Felszólalás adatai

KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2002-ben Csipkerózsika-álmából ébredt Magyarország, hiszen 2002-re a világnak a mozgásokra, a változásokra nálunk jobban odafigyelő része már rég a XXI. századot építette, amikor mi még álmodoztunk és aludtunk. 2002-re nemcsak az Európai Unió országai és nemcsak az Egyesült Államok, hanem már a Távol-Kelet és Ázsia sok más térsége is a XXI. század modern, átalakuló világát építette, míg mi elfelejtettünk felébredni.

Éppen ezért 2002-ben a kormányprogram célul tűzte ki, hogy fordulatot hoz egy igazi, szabad Magyarország megteremtésében, mert ha valóban versenyképes, szolidáris és esélyt adó országot akarunk, akkor ez elképzelhetetlen a XXI. század modernizációja nélkül.

2002-ig ugyanis aludtunk - átaludtuk azt az előző négy esztendőt, amelyben a világ nagyon gyorsan fejlődött ezen a területen. Nem tudom, hogy mennyire emlékeznek rá, szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy 2002-re Magyarországon volt a fejlett országok közül a legdrágább a mobiltelefon-tarifa, Magyarországon volt a legdrágább a betárcsázós internet, és Magyarország az utolsó helyeken kullogott a szélessávú internettarifában is. (Ékes József közbeszól.)

A háztartások 18 százalékában volt számítógép, tisztelt hölgyeim és uraim, és 600 településen még csak vezetékes telefonellátás sem volt, nemhogy az idősek, de még a fiatalok körében is az új eszközöknek, a számítógépnek, az internetnek az ismerete nagyon töredékesen volt jelen. (Ékes József: A hazai telefonfejlesztés…) Márpedig nincs modern Magyarország, nincs hatékony, olcsó állam, nincs demokrácia, nincs versenyképes gazdaság, nincs egyetemes tudás és nincs esélyteremtés a korszerű, XXI. századi technológia nélkül. Ezért jött létre az új kormányban a társadalmi modernizáció műhelye, az informatikai tárca, és ezért - éppen a liberális fordulat érdekében - került a szabad demokratákhoz.

A liberális szabályozás versenyt teremtett. Igen, csak a verseny bonthatja le a monopóliumokat, és teremtheti meg azt, hogy hozzáférhető legyen, anyagilag megfizethető legyen ez a technológia. Ez a verseny, ami kirobbant Magyarországon, eredményezte azt, hogy nemcsak mi mondjuk, hanem rólunk is mondják, értékelik, hogy ebben a térségben, Magyarországon a leggyorsabban, a legnagyobb mértékben változott a XXI. század technológiájához való hozzáférés.

Lassan mutatom képviselőtársaimnak, hogy lássák; ez az ábra mutatja itt (Felmutatja.), hogy a fejlett országok közül Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefon. Ez nem egy dicsőségtábla itt, az elsőnek lenni, hanem kicsit kellemetlen - az OECD táblája -; és ez a tábla (Ékes József: Mikor volt a telefonfejlesztés Magyarországon?) mutatja, hogy Magyarország a legfejlettebb országokban mára 18 helyet javult a mobiltelefon-szolgáltatásban.

Nagyon fontos, hogy új modernizáció indult el a hálózatfejlesztésben is. A XXI. század intelligens infrastruktúráját kezdtük el megépíteni, képviselőtársaim, a közhálót, mert talán kevesen tudják, de Magyarországon a ma 14 éves korosztály 20 százaléka - nem az idősek, a 14 éves korosztály 20 százaléka -, azaz 5 gyerekből 1 még soha nem használt számítógépet. Öt gyerekből 2, azaz a ma 14 évesek 40 százaléka soha nem használt még internetet. Miért? Azért, mert az általános közoktatásban összesen 596 település iskolájában volt internet 2002 végén, miközben 2530 településen van közoktatási intézmény. Tehát több mint ötször annyi településen van intézmény, mint ahol volt internet. És ezért volt olyan fontos, hogy a közhálóprogrammal minden település közoktatási intézményéhez elvigyük a szélessávú internetet, elvigyük a modern technikához való hozzáférést.

Lassan mutatom, hogy képviselőtársaim láthassák (Felmutat egy iratot.): 596 település 2002-ben, és 2530 település 2005 végén. Ennyit a kártyákról, tisztelt képviselőtársam! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Tudják-e önök, képviselőtársaim, hogy a közháló mellett közkutakat is kellett építeni? Mert bizonyosak voltunk benne, hogy még jó sokáig sajnos nem mindenki számára lesz még az olcsóbb tarifa sem megfizethető, hogy a lakásokban otthon legyen internet, ezért a közháló végére közkutakat, azaz közösségi internet-hozzáférési pontokat hoztunk létre. Ezek azok a bizonyos e-Magyarország pontok, ahol 2400 ponton már ma is van internet, 400 helyen pedig a következő év elejéig bekötjük az internetet és azt a hálózatot, amely ma már a határon túl is, a határon túli magyarok számára több mint 300 helyen teszi lehetővé az internethez, a magyar nyelvű tartalmakhoz való hozzáférést, a magyar honlapot, a tiszta szoftvert.

Ez a program az, amelyet tovább fogunk folytatni. És annak érdekében, hogy minél többen, akár az idősebbek körében is tudják használni ezt az eszközt, egy új szakmát indítunk januártól, ennek megtörtént az akkreditációja: a közösségi informatikus, vagy ahogy ők magukat nevezik, IT-mentor szakmát; azt a szakmát, amely a XXI. század digitális népművelője, aki segít az idősebbeknek, segít azoknak, akik még ilyen eszközt nem használtak, hogy hogyan kezdjenek el közösségi helyen, művelődési házban, szociális otthonban, e-Magyarország pontokon az internethez és az elektronikus szolgáltatásokhoz hozzáférni - természetesen azért azt szeretnénk, ha minél többen otthon. És a költségvetés vitájában kell arról beszélni, hogy az állam, ha kell, igenis lemond adóbevételekről, vagy direkt kiadásokat is vállal azért, hogy az otthoni számítógép-ellátottság javuljon.

Néhány nappal ezelőtt megdöbbenve hallottam Stumpf István volt miniszter úrtól, hogy alig 3 százalékos volt a növekedés a háztartásokban a háztartási PC-k vonatkozásában az elmúlt időszakban, tehát a Sulinet Express-program abszolút nem töltötte be a funkcióját. Szeretném mutatni, hogy a KSH honlapjáról letölthető - most is oda lehet menni - (Felmutat egy iratot.): 2001-ben a háztartások 18 százalékában volt PC, jelenleg a háztartások 41 százaléka rendelkezik számítógéppel. Ennyit erről, képviselőtársaim! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) A forrás az interneten a KSH honlapja.

Igen, azt gondolom, hogy ma már az információhoz való jutás, az elektronikus szolgáltatások, ez jelenti a demokratikus Magyarországot, és ez jelenti a versenyképességet is. Ezért olyan fontos, hogy Magyarországon nagyon sok településen induljon el az elektronikus szolgáltatás, a szélessávú hálózatfejlesztés, a helyi hálózatok fejlesztése uniós forrásból és hazai forrásból és a helyi elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Jelenleg Magyarországon 900 településen folyik uniós forrásból hálózatfejlesztés, és az adókedvezmény, illetve a hálózatfejlesztési támogatás révén ma már a piac is üzletet lát abban, hogy vidéki kistelepüléseken is megjelenjen szolgáltatással.

(9.30)

Szeretném mutatni, hogy 2004 márciusában, amikor a programok indultak (Felmutat egy diagramot.) Magyarországon, ezek a piros és zöld pontok jelzik, hány helyen volt szélessávú szolgáltatás. 2005 júniusára ennyi helyen. Szeretném mondani, hogy lefedettségben, elérésben Magyarország európai színvonalon, az európai közép fölött van már, és ha ezt meg tudjuk tartalommal is tölteni, akkor bizonyos vagyok benne, hogy a kormányzati lépések valóban egy modern Magyarországot segítenek elő.

A kormányprogramnak ugyanis és a költségvetésnek van piaci hatása. Ez egy tisztán piaci terület, szoktuk mondani. Én meg azt teszem hozzá, hogy igen, de katalizátor nélkül ez sem fejleszthető fel, hiszen az Európai Unió is megállapította, hogy Magyarország legtöbb települése piaci értelemben, gazdaságilag szélessávú hálózatfejlesztésre nem érdemes üzleti befektetés szempontjából. Ezért kell a kormányzatnak jelen lenni, támogatáspolitikával, költségvetéssel, hogyha egy országot valóban modernizálni akar, ha egy kistelepülési vállalkozó számára is meg akarja teremteni azt a lehetőséget, hogy interneten keresztül, a korszerű technológián keresztül bekapcsolódjon a gazdaság vérkeringésébe.

Néhány nappal ezelőtt egy kis Szolnok megyei településen a helyi panzió vezetője mondta, hogy nála az oda érkezők 80 százaléka már interneten jelentkezik be, foglal szállást. Magyarországon egy pici településen, Bárándon - csak azért mondom, ha valaki ellenőrizni akarja -, az ottani helyi kis panzió tulajdonosa mondta, hogy 80 százalék. Vegyük észre, hogy ma már nem az a kérdés, hogy milyen luxus az internet, hanem az a kérdés, hogy aki nem jut ehhez a korszerű eszközhöz, akár gazdasági szereplő, akár közcélú szereplő, akár önkormányzat, akár közintézmény, az lemarad, kimarad a világ fejlődéséből. És van hatásuk a kormányzati programoknak a piacra is, hiszen itt látható (Ismét felmutat egy diagramot.), hogy például az elmúlt időszakban, 2002 és 2005 között a szélessávú internettarifák különböző szolgáltatóknál - természetesen a nevüket levettem - több mint 50 százalékkal csökkentek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a következő, a 2006-os költségvetés éppen ezért célozta azt meg, hogy társadalmasítsuk ezt a fajta modernizációt, készítsük elő a nemzeti fejlesztési terv második szakaszát, amikor alapvetően a tartalom és a szolgáltatás jelenik majd meg, hiszen azt mondhatjuk, hogy a hálózatban, a hozzáférésben sokat léptünk előre, most a hozzáértés és a szolgáltatás következik. Az IHM 2006-os költségvetésében 22 milliárd forint van különböző, itt mutatott rendszerek fenntartására, például a közháló mintegy 7 milliárd forintba kerül, de a többi tárcánál, és ezt szeretném hangsúlyozni, összességében több mint 98 milliárd forintnyi fejlesztés van informatikai modernizációs céllal.

Kiemelem azokat a szolgáltatási modernizációkat, ami a Belügyminisztériumhoz tartozóan az önkormányzatoknál vagy a belügyi szerveknél vagy a nagyobb államigazgatási szerveknél az elektronikus információszabadság az átlátható, modern állam működésének feltételeit teremti meg. Sokat beszélünk ma korszerű, modern, kisebb, hatékonyabb államról. Ez elképzelhetetlen elektronikus modernizáció, papír nélküli ügyintézés, automatizált szolgáltatás nélkül. Elképzelhetetlen! A többi csak farigcsálás és ígérgetés. Modernizáció nélkül nem lehet korszerű kis államban gondolkodni, ez a rendszerek kulcsa.

Gazdasági szereplőkkel tárgyalva az elmúlt napokban, mindenki azt mondta, hogy a következő időszak, az NFT II., tehát a 2006-2013 közötti időszak gazdasági elvárásainak egyik legfontosabb eleme, hogy a nagy rendszerek, államigazgatási rendszerek, egészségügyi rendszerek és a többi szolgáltatási, önkormányzati rendszer átalakítása, modernizációja történjen meg, mert ez állami feladat, ezt nem tudja a gazdaság elvégezni. A többit, versenyképes körülmények között a fejlett verseny és szolgáltatás gazdaságát meg tudják teremteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a költségvetés a közpénzből jól szolgálja azokat a közösségi, esélyteremtő, szolidáris és legfőképpen versenyképesség-növelő programokat, amelyeket a kormány maga elé tűzött, és mi, szabad demokraták is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)