Készült: 2024.03.28.11:59:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

232. ülésnap (2001.10.17.), 76. felszólalás
Felszólaló Koppánné Dr. Kertész Margit (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:22


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja a T/4978. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja.

Tisztelt Ház! Magyarország az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalta, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt úgy módosítja, hogy az a vonatkozó közösségi jognak megfeleljen. A T/4978. számú törvényjavaslat tehát - melynek az általános vitáját most folytatjuk le - egy igen fontos kérdést rendez, történetesen előremutat az információs társadalom kiépülésében. Ez Magyarország jövőjének záloga és versenyképességének kulcsfontosságú tényezője. Hogy pontosan idézzem az Igazságügyi Minisztérium európai közösségi jogi főosztálya vezetőjének szavait, melyeket a törvényjavaslat tárgyalása kapcsán az alkotmányügyi bizottságban mondott el: "Az információnak piaca van és a piacnak információra van szüksége." Ez napjainkban különösen igaz.

Az információ az, amely lendítő erővé válhat a kultúrában, az oktatásban, a tudományban, a közigazgatás korszerűsítésében, valamint elősegíti a polgárok jobb tájékozódását is. Ismeretes, hogy az információs társadalom létrejöttének és működésének nagyon fontos eszközei az adatbázisok, amelyeknek a kiépítése meglehetősen számottevő ráfordításokat igényel; miközben előfordul a másolásuk, és a másolások e költségek töredékéből is megoldhatók.

 

(16.20)

 

A javaslat célja tehát, hogy e ráfordítások magas szintű és hatékony védelmét teremtse meg egy új védelmi forma bevezetésével, nevezetesen, az adatbázis-előállító számára külön jogi védelem biztosításával, ami természetesen nem érinti az adatbázisok gyűjteményes művek tekintetében eddig szabályozott szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelmét.

A védelem lényege tulajdonképpen az adatbázis-előállítót illeti meg, és tételesen rendezi a szerzői jogról szóló törvény 84/A-84/E. §-aiban mindazokat a jogokat, amelyek védik az adatbázis előállítóit. Ez a védelem arra vonatkozik, aki saját nevében és kockázatára kezdeményezi az adatbázis létrehozását, másként szólva azt jelenti, hogy az adatbázis-előállító hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy mások az adatbázis-tartalom egészét vagy jelentős részét kimásolják vagy újrahasznosítsák.

Ennek a sajátos védelemnek az ideje tizenöt év. Azt is pontosan szabályozza, hogy az előállítás évétől vagy az előállítás évét követő évtől számítják ezt a tizenöt évet.

A tervezetben viszont nagyon fontos szabályok a szabad felhasználásra és a jogszerű felhasználóra vonatkozó szabályok, amelyeknek célja, hogy az adatbázis-előállítók érdekei és a közérdek között megfelelő egyensúly teremtődjék. Kitűnően meghatározza azokat az eseteket, amikor szabad felhasználást lehet engedni az adatbázis tekintetében. Ebbe a körbe tartozik az adatbázis jelentős részének a magáncélú másolása, az iskolai oktatás, a tudományos kutatás céljára történő kimásolás vagy pedig bírósági, hatósági eljárásokban történő felhasználás.

Az adatbázis jogszabályi környezete eddig is működött, és az adatbázisok nagyobb konfliktusok nélkül tudták betölteni szerepüket a piacgazdálkodásban. Az aktualitást természetesen az élet szolgáltatja, amennyiben a technikai fejlődés, illetve ezzel párhuzamosan a felhasználói igények lehetővé tették, hogy az adatbázisokat gyorsan lehessen nagy kapacitásra kiépíteni, illetve teljesen új csatornákon: CD-n, interneten, modemen, on-line kapcsolattal terjeszteni.

Az Európai Unióban az Európai Parlament és a Tanács 96/9-es európai közösségi irányelve rendelkezik az adatbázisok jogi védelméről. Az irányelv nemcsak az adatbázisok szerzőijog-védelmét szabályozza, hanem jogvédelmet biztosít az adatbázisok előállítói számára. Az irányelveket '96-ban fogadták el, és a tagállamoknak a jogszabály kiigazítására megszabott határidő '98. január 1-jén járt le, éppen ezért van kötelezettsége a parlamentnek, hogy ezt a kötelezettségét teljesíteni tudja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1999-es törvény már az uniós joganyagnak való megfelelés szellemében készült, de egyes részkérdésekben - amint már korábban is említettem - az adatbázisok szerzői jogi védelme, a harmonizáció nem valósult meg, és ennek a módosításnak pontosan az a célja, hogy az adatbázis-irányelvek a magyar jogba, a szerzői jogi törvény keretében beillesztésre kerüljenek.

Az irányelv erre vonatkozó részéhez azért csak megfelelő idő elteltével volt lehetőségünk igazodni, mivel a nemzetközi fejlődés eredményeit, az irányelv végrehajtására kiadott tagállami jogszabályokat és a hazai viszonyokat így lehetett pontosan feltérképezni és alaposan mérlegelni. Világossá vált, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetében a közeljövőben nem jön létre az adatbázisok jogi védelmére olyan nemzetközi szerződés, amelynek figyelembevétele érdekében célszerű volna tovább halasztanunk a hazai kodifikációt. Az Európai Unió tagállamai mára eleget tettek ennek az irányelvi előírásnak, és a törvényjavaslat épít is az irányelv végrehajtásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokra, nemzeti jogszabályi megoldásokra.

Az adatbázis-előállítók védelmének biztosításán túlmenően a módosítás tisztázza az adatbázis-előállítók jogainak viszonyát az adatbázis szerzői jogi védelméhez, rendezi az adatbázisba illesztett szerzői műveken, illetve a szomszédos jogi teljesítményeken fennálló jogok és az adatbázisra vonatkozó szerzői, előállítói jogok viszonyát. E viszonyok könnyebben áttekinthetők és egyértelműen szabályozhatók ugyanabban a törvényben, nevezetesen a szerzői jogi törvényben, mint ha két külön jogszabály rendelkezéseit kellene összeegyeztetni.

Ez nem csupán jogalkotási szempont, a jogalkalmazást is megkönnyíti, ha lényegében ugyanazon a dologi hordozón megjelenő különféle szellemi teljesítményeken, ráfordításokon fennálló különböző, de természetükben hasonló jogok viszonyát nem két vagy több törvény egybevetésével, hanem egyetlen törvényben, egységes szabályozás alapján lehet elbírálni.

A módosítás kiterjedt és kiterjed bizonyos fogalmak meghatározására, valamint az irányelvekkel történő egybehangolás érdekében a definíciók pontosításáról is rendelkezik. Az adattár helyett az adatbázis fogalmát használja, ezek a fogalmak általánosságban kerültek megfogalmazásra, amelyek mindenféleképpen előnyét jelentik a törvénytervezetnek. A terminológiai változtatás azt is eredményezi, hogy a szerzői jogi törvényben a gyűjtemény válik a legszélesebb fogalommá. A gyűjtemény egyik fajtája az adatbázis, amely jogi védelemben részesül, ha egyben gyűjteményes műnek is számít, illetve külön jogi védelemnek is tárgya lehet, ha jelentős ráfordításon alapuló adatbázis-előállítói teljesítményt hordoz.

Minden adatbázis és minden gyűjteményes mű gyűjtemény, viszont nem minden gyűjtemény gyűjteményes mű vagy adatbázis. Ez a terminológiai változtatás pontosan tükrözi az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény gyűjteményekre vonatkozó rendelkezéseit is.

Röviden összefoglalva a törvényjavaslat lényegét, azt mondhatjuk, hogy bár egy kis terjedelmű módosításról van szó, melyek főleg jogharmonizációs célúak, megalkotását széles körű, átfogó egyeztetés előzte meg, koncepciója kialakításánál a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek is kinyilváníthatták véleményüket, a szerzői jogi törvény módosítása tehát széles körű egyeztetésen alapuló konszenzust testesít meg. Az információs társadalom kiépítését természetesen a Kisgazdapárt támogatja, hiszen enélkül nincs jövőképe sem az országnak, sem az egyénnek, az ismeretek rendszerezése, az adatbázisok kiépítése nehéz és fontos feladat, ezért ezt a munkát segíteni, támogatni kell jogi eszközökkel, jogi garanciákkal is. Az ugyanis tény, hogy a másolás - vagy mint azt a hétköznapi nyelven mondják, egy kicsit pejoratív módon: a koppintás - létezik, ezért indokolt az adatbázisok védelme és az adatbázist létrehozó munka védelme is.

Nem kétséges tehát, hogy a törvényjavaslat végső szavazásán igennel fogunk szavazni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai