Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Az egyes kulturális és sportcélú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összesen tíz törvény módosítására tesz javaslatot, amelyek közül a legterjedelmesebb módosítás a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt érinti. Jelentősebb mértékben módosul a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény is. A fentieken túlmenően ugyanakkor a további módosítások kisterjedelműek, az adott törvény egy vagy két szakaszát érintik. Ezek többsége jogszabályi változásokból fakadó jogalkotási kötelezettség végrehajtására vagy kisebb jogalkalmazási problémák javítására irányul.

Engedjék meg, hogy az egyes törvényjavaslatok módosítása kapcsán azok lényeges tartalmi elemeit részletesebben is ismertessem.

A törvényjavaslat Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosítására irányuló elemei elsősorban az MMA köztestületi működésében, szervezeti életében az eltelt öt évben felmerülő gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagálva tesz javaslatot akadémiai kezdeményezésre az MMA-törvény módosítására.

A törvényjavaslat talán legfontosabb eleme, hogy a kiemelkedő művészeti teljesítmények és a művészi életút iránti állami tisztelet kifejezéseként a Magyar Művészeti Akadémia élethosszig tartó rendszeres havi díjazást, művészjáradékot nyújt az érdemesült, 65. életévüket betöltött művészek számára. A művészjáradék havi mértéke az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 425 százaléka, amely jelenleg 121 ezer forint havi összeg. A művészjáradék adómentes, erről az Országgyűlés által elfogadott, az egyes állam által nyújtott támogatások és ösztöndíjak adómentességéről szóló 2017. évi CXXXII. törvény rendelkezik. A törvényjavaslat kapcsán kiegészülnek a tagválasztásra vonatkozó törvényi eljárási szabályok is. A módosítás révén a tagi elnevezések átláthatóbbá és egyér­telműbbé válnak, és a rendes és a levelező tagokat akadémikusként említi a törvényjavaslat. A javaslat új szabályokat hoz a levelező taggá választás feltételeit illetően, amely mellett a nem akadémikus tagságot kívánja erősíteni. A pártoló tagok köre lezárul, megszűnik az új pártoló tagi jogviszony létesítésének lehetősége, de a már megválasztott pártoló tagok tagsági jogviszonya továbbra is fennmarad.

A törvényjavaslat rendelkezik a főtitkár mandátumának az elnök mandátumához való igazításáról, valamint módosulnak a főtitkár választásának a feltételei is. A közgyűlési képviselők mandátuma a hatályos törvényben meghatározott négy évről kettőre csökken, és a közgyűlési képviselő csak egy alkalommal választható újra.

A törvényjavaslat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásokról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása során a közgyűjteményi területet illetően a levéltárakat kiveszi a minősítési eljárás hatálya alól, valamint pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait. A nyilvános könyvtár vezetőjével szemben támasztott végzettségi előírásokat a kapcsolódó jogszabályok módosítása során a hatályos szabálynál pontosabban határozza meg, egyes könyvtártípusok esetén kifejezetten előírva az egyetemi végzettséget. Erre figyelemmel a hatályos törvényi szabályozásban szereplő felsőfokú szakirányú végzettség helyett a tervezet a külön jogszabályban meghatározott végzettséget írja elő.

A közösségi művelődés szabályainak fókuszába a közművelődési alapszolgáltatások kerültek, törvényi garanciákat teremtve a minőségbiztosításnak. Ezzel összefüggésben szükségessé vált törvényi szinten is meghatározni a települési önkormányzatoknak a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása kapcsán fennálló feladatait is. A hatályos törvényi szabályozás alapján a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. A javasolt szabályozás az önkormányzati kötelezettségek mértékén kíván enyhíteni, és ezen túlmenően a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához szükséges a megfelelő szakmai képzettség, ami a közösségszervezés alapszak újraindítását is indokolja. Továbbá a megyei hatáskörrel is rendelkező kulturális központok a mesterfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak arányát is meghatározza. A szakmai szempontok azt is indokolják, hogy ezen szervezetek vezetői is mesterfokozattal rendelkezzenek. Ezen előírások 2023. január 1-jétől kötelezően alkalmazandók, így kellő felkészülési időt adnak ezen feltételeknek a teljesítésére.

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítását egyrészt egy jogtechnikai pontosítás, másrészt pedig az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése indokolja. Törvényben való rögzítést igényel, hogy a Magyarok Világszövetsége által 1945 és 1989 között keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik, és azokat az illetékes közlevéltárban kell ezután elhelyezni.

A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a Kossuth-díj birtokosai egyéb díjban, illetve kedvezményben részesülhetnek.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek való megfelelést szolgálja, amely a rendőrség által a sportrendezvények biztonsága érdekében hozott egyes határozatok ellen a fellebbezés lehetőségéről rendelkezik.

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása értelmében az eljáró hatóság egy alkalommal hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik. Erre, valamint a méltányossági eljárásra figyelemmel indokolt hiánypótlásra legfeljebb két alkalommal lehetőséget biztosítunk. Az ingatlan méltányossági eljárás kizárólag a fenti törvény és az Ákr. szabályai szerint végrehajtási rendelet nélkül lefolytatható.

Mindemellett az 1996. évi CXXVI. törvény módosítása megszünteti a Magyar Művészeti Akadémia közhasznú státuszát. A Semmelweis Orvostudományi és Történeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 2017. február 1-jével beolvad a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ennek alapján mint állami szaklevéltár megszűnt az átalakult múzeumi adattára. Az 1997. évi XLVII. törvény levéltári jellegű módosítása szerint a jövőben a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentáció gyűjtése a területileg illetékes közlevéltárak feladata lesz.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény hatályos szövege szerint azt a szervezetet lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészeinek legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 63. § (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik.

(12.30)

Kiemelt minősítés esetén pedig 60 százalékban határozza meg a törvény ugyanezt a korlátot. A hatályos jogszabály értelmében azonban 2018. január 1‑jé­től valamennyi ilyen szervezetnek teljesítenie kell a törvényi rendelkezéseket. A szakmai szervezetek jelezték, hogy a foglalkoztatott művészek felsőfokú végzettségével kapcsolatos feltételt több szervezet képzés hiányában nem tudja teljesíteni. Ezért az előadó-művészeti törvény módosításával mentesülnek a feltétel teljesítése alól, ezáltal megtörténhet a minősítésük.

Végezetül a 2009. évi XXXII. törvény módosítása az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága létrehozására irányuló felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakra figyelemmel kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)