Felszólalás adatai

BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék jelentéseire, az azokból levonható következtetésekre, valamint javaslataikra mindig is nagy figyelmet fordítottunk, azonban a 2006-os ellenőrzésekről készült jelentésről bátran állíthatjuk, hogy minden tekintetben igen egyedi és különleges esettel állunk szemben. Örömmel tapasztaltam, hogy 2006-ban jelentősen bővült a fejezeti szintű pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések köre. A központi költségvetés legnagyobb kockázatait jelentő kiadási és bevételi tételek elszámolásai megbízhatóságának teljes körű minősítésére tett törekvések eredményeképp a központi költségvetés kiadási főösszege 83 százalékát fedték le a megbízhatósági ellenőrzések.

Az alkotmányos, az egyintézményes fejezetek, a fejezeti jogosítványok, költségvetési címek mellett az ÖTM, az IRM, a KvVM, az EU-integráció, a PM és a KSH fejezetek megbízhatósági ellenőrzése is megtörtént. Ezzel reálissá vált az a cél, hogy az Országgyűlés korábbi határozatainak, illetve a 193/2003-as kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 2010-re teljes körűvé váljanak a megbízhatósági ellenőrzések a központi költségvetés területén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a fejezetek felügyeleti szervei maradéktalanul teljesítsék ellenőrzési kötelezettségeiket. Biztató, hogy több tárca, a gazdasági, az oktatási, a szociális, munkaügyi, a földművelésügyi jelezte ez irányú szándékát. Mindezt figyelembe véve a jelzett ellenőrzési lefedettség alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak.

Mint ahogy már a hozzászólásom elején említettem, a tavalyi évet figyelembe véve igen egyedi esettel van dolgunk. Gazdaságpolitikánknak egyszerre két, egymással ellentétes elvárásnak kell megfelelnie. Biztosítania kell a megkezdődött felzárkózás folyamatosságát, ugyanakkor jelentős javulást kell elérni az egyensúlyi feltételek alakulásában. E nehéz feladat teljesíthetőségét könnyítette, hogy a megelőző kétéves időszakban a GDP növekedési üteme folyamatosan 2-3 százalékponttal az európai uniós átlag felett alakult. 2006-ban pedig 3,9 százalékos mértékben emelkedett, ami nem sokkal marad el a potenciálisnak tekinthető növekedési ütemtől, és lényegében megfelel a 2006. évi költségvetés tervezésekor prognosztizáltnak.

A tavalyi év növekedési motorja a feldolgozói termelés volt. Hozzáadott értéke közel 10 százalékkal nőtt egész évben, ilyen erős fejlődésre utoljára 2000-ben volt példa. A külső konjunktúra 2006 egészében továbbra is kedvezően alakult, a világgazdaság egészében a növekedés elérte a 6 százalékot. Ennek hatására 2006 elejétől az export és az import dinamikusan bővült. Az év egészében az áruexport volumene 17 százalékkal nőtt. Minden szakágazat jelentősen növelte teljesítményét, de súlyánál fogva a gépexport 20 százalékos volumennövekedése dominált. Az átlagost jóval meghaladó ütemben bővült az új európai uniós tagországokba - közel 37 százalék - és az Európai Unión kívüli országokba - 31 százalék - irányuló export.

Pozitívumként emelhető még ki az áruimport volumenének 13 százalékos emelkedése, ahol szintén a gépbehozatal volt a meghatározó, valamint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 8,1 százalékos és a nettó átlagkereset 7,5 százalékos növekedése. A 2006-ban befolyt bevétel magasan túlszárnyalta az előirányzatot. Az európai uniós pénzek esetében a legkiegyenlítettebb megvalósulás - az uniós és hazai társfinanszírozás egyaránt arányosan haladta meg a tervezett összeget - a PHARE-programoknál volt, ami a programok lezárulásának tudható be. Ehhez hasonlóan arányos növekedés volt tapasztalható az operatív programok és a nemzeti vidékfejlesztési terv végrehajtásában. Ugyancsak arányos, bár tendenciájában ellentétes változást mutattak a SAPARD-programok és az egyéb uniós támogatások. Itt az egyes programok megvalósulásának elmaradása okozta a forrásfelhasználás csökkenését, azonban az Európai Uniótól érkező források és a hazai befizetési kötelezettség egyenlege még ezek ellenére is pozitív szaldójú volt.

Tisztelt Ház! A zárszámadási ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék 105 javaslatot tett, amelyek célja, hogy erősítsék a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve a feltárt hibák jövőbeni elkerülését. A teljesség igénye nélkül említenék néhányat a szocialista frakció által is támogatott, kormánynak tett javaslatok közül.

A kormány követelje meg a kormányzati struktúraváltozásokkal összefüggő feladatok szabályszerű végrehajtását, a személyi feltételek biztosítását, és az érintett tárcák vezetőit számoltassa be ezek végrehajtásáról. Tekintse át az elkülönített állami pénzalapok működtetésének általános gyakorlatát, különös tekintettel az előirányzat-maradványok felhasználására és az alapok cél- és eszközrendszere összhangjának megismerésére. Új alap létrehozására csak akkor kerüljön sor, ha a feladatellátás, a finanszírozás és a pénzfelhasználás oldaláról egyaránt a céloknak megfelelő, hatékonyabb működési rend alakítható ki. Vizsgálja meg a központi költségvetés céltartalékának felhasználásával kapcsolatos KEHI-ellenőrzések kiterjesztési lehetőségeit, és intézkedjen annak megvalósítása érdekében. Gondoskodjon a magyar állam adósságátvállalására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatáról és esetleges módosításáról annak érdekében, hogy az átvállalt adósság egyes elemeinek, illetve tételeinek a számbavétele egyértelművé váljon.

Gondoskodjon a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos, központi költségvetést megillető bevételek esetében az előirányzat megalapozottságáról, továbbá az előirányzat és a teljesítés összhangjának megteremtéséről, és gondoskodjon arról, hogy a 2008. évi költségvetésben valamennyi európai uniós integrációs előirányzat a XIX. EU-integráció fejezet előirányzatai között szerepeljen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha vitatható, hogy szükséges a közpénzügyek átfogó újraszabályozása, és annak a költségvetési fegyelem megszilárdítását kell szolgálnia. Az Európai Unióban vállalt kötelezettségeknek - konvergencia és stabilitás - megfelelően szükséges, hogy az államháztartás szabályrendszere az egyensúly eléréséhez és fenntartásához szükséges követelményeket tartalmazzon. Közvetlen célja átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá tenni a közpénzekkel való gazdálkodást mind nemzetgazdasági és önkormányzati, mind pedig intézményi szinten. Végső célja azonban a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételeinek javítása, a közpénzügyi rendszer jobb működése, a pénzügyi egyensúly, illetve az ebbe vetett bizalom növekedése révén.

Eszerint az új szabályozásba a következő típusú költségvetési rendelkezéseket célszerű beépíteni központi szinten. A központi költségvetésen kívüli pénzalapok kötelező kiegyensúlyozottsága, azaz nem vehetnek fel hitelt. A központi költségvetés adósságának kamatszolgálatát és az államadósság csökkentését annak elsődleges szufficitjéből kell finanszírozni. Vagyoneladásból vagy koncessziós bevételből államadósságot kell törleszteni. Meg kell határozni a kormány kezességi és garanciavállalásának felső határát. Helyi szinten a folyó és felhalmozási költségvetés nem átjárható, a folyó költségvetés nem lehet deficites. Helyi önkormányzat likviditási és beruházási hitelt vehet fel, a hitelállományba be kell számítani a kezességvállalásokat és a szállítói követeléseket is. Eszközeladásból vagy koncessziós bevételből az önkormányzat adósságát kell törleszteni.

Ezek azok a szabályok, amelyeknek egy része már jelenleg is hatályos, képesek a költségvetés egészének hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát garantálni, ha azokat betartják. A közpénzügyek szabályozásának néhány elve az állam demokratikus jellegéből következik. A népképviseleti felhatalmazás elve demokratikus berendezkedésünkből következik, amely azt mondja ki, hogy azok döntsenek a közpénzek felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak.

(15.40)

A jelenleg érvényes szabályozás több mint tíz éve indokolatlan, és indokolatlanul nagy szabadságot biztosít a mindenkori végrehajtó szintek számára a költségvetési törvényben elfogadott különböző előirányzatok közötti átcsoportosítások vonatkozásában, miközben az előterjesztett és elfogadott költségvetési törvények jelenlegi szerkezetükben nem alkalmasak arra, hogy a politikai testületek érdemi döntésekkel alakítsák a fiskális folyamatokat.

A korlátozott felhatalmazás elve három dolgot foglal magában. A kormányzatot az elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtás kötelezettsége terheli, amely felhatalmazás előzetes. A végrehajtó hatalom felhatalmazása időben is véges, jellemzően egy év. A tárgyi költségvetésekben megjelenő bevételek és kiadások vonatkozásában jelentős a korábbi döntések és más determinációk hatása.

Az átláthatóság elve érvényesülésének kiinduló feltétele a szabályrendszer, a jogi környezet áttekinthetősége. A nyilvánosság elvének érvényesülése a jogállami keretek fontos működési sajátossága.

A közpénzek esetében nem érvényesül közvetlen tulajdonosi ellenőrzés, a piaci fogyasztói kontroll is csak áttételesen érvényesül. Fontos, hogy az elveket illetően szakmai, politikai és társadalmi konszenzus alakuljon ki. Az Állami Számvevőszék a szabályozás megújításának katalizálása érdekében felajánlotta, hogy lerakja a szabályozás alapjait. Ellenőrzései azt tárták fel, hogy a közpénzek elfolyásának ott a legnagyobb a veszélye, ahol a köz- és a magánszektor érintkezik. E veszély kiküszöbölésére is csak egy olyan új szabályozás alkalmas, amely nem az államháztartási szervezetet, hanem a közpénzek felhasználását állítja a szabályozás középpontjába.

Javaslatát az ÁSZ tézisekben fejti ki, amelynek három fontos üzenete van. A tézisek első, legfontosabb üzenete az, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás szabályozását szilárd elvi alapokra kell helyezni, és az elveket a szabályozás egészében érvényre kell juttatni. A tézisek második, hangsúlyos meggondolása a költségvetési fegyelem megszilárdításának fontossága. Természetesen ez sem megy ráolvasással. Olyan szabályok bevezetésére van szükség, amelyek már eleve megakadályozzák a költségvetési keretek túllépését. A tézisek harmadik, kiemelendő üzenete az, hogy a modernizáció a közpénzügyeket sem hagyta érintetlenül. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz és más nemzetközi szervezetekhez indokolttá teszi, hogy e szervezetek által a közszférára kidolgozott sztenderdek a magyar szabályozásban is tükröződjenek. Véleményem szerint fontos és megfontolandó az a meglátás, hogy szükséges olyan teljesítménymutató-rendszerek kidolgozása, amelyek a tervezéstől kezdve a végrehajtáson keresztül a beszámolásig követik a közpénzköltést.

Annak érdekében, hogy valóban és érdemben megvalósulhasson a költségvetés, a közpénzügyek átfogó újraszabályozása, a kormány ötpárti egyeztetést kezdeményezett az Állami Számvevőszék részvételével.

Tisztelt Ház! Elnök Úr! A jelentés több fontos és megfontolandó tapasztalatot és véleményt tár fel, amit a Ház figyelmébe ajánlok. A képviselőcsoportunk egyetért az előterjesztett határozati javaslattal és támogatja azt.

Végezetül tisztelettel szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék 2006. évi munkáját, hiszen tevékenységük nagy segítséget jelent a kormánynak és nekünk, képviselőknek egyaránt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)