetők körének bővítése és az egyszerűsítési elvek indokoltak változtatásokat. Az egyszerűsítések érdekében több adóalap és adókedvezmény megszűnt. A többszörös adózás elkerülése, az adózási adminisztráció egyszerűsítése és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében 2008-tól több ponton módosult a hitelintézeti járadékra vonatkozó szabályozás is.

Az általános forgalmi adóról szóló új törvény a közösségi előírásoknak történő maradéktalan megfelelést, az átláthatóbb szabályozás révén az önkéntes jogkövetést segíti elő. A cigaretta jövedéki adója az EU-minimum adószinthez való közelítése céljából 2008-ban kétszer, a jövedéki adó mintegy 3-3 százalékos emelésével valósult meg. Az ellenőrzés hatékonyságának javítása, az önkéntes jogkövetés erősítése érdekében változott a szankciórendszer, emelkedtek a bírságösszegek.

Az energiaadó vonatkozásában az uniós jogharmonizáció jegyében magasabb adómérték került bevezetésre. Ez megegyezik az irányelv által a nem üzleti felhasználásra előírt adóminimumokkal. A vámszabályozás 2008-tól hatályba lépő módosításai elsősorban az ellenőrzés hatékonyságának javítását, az adminisztráció csökkentését, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítését célozták. Az illetékekre vonatkozó szabályok az egyszerűsítést, adminisztrációs terhek csökkentését valósították meg. Az adóalap szélesítése érdekében a gépjárműadó alóli mentességre vonatkozó szabályok is változtak. Az adórendszer egyszerűsítését célozta a kis adók számának csökkentése, az adózás rendjének módosítása pedig az ellenőrzés hatékonyságának növelését célozta.

Az államadósság alakulásáról elmondható, hogy a 2008. év végi adósságállomány 18 103,9 milliárd forint volt, amely 2518,4 milliárdos növekedést jelent az előző évhez képest. Az igénybe vett IMF-világbanki hitelcsomag nélkül a központi költségvetés adóssága a tervekhez képest 400 milliárd forinttal kedvezőbb értéket ért volna el. A kincstári kört érintő bruttó adósság tényleges nemzetgazdasági súlyát jelző mutató a GDP arányához mérten jelentősen nőtt, a GDP 61,3 százalékáról annak 68,4 százalékára. Ez az összeg nominálisan több mint 2,5 ezer milliárd forinttal, 16,2 százalékkal volt magasabb a 2007. év véginél.

Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások tekintetében a kamat- és tőkebevételek 93,1 milliárd forintos teljesülése 31,6 milliárd forint többletet mutat a módosított előirányzathoz viszonyítva. A kiadások 1154,1 milliárd forintos összege 43,3 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. Az adósságszolgálat kiadásait döntően a kamat határozta meg. Az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatban elmondható, hogy a bevételek legnagyobb része, 73,7 százaléka a járulékokból származott. A járulékbevételek esetében a 2008. évi teljesítés meghaladta az előirányzatokat. Az elkülönített állami pénzalapok összesen 32,8 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek, és a 2008. évben a Munkaerő-piaci Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Szülőföld Alap és a nemzeti Kulturális Alap alkotta.

(12.40)

A társadalombiztosítással kapcsolatban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény az alrendszer bevételi főösszegét és kiadási főösszegét közel azonos nagyságúnak határozta meg. A megjelenő minimális többlet az Egészségbiztosítási Alapban jelent meg. A társadalombiztosítási alrendszer 67,5 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ami a Nyugdíj-biztosítási Alapban képződött. A legnagyobb kiadás a nyugellátásra kifizetett 2891,7 milliárd forint volt, ami 10,7 százalékos növekedést jelentett a 2007. évhez képest.

Az Egészségbiztosítási Alap 2008. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszegéből és kiadási főösszegéből tervezett egyenlege közel 2 milliárd forint többletet tervezett. Év közben az előirányzatok között átcsoportosítások történtek. Az alap a 2008. évet 1445,2 milliárd forint bevételi és kiadási főösszeggel zárta. A bevételek háromötöd részét, pontosan 872,4 milliárd forintot a munkáltatói és a biztosítotti befizetések adták. A kiadások 16,1 százalékát a pénzbeli ellátások jelentették, és ebből a táppénzre 102,6 milliárd forintot fordítottak. A kiadások 78,6 százalékát a természetbeni ellátások adták, ami 1136,3 milliárd forint összegű teljesítést jelentett, de ez elmaradt a törvényi előirányzattól 12,5 milliárd forinttal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségéből kiindulva a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtását szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból vizsgálja, a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát értékeli. A Magyar Köztársaság éves költségvetése végrehajtásának megítélése szempontjából kulcsfontosságú a kitűzött hiánycél betartása. Az Állami Számvevőszék kedvezőnek minősítette, hogy 2008-ban a hiány összege kisebb a tervezettnél. 2008-ban az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutatott.

A zárszámadási ellenőrzés alapján 64 javaslatot tettek, amelynek célja a megbízhatóság és az átláthatóság növelése. Az ÁSZ megállapításai alapján a törvényjavaslat és a törvényi mellékletek összhangban állnak. A központi költségvetés, a társadalombiztosítás és az elkülönített pénzalapok finanszírozása 2008-ban is biztosított volt. Az ÁSZ-minősítések alapján a központi költségvetés zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességében megbízhatóak. Az államháztartási elkülönített állami pénzalapok alrendszereinek pénzügyi helyzetét 2008-ban alaponként és összességében is kiegyensúlyozottnak tekintették.

Több év ellenőrzési tapasztalata indokolja a zárszámadási dokumentum tartalmi és formai követelményei teljes körű meghatározásának szükségességét ahhoz, hogy biztosítható legyen az információtartalom állandósága, a folyamatok követése és az évek közötti összehasonlítás lehetősége.

Az ÁSZ-jelentés évről évre hasznos, fontos és megfontolandó tapasztalatokat, véleményeket, javaslatokat ír le, melyeket próbálunk az intézményrendszer munkája során felhasználni, hogy ezzel is elősegíthessük a szabályos, átlátható és stabil előrehaladást.

Tisztelettel szeretném frakciónk nevében megköszönni az Állami Számvevőszék minden dolgozójának, elnök úrnak a 2008. évi zárszámadási munkáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A frakció nevében elfogadásra ajánlom a T/10380. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a T/10380/1. számon benyújtott, az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentést.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)