Felszólalás adatai

MÉCS IMRE (SZDSZ): Köszönöm, elnök asszony. Először a 25. pontban szereplő módosító indítványt szeretném indokolni, ahol arról van szó, hogy a minősítési eljárásban miket kell csatolni: többek között a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást, illetőleg a szakképzettséget igazoló okiratot.

A probléma az, hogy nem lehet megállapítani, milyen szakképzettségről van szó, hiszen tudjuk, hogy ha valaki közjegyző akar lenni, akkor a közjegyzői szakképzettségét, illetve szakvizsgáját igazoló okiratot, a jogi egyetemi okiratot kell benyújtani. De ebben az esetben nem tudjuk, hogy informatikusbizonyítványt kell-e benyújtani, vagy lehet, hogy lesz valami speciális vizsga vagy szak - egyelőre nem tudjuk.

Ugyanakkor jelentős anyagi és büntetőjogi felelősséget visel a kérelmező, amennyiben megkapja az engedélyt, amely biztosítja azt, hogy a célnak legjobban megfelelő, kifogástalanul képzett szakembereket fog alkalmazni, akik el tudják végezni a feladatot. Ilyen szempontból tehát ez mindenképp kihagyandó. Vagy pedig, ha csak érdeklődik a törvény, hogy milyen szakképzettsége van az illetőnek, akkor meg kell határozni, hogy legalább egyetemi vagy főiskolai végzettségű legyen. Tehát az elbírálásnál nem lehet megérteni azt, hogy vajon hogy fogják értékelni a szakképzettséget. Maga a kérelmező is zavarban lesz, hogy milyen szakképzettséget igazoljon.

A 27. és a 29. pontban a felelősség korlátairól van szó, ahol a törvényjavaslat úgy szól, hogy a hitelesítésszolgáltató a minősített tanúsítványban meghatározhatja a tanúsítvány felhasználásának tárgybeli, földrajzi vagy egyéb korlátait, illetve az egy alkalommal vállalható kötelezettség legmagasabb értékét. Úgy gondolom, hogy a feltételes módot semmi nem indokolja. Ha igénybe veszek egy szolgáltatót, akkor annak meg kell mondania, hogy mekkora a felelősségvállalási képessége; mekkora biztosítást kötött, mekkora kárt tud kifizetni abban az esetben, ha kárt okoz nekem a működése során, tehát bármilyen szempontból.

De ugyanez vonatkozik a földrajzi vagy egyéb korlátokra, ha egyáltalán vannak ilyen korlátok és nem korlátlan ez a dolog, akkor feltétlenül meg kell határozni. De akkor azt is közölni kell, hogy ő korlátlanul felelős társaságot képvisel ebben az esetben, vagy ezeket a korlátokat ismerni kell. Vagy honnan ismerhetnénk meg ezeket a korlátokat? Ha ez a cégbejegyzésnél nem előírás, akkor meg sem tudja a felhasználó, hogy meddig jó az illető cég.

Ehhez csatlakozik a 27. pont is, amelyben a felelősségre vonatkozó előírást kötelezővé tenném, hogy amikor a minősítési eljárás folyik, akkor csatolják azt a kérelmezők, hogy milyen mértékű felelősségbiztosítással rendelkeznek. Itt csak annyi van, hogy felelősségbiztosítást kell bizonyítani. Tehát a felelősségbiztosítás meglétét bizonyító okiratot kell becsatolni. De hogy mekkora mértékű, hogy 1 millió dollárig vagy 100 ezer dollárig, vagy 1 milliárd forintig vállalja a felelősséget, vagy olyan biztosítást kötött, amely ezt fedezi, akkor ezt mégiscsak közölni kell, mert ez a kiválasztás esetén alapvető probléma.

A 30. pontban egy nagyon furcsa állítás elhagyását javasoltam. Ez pedig úgy szól a törvényjavaslat 9. §-ának (4) bekezdésében, hogy a szolgáltatás igénylője jogosult arra... (Dr. Bogár László mobiltelefonja megcsörren.) - nem én vagyok a hunyó, az államtitkár úr telefonja csöngött. (Dr. Kosztolányi Dénes: A jegyzőkönyvben benne van.) Velem is előfordult, azért mondtam.

Tehát visszatérve: a szolgáltatás igénylője jogosult kérni, hogy a tanúsítványban a hitelesítésszolgáltató álnevet tüntessen fel. Ezt nem egészen értem. Az egész törvénynek és az egész módszernek az a célja, hogy a közhitelességet elősegítse; tehát hogy akinek egy levelet küldök, egy nyilatkozatot adok, egy okiratot adok át, és azt elektronikusan aláírom, akkor azt hitelesen bizonyítsák, hogy ki is vagyok én. Az álnév azt jelenti, hogy nem én vagyok én - innen van -, hanem ez egy álnév.

Természetesen lehet, hogy művészek álnevet használnak. Tudjuk jól, hogy Füst Milánt sem Füst Milánnak hívták, Szomory Dezsőt sem Szomory Dezsőnek, Mécs Lászlót sem Mécs Lászlónak hívták. Tehát ez a költői vagy művészi álnév kérdése. Erre is vannak bizonyos szokványok, hogy az Írószövetség jegyzi ezeket, tehát valamilyen formában van ennek rendje, és egyértelműen azonosítható adott esetben Füst Milán személye. De itt nem lehet tudni, hogy miről van szó, megadok egy álnevet... Aki az internetet használja, az tudja, hogy milyen mérhetetlen mennyiségű álnéven mondanak elég sommás véleményeket rólunk is meg másokról is, meg erről a törvényjavaslatról is, tehát a névtelenség mögé burkolózva ez nem helyes dolog.

Nagyon örülnék, ha az államtitkár úr elmagyarázná nekem, hogyan került be ez a passzus egyáltalán. Ennek a morfológiája érdekelne vagy az az eljárás, hogy hogy jutott ez eszükbe. Lehet, hogy van egy olyan gyakorlati szempont, amit én nem tudok, nem értek - miért ne lehetne ezt feltételezni -, akkor viszont szeretnék tanulni.

(18.00)

De jelen formájában én ezt a törvény eredeti szellemével teljesen szembenállónak tartom, és ezért is javasoltam ennek a megszüntetését.

Lényegében ehhez csatlakoznak magasabb sorszámú pontok, a 66. és a 70., amelyek következetesen kiirtják azokat a részeket, amelyek az álnévvel kapcsolatosak. Kérem, hogy a magas kormány képviselője gondolja át, miért ragaszkodik ehhez a passzushoz. Bízom abban, annak ellenére, hogy ellenzéki képviselő vagyok, esetleg megértésre találok ebben.

Elnök asszony, egy pillanat türelmet, csak böngészem a jegyzeteimet...

ELNÖK: A 39. pontig terjed ez a vitaszakasz, képviselő úr.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Igen... A további pontokban az álnév kiirtásával foglalkoztam... - és más nincs ebben a szakaszban. Köszönöm a türelmét.