Felszólalás adatai

Mint arra bizonyára emlékeznek, az Országgyűlés a 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Az alaptörvény mind a preambulumban, a Nemzeti hitvallásban, mind a normaszövegben rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az Alaptörvény XXVII. cikke szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Az önök előtt levő, nemzetiségei jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/9160. számú önálló képviselői indítvány az alaptörvény XXVII. cikkében említett kötelezettségeknek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az önálló képviselői indítvány három törvény módosítására tesz javaslatot. Először: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény egyes rendelkezéseit módosítja, amely szerint a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának ideiglenes kezelésébe kerül. Ezenkívül biztosítottá válik 2013. január 1-jétől, hogy a nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülésein tanácskozási joggal részt vegyen. Aztán az indítvány nyomán lehetővé válik, hogy a helyi önkormányzati fenntartótól országos nemzeti önkormányzat által egyes nemzetiségi feladatokat ellátó oktatási intézmény intézményfenntartói jogának átvételére a fő szabálytól eltérő módon és feltételekkel, kifejezetten vis maiornak minősülő helyzetekben sor kerülhessen.

A másik módosított törvény az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, amelynek egyes rendelkezései a nemzetiségi szószóló jogosítványait érintik. A módosítás alapján bővülnének a nemzetiségi szószóló jogosítványai, lehetővé válik az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdésével analóg módon, hogy a nemzetiségi szószóló kérdést intézhessen mindazon szervek vezetőihez, akikhez az alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselő is kérdést intézhet. Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi szószóló feladata az adott nemzetiségek érdekeinek képviselete, az önálló képviselői indítvány értelmében a kérdezés joga is ezen ügyekben illeti meg.

Végül, az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény módosítása erősíti a nemzetiségi szószóló jogállását.

Tisztelt Képviselők! Hölgyeim és Uraim! Az önálló képviselői indítvány az előzőekben kifejtettek szerint a hatályos szabályozást egyszerűsíti és pontosítja, erősíti és kiterjeszti a nemzetiségi jogok gyakorlásának eszközrendszerét a helyi önkormányzati testület működése során, valamint a nemzetiségi oktatás, önigazgatás és a nemzetiségi önkormányzat érdekérvényesítő képessége területén. Kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)