Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Borzasztó nehéz helyzetben vagyok, mert mind Varga László képviselőtársam, mind Varga-Damm Andrea képviselőtársam elmondták azt a három alapvető kezdő megjegyzésemet a törvényjavaslatról, amivel készültem a mai beszédemhez; egyfelől, hogy ez egy borzasztó komplett nagy anyag, amit mintegy egy héttel, kevesebb mint egy héttel ezelőtt  néztem az órára  ismerhettünk meg. Ennek a feldolgozása és szakértők bekapcsolása bizony embert próbáló feladat volt. Bizonyára sok mindent meg is értettünk és fel is dolgoztunk, de nem állítom, hogy ez normális ügymenet tudna lenni, hogy érdemben hozzászóljunk, bizony több időre van ilyenkor szüksége, azt gondolom, bármely pártnak, bármely képviselőnek. A másik megjegyzésem, amit az előbb Varga László képviselőtársam mondott, hogy ha a 2018-as Be.-, már a 2018-ban elfogadott, életbe lépett Be.-módosításokat nézem, akkor nagyon sok olyat látok benne, ami tulajdonképpen hibajavítás, ha úgy tetszik, ami jó, és ennek örülünk és mindent, amit lehet javítani, azt javítsunk, de közben felmerül az, hogy vajon mennyire volt előkészített az a törvény akkor; mennyire volt az kiérlelve, és hogy nem lehete, hogy emögött valami működésbeli sajátosság van, már úgy értem, hogy ami tartósan jelentkezik a kormányzati jogalkotásban és a javaslatokban, talán több időt kellene szakítani ezeknek a nagyobb hatású törvényeknek az előkészítésére.

És végül Varga-Damm Andrea részéről elhangzott megjegyzés a salátatörvényről mint műfajról; ugyanabban a helyzetben van a DK is, jelentem, mint a Jobbik, tehát számos javaslat támogatható ebben a csomagban. Mindjárt mondok is egyet-kettőt, ami abszolút pozitív, előremutató, támogatható, ámde van egy-kettő, össze van keverve a javaslat egy-kettő olyan javaslattal, ami pedig egészen nagyon nem támogatható, és ez akár meg is tudja akadályozni azt, hogy a DK például támogatni tudja ezt az egész törvényjavaslatot, csomagot.

Előremutató, jó javaslat például az, mondanék utalást is, a vízi közlekedésről szóló törvény is módosul. Szigorítja a hajóskapitányok erkölcsi alkalmassági feltételeit. Valószínűsítjük, hogy ez a Hableány-tragédiából fakadó következmény. Nagyon helyes, nagyon támogatandó, szükség van rá.

Említették az előttem felszólalók, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer is módosul, és a családon belüli erőszak területén is mintha egy picit előrelépnénk. Mi minden egyes felszólalásunkban az isztambuli egyezmény elfogadását hiányoljuk. Most is el kell mondanom, de persze örülünk mindig, amikor egy-egy fél lépéssel, egy lépéssel azért ezen a területen is van előrehaladás. Szóval, vannak jó, előremutató, pozitív részei ennek a törvényjavaslatnak.

De mondok most olyat, négyet-ötöt írtam ki, amivel viszont komoly gondunk van, és így ez megakadályozza azt, hogy ezt az egész csomagot lehessen támogatni. Az egyik: a 167. §-ban látjuk azt, hogy a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy esetén, ha feltételezik, hogy folyamatban van a bűncselekmény, akkor ez lehetővé teszi a lehallgatását, ha jól emlékszem. Nekünk ez aggályos ilyen módon. Nem látjuk garantálva azt, hogy vajon ez minden esetben rendben tude lenni. Nem kell azt mondanom, azt gondolom, hogy az elmúlt tíz évben bizony voltak olyan büntetőügyek, hogy ne mondjam, a baloldalhoz kötődő emberekkel szemben, akiket aztán végül felmentettek a bíróságok, vagy folyamatban van még a büntetőügy, és kiderült, hogy bizony  hogy fogalmazzak óvatosan?  a büntetés-végrehajtás, illetve az igazságszolgáltatás bizonyos szintjein talán a kelleténél jobban érdeklődtek irántuk, mint ahogy egyébként megalapozott volt az az ügy, nagyon finoman fogalmaztam.

Mondok egy másikat: a 180. §-ban látok egy olyat, hogy ez a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a feltételezett bűnelkövető, akit feltételeznek, hogy bűnelkövető…  gyakorlatilag bármilyen eszköz felhasználható lesz a nyomozás során ellene. Megint nem látjuk azokat a garanciákat, amelyek megakadályoznák ezzel a visszaélést ezekben a pontokban.

Szintén elhangzott már erre a pontra való hivatkozás, csak más szemszögből, ez a 240. pont, ami úgy fogalmaz a javaslatban, hogy az átadás-kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet sem gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele kényszerintézkedést alkalmazni, nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt. Hát, bizony Nikola Gruevszki jutott eszünkbe erről a pontról, minthogyha őt védené ez a rendelkezés, meg a hozzá hasonló helyzetben lévő embereket. Rossz az, aki rosszra gondol, látom államtitkár úr arcát, de bizony nekünk ezzel a ponttal ez a gondunk.

A 242. § úgy fogalmaz, hogy az ügyiratok megismerése a gyanúsított és a védő számára akár a tárgyalás megkezdését megelőző egy órával is történhet. Ezt mi borzasztóan kevésnek tartjuk. Nyilván a törvény sem, azt gondolom, ezt akarja főszabályként vagy ez a fő célja, hogy minden eltolódjon ide, de az, hogy lehetőséget ad rá, semmiképpen nem támogatandó a részünkről.

Végül két külön törvényt módosít, de tulajdonképpen ugyanarról van szó, ugyanarról az ágról fakadnak, hogy lehetőség lesz a törvény elfogadása után előzetes ügyészi engedély nélkül adótitok, illetve vámtitok birtokába kerülni, hogy ilyen csúnyán mondjam. Utólag engedélyezheti az ügyész. Itt megint nem látunk garanciális feltételeket, hogy ez nem valamiféle visszaélésre ad lehetőséget.

Egy szó mint száz, ez a törvény rengeteg számos előremutató pontja mellett ezen kifogások miatt egyelőre részünkről nem támogatható. Köszönöm szépen.