Készült: 2024.04.20.08:28:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (1999.10.20.), 4. felszólalás
Felszólaló Sándor István
Beosztás az Állami Számvevőszék alelnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:31


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve elkészítette a társadalombiztosítás 2000. évére szóló költségvetésének véleményezését. Tette azt annak tudatában, hogy az államháztartás működése, nem kevésbé az állampolgárok mindennapi életvitele szempontjából is fontos, hogyan, milyen feltételekkel töltheti be az egészség-, valamint a nyugdíjbiztosítás a társadalmi közérzetet, a közhangulatot is érzékenyen befolyásoló feladatait.

Az előterjesztő is körültekintő szakmai felelősségtudattal igyekezett kialakítani a törvényjavaslatot. Ellenőrzésünk is tanúsíthatja e gondos felkészülést. A Pénzügyminisztérium tervezési körirata meghatározta az előttünk álló három évre vonatkozóan a társadalombiztosítás makrogazdasági paramétereit, a várható költségvetési támogatást és más fontos mutatókat. Igaz, ez az előrejelzés nem támaszkodhatott még megfelelően kimunkált reformtervekre, ezek még nem körvonalazódtak.

Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy ezen a területen érdemi korszerűsítés, reform nélkül évről évre óhatatlanul hasonló gondokkal találhatjuk szembe magunkat. Így van ez most is. Vannak ugyanis a társadalombiztosításnak, alapvetően az egészségbiztosításnak olyan részterületei, amelyek körében a Számvevőszék, szakmai lelkiismerete alapján, ismételten nem elhanyagolható kockázatokra kénytelen a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni.

A Számvevőszék úgy látja, hogy óvatosságra intő bizonytalansági és kockázati tényezők a törvényjavaslat bevételi, kiadási oldalán egyaránt találhatók. A bevételek megalapozásának mérlegelését megnehezíti, hogy az idei, 1999. évi teljesítések mindössze nyolchavi adatai ismertek. Nem állnak rendelkezésre részletekbe menő, pontos kimutatások a társadalombiztosítás kintlevőségeiről sem. Mindemellett abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy milyen mértékű javuló eredményeket mutathat fel majd éves szinten a járulékbehajtásban az APEH.

Írásos véleményünk részletezi a társadalombiztosítás jövő évi bevételi előirányzatainak realitására vonatkozó megállapításainkat. Ezúttal mindössze néhányat emelnék ki ezek közül.

Az egyéni járulékbevételeket a bázisadatok bizonytalanságától eltekintve alapvetően megalapozottnak tartjuk. Az egészségügyi hozzájárulás előirányzatainak teljesítése a konstrukció 1997. évi bevezetése óta az Egészségbiztosítási Alapnak mindig kritikus, felültervezett bevételi eleme volt. Az előirányzatok egyetlen évben sem teljesültek. A 2000. évi előirányzat realitása most is fenntartásokkal kezelhető bizonytalansági pontja a költségvetési törvényjavaslatnak. Ugyancsak kockázati tényező a központi költségvetés hozzájárulási előirányzatának teljesülése, teljesíthetősége. Közelebbről és konkrétabban az, vajon a bevételek várható alakulása mellett elégséges lesz-e ez a hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alap s ezzel a társadalombiztosítás 41,4 milliárd forintos nagyságrendben előirányzott hiánya túllépésének elkerüléséhez. A Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett vagyonbevételének teljesülése azért tartható aggályosnak, mert a meglévő vagyonállomány egy része a 2000. év végéig elidegenítési tilalom alatt áll.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi rendszer átfogó megújítása azért is elengedhetetlen, hogy reformjellegű megoldásokkal sikerüljön az egészségügyi intézmények működésének és gazdálkodásának korszerűsítését, hatásfokának növelését elérni.

(8.20)

Lehetőleg úgy kell ezt az utat végigjárni, hogy az átalakulás még ideig-óráig se járjon együtt a betegellátás zavaraival, s ne ingassa meg a lakosság bizalmát sem. Igaz, az egészségügyi rendszer megújítására évek óta különféle elgondolások, tervezetek, vitaanyagok készültek, számvevőink azonban egyelőre nem találkoztak olyan reformkoncepcióval, amely egy átfogó, betegségmegelőző és egészségmegőrző program részeként a konkrét cselekvés irányát is kijelölné. Ilyen körülmények között sajnos nem zárható ki, hogy a költségvetési és finanszírozástechnikai szempontból indokolható kiadásbefagyasztások egyes ellátási szakterületeken vagy némely intézményben az állampolgárok rovására, a betegek kárára valósulhatnak csak meg.

Éppen ilyen összefüggésben tartjuk különösen figyelemre méltónak a gyógyító-megelőző ellátás, mindenekelőtt a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök kiadási előirányzatait, amelyekre a törvényjavaslat szerint befagyasztott fix összeg, zárt kassza állhat rendelkezésre.

A 2000. évi társadalombiztosítási költségvetés megvalósíthatóságának egyik kulcskérdése a társadalombiztosítás kintlévőségeinek minél teljesebb beszedése. Indokolt lenne, nyilván az önök érdeklődésére is számot tartana a kintlévőségek nagyságrendjének, összetételének s a behajtásra vonatkozó tervszámoknak a törvényjavaslat mellékletében történő bemutatása.

Ehhez kapcsolódik az a javaslatunk is, hogy a kormány érvényesítsen olyan megoldást, amely az APEH munkatársainak jutalmazását a járulékbehajtás terén a tényleges teljesítményjavuláshoz köti.

Szóvá kell tennünk, hogy a törvényjavaslat adattartalma és prezentációja nem minden tekintetben felel meg a törvényi előírásoknak. Így például tartalmaznia kellene a hiányfinanszírozás módját, illetőleg rendelkeznie kellene az alapok kiadási többletének fedezetéről. Ezek pótlását javaslatainkkal indítványozzuk.

Hasonlóképpen hiányosság, hogy a dokumentumok nem tartalmazzák az államháztartási törvény által előírt adatsorokat. Ezt nem pótolhatja, hogy az ÁSZ a véleménye mellékletében bemutatja a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásának főbb adatait az 1998-2000. évekre. Azt is kénytelenek vagyunk jelezni, hogy a korábban alkalmazott részletezettebb adatszolgáltatások és kimutatások helyett most több helyen összevontabb számokkal dolgozik az előterjesztő. Nem tagadható, hogy ez a megoldás némi egyszerűsítést jelent. Kétségtelen azonban az is, hogy a hatása nem kedvező az ellenőrzési lehetőségek szempontjából. Mindezeket a számvevőszéki vélemény természetesen megfelelően részletezi, a kiigazításokat szolgáló javaslatainkkal együtt.

Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy szándékainknak megfelelően a Számvevőszék figyelemfelhívó észrevételei és jobbító célzatú javaslatai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az adott helyzetben a lehető legjobb, legteljesebb társadalombiztosítási költségvetés álljon rendelkezésre a jövő évben. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai