Készült: 2024.03.29.01:48:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

135. ülésnap (2020.06.04.), 141. felszólalás
Felszólaló Dr. Gurmai Zita (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:50


Felszólalások:  Előző  141  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi fenntartású egyetemmé való átalakulásával kapcsolatosan ugyanazok a fenntartásaim, mint amiről az elmúlt alkalommal is beszéltem. Nyilvánvaló, hogy nem fogom ezeket megismételni, de lennének kérdéseim.A kormányzati elvárások alapján az alapítványi egyetemnek valós munkaerőpiaci igényt kell majd kielégítenie. Azt most hagyjuk, hogy a gyakorlatban ezt lehetetlen betartani, hisz ki tudná megmondani, hogy a munkaerőpiac öt-hat év múlva milyen igényeket támaszt. De vajon hogy gondolták ezt a színház- és a filmművészeti világ vonatkozásában, ott, ahol többek között színészeket, rendezőket és operatőröket képeznek? Milyen munkaerőpiaci igényeket látnak most önök ezen a téren, ami indokolná a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi tulajdonba adását? És ha már az alapítványról beszélünk, mi a garancia arra, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem új alapítványi fenntartóját független és szakmai alapokon összeállított személyek fogják irányítani? Brenner Koloman képviselőtársam arról beszélt, hogy mik a tapasztalatai, de hát mi is láthatjuk, az elsőként alapítványosított egyetem esetében már láthattuk, hiszen pontosan tudjuk, hogy ki rakja össze a kuratóriumot.

Tehát az alapítványi forma önmagában semmilyen garanciát nem jelent a függetlenségre, az alapítványt ugyanis önök fogják feltölteni a kormány akaratát teljesítő emberekkel. Őszintén meglepett, amikor Horváth Zita, ITM, felsőoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy talán a héten már lesznek is nevek. Ha vannak nevek, akkor azt megköszönöm, ha elmondja. Arról beszélt, hogy gyakorlatilag két lépcsőben… Tehát egyrészt mondott egy jó hírt, és ennek nagyon örülök, hogy 30 százalékos bértömegemelésre is sor fog kerülni 2021-2022. január 1-je között. Viszont az alapítványok kuratóriumi összetételével kapcsolatosan arról beszélt, hogy szerinte olyan emberekre van szükség, akik valamilyen módon mutatnak szakmai tudást, érzékenységet, elköteleződést és támogatási hajlandóságot az intézmények iránt, lehetnek akár piaci szereplők vagy abszolút a szakmából valók. Ugyanakkor az ötfős kuratóriumban legfeljebb egy fő lehet az, aki az egyetemmel jogviszonyban áll, de ez még nem jelenti azt automatikusan, hogy lesz is.

Tehát töredelmesen bevallom, hogy itt elkezdtem aggódni, és benyújtva ezt a törvényjavaslatot, tényleg azon gondolkoztam, hogy tényleg tudjáke, hogy mire készülnek. Készülnek már régóta, hiszen a támadásokat a fideszes és a magukat kereszténydemokratáknak mondó politikusok már tavaly megkezdték, koholt vádakkal csorbítani az egyetem akkori rektorának hírnevét. Már akkor semmibe vették az egyetemi autonómia minimumát is, és szisztematikusan megkezdték az előkészületeit ennek az egyedülálló felsőoktatási intézménynek a szétverésére.

Lássuk, hogy mi is az, amire készülnek! Nagyon bízom benne, hogy nem akarják porig rombolni, vagy átjátszani olyan művészeti entitásoknak, akiknek a pártpolitikai hovatartozása az önök számára kedves és kívánatos.

És akkor nézzük meg egy picit ennek az intézménynek a történetét! Több mint másfél évszázada, 1865. január 2-án kezdődött az intézményes magyar nyelvű színészoktatás, amikor a Pesti Nemzeti Színház közelében egy lakóház második emeletének három szobájában megnyílt a színészeti tanoda. A ’48-as forradalom után egy évtizeddel, a hatvanas évek elején bekövetkezett politikai enyhülés egyik jele volt az, hogy  olvasom szó szerint  „I. Ferenc József, Ő császári és apostoli királyi Felsége 1863. május 10-ik napján kelt legkegyelmesebb kéziratával nemcsak a Nemzeti Színház nyomasztó anyagi viszonyain segített, hanem a fogyatkozni kezdő művészi erők gyarapításának céljából egy színészeti tanoda felállítását is elrendelte, s annak fönntartására jelentős összegű segélyt biztosított.” Tehát már megalakulásakor is az állam vállalta fel a tanoda fenntartásának a költségeit.

1875-ben nyitotta meg kapuit a Népszínház, amely elsősorban zenés műveket, népszínműveket játszott, majd 1884-ben avatták fel a Magyar Királyi Operaházat, így a Nemzeti Színház a prózai művek otthona maradhatott. Ez kihatott az 1885-től Országos Színésziskolának nevezett tanodára is. 1893-tól az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia feladata már kizárólag a színészoktatás volt. 1948. január 1-jétől az intézmény Színház- és Filmművészeti Főiskola lett.

Az 1989-90-es politikai rendszerváltást követően a diákok kezdeményezésére Babarczy László rektorsága idején felgyorsult a főiskolai reformok kidolgozása és bevezetése. Ez mindenekelőtt a filmes képzésben hozott látványos eredményeket, mert egyrészt a szakmai kereslethez igazodva olyan új szakokat indítottak, mint producer, televíziós szerkesztő-riporter és műsorvezető, másrészt bevezették a kétszintes oktatást, illetve a rendezők, operatőrök, vágók és producerek együttes, komplex oktatási formáját.

2000. január 1-jétől az intézmény jól megérdemelten egyetemi címet kapott. Köszönet ezért.

Ez az egyetem kronológiai története. De ami ennél sokkal fontosabb, az az elmúlt évek alatt végzett munka hazai és nemzetközi sikere. Az iskola történetében a generációkat összekötő folyamatosság biztosítja az elődök eredményeinek hasznosítását és az oktatásnak a kor követelményeihez igazodó szüntelen megújítását.

(20.40)

Az évtizedek folyamán a művészi tehetségek hosszú sora indult innen sikeres életútjára, és a legkiválóbbak közül számosan tekintették minden idők megtisztelő feladatának az utánuk következő nemzedékek tanítását. Az egyetem egyik legfontosabb sajátossága, hogy az egyetemi tanárok valamennyien aktív művészek, a magyar színházi élet, a filmművészet és a Magyar Televízió kiemelkedő személyiségei, akik művészi gyakorlatuk leszűrt tapasztalatait adják át a növendékeknek. Általuk az egyetem szorosan kapcsolódik a művészeti élet vérkeringéséhez. A tanári karban jelen vannak a magyar színház- és filmművészet különböző irányzatainak képviselői. Az oktatás a tanár egyéniségétől, művészi alkatától függően sokszínű, és teret nyújt a tananyag kiválasztásában, a tanítás módszereiben és a változatosságban. A sokféle művészeti útkeresést azonban összekapcsolja az a közös törekvés, hogy az oktatás középpontjában a művészjelölt tehetségének, személyiségének, alkotóképességének kibontakozása álljon.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem az ország egyetlen olyan egyetemi besorolású felsőoktatási intézménye, amely a színház, a film és a televízió leendő alkotóművészeinek főiskolai vagy egyetemi diplomát nyújt. Az egyetem vizsgamunkái és hallgatói gyakorta díjazottjai a nemzetközi fesztiváloknak. Az elért eredmények legfontosabb mutatója, hogy az iskola végzett növendékei a művészeti szakterületek élvonalába tartoznak. A hazai és nemzetközi sikereket, elismeréseket szerzett magyar színház-, film- és televíziós művészek legtöbbje is itt kapta szakmai felkészítését, művészeti identitását.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ma Európa egyik legsokoldalúbb, a minőséget adó képzésben legszínvonalasabb intézménye. Magánosítása a nemzet szellemi vagyonának eltékozlása is egyben. Az egyetem még a piaci viszonyok szakmában és képzésben való megjelenésében is meg tudta őrizni minőség- és értékcentrikus szemléletét és vonzerejét. A jelentkezők száma nem csökken, évente mintegy hússzoros a túljelentkezés. A magániskolákat és stúdiókat végzettek is igyekeznek bekerülni az egyetemre. Ez egyben azt jelenti, hogy bármilyen nagynevű színész nyit színiiskolát, azt a tekintélyt, amit az egyetem biztosít, csak az ott megszerzett tudás és diploma legitimálja. Nőtt a jelentkezők szakmai előképzettsége is. Ennek alapján emelkedett a második diplomájukat megszerző, költségtérítéses hallgatók száma is. Erre pedig most is, állami egyetemként is szükség van a színvonal fenntartása érdekében.

Kérdem én: erre az intézményre fáj a foguk? Kinek, kiknek? Az mára már bebizonyosodott más művészeti ágak esetén, hogy a tehetség és a képesség nem párt- és politikafüggő. Nincs másképpen ez a színművészet esetében sem. Lehet, hogy önök azt gondolják, hogy a saját szájuk íze szerint fogják képezni a jövő filmeseit, színészeit, rendezőit, operatőreit, de abból a fajta képzésből, amelyet önök preferálnak, higgyék el, csak gyenge, közepes képességű és tehetségű egyedek kerülnek majd ki, és az a nemzetközi hírnév és az a színházak iránti érdeklődés és látogatottság, amely a Színművészeti Egyetemnek is köszönhető, félek, hogy szertefoszlik. Bízom benne, hogy nem erre készülnek, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP és a DK soraiban.)




Felszólalások:  Előző  141  Következő    Ülésnap adatai