Készült: 2024.03.29.07:14:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2016.04.26.), 44. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:47


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, de betegség miatt a hangom nem túl fényes, megpróbálom a lehetőségekhez mérten olyan hangerővel elmondani, hogy mindenki megértse és meghallja azt, amit mondok.

Reagálva a vitában elhangzottakra, először is Bárándy Gergely képviselő úr kérdezi, hogy miért nem szálltunk bele a vitába. (Dr. Bárándy Gergely: Na, miért?) Én azt gondolom, hogy a TAB ülésén egy korrekt felvezetést tartottam arról, hogy a törvényjavaslatnak mi volt az előélete, miért került ez módosításra és a módosításokkal mit kívánunk elérni. Ehhez képest az ülésen gyakorlatilag ezzel kapcsolatos érdemi felvetés nem hangzott el, ahogy ma, a mai ülésen is csak politikai lózungokat hallottunk. (Dr. Bárándy Gergely: Ez egy politikai testület, nem?)

Ebből a leglátványosabb talán Burány Sándor képviselőtársam volt (Dr. Bárándy Gergely: Ez nem szakmai, ez politikai testület.), aki egyetlenegy pontjával sem foglalkozott az előterjesztésnek, ellenben hosszasan beszélt a jegybank működési anomáliáiról, legalábbis ami szerinte az alapítványok működésének anomáliáit jelenti.

(10.40)

Azt gondolom, hogy igen, egy korrekt döntés született az Alkotmánybíróság részéről, amit mindannyian köszönünk is az Alkotmánybíróság valamennyi tagjának, aki ebben a döntésben részt vett.

Volt egy szakmai vita a benyújtott törvényjavaslat kapcsán, miszerint az alapítványok, amelyek egyébként az alapítástól fogva az alapítótól teljesen független módon tudnak működni, és ez nem lehet kérdés a jogszabályok szerint, ebben az esetben ha az alapító az alapítói vagyont átruházza az alapítványra, akkor az alapítványok, miután az alapítótól teljesen függetlenül, annak minden döntésétől függetlenül tudnak működni, és a kuratóriumi tagok ráadásul nem is visszahívhatók, igazából ilyen típusú érdemi kontroll sincs az alapítványi működésen, ezek után vajon az a közpénz, amit az alapítványokra átruháztak, közpénznek minősül‑e, és ilyen értelemben az infotörvény vonatkozó rendelkezései számonkér­hetők‑e. Ebben a kérdésben világos álláspontot foglalt el az Alkotmánybíróság. Ennek megfelelően dolgoztuk át a törvényjavaslatot, amely ma Péterfalvi elnök úr szerint is minden tekintetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. Azt gondolom, az alapelvek, amelyeket lefektettünk a törvényjavaslat benyújtásánál, nem változtak. Ez az egyetlen olyan kérdés volt, illetve a jegybank által alapított gazdasági társaságokra vonatkozó adatközlési kötelezettség, amely a vitákban, itt a parlamenti és a bizottsági vitákban is felmerült.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, a jegybank által létrehozott gazdasági társaságok működésével kapcsolatos adatközlési kötelezettség tekintetében szintén világos állásfoglalást tett az Alkotmánybíróság, mégpedig a postatörvényhez benyújtott módosító javaslat vizsgálatával, amelyet alkotmányszerűnek tekintett.

Itt utalnék vissza Staudt Gábor képviselőtársamra, aki nem érti, hogy ha egyszer az ellenzék megmondta, hogy ez alkotmányellenes, akkor mégis miért nyújtottuk be, és miért fogadtuk el a törvényjavaslatot. Tisztelt Képviselőtársam! Az elmúlt évek során minden egyes esetben, amikor önök alkotmányellenesnek minősítettek egyes törvényjavaslataikat, ha azokat nem nyújtottuk volna be vagy visszavontuk volna, a jogalkotás jelentősen lelassulhatott volna. Azt nézzék meg, képviselőtársaim, hogy az önök által alkotmányellenesnek minősített törvényjavaslatokból mennyit utasított el a köztársasági elnök, mennyi került normakontrollra, és abból mennyit nyilvánított végül alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság. (Dr. Staudt Gábor: Fideszes alkotmánybírák! Salamon és a többi!) Töredékét, tisztelt képviselőtársaim, töredékét tette meg ennek.

Nos, visszatérve az elmondott véleményekre, Staudt Gábor továbbra is tartja, ahogy a bizottsági ülésen is elmondta, hogy szerinte alkotmányellenes ebben a formájában is a törvényjavaslat. (Dr. Schiffer András: Így van!) Tisztelt Képviselőtársam! Forduljon az Alkotmánybírósághoz. Amennyiben a parlament ezt a törvényjavaslatot elfogadta, önnek erre nyilvánvalóan lehetősége van. (Dr. Schiffer András: Meglesz!)

Volner János képviselő úr véleményére szeretnék válaszolni szintén. Rossz a jegybanktörvény, mondja képviselőtársam. Nyilván ebben sem értünk egyet. Azt azért el kell mondanom képviselő úrnak, hogy az Európai Központi Bank irányelveit vettük figyelembe a törvényjavaslat elfogadásánál, ahol kifejezetten kérte, hogy a lehető legtöbb kérdésben a jegybank függetlenségét erősítse meg ez a törvény. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy maga a törvény helytálló. Ha nem volna az, akkor egyébként maga az Európai Központi Bank is ezt felrótta volna a magyar kormány és a magyar parlament számára.

Schiffer András képviselő úr felvetéseire, hogy mit gondolunk a közpénzjelleg elvesztése tekintetében. Az előbb adtam erre választ, képviselő úr. Nem egyezett a véleményünk ebben a parlamenti, illetve a bizottsági ülés vitája során sem. Ebben az esetben, azt kell mondjam, képviselő úr, önnek lett igaza. Az Alkotmánybíróság egy korrekt döntést hozott, ahogy önök is elmondták, és a most benyújtott törvényjavaslat minden tekintetében és minden elemében megfelel azoknak az irányelveknek, amelyeket az Alkotmánybíróság a döntésében lefektetett. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Majd meglátjuk, képviselő úr. Én azt gondolom, ebben az esetben ez nem lehet kérdés.

Azonban arra a felvetésére, képviselő úr, miszerint ez a vagyon lenyúlásra került volna, ahogy Staudt Gábor képviselő úr is mondta, hogy a közpénz­ből magánpénzzé kívántuk minősíteni, szabadon lehetett volna garázdálkodni ezekkel a forrásokkal, tisztelt képviselőtársam, frakcióvezető úr, pontosan tudja, hiszen önmaga is jogászként ennek a terület­nek az ismerője, hogy egy alapítvány gazdálkodása sem korlátlan.

Ott is meg kell felelni különböző követelményeknek. Az eredeti törvényjavaslat közhasznú alapítvánnyá minősítette volna a jegybanki alapítványokat, ami azt jelenti, hogy minden évben köz­hasznúsági jelentést kellett volna tenniük, ahol minden, a működésükkel kapcsolatos fontos információt egyébként nyilvánosságra kellett volna hozniuk.

A másik, tisztelt képviselő úr, amit ön szintén pontosan tud, hogy az alapítványok működését az ügyészség vizsgálja és ellenőrzi. (Dr. Schiffer András: Kicsoda? ‑ Dr. Staudt Gábor: A felesége benne van három alapítványban!) Ha önnek bármilyen problémája és bármilyen gyanúja támad ezen alapítvá­nyok működésével kapcsolatban, akkor tegyen fel­je­lentést, vizsgáltassa ki a kérdést (Dr. Schiffer András: Kinél? ‑ Dr. Bárándy Gergely: Kinek a felesége?), és meg fogjuk látni, hogy mi ennek az eredménye.

Végül Szabó Szabolcs képviselő úr felszólalására is szeretnék reagálni, aki azt mondta, hogy ő nem a fizetésemelés mértékében, hanem azzal elégedetlen, hogy miért kapja ezt a jegybank elnöke, vagy miért kap egyáltalán fizetést, bocsánat, és miért nem ő fizet azért, hogy bejárhat a jegybank épületébe. Ezt egyben válaszolnám Burány Sándor és Bárándy Gergely szocialista képviselő uraknak is. Ez ma már szóba került Tóth Bertalan napirend előtti felszólalásánál. Nézzük már meg a két jegybankelnök regnálásának időszakát! Simor András idején a jegybank monetáris politikája megbukott.

Ahogy azt államtitkár úr is elmondta, magas infláció jellemezte azt az időszakot, ami ‑ ne felejtsük el ‑ a szegények adója. Tehát a legnehezebb sorban élő emberek életkörülményeit rontotta legnagyobb mértékben. Ne felejtsük el, hogy kiszámíthatatlan és bizonytalan gazdaságpolitika volt, amit a kormány művelt még a szocialista időszakban. Majd amikor jött a Fidesz kormánya, amely megpróbálta az önök által rengeteget bírált magyar gazdaságfejlesztési modellel kihúzni az országot a csődből, akkor Simor András ahelyett, hogy együttműködött volna ezekben a kérdésekben, 2013. március 3-áig, a hivatalban töltött idejéig minden eszközt megmozgatott annak érdekében, hogy ez a gazdasági politika ne lehessen sikeres. Magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, hogy jó drága legyen az államháztartás hiányának, illetve az államadósságnak a finanszírozása.

Persze bizonyos üzleti köröknek ez kifejezetten jó üzlet volt, hiszen olyan hozamokat fizettek a magyar értékpapírokra, kénytelenek voltunk olyan hozamokat fizetni a magyar papírokra, amelyek extrahasznot hoztak a külföldi befektetőcsoportok számára. Arról nem is beszélek, hogy offshore lovagként a saját pénzét is külföldön tartotta, és az ellenzék felvetésére, miszerint (Dr. Schiffer András: Nálatok hány offshore lovag van? És a letelepedési kötvénnyel mi van?) ezt miért teszi meg, azt gondolta, hogy ez jegybankelnökként teljesen normális.

Úgyhogy azt gondolom, mind a magyar gazdaságpolitika eredményei, mind a jegybank eredményei azt igazolják, hogy az az út, amelyet Matolcsy György még gazdasági miniszterként megkezdett a kormány tagjaként, illetve az, amit jegybankelnökként a kormány gazdaságpolitikáját támogatva és egyébként a jegybank alapvető céljait megvalósítva, ami a pénzügyi stabilitást jelenti, az infláció alacsonyan tartását ‑ ne felejtsük el, tisztelt hölgyeim és uraim, több mint három éve nulla az infláció Magyarországon! Ez azt jelenti, hogy ebben az elmúlt három évben a magyar polgárok fizetésének és jövedelmének a vásárlóereje folyamatosan tudott nőni, hiszen a fizetések és a bérek emelkedtek az elmúlt évek során, szemben a szocialista kormányok időszakával.

Azt gondolom tehát, még egyszer, tisztelt elnök úr, és köszönöm a türelmet a képviselőtársaimnak is, hogy a most önök előtt fekvő törvényjavaslat minden tekintetben az alkotmányosság követelményeinek megfelel. Olyan kereteket hoz létre, amely mind a pénzügyi stabilitás tekintetében, mind egyébként a pénzügyi vállalkozások működését illetően sokkal kiszámíthatóbb környezetet teremt és gyorsabb reagálást a későbbi időben. A beérkező kérelmek elbírálása tekintetében pedig azzal, hogy a Ket. alól kivesz egyes MNB-re vonatkozó eljárásokat, megkönnyíti a pénzügyi piac szereplőinek, sőt a magyar embereknek az életét is.

Arra kérek mindenkit, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai