Készült: 2024.03.28.11:27:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2010.11.16.), 344. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:03


Felszólalások:  Előző  344  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Egy olyan törvényjavaslat tárgyalásának a vitájához érkeztünk, amelynek döntő részével a magunk részéről szakmailag egyetértünk, támogatni tudjuk azokat a javaslatokat, amelyek a 17 törvénymódosítást tartalmazó, benyújtott javaslatban szerepelnek. Ezért azt gondolom, hogy csak arra helyezném a hangsúlyt, ahol megítélésünk szerint érdemes óvatos végiggondolással talán a benyújtott javaslathoz képest némi változtatást kezdeményezni a törvényjavaslaton.

(20.50)

Három ilyen pontot szeretnék most megemlíteni, nem vitatva a lakás-takarékpénztárakra, nem vitatva az elektronikus pénzkibocsátó intézmények szabályozására, nem vitatva az uniós jogi feltételek magyar átültetésére vonatkozó részét a javaslatnak. Ugyanakkor úgy gondoljuk, minimum három olyan kérdés felvethető, amelyet érdemes megfontolni a javaslat tárgyalása során.

Nem látjuk indokoltnak a javaslat 64. §-ban megfogalmazott indítványát, nevezetesen azt, hogy a jövőben a szövetkezeti hitelintézetek kiegészítő jelentését az MNB részére ne kelljen megküldeni. Nyersen fogalmazva ez egy olyan módosítás, amely nem biztos, hogy a prudenciát erősíti ebben a szektorban. Ezért azt gondoljuk, hogy érdemes lenne ezt a javaslatot még egyszer végiggondolni, és a végső elfogadás előtt kihagyni a benyújtott törvényjavaslatból. Részletesen nem akarom ezt indokolni, de meggyőződésünk szerint éppen ezen intézmények jelentősége Magyarországon indokolttá teszi, hogy ezt a faja lazítást az elmúlt évek tapasztalata alapján ne kelljen megtenni, és ne legyen célszerű megtenni a következő időszakra, hanem tartsuk fenn az eredeti szabályozási környezetet.

Egy sajátságos dolog érvényesül ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása során. Nevezetesen két törvényjavaslat is megnyitotta a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvényt ugyanazon paragrafusában, egy részletesebb és egy kevésbé részletes szabályozással, ellentétes, egymástól eltérő hatálybalépési határidőkkel. A T/1590. számú javaslat 6. §-a teljes mértékben újraszabályozza az MFB-törvény 8. §-át, ugyanakkor az 1479. számú javaslat részbeni újraszabályozását tartalmazza. Az egyik egy szavazás utáni harmadik napon történő hatálybalépéssel, a másik egy 2011. január 1-jei hatálybalépéssel. Meggyőződésünk szerint nem lenne célszerű ugyanannak a törvénynek a szakaszaira vonatkozóan ugyanakkor az Országgyűlésben tárgyalni ellentétes tartalmú módosító indítványokat, ezért meggyőződésünk szerint az lenne a helyes, ha a most beterjesztett javaslat 89. §-át elhagynánk, és hagynánk a másik javaslatban az újraszabályozást.

Ezt követően meggyőződésem szerint semmifajta probléma a fejlesztési banki törvény kapcsán nem merülhetne föl, annak szabályozási tartalmával egyet lehet érteni, azt gondolom, indokolt az a szabályozási változtatás, amit kezdeményez a javaslat. Ezért tehát azt gondoljuk, hogy a 89. § elhagyása segítheti az egyértelmű szabályozás megteremtését, és az MFB-törvény újraszabályozás után január 1-jétől történő működőképes használata is rendben lenne.

A továbbiakban egy olyan kérdés van még, amely nagy valószínűséggel indokolt, hogy a későbbiekben figyelembevételre kerülhessen. Ugyan csak szakmai vita és nem politikai vita van közöttünk abban, hogy mit és hogyan érdemes a pénzügyi felügyelet működése kapcsán a felügyelet hatékonyságának javítása érdekében újraszabályozni, ezért összhangban azzal, amit Burány Sándor képviselőtársam elmondott az előző törvényjavaslat vitájánál, úgy gondoljuk, hogy a benyújtott javaslatban is egy pontosítást érdemes végrehajtani. Nevezetesen, amikor a PSZÁF engedélyezési jogosítványainak a megerősítésével foglalkozik ez a javaslat, akkor a megfogalmazottak közül van olyan, ami nem eléggé pontos megfogalmazást tartalmaz, túlságosan laza, túlságosan megengedő, éppen ezért a szubjektivitásnak teret enged. Sokkal inkább az egyértelmű, leírt szabályozást kellene erősíteni ezen törvényjavaslat kapcsán is.

Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a 114. §-ban szereplő, leginkább a 63. § (3) bekezdés c) pontjának elhagyásával lehetne erősíteni az egyértelmű szabályozását annak, hogy a PSZÁF az engedély iránti kérelmeket, amikor üzleti terv adatait, rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket minősít, akkor a biztosítottak érdekei alapján tudja eldönteni és döntse azt el egzakt módon, rendelkezésre álló okirat, rendelkezésre álló, pontosan rögzített információ alapján, hogy ne szubjektív megítélés tárgya, hanem objektív vizsgálat, objektív megítélés és egyértelmű döntés tárgya legyen az, hogy mely esetben utasíthat el, mely esetben kell vizsgálatot folytatnia, és mi az, ami megadja azt a keretet, azt a lehetőséget, hogy ne szubjektív megítélés tárgya legyen, gyakorlatilag piaci beavatkozási lehetőséget biztosítva a PSZÁF számára, hanem egy olyan objektív és egyértelmű megállapítást kelljen tennie, amely a rendelkezésre álló iratformát írná elő, nem pedig ezt a bizonyos mostani megfogalmazást, ami meglehetősen laza, meglehetősen pontatlan megfogalmazást tartalmaz.

Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta megközelítés, ami most a benyújtott javaslatban szerepel, nincs összhangban azzal, amilyen irányba az elmúlt egy évben a PSZÁF szabályozása haladt. Egyébként a másik törvényjavaslatban szereplő megfogalmazások is éppen az egzaktságot és a pontosabb megfogalmazást szolgálták. Meggyőződésem szerint, ha ezeken a pontokon sikerül javítani a benyújtott javaslatot, akkor szakmai egyetértésben lehet a végső javaslatról is döntést hozni.

Remélem, figyelembe fogják venni képviselőtársaink a kormánypárti oldalon is az általunk elmondott javaslatokat. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  344  Következő    Ülésnap adatai