Készült: 2024.03.28.11:04:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2015.06.16.), 167. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 16:24


Felszólalások:  Előző  167  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mostani törvényjavaslat egyszerűnek látszik, de egy meglehetősen összetett folyamat egyik állomása. Arról van szó, hogy Magyarországon van egy nagyon speciális foglalkoztatási forma, ami furcsa módon csak Magyarországon létezik az európai uniós tagországok között, ez pedig a diákszövetkezetek és iskolaszövetkezetek intézménye. Ez még a ’90-es évek elején alakult ki, a sajátos magyarországi szövetkezeti viszonyok ezt lehetővé tették, és az egész arról szól, hogy a diákok szervezett formában 16 éves kortól 18 éves korig iskolaszövetkezetben, vagy a felsőfokú, egyetemi jogviszonnyal rendelkezők diákszövetkezetben tudnak dolgozni, és ez a foglalkoztatási forma a legkülönbözőbb területekre terjed ki, tényleg az egyszerű betanított munkától a szellemi segédmunkán át egészen a komoly felkészülést igénylő, mondjuk, internetes, informatikai szolgáltatások köréig bezárólag.

Korábban is meglehetősen népszerű volt ez, egyébként ennek a gyökerei még a ’80-as évekre nyúlnak vissza, de mára az a helyzet, hogy durván 130 ezer diák dolgozik ebben rendszeresen. Ha belegondolunk, ez azt jelenti, hogy a felsőoktatásban részt vevőknek több mint az egyharmada egyébként rendszeresen dolgozik az egyetemi évei alatt a diákszövetkezetekben. A diákszövetkezetek az egész foglalkoztatási rendszerben persze csak szűk szeletet képviselnek, hiszen a 4,3 millió foglalkoztatottból a 130 ezer nem tűnik olyan nagyon soknak, de tekintettel arra, hogy itt egy olyan foglalkoztatási formáról van szó, amely komolyan lehetővé teszi, és segítséget nyújt Magyarországnak abban, hogy nálunk a 18-25 év közötti korosztályok munkanélküliségi rátája jóval alacsonyabb, mint a hasonló vagy egy kicsit fejlettebb európai országok átlaga, akkor azt kell mondanom, hogy ez egy olyan forma, nyugodtan mondhatom: hungarikum, amit érdemes támogatni, fejleszteni.

A diákszövetkezetekben való munka munkaszocializációt jelent, ismeretet jelent, egy kicsit kinyitja a világot az egyetemisták számára, hiszen aki mondjuk, a középiskolai padból azonnal egyetemre megy, az tényleg nem ismerte még a munka világát, nem ismerte úgymond a „nagybetűs” életet, és egy csomó tapasztalatot jelent olyan korban, amikor egyébként ő még védett, mert most dolgozik, visszamegy az egyetemre, rájön arra, hogy vannak főnökök, rájön arra, hogy egyébként a főnökök nagyon sokfélék lehetnek, fegyelmezetten kell dolgozni, megtanul önszerveződni, a diákszövetkezeteknek a vezetősége is diákokból kerül ki, megtanul a piacon munkát szerezni, azért felelősséget vállalni.

(17.00)

Tehát nagyon-nagyon sok hasznos tudást szerez a fiatal, aki utána nemegyszer annál a cégnél helyezkedik el, ahol korábban egyébként diákszövetkezeti tagként dolgozott és főleg akkor ‑ ez is terjed ‑, amikor már nem pusztán arról van szó, hogy a diákszövetkezetek idénymunkában, mondjuk, egy karácsonyfavásár bonyolításában a Tesco parkolójában, ilyen típusú munkától egészen a különböző fontos dokumentumok digitalizációjáig vesznek részt a munkában. Nagyon pozitív tapasztalatok vannak ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban. A társadalmi értelme is rendkívül hasznos. Rendkívül hasznos!

A helyzet az, hogy azt láttuk, a diákszövetkezetek számos olyan szabályozási problémát vetnek fel a saját maguk oldaláról, amin érdemes elgondolkodni. Ezért a kormánnyal együttgondolkodva, közösen eljárva számtalan ponton már javítottuk az iskolaszövetkezetek versenyhelyzetét. Például rájuk is vonatkozik az, hogy akik az iskolaszövetkezetet megbízzák, egy bizonyos kvóta fölött a fogyatékosokat is el kell hogy fogadják alkalmazásba. Arra, hogy ezt ne lehessen megkerülni, korábban fogadtunk el jogszabályt.

Szó volt arról, hogy az egész munkaerő-kölcsönző piacon megfordítottuk az áfát, mert láttuk, hogy pusztán ez az egy lépés, és erre a diákszövetkezetek mutattak rá, körülbelül 25-30 milliárd forintnyi bevételt hoz a költségvetésnek. Kiűzi, kitisztítja ugyanis a piacról azokat a munkaerő-kölcsönözőket, akik a diákszövetkezetekkel is versenyeztek, és egyébként nyilvánvalóan az áfát, hogy úgy mondjam, megkerülték, ami fölött a munkaerő-kölcsönvevők nagyon sokszor szemet hunytak, hiszen egyébként őket a költségvetési bevétel alakulása nem különösebben érdekli.

A mostani javaslat is a diákszövetkezetekről szól és egy nagyon fontos kérdést tárgyal. Nevezetesen azt, hogy bizonyos minimális megbízási díj alatt ne lehessen szerződni iskolaszövetkezetekkel, egyébként senkivel sem. A szövetkezeti törvénynek egy másik passzusa ezt már korábban szintén a módosítások kapcsán kimondta, pontosan azért, hogy ha már van egyébként általánosan a foglalkoztatási világban minimálbér, akkor teremtsük meg úgymond a diákminimálbér intézményét is. Ennek a módosításnak két része van, mert ez így önmagában nem áll meg, ez csak lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy egy kormányrendeletben valóban képlet alapján rendelkezzen arról, hogy a minimális megbízási díj hogyan alakul. Nyilvánvalóan ez egyébként a minimálbérrel van összefüggésben, ezért nem akartuk törvényszövegben rögzíteni. Másrészt arról is rendelkeznie kell a kormányrendeletnek, ezt végigtárgyaltuk a kormánnyal, hogy a diákszövetkezetek által foglalkoztatottak kötelezően mennyit kell hogy megkapjanak ebből a minimális díjból. Az egész úgy van belőve, hogy ez azt jelentse, hogy a diákok a minimálbért valóban megkapják. Ez azt jelenti, hogy a mostani jövedelmi viszonyokat tekintve az iskolaszövetkezetben dolgozó diákok jövedelme átlagosan 10-15 százalékkal magasabb lesz.

Ez azt is segíti, úgyis ilyen szándéka van a magyar kormány gazdaságpolitikájának, amit a Fidesz frakció messzemenőkig támogat, hogy jövedelmi oldalról is próbáljuk meg utolérni és felzárkózó pályára állítani a magyar gazdaságot és utolérni az európai uniós átlagot. Mert teljesen igaza van mindenkinek, aki azt mondja, hogy a magyarországi bérek jóval alacsonyabbak, mint az európai átlag. De magától ez nem fog alakulni, hanem csak úgy lehet elérni, ha a gazdaságpolitika különböző eszközökkel folyamatos nyomást gyakorol alulról a bérszínvonal emelkedésére. Hozzáteszem, ez később keresleti oldalról jelentős mértékben húzhatja a magyar gazdaságot. Tehát igazából jobb lenne egy magasabb szintű egyensúlyra beállni. Apró lépéseken keresztül vezet ez az út, mert azt is könnyen ki lehet találni, hogy a túlságosan nagy lépésekben bekövetkező korrekciónak nagyon komoly gazdaságpolitikai kockázatai vannak. Ez egy kicsi lépés. Kérem a képviselőket, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Jellemző egyébként, hogy a sajtótájékoztatón, amit tartottunk az iskolaszövetkezetekkel, nemcsak a szövetkezeti szövetségek elnökei, hanem a HÖOK elnöke is eljött és azt mondta, hogy nagyon egyetért vele, jogosan toljuk fel lényegében az iskolaszövetkezetekben kereshető pénzt. Elmondta, hogy ez a diákoknak, akiknek a családjai nem a legjobb kondíciók közt vannak, komoly segítséget jelent a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásában. Egyébként ezt saját bőrömön is tapasztaltam, én végigdolgoztam iskolaszövetkezeti tagként egyetemista koromban a legkülönbözőbb munkákat, és jó volt, mert nagyon jelentős szakmai tapasztalatot lehetett szerezni. Tényleg fontos, az összes felsőoktatási nappali tagozatos hallgató egyharmadát érinti, a többi intézkedéssel együtt, amelyeket korábban foganatosítottunk, és ami még most is a Ház előtt van. Csak egyre utalok: mi kezdeményeztük azt is, hogy a passzív jogviszonyú hallgatók is dolgozhassanak egy évig, tehát amíg a passzív időszakuk tart iskolaszövetkezetekben. Ez egyébként durván 30 ezer diák többletfoglalkoztatását jelenti, amit fel is szív… Nem ebben a javaslatban van (Dr. Szakács László: Múlt héten volt!), ez egy korábbi javaslat, az előző javaslat. Csak azt akarnám ezzel érzékeltetni, hogy ez nem egy szórvány javaslat, ami most véletlenül eszünkbe jutott, hanem ez egy koncepció része. Az a szándékunk és sok különálló jogszabályhely módosításából tevődik össze, hogy amikor véget ér ez a fajta módosítássorozat, ténylegesen megerősítsük ezt a speciális, hungarikumnak számító foglalkoztatási formát.

Sőt, ha ebben a képviselők támogatnak, az a meggyőződésünk, hogy ezt el kell vinni az Unióba. Azt mondhatjuk, hogy szemben azzal, amit jelenleg a 18 és 25 év alattiak foglalkoztatásával kapcsolatban tesz Brüsszel, az EURES-programokkal szemben, itt van ez a lehetőség. Szerintem egy tévedés az EURES-program ‑ ez „az első európai uniós állásom”, angol rövidítésben ‑, tulajdonképpen nem más, mint egy olyan program, hogy az Unió szervezetten arra ad nagyon sok pénzt, hogy a fiatalokat azokból az országokból, ahol nincs kellő munkaerő-kínálat, oda vigye át, ahol van. Jellemző módon az EURES-programban a fő irány a mediterrán országokból a fiatalok átcsoportosítása a német és az északi országokba, és erre az Unió nagyon sok pénzt költ el. Programokat szervez, pályázatokat, támogatást ad a foglalkoztatóknak s a többi. Mi azt állítjuk, hogy az EURES-program olyan, amilyen. De, ha már van erre pénz, akkor teremtsünk olyan foglalkoztatási formákat, amely pont ezeknek a fiataloknak ad nagyon komoly segítséget, és mondjuk azt az Uniónak, hogy ez a mi szellemi hozzájárulásunk. Ez egy speciális foglalkoztatási forma, ilyen nincs más országban. Nyugodtan kezdeményezhetjük azt, hogy igenis Magyarország nemcsak akadékoskodik, nemcsak állandóan ‑ hogy is mondjam ‑ a saját érdekeit hangoztatva próbál érvényesülni Európában, hanem szeretnénk a Közösség asztalára best practice vagy egyéb okok kapcsán valamit letenni ‑ ez egy olyan dolog.

Nézzék meg, ma a mediterrán országokban a 18-25 év közötti korosztályokban 50 százalékos munkanélküliség van, ami brutális adat. És ez nem a nappali tagozatos hallgatókra vonatkozik, hanem azokra, akik nem nappali tagozatos jogviszonyban vannak, tehát aki állást keres. És csak az az ötlet, hogy ezeket a fiatalokat vigyük el az északi országokba? Ez is működik valahogy, de ez nem az igazi. Miközben egyébként ennek az iskolaszövetkezeti és diákszövetkezeti foglalkoztatási formának számos előnyét tudjuk elmondani. Az igaz, hogy egyébként ez költségvetési támogatással is jár. Minimum azzal, tudjuk, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formának vannak közköltség oldalról kedvezményei, ami költségvetési bevételről való lemondással jár. Tehát ilyen értelemben költségvetési támogatás, mert egyébként az iskolaszövetkezeteknek a bérhez tartozó rezsiköltségei támogatottak. De ha megszámoljuk, ha kiterjesztenénk európai szintre, ez egyébként kevesebből finanszírozható lenne, mint éppen az EURES-programok. Tehát azt gondolom, ezt érdemes végiggondolni.

A kormány is kiszámolta, hogy mennyi ennek az előnye, és meg tudtuk győzni arról, hogy vállaljuk be. Adott esetben egyébként a passzív hallgatók beengedése az iskolaszövetkezeti foglalkoztatási rendszerbe szintén költségvetési lemondással jár, viszont az kétségtelen, hogy mintegy 20 és 30 ezer közötti diák legálisan tud dolgozni iskolaszövetkezetekben, ami tisztítja a gazdaságot, és a másik oldalról minimum áfabevételként jelentkezik a költségvetésben.

Összességében tehát azt gondolom, hogy ez egy olyan ügy, amit érdemes támogatni. Tudom, hogy más politikusok is foglalkoztak ezzel a gondolattal, sőt voltak is indítványok hasonló témakörben a parlament előtt. Akkor azt mondtuk, ha még emlékeznek rá, hogy rendben van, és fogjuk is támogatni őket, csak várjuk meg, míg látjuk összességében a jövő évi költségvetés számait, hogy azokkal össze tudjuk nézni, hogy ez belefér-e vagy sem.

(17.10)

Tudjuk, hogy adott esetben ez a javaslat is felvet költségvetési összefüggésben kérdéseket, ami, ha nem tudjuk a költségvetés tervezését jövőre, akkor minimum egy kicsit merészség ‑ hogy ne mondjam, beleugrunk a medencébe, de nem tudjuk, van-e benne víz ‑, tehát ebben az értelemben merészség idejekorán tárgyalni. Mi úgy látjuk viszont, hogy a kormánynak az a döntése, hogy most a 2016-os költségvetés számairól már lényegében döntünk ‑ a jövő héten szavazunk a módosítókról és utána az egészről ‑, lehetővé tette, hogy pont most ezt vigyük be.

Az államtitkár úr a megmondhatója, hogy meglehetősen sokat vitatkoztunk magukkal a szövetkezeti képviselőkkel is, mert egyébként az elején, kora tavasszal rendkívül vehemensen képviselték azt az álláspontot, hogy jön a diákmunka, pont a nyár a diákmunkák nagy szezonja, és akkorra legyen kész. Mi azt mondtuk, hogy költségvetési összefüggések nélkül ezt nem lehet csinálni. De most az a szerencse, hogy a költségvetés elfogadása a küszöbön áll, abban már tudtuk kalkulálni ezeket a számokat, az NGM rábólintott ‑ külön köszönöm az NGM hozzáállását, mert sok vita után mégiscsak meggyőztük egymást ‑, és ilyen értelemben ezt lehet képviselni.

A fordított áfa kapcsán ‑ talán államtitkár úr emlékszik rá ‑ is vitatkoztunk, hogy a munkaerő-kölcsönzési piacon az mivel jár, sikerült elfogadtatni, az Unió is elfogadta, és nézzék meg az áfabefizetést ezen a piacon: tényleg tisztult a piac. A minimális szolgáltatás is azzal fog járni, hogy azok a munkaerő-kölcsönzők és szövetkezetek, akik vállalási árban nyilvánvalóan a minimálbér alatt vállalnak, az áfát el kell hogy csalják, különben tönkremennének, azok ki fognak esni a piacról. Sajnos tudjuk azt, hogy a piac úgy működik, hogy bizony a nagy multik, de még a kisebbek is olyan pályázatokat írnak ki, amikor akár még, hogy is mondjam, versenyleverő ajánlatokkal ‑ amelyek egyébként komolytalanok ‑ elérik azt, hogy akik komolyan akarnak dolgozni, kénytelenek olyan vállalási árba belemenni, ami nem lehet más, csak a szürkezóna felé való menetelés. Ezt egyébként ez a javaslat szintén segít kiküszöbölni.

Úgyhogy, tisztelt Ház, tisztelt képviselők, köszönöm szépen a korábbi észrevételeket azon képviselők részéről, akik egyébként hasonló irányban gondolkodtak. Az LMP-nek és a Jobbiknak voltak hasonló indítványai vagy erre való törekvés, és most kérem, támogassák közösen ezt, hiszen most a költségvetéssel összenézve ez bátran bevállalható, és egy olyan ügy, ami a nyári munka dandárja előtt még megjelenvén segíti a diákokat abban, hogy dolgozhassanak, és egy kicsit nagyobb bért kapjanak, és itt is érvényesüljön a diákminimálbér intézménye. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  167  Következő    Ülésnap adatai