Felszólalás adatai

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Először reagálni szeretnék: Orosz Sándor bizottsági alelnök úr azzal kezdte hozzászólását, hogy a bizottsági ülésen az előterjesztők részéről pozitív hozzáállást és kompromisszumkészséget érzékelt. Nos, én minden bizottsági ülésen részt vettem, és egyetlenegyszer sem tapasztaltam pozitív hozzáállást és kompromisszumkészséget ebben a konkrét két kérdésben, amiben most előttünk van a módosító javaslat a részletes vitában. Mindig teljesen egyértelmű és merev elutasítás volt az álláspont. Ezért alakult ki teljes konszenzus a környezetvédelmi bizottságban abban, hogy a jövő nemzedékek biztosának módosító javaslatát, jelesül azt a kettőt, ami előttünk van, a bizottság egyhangúlag támogatja és beterjeszti. Mert a kompromisszumot ehhez a javaslathoz képest - amely megőrzi a Vásárhelyi-terv eredeti lényegét - és a gazdálkodás ésszerű feltételeinek biztosítása között kell megtalálni, nem aközött, hogy a Vásárhelyi-terv megszűnik, és csak a gazdálkodás ésszerű feltételei maradnak meg, elvesztve azokat a nagyon fontos, árvízvédelemmel és vízvisszatartással kapcsolatos elveket, amelyek a Vásárhelyi-tervben megfogalmazódtak.

Éppen ezért fordított logikával közelítettem az ügyhöz. Azt gondoltam, hogy mindannyian a bizottságokban meg fogjuk szavazni ezt a két módosító javaslatot, és ezzel tudjuk az előterjesztőket abba az irányba elmozdítani, hogy keressünk kompromisszumot a gazdálkodás ésszerű feltételeinek biztosításához is. Nem értem Orosz Sándor javaslatát, amikor azt mondja, hogy szüntessük meg a korlátozást. Tudniillik a dilemma kettős. Vagy van egyszeri induláskori kártalanítás, vagy pedig folyamatos, elöntésekhez kötődő, rendszeres kártalanítás van. Ez egy alapkérdés, de olyan, hogy egyszeri kártalanítás, amivel lényegében a földhasználat korlátozása bekövetkezik, és utána minden évben minden elöntéshez kapcsolódó kártalanítás közpénzből történik, miközben a termeléshez szükséges rendszeres támogatást is közpénzből biztosítjuk, szerintem teljes mértékben logikátlan. Ha kimondanánk, hogy a korlátozást megszüntetjük, akkor onnantól kezdve szüntessük meg az egyszeri kártalanítást is. Ha megszüntetjük az egyszeri kártalanítást, az azt fogja eredményezni, hogy biztosan semmilyen nagyvízi tározó, árvíztározó nem fog létesülni ebben a térségben.

Ezért azt gondolom tehát, hogy vissza kéne kanyarodni a Vásárhelyi-terv lényegéhez. Czomba Sándor ötletét elfogadva, de itt az általános vitában is többen elmondtuk, a bizottsági vitában is elmondtuk, hogy az előterjesztő első négy javaslatának irányát, amelyik a gazdálkodók érdekében érdemi módosításokat léptet be, figyelembe vesszük és elfogadjuk, mert ezek nem érintik vagy nem veszik ki a Vásárhelyi-terv lényegét. Csak az utolsó kettőről volt vita. Az első négy javaslat irányában a további előrelépést, kompromisszumokat, természetesen a piaci viszonyokat, a földárra vonatkozó viszonyokat, a kisajátítás, illetve a földcsere esélyeit figyelembe véve, továbbra is elfogadhatónak tartom, de még egyszer mondom, olyan irányút, amelyik a Vásárhelyi-terv lényegét, a nagyvíz megtartását, levezetését és az árvízi biztonságot lokális helyi érdekek kapcsán, ami az egész Alföldre kihat, korlátozzuk, azt semmiképpen nem.

Köszönöm a figyelmet.