Felszólalás adatai

TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő pontosan elmondta, hogy miről szól ez a törvényjavaslat. Én ebből a közérdekűség fogalmát emelném ki, hiszen számtalanszor találkoztunk már azzal a problémával, hogy egyes beruházások nagyon hosszú ideig képesek halódni, bizonyos érdekcsoportok, tulajdonosi körök ezt képesek megakadályozni. Gondoljunk csak a gyorsforgalmi úthálózat építésére vagy egy nyomvonal kijelölésére, egy Duna-hídra. Az, hogy mi minősül közérdekű tevékenységnek, már nagyon sokszor felmerült, például az előző napirendi pontnál is. Ezeket a közérdekű beruházásokat külön törvényben lenne indokolt és szükséges szabályozni, hiszen az élet számos területét átszövik. A kormány ebben a törvényben próbálja rendezni a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények kisajátításához szükséges intézkedési csomagot is. Ez is indokolja ezt a kérésünket.

Lényeges, hogy a metróépítésnél valódi tulajdonviszonyokat igazából nem érint ez a dolog, hiszen felszín alatt fog menni a nyomvonal, ugyanakkor a környéken élők tűrni kötelesek az ezzel járó kellemetlenségeket. Úgy érezzük, hogy ez eddig is meg volt oldva, de a bizottsági ülésen kiderült, hogy az eddig épített három metróvonal kapcsán azért nem merült fel ez a kérdés, mert állami tulajdonban voltak az ingatlanok.

A fő vitapont a törvény tárgyalása kapcsán a kártérítés hatálya és annak időbelisége volt. Az a két év, ami általánosan kártérítésre meghatározó, a bizottság állásfoglalása szerint megkérdőjelezhető, valószínűleg kevés, hiszen egy ilyen nagy beruházásnak hosszú távú hatásai is lehetnek. Esetenként előfordulhat, hogy több év múlva jelentkeznek károk az épületekben a rezgések miatt, vagy hogy a felszín alatti vízmozgások megváltozott iránya a pincékbe vízbeömléseket okoz; nem is példa nélküli ez a történet. Előre nem látható olyan műszaki és technikai akadályok is felmerülhetnek egy metróvonal építése kapcsán, ami nem várt károkat, beruházási késedelmet okozhat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a metróberuházás előkészítése során a tervezők, a geodéták, az engedélyező hatóságok mindent figyelembe vettek az engedélyezési eljárás során, de azért a kártalanítási eljárás időpontját két évnél hosszabb időtartamban kívánjuk meghatározni.

Mindezek hatására a gazdasági bizottság 14 igen szavazattal és 10 ellenszavazattal tartotta általános vitára alkalmasnak a beterjesztett törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti oldalon.)