Készült: 2024.03.29.16:40:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

242. ülésnap (2001.11.27.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Lentner Csaba (MIÉP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bankkonszolidáció, közpénzelherdálás és akadozó igazságszolgáltatás - a történet még az MSZP-SZDSZ-kormányhoz nyúlik vissza. Közel 6 milliárd forintos állami tőkejuttatást kapott ebben az időben a Dunabank. Az adófizetők pénzéből megsegített pénzintézet ezt követően 2,6 milliárd forint névértékű követelését, azaz kézzelfogható vagyoni értékét 462 millió forintért eladta a tulajdonában lévő Irodaház Kft.-nek, majd megbíztak egy Bankár nevezetű tanácsadó kft.-t, hogy a Dunabankot szép csendesen, vagyis botrányok nélkül zárassa be.

A Bankár Kft. vállalta, hogy a 4,8 milliárdos veszteséghatáron belül megszünteti a Dunabankot. A becsült veszteségnek ott van jelentősége, hogy a hiányzó pénzre a Magyar Nemzeti Banktól hitelt lehet felvenni, amely aztán elkölthető. Ám a nemzeti bankos kölcsön felvétele előtt kötöttek egy furcsa munkaszerződést is.

A Pénzügyminisztérium a Dunabank vagyonkezelői feladatainak ellátására a Bankár Tanácsadó Kft.-vel úgy állapodott meg, hogy a Dunabank vezérigazgatója egy A. Ernő nevezetű jóember legyen, ám kikötötték, hogy a bank vezérigazgatója nem tartozik felelősséggel az őt alkalmazó Dunabank irányába. A Bankár Kft. és a PM megállapodott, hogy amennyiben az egyébként közel háromszoros mértékben túlbecsült 3,4 milliárdos hiányhoz képest megtakarítást érne el, úgy annak 40 százalékát sikerdíjként megkapja. Mi ehhez képest a Tocsik-ügy 800 milliója?!

A tranzakcióhoz, azaz a sikerdíjak kifizetéséhez azonban pénzt kellett szerezni, hiszen a Dunabanknál többmilliárdos hiány volt. '96. május 12-én a Surányi György vezette Nemzeti Bank 10 milliárdos tőkét juttat a Dunabank részére. A vagyonkimentés folytatódott. '96. október 1-jén eladott egy újabb 640 milliós követelést a bank a névérték alig 25 százalékáért a tulajdonában álló Irodaház Kft.-nek.

Az Irodaház Kft.-nél azonban a korábbi tételekkel együtt már 3,2 milliárdos vagyoni érték halmozódott fel, mindössze 618 milliós vételárért. Miután az Irodaház Kft. ilyen jó üzleteket kötött a saját tulajdonosával, a Dunabank Rt.-vel, a tulajdonos bank eladja az Irodaház Kft.-t egy Széria nevezetű kft.-nek, a 695 milliós névértékű kft.-t mindössze egymillió forintért. Jó üzlet! Ám mindez nem véletlen, mert a Széria Kft. a Dunabank tanácsadó kft.-jének, a Bankár Kft.-nek a százszázalékos tulajdonában van, természetben is fizettek a tanácsadásért.

A Dunabank veszteségeinek felpumpálása azonban a hasonló előnytelen üzletekkel tovább folytatódott. '96 végén előbukkant a Dunabank-ügyben egy manapság újra gyakran szereplő személy: Medgyessy Péter, aki ebben az időben az MSZP-SZDSZ-kormány pénzügyminisztere volt. Medgyessy aláírásával a tanácsadói szerződés feltételei megváltoztak. A tanácsadó kft. készletkiadásainak fedezetére egy évre havi 2 millió forintos fix díjazást kapott, aztán sikerdíjként a megtakarítás 2,8 százalékát, garanciadíjként pedig a veszteség 1,5 százalékát, és ezt mind pluszban, a havi 2 millió forinton felül. Sőt, amennyiben a Dunabank felszámolása '97-re áthúzódna, úgy újabb 50 millió forint is dukál a tanácsadónak. Ám itt még nincs vége a szakértői díjazásnak.

Medgyessy pénzügyminiszter jóváhagyta, hogy a szakértő igénybevételére 245 napra naponként 9100 dollár is kifizetésre kerüljön. Ez a résztétel egy napra 1 millió 490 ezer forint, amely összevetve az ebben az időben a havi átlagos 18 ezer forintos nyugdíjjal, illetve annak az egy napra eső 600 forintjával, elképesztően magas összeg.

Az összesen 624 millió forintot kitevő tanácsadói díjazás mellett a vagyoni értékek java része a Dunabankból átkerült a bank tulajdonában lévő Irodaház Kft.-be, onnan pedig a tanácsadói feladatokkal felruházott Bankár Kft.-be.

A Dunabank végső csődhelyzete ezekkel a visszás ügyletekkel hamarosan bekövetkezett. '97. június 11-én a cégbíróság a felszámolását rendelte el, mindössze 92,5 millió forint felhasználható pénze maradt, a pénztárban kétezer forint volt a zárókészlet a felszámolási mérleg szerint a 10 milliárdból.

A BRFK vizsgálati főosztálya a szövevényes ügy töredékein két éve nyomozást rendelt el. Bátortalanul, politikai érdekekkel tűzdelve, sokszor lefullasztva folyik a nyomozás - pedig mi ehhez képest (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Gresham-palota vagy a Tocsik Márta-ügy?

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai