Felszólalás adatai

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sokan emlékszünk még arra, hogy miként omlott össze a környezetszennyező szocialista nagyipar, munkanélküliek százezreit maga után hagyva. A tisztább levegőnek örvendtünk ugyan, de az elveszett megélhetést erősen fájlaltuk, és az akkor megszűnt munkahelyek még mindig hiányoznak a munkaerőpiacról.

Némi kárpótlásként éltük meg az éghajlatváltozás lassítása érdekében megszületett kiotói egyezményt, mert a nehézipar összeomlása következtében Magyarország az előírtnál sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, így aztán a nemzetközi szén-dioxid-kereskedelmi piacon mint eladók jelenhettünk meg. A kiotói egyezmény viszont arra kötelezi az eladót, hogy a bevételeket csakis kibocsátáscsökkentéssel járó környezetvédelmi beruházásokra fordítsa. Ennek ellenőrizhetősége érdekében egy átlátható zöldberuházási és pályázati rendszert kell létrehozni.

A magyar kormány 2007 áprilisában - közel három esztendeje - határozatot hozott arról, hogy a környezetvédelmi miniszter sürgősséggel dolgozza ki és állítsa fel az új pályázati rendszert. 2007 decemberében Fodor Gábor, akkori környezetvédelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a japán nagykövettel, hogy a távol-keleti ipari nagyhatalom Magyarországtól kíván kvótát vásárolni. 2008 nyarának végén, több mint egy esztendővel ezelőtt megszülettek az első értékesítési megállapodások Belgiummal és Spanyolországgal. Egy évvel ezelőtt a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára írásban tett ígéretet a belgáknak, hogy legkésőbb 2009 tavaszára felállítják a magyar zöldberuházási rendszert.

Tisztelt Országgyűlés! A zöldberuházási rendszer azóta sem állt fel teljes egészében, és a szakminiszter csak jövő tavaszra ígéri ennek megvalósítását. Közben a pénzügyminiszter ráült a 29 milliárdos kvótabevételre, és abból a költségvetési lyukakat foldozgatja.

(14.00)

A kormány törvénysértő magatartását és a nemzetközi szerződések megszegését ékesen bizonyítja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának elmarasztaló vizsgálati jelentése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéljünk egy kicsit az elért eredményről is, hiszen ilyen is van. A környezetvédelmi miniszter egy középkategóriás autó árából energiafelhasználás tekintetében önellátóvá tette saját családi házát. Az ünnepi sajtótájékoztatón elmondott szavaiból azt is tudjuk, hogy így a család gyermek tagjai napelemmel fűtött udvari medencében lubickolhatnak.

Miniszter Úr! Egy országgal együtt örülünk családja környezettudatos fejlesztéseinek; igaz, egy kicsit irigykedünk is, de az örömünk felülkerekedik rajta. Az örömünk viszont akkor lenne teljes, ha a kvótabevétel 29 milliárdjából legalább 50 ezer magyar háztartás is elvégezhette volna saját, fűtés-korszerűsítéssel egybekötött lakásfelújítását. Viszont három esztendő alatt sem jött létre az a fránya zöldberuházási rendszer. Az egy esztendeje itt lévő 29 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak még fel erre a célra. Közben elveszítettük az ország becsületét a nemzetközi kvótapiacon. Japán végül nem velünk, hanem a csehekkel kötött szerződést, és az ott jól működő zöldberuházási rendszernek köszönhetően a cseh gazdaság és a cseh emberek élvezik ennek hasznát.

Tisztelt Országgyűlés! Így lett tehát az ablakban lévő pénzből ablakon keresztül kidobott pénz. Ebből a pénzből több mint 250 ezer lakás felújítását lehetett volna egyenként félmillió forinttal támogatni, és csökkenteni a fűtésköltséget; ezzel szemben maradtak az emelkedő energiaárak. Ebből a pénzből 400 milliárdos megrendeléshez juthatott volna a hazai építőipar, 30 ezer építőipari munkahelyet lehetett volna teremteni; ezzel szemben folytatódnak az elbocsátások. Ebből a pénzből jelentős mértékben lehetett volna csökkenteni az ország energiafüggőségét; ezzel szemben továbbra is bizonytalanul várhatjuk a januárban esedékes orosz-ukrán gázvita bizonytalan kimenetelét. Ráadásul a megvalósuló építőipari beruházások 100 milliárdos bevételt hoztak volna a költségvetés számára.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Így lett Magyarországból, a lehetőségek országából a lehetetlenségek és a kormányzati (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tehetetlenség országa.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)