Felszólalás adatai
38. ülésnap (2018.11.12.), 46. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Völner Pál (Fidesz) |
Beosztás | Igazságügyi Minisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 4:10 |
Felszólalások: Előző 46 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2015-ben hazánknak olyan problémával kellett szembesülnie, amelyre az akkor hatályos jogszabályok nem biztosítottak megfelelő fellépési lehetőséget. Ekkor drasztikusan megnövekedett az illegális határátlépések száma egyébként csaknem 400 ezer volt; képviselő asszony csak néhány hónapról beszélt, de éves szinten majdnem 400 ezer volt , továbbá a jogosulatlan határátkeléseket elősegítő embercsempészet addig nem tapasztalt mértékben elszaporodott. Az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó kriminális cselekmények a közrendet és a közbiztonságot fokozottan veszélyeztették, ami indokolttá tette, hogy e cselekmények elkövetőivel szemben akár a legszigorúbb közhatalmi eszközökkel is fel lehessen lépni. Ennek érdekében a Btk. kiegészült az úgynevezett határzáras bűncselekmények körével. E tényállások biztosították, hogy az államhatár védelmére szolgáló újonnan emelt létesítmények elérhessék a céljukat, azok felépítése, karbantartása és esetleges erőszakos támadásoktól való védelme ne ütközhessen akadályokba. Az említett szigorítás egyrészről a büntetési tételkeret lényeges emelését jelentette, másrészről a minősített esetek köre is kibővült. E bűncselekményeket szigorúan, 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja a Btk.
A tilalmazott cselekmények hatékony felderítése a kapcsolati hálózat átfogó lekövetését, részletes tanúkihallgatásokat, más szervekkel való szoros együttműködést, uniós és nemzetközi szintű adatcserét, szükség esetén titkos információgyűjtést igényel. Mindennek eredményeként a tényállás teljes körű felderítése és a jogerős büntetőjogi felelősségre vonás elhúzódhat, amit a statisztikai adatok elemzésekor is szükséges figyelembe venni.
Az embercsempészés és a jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekmények tekintetében a statisztikai adatok követő jellegűek, vagyis az adatok adott évhez rendeltsége a döntés dátumához és nem az elkövetés idejéhez igazodik. A bírósági, ügyészségi döntések adatai a megjelölt szervek döntéseihez kapcsolódnak, így nem azonos a regisztrált bűncselekmények számával.
Mindezek figyelembevételével a 2015-2017 közötti időszakra nézve az alábbi tájékoztatás nyújtható. Embercsempészés bűntette miatt 2015-ben 393 személy elítélésére, 2 esetben vádemelés elhalasztására került sor; 2016-ban 512 személy elítélésére és 2 esetben vádemelés elhalasztására került sor, míg 2017-ben 393 személy elítélésére, 1 esetben pedig vádemelés elhalasztására került sor. Jogellenes tartózkodás elősegítése vétsége miatt 2015-ben 14 személy elítélésére, emellett 1 esetben vádemelés elhalasztására került sor. 2016-ban 80 személy, míg 2017-ben 88 személy elítélésére került sor. Valamennyi adat vonatkozásában hangsúlyozandó a kiemelten magas, 97,6 százalékos és azt meghaladó váderedményesség.
Összességében megállapítható, hogy az illegális migráció elleni fellépés kapcsán a bűnügyi és határrendészeti területen megtett komplex intézkedéssorozat és a jogi szabályozás szigorítása meghozta a várt eredményeket, leszűkítette az embercsempészet és a migrációval kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek lehetőségeit. Alapvető célja volt Magyarország, egyúttal az Európai Unió tagállamai biztonságának garantálása, és kijelenthető, hogy jelenleg magyarországi központtal aktív embercsempész-bűnszervezet nem működik.
A hazánk határain túl tevékenykedő embercsempész-bűnszervezetek tevékenysége azonban érinti hazánkat, és ennek megfelelően Magyarország továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet a nemzetközi bűnügyi együttműködésre.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 46 Következő Ülésnap adatai