Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Akkor az általános vitát majd a napirend után, a napirendek végén, ülésnapunk végén fogom lezárni, és addig van lehetőség a módosító indítványok benyújtására.

Most megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Katona Tamás államtitkár urat, hogy kíván-e szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10998. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/10998/1. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Még nem vagyunk túl a világgazdasági válságon, még nem lehet azt mondani, hogy hátunk mögött tudhatjuk a globális méretű pénzpiaci krízist, ma még mindenütt napirenden van ezért a válságkezelés. De napirendre kerültek azok a feladatok is, amelyek újabb, jövőben várható válságok megelőzésével kapcsolatosak. Ezek közé tartozik a pénzpiacok felügyeletének erősítése, a kontroll hatékonyságának jelentős növelése.

Magyarországon is már jó ideje folyik az előkészítő munka, meglehetősen sok egyeztetésen vagyunk túl. Most jutottunk el odáig, hogy készen állunk a törvényalkotásra a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tételéhez. Miért volt az előkészítés ilyen időigényes? Az elmúlt évben kialakult globális pénzügyi krízishelyzet megmutatta, hogy a pénzügyi piac szervezeteinek felügyeletétől a korábbiaktól eltérő kezelési politikákat és elveket kíván meg. Felszínre kerültek bizonyos problémák, illetve nehézségek, például hogy a jelenlegi hazai felügyeleti struktúra mennyiben tud eredményesen helytállni a megváltozott piaci körülmények között. A Nemzetközi Valutaalapnak megküldött, ez év június 11-ei keltezésű szándéklevél 21. pontja alapján a kormány vállalta a pénzügyi intézmények felügyelete jelenlegi struktúrájának felülvizsgálatát, a felügyeleti rendszer erősítését.

Magyarország uniós tagország. Számunkra meghatározó, hogy mi történik e téren az Európai Unióban. Nos, az Európai Unióban a felügyeleti struktúra jelenleg nincs egyértelműen követendő modellel meghatározva. Egyes országokban a magyarországi felépítéshez hasonlóan integrált a felügyeleti rendszer. Vannak országok, ahol az integrált felügyelet a jegybank része, más tagállamokban viszont megmaradtak a szektorszintű felügyeletek, de léteznek vegyes modellek is. Ezekre az a jellemző, hogy egyes hatóságok több pénzügyi ágazatot is felügyelnek, vagy a jegybank kifejezetten csak a bankszektor felett őrködik.

Miközben az intézményi megoldások meglehetősen vegyesek, a pénzügyi szektor felügyeletével szembeni alapkövetelmények mindenütt hasonlóak: önállóság, illetve függetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, az eredményesség és a hatékonyság, a makro- és mikroprudenciális felügyelés összehangolása, valamint a válsággal szembeni ellenálló képesség.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió Bizottsága tavaly októberben létrehozott egy speciális csoportot, hogy áttekintse az Európai Unió és más, nagyobb joghatóságok közötti együttműködést a globális szintű pénzügyi stabilitás megőrzése céljából. Követelményként fogalmazták meg, hogy el kell érni az uniós szintű felügyeleti konvergencia és együttműködés szükséges szintjét.

Szintén a megoldandó feladatok közé tartozik a pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése érdekében az Európai Unió pénzügyi ágazatának szabályozói és felügyeleti modelljének reformja. Ezen bizonyos bizottság munkája alapján elkészült a jogalkotási javaslat, amelyet az Európai Tanács decemberben tárgyalt. Az elfogadott menetrend szerint az Európai Unióban 2010. december 31-éig kívánják megerősíteni az uniós szintű felügyeleti rendszert.

A Larosi re-csoport kétszintű európai felügyeleti struktúra bevezetését javasolja. A makroprudenciális felügyeletet az Európai Rendszerkockázati Testületre kívánja bízni. Az új szervezetnek két testülete lenne. Az egyik az irányító bizottság, amelynek tagjai az Európai Rendszerkockázati Testület elnöke és alelnöke, két központi banki vezető, a három új európai felügyeleti hatóság vezetője, az Európai Bizottság képviselője és az európai pénzügyi bizottság elnöke. A másik az általános testület. Ennek a szervezetnek szavazati joggal rendelkező tagjai valamennyi központi bank vezetője, az Európai Központi Bank elnöke, azon kívül tagjai még az Európai Bizottság képviselője, a nemzeti felügyeleti hatóságok képviselői is. Az elnököt az általános tanács tagjai választják meg.

A mikroprudenciális felügyeleti feladatok ellátására az eddigi, jellemzően konzultációs jogkörrel rendelkező szervezetekből a javaslat szerint létrehozzák a pénzügyi felügyeletek európai rendszerét. Ez három új európai felügyeleti hatóságot foglalna magába: az európai bankhatóságot, az európai értékpapír-hatóságot és az európai biztosítási és foglalkoztatói nyugdíjhatóságot. A hatóságok a következő feladatokat látják el: kötelező érvényű közvetítés a nemzeti felügyeletek között, kötelező felügyeleti normák kidolgozása, az úgynevezett felügyeleti kollégiumok koordinálása, valamint egyes intézmények, például hitelminősítők engedélyezése. E tekintetben ez felügyeleti hatáskör.

A magyarországi szabályozás továbbfejlesztése szempontjából lényeges, hogy az említett javaslat nem tervezi a felügyeleti munka átemelését nemzeti szintről európai szintre. Elsősorban azokra a területekre kíván koncentrálni, amelyek a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosak, hogy itt is létrejöhessen valóságot kontroll.

Mindezek figyelembevételével dolgozta ki a kormány javaslatát a magyar felügyeleti rendszer erősítésére, amelynek alapelvei a következők: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogalkotási jogkörének megteremtése - amiről éppen az előző napirendi pontnál volt szó -, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási feladatkörének kiszélesítése, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállásának, szervezetének átfogó felülvizsgálata, a makro- és mikroprudenciális felügyelés összehangolása érdekében pénzügyi stabilitási tanács felállítása.

Tisztelt Országgyűlés! Először a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogalkotási jogkörével szeretnék foglalkozni. A felügyelet jogalkotási jogkörének, tehát felügyeleti rendelkezés kiadásának megteremtéséhez szükséges mind az alkotmány, mind a jogalkotási törvény módosítása, mint erről az imént szó volt már. A felhatalmazás terjedelme az ágazati törvényekben kerülne meghatározásra azzal, hogy a felügyeleti rendelkezés a miniszteri rendelet alatt helyezkedne el, nem érintene olyan területet, amely bármely összefüggésben van az uniós jog átültetésével, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti rendelkezésben nem adhatna magának feladatot.

Fontosnak tartjuk a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási feladatkörének kiszélesítését is. A törvényjavaslat ezért a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó feladatkörének bővítésére tesz javaslatot, külön nevesítve azt, hogy ezen feladatkör része a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető kockázatok feltárása, a rendszerszintű kockázatok csökkentése, lehetőség szerint megelőzése. Ezen túl a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzügyi stabilitási, tehát makroprudenciális feladatköréből adódóan legfeljebb 120 napra jogalkotóként szabályozási felhatalmazása lesz. Ez azt jelenti, hogy egyes tevékenységek végzését, szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, valamint termékek forgalmazását megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti.

Lényeges a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállásának átfogó felülvizsgálata. A PSZÁF a jövőben kormányhivatal helyett például a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonlóan autonóm államigazgatási státust kap a javaslat szerint. Ennek megfelelően a jövőben kizárólag az Országgyűlésnek tartozna beszámolással.

(13.40)

A jelenlegi felügyeleti tanács megszűnése mellett egyszemélyi vezetés, illetve egyszemélyi felelősség valósulna meg. Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi majd ki hat évre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lenne. A köztisztviselői törvényhez képest a jelenleginél jóval szabadabb kezet kapna a humánpolitikai kérdésekben, különös tekintettel az illetmények, eltérítések vonatkozásában, valamint a nem alaptevékenységet végző munkatársak a jövőben a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának, tehát nem köztisztviselői jogviszonyban látnák el a feladataikat. Erősödne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi szerepköre is. Ehhez erőteljesebb bírságolási jogkört biztosítunk.

Végül pedig néhány szó egy új testületről, a pénzügyi stabilitási tanácsról. A jelenleg háromoldalú megállapodás alapján működő pénzügyi stabilitási tanács helyett a törvényjavaslat alapján létrejön egy új pénzügyi stabilitási tanács. A jelenlegi ugyanis a háromoldalú megállapodás alapján működik, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Pénzügyminisztérium kötött.

Az új tanács elsődleges szerepe a makro- és mikroprudenciális felügyelés, ellenőrzés összehangolása, adott esetben jogszabályalkotás, valamint intézkedés, akár nyilvánosság útján történő kezdeményezés. A tanács emellett pénzügyi stabilitási szempontból értékelné a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogalkalmazói tevékenységét, illetve eljárást is kezdeményezhetne a felügyeletnél, de ez nem jelentené természetesen annak irányítását. A tanácsban tag lenne a pénz-, tőke- és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, akik a tanács elnöki tisztségét évente felváltva töltenék be, valamint a tanácsba külön-külön további egy-egy tagot delegálhatnának még hárman. A felkért tagok a delegált utasításai szerint járnának el, valamint bármikor visszahívhatóak lennének. Minden döntéshez legalább négy tag egyetértésére lenne szükség.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a jelenlegi helyzetben célszerű és erős eszközt biztosít a pénzügyi rendszer hathatósabb felügyeletéhez, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy annak elfogadását támogatni szíveskedjék.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a költségvetési bizottság álláspontjának és az ott megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Molnár László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság legutóbbi ülésén többségi szavazással támogatta a kormány előterjesztését, és kéri a parlamentet annak elfogadására, illetve kéri az ellenzéki oldalt is, hogy a kétharmados törvények vonatkozásában támogassa a kormány előterjesztését.

Ahogy az imént is mondtam egy másik előterjesztés kapcsán, az alkotmány és a jogalkotási törvény módosításával elérhető az, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete olyan jogkörerősítést nyerjen el, amely a nemzetközi jogban Európában, az Európai Unió tagállamaiban különböző formában van jelen. Van, ahol a nemzeti bank erősödött, van, ahol a felügyelet, van, ahol egyik van, van, ahol a másik van, különböző variációk vannak. A dolog lényege az, amit már korábban is más törvények kapcsán említettem, de ez a törvénycsomag - ez az öt - összeillik, hogy a baseli bankfelügyelet korábbi ajánlását, amelyet már más országok alkalmaznak önállóan, önkéntesen, mindenféleképpen Magyarországnak is át kell venni. Most éppen a felügyeleti hatáskör egyik lényeges pillére ebből a háromból, a felügyeleti hatáskör témaköre az, amelyet a parlament tárgyal.

Megítélésem szerint arra is fel kell készülni, ahogy itt már más törvény kapcsán elhangzott, hogy akkor is működőképes legyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megerősítve, amennyiben a kétharmados törvény nem kerül elfogadásra. Azt gondolom, hogy a módosító indítványok, amelyek benyújtásra kerülnek az ülésszak végéig, lehetőséget fognak biztosítani arra, hogy néhány olyan kérdésben tegyünk módosító indítványt, ami hatékonyabbá teszi a munkát.

Ilyennek ítéltük a pénzügyi stabilitási tanácsot, és a szervezeti rendszer átalakítását sokkal inkább egy '99-es modell felé toljuk vissza, mint az évek folyamán, 2004-2005-ben és 2007-ben is alakított és nem kellő hatékonysággal működő, döntően a szervezeti rendszer hibái miatt. Azt gondolom, hogy a következő időszak lehetőséget ad arra, hogy akár az ügyfél-, akár a panaszkezelés, de a felügyeleti hatáskör erősítésével a pénzügyi közvetítő rendszer működése átláthatóbb legyen, és az elvárásainknak jobban megfeleljen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Dancsó József képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

DR. DANCSÓ JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Molnár képviselő úr elég eufemisztikus volt, amikor a többségi véleményről szólt, hiszen épp a bizottsági ülésen hangzott el részéről, hogy azok a problémák, amiket a javaslattal kapcsolatban megfogalmaztunk, az ő feljegyzéseiben is gyakorlatilag ilyen sorrendben szerepelnek, és akkor félig viccesen - vagy tán egészen is - arról szólt, hogy reméli, hogy én is majd jegyezni fogom ezeket a módosító javaslataikat. Erre persze nem került sor, de nagyon kíváncsian várom én is, hogy mit sikerült a Szocialista Párt gazdasági kabinetjében kiókumlálni annak érdekében, hogy ez a törvényjavaslat használhatóbb és elfogadhatóbb legyen.

Az a pár mondat, amit többségi véleményként is megfogalmazott a képviselő úr, bizonyítja teljes mértében, amit a bizottsági ülésen is megfogalmaztunk kisebbségi véleményként, hogy ez a javaslat, ami az asztalunkon fekszik 10998. számon, bizony politikai megrendelésre készült, nem szakmai jellegű javaslat. Elsősorban a Magyar Nemzeti Bank elnökének további megerősítéséről szól, illetve túlterjeszkedéséről, mert nem a megerősítéssel van elsősorban a probléma, hanem a túlterjeszkedéssel.

Emellett számos olyan eleme van a javaslatnak, amely nem szolgálja a rendszerszintű kockázatok csökkentését, sőt, azt kell mondanunk, hogy inkább növeli a rendszerszintű kockázatokat. Márpedig büszkén mondtuk azt az elmúlt években, hogy a magyar pénzügyi rendszer stabil, jól működő, de a javaslat sajnos nem feltétlenül ebbe az irányba mutat.

Különösen igaz ez akkor, amikor tudjuk azt - a képviselő úr is utalt rá a véleménye megfogalmazásakor -, hogy az elmúlt években, 2004-2005-ben és 2007-ben is döntően súlyos politikai megrendelések következtek be, úgy rángatták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sruktúráját, ahogy éppen az aktuálpolitikai igények megkívánták vagy meg kívánták feleltetni. Végre belátják azt, hogy ez nem helyes, nem szerencsés, maguk a változások azok, amelyek rossz irányba haladtak. Most próbálnak ezen korrigálni, de a javaslat, ami előttünk fekszik - és nyilván erről tudunk véleményt formálni - jelen formájában semmiképpen sem szolgálja a magyar pénzügyi rendszer stabilitását.

A bizottság ülésén szó került a panaszkezelésről, hiszen fogyasztóvédelmi szabályok is megfogalmazásra kerülnek ebben a javaslatban. A panaszkezelésen túlmenően a közüzemi szolgáltatók szolgáltatásával kapcsolatos fogyasztóvédelmi törvényi passzus is - a 17/B. § is - változni fog, amely semmiképpen sem elfogadható ilyen formában, de természetesen a legnagyobb probléma a pénzügyi stabilitási tanáccsal van, hiszen ilyen formában, ahogy a javaslatban szerepel, teljesen értelmetlen és indokolatlan.

(13.50)

Miért van szükség erre? Miért lesz hatékonyabb ezzel a felügyeleti munka? Semmi nem indokolja. Az általános és a részletes indoklásban semmiféle mondat, érv nem hangzik el a tekintetben, hogy ha létrehozunk egy új intézményt, márpedig ez egy új intézmény létrejötte, akkor mennyiben és hogyan fogja szolgálni ez a magyar pénzintézeti rendszer hatékonyabb ellenőrzését, felügyeletét. Semmi nincs róla, uraim! Úgy gondoljuk, hogy ez egy politikai alku jelenleg, ami itt szerepel, márpedig ez a politikai alku semmiképpen sem szolgálja a magyar gazdaság, a pénzügyi szektor hatékony működését, ezért nem is támogatható.

Hogy autonóm államigazgatási szervvé válik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ez egy érdekes kezdeményezés, bár magában a kinevezési procedúrában ez nem teljesen konzekvensen van megítélésünk szerint levezetve, tehát majd ezen is módosítani kell, és újragondolásra van szükség.

Összességében azt tudom mondani, hogy ilyen törvényjavaslattal, amely szervesen illeszkedik a tegnap is tárgyalt két törvényjavaslathoz, ilyen rossz hatékonyságú és átgondolatlan javaslattal régen találkoztam már a parlamenti munkámban. Nagyon bízom abban, hogy valóban a beígért módosító javaslatok sokat fognak ezen javítani.

Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Most az írásban előre jelentkezett képviselőnek, ismét Dancsó József képviselő úrnak adnám meg a szót, Fidesz.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán folytatnám is. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A módosítással kapcsolatban, ahogy utaltam is rá a kisebbségi vélemény megfogalmazásakor, alapvetően a legnagyobb probléma az, hogy politikai megrendelésre született. A javaslat értékelésénél, ha részletesebben is belemegyünk, márpedig bele kell mennünk, szeretném elmondani azokat a kifogásokat, amelyekről úgy érezzük, hogy nem kellő súllyal lettek átgondolva, illetve sok esetben tévesen lettek kezelve. Ilyen a panaszkezelés kérdése, amely a fogyasztóvédelmi intézkedések sorába tartozónak tekinthető. Ez gyakorlatilag a tegnapi napirendnek is a fő része volt. Itt gyakorlatilag végigvezetik valamennyi törvényen, ami a pénzügyi szolgáltatókat érinti, a panaszkezelés módját, amelyet igyekeztek átvenni a fogyasztóvédelmi törvényből.

Az egyik legérdekesebb része ennek a telefonon történő panaszkezelésnek az esete, amely megítélésem szerint semmiképpen sem fogja szolgálni az ügyfelek érdekét, ha ez így marad. Eddig sem szolgálta, hiszen ha bármilyen újságot kinyitnak, vagy egyáltalán fogadóórákat tartanak a képviselőtársaim, akkor bizony folyamatosan azzal találkozhatnak, hogy az ügyfelek, a fogyasztók, a hitelfelvevők, a betétesek nincsenek megelégedve a pénzügyi közvetítőrendszer által számukra nyújtott információmennyiséggel, minőségével. Márpedig ez a javaslat itt továbbra sem tartalmaz semmi újdonságot az eddigi módszerekhez képest, tehát nem fognak megoldani ezzel a javaslattal semmit, tehát a panaszok száma megítélésem szerint ugyanilyen nagyságrendű lesz, és a jellege semmit sem fog változni.

Hogy például ami itt szerepel a második paragrafusban, hogy telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést, ez ugye nem old meg semmit. A fogyasztóvédelmi törvényben is benne van ez az ésszerű határidő, itt is benne van. Mit tekintünk ésszerűnek? Senki nem tudja. Azt hiszem, ha egy ügyfelet, fogyasztót hosszú percekig várakoztatnak a call-centerekben, a telefonos központokban a hívásai során, és senki nem veszi fel a telefont, vagy pedig ötször-hatszor különböző gombokat kell megnyomni, nem fog megoldódni semmi, ott fogja hagyni a pénzintézetet, és ez a legjobb megoldás, ha valaki így tudja csak kezelni ilyen értelemben a panaszokat. De még egyszer hangsúlyozom: ez a javaslat fenntartja a jelenlegi állapotot, ezért helytelen. Nem fog csökkenni a panaszok száma, és nem változik a panaszok minősége, semmivel nincs rákényszerítve a pénzügyi közvetítőrendszer, hogy ezen a panaszkezelési, ügyfélközpontúnak nem feltétlenül nevezhető gyakorlaton módosítsanak, változtassanak.

Itt van a következő fogalom, a jó üzleti hírnév kategóriája, amelyről értjük vagy sejtjük, hogy miről szólna, de ami le van írva, az semmire nem alkalmas. Ez az, hogy a kérelmezőnek kell bizonyítani, hogy neki jó üzleti hírneve van, ez egy nagyon derék dolog, de semmi nem szól arról, hogy mivel tudja bizonyítani, hogyan tudja bizonyítani, mit tekint végül is az adott intézmény, amellyel kapcsolatba fog kerülni, jó üzleti hírnévnek. Erre vonatkozóan semmilyen támpontot és iránymutatást nem ad ez a törvényi passzus. Megítélésem szerint ez csak idekerült, de végiggondolatlanul, senki nem fogalmazta meg, hogy ezt hogyan és mi módon szerencsés és kellene érteni. Tehát értem, nagyon fontos, hogy ez valakinek meglegyen, de hogy hogyan és mi módon tudja megtenni ennek a bizonyítását, hiszen rá hárul ez a kötelesség, ez nincs benne. Ez egy picit hasonlít a tegnapi törvényjavaslatoknál tárgyalt büntetlen előélet kategóriájára, ahol egyfajta könnyítés került be a törvény szövegébe. Megítélésem szerint ez sem fogja erősíteni a bizalmat a pénzintézeti vagy a pénzügyi szektor kinevezett vezetői irányába.

Szólnunk kell egy nagyon fontos módosításról, ha már megnyitja ez a törvényjavaslat, mégpedig a 22. §-ban a közüzemi szolgáltatókra vonatkozó panaszok ügyintézésére, intézésére, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó törvényhelyet. Ahogy említettem az előbb is már, ez a fogyasztóvédelmi törvény 17/B. §-ának a módosítása. Az szerepel abban a törvényben, hogy legalább egy napon keresztül 8 órától 20 óráig biztosítani kell a nyitva álló helyiségben a panaszkezelést és a fogyasztók tájékoztatásának a lehetőségét.

Szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy itt a mód és a lehetőség, hogy ha már megnyílt ez a törvényi hely, akkor ezt ténylegesen a valósághoz mérten tegyük nagyon szigorúvá, hiszen most jelenleg a közüzemi szolgáltatók nem biztosítanak megfelelő ügyintézést, panaszkezelési módot és lehetőséget az ügyfeleik számára, gyakorlatilag vagy be sem tartják, konkrét példát tudok mondani, ezt a 8-tól 20 óráig tartó nyitvatartási időt legalább egy nap, ami önmagában is nagyon kevés, vagy pedig nem is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, hiszen húszasával, harmincasával állnak sorban az emberek fagyban, hóban, napsütésben ezen ügyfélszolgálati irodák előtt, mert be nem férnek, és próbálják elintézni a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat. Költségtakarékosságra, egyebekre hivatkozva nem biztosítanak kellő időt a közüzemi szolgáltatók arra, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást, megfelelő ügyintézési lehetőséget találjanak az adott településen.

Nagyon kérném önöket, hogy támogassák azt a módosító javaslatot, amit e tárgyban benyújtottam, mert megítélésem szerint ez egy rendkívül fontos kérdés, rendkívül befolyásolja a közhangulatot, hogy hogyan lehet gyakorlatilag egy háztartás, egy család rezsiköltségeivel kapcsolatos ügyintézést megvalósítani. Ebben a kérdésben ma Magyarországon óriási hiányosságok vannak, hatalmas problémák, és semmilyen módon nem tartható fenn a jelenlegi állapot. Próbáljuk meg törvényi eszközökkel rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy tényleges ügyfélkezelés, tényleges panaszkezelés, ügyintézés folyjon ezekben az irodákban. Azt pedig próbáljuk mellesleg elérni, hogy ne zárják be ezeket az ügyfélirodákat, mert ez lenne a másik reakció, ezt pedig mindenképpen el kell kerülni.

Kedves Képviselőtársaim! Nagyon kérném önöket, hogy legyenek ebben partnerek, mert rendkívül fontos társadalmi igényről van szó.

Ami pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését, jövőbeni működését érinti, a Magyar Nemzeti Bank elnöke olyan jogosítványokat szerez e javaslat kapcsán, ami, úgy gondolom, indokolatlan és részben felháborító. Azért indokolatlan, mert alapvetően bizonyos egyensúly van a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Pénzügyminisztérium hasonló jellegű tevékenysége között.

(14.00)

Ezen javaslat alapján egyértelmű, hogy szinte csak és kizárólag a Nemzeti Bank elnöke az, aki maga alá tereli a teljes pénzügyi szektor felügyeletét, ellenőrzését, a rendszerkockázatok kezelését, megfigyelését, és majd ő eldönti, rendelkezik, befolyásolja ezeknek a folyamatoknak a sorsát.

Azt hiszem - tiszteletben tartva a Nemzeti Bank függetlenségét -, hogy ez a javaslat e tekintetben teljesen felesleges és indokolatlan. Nem kell egyik piaci szabályozási szereplőt sem indokolatlanul előnyös helyzetbe hozni. Persze lehet, hogy az az oka ennek, amiről a zuhanyhíradó többször tudósított, hogy a Nemzeti Bank elnöke egyszerűen meg akarta szüntetni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, és egyfajta ilyen öszvérmegoldás keletkezett a végén, de azt hiszem, hogy nem jó megoldás ez a javaslatban lefektetett módosítás.

Nem értjük azt, hogy miért van szükség e tekintetben pénzügyi stabilitási tanácsra, miért kell újabb intézményt létrehozni a jelenleg is működőkkel szemben vagy helyett, vagy felett, vagy mellett; nincs rá szükség, indokolatlan, még ha hat fő alakítja is meg ezt a pénzügyi stabilitási tanácsot. Teljesen fölösleges agyonülésezniük magukat, mindenkinek tudnia kell a dolgát, a Nemzeti Bank elnökének, a PSZÁF elnökének, a pénzügyminiszternek, mindenkinek. Nem kell újabb tanácsot létrehozni, hogy ott majd megvitassák.

Úgy gondolom, hogy akkor működött eddig is hatékonyan ez a rendszer, ha valakinek valamilyen fontos feladata, kérdése volt, akkor összeültek és megbeszélték. Nem kell ehhez ilyen jellegű szervezetet, apparátust, bármi egyebet felállítani, még ha ezeket a titkársági feladatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is kellene ellátni. Nincs rá szükség ilyen formában.

Ráadásul az pedig a nonszensz kategóriájába tartozik, hogy ha a Nemzeti Bank elnöke, úgymond, nyilvánosan felszólítja akár a kormányt, a minisztert vagy a kormányfőt, hogy márpedig valamilyen rendeletet vagy intézkedést meg kell hozni, akkor meg van határozva, hogy 15 napon belül ugrania kell a miniszterelnöknek, a miniszternek, és meg kell hozni a rendeletet, az intézkedést, és ezt nyilvánosan azonnal közölni is kell.

Most akkor, kérdezem én, ilyen értelemben ki a legfőbb közjogi méltóságok egyike: a Nemzeti Bank elnöke vagy a kormányfő? Ki van ki fölött? A Nemzeti Bank elnöke ezek szerint főnöke a kormányfőnek? Mert ebben a javaslatban ez van. Ha a bulvárújságban vagy a kereskedelmi tévében vagy bárhol a Nemzeti Bank elnöke gondol egyet és mond valamit, és feladatot oszt ki a kormányfőnek, akkor a kormányfőnek 15 napon belül azonnal reagálni kell rá a nyilvánosságon keresztül. Ezt én elképesztőnek tartom, hölgyeim és uraim, kedves képviselőtársaim. Bízom benne, hogy ezt végig fogják gondolni, és ezt nem fogják ebben a törvényjavaslatban benne tartani. Azt hiszem, hogy ez senkinek nem lehet az érdeke, különösen a magyar pénzügyi szektornak nem.

Ez a beosztott-főnök szerep érdekes esete, amikor arról van szó, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a jövedelme teljes egészében a Magyar Nemzeti Bank elnökének a jövedelméhez van igazítva. Lehet, hogy most is ez vagy hasonló a szabály. De érdemes ezt is végiggondolni, hiszen ez is azt bizonyítja, hogy ha a Nemzeti Bank elnöke rosszul teljesít, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is bármilyen jól teljesíthet az elkövetkezendőkben, akkor is jövedelem szempontjából rosszul fog járni, hiszen a Nemzeti Bank elnökéhez van kötve, az előző évben meghatározott jövedelem 50 százalékát kaphatja, amit a Nemzeti Bank elnöke elért.

Ráadásul persze az is egy érdekes kérdés, és talán érdemes itt szót ejteni arról, hogy mondjuk, míg a Nemzeti Bank elnöke a legjobban fizetett hivatalnok e tekintetben, több mint 8 millió forintos havi jövedelemmel, mondjuk egy kormányfő, az én tudtommal, talán 1 millió forint felett keres valamennyivel. Mi indokolja azt, hogy 6-7-szeres havi jövedelemmel bírjon a Nemzeti Bank elnöke? Minden tiszteletem a mindenkori jegybanki elnöké, aki függetlenként tevékenykedik a törvényeknek megfelelően, de mi indokolja ezt a különbséget, és mi indokolja azt, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a jövedelme ilyen szorosan kapcsolódjon a Nemzeti Bank elnökének jövedelméhez?

(A jegyzői székben Gulyás Józsefet dr. Hende Csaba váltja fel.)

Igen, egy szektorban mozognak, de nem feltétlenül hasonló feladatokkal kell rendelkezniük. Igenis, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét azzal is ismerjük el, hogy nem ilyen formában tesszük az ő jövedelmét függővé a pénzügyi szektor teljesítményétől vagy annak egyik fontos szereplőjének a tevékenységétől.

Azon is érdemes elgondolkodni persze, hogy ki és hogyan nevezi ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét. Ha valóban autonóm államigazgatási szervnek tekintjük, és azt mondjuk, hogy az Országgyűlésnek tartozik beszámolással e tekintetben a felügyelet elnöke, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy miért a kormányfő tesz javaslatot a javaslat szerint az államfőnek a kinevezésre, miért nem közvetlenül a köztársasági elnök tesz akkor javaslatot a magyar parlament számára, hiszen ezzel lehetne igazán deklarálni azt, hogy valóban egy autonóm szervezetről van szó, és valóban csakis az Országgyűlés működésével kapcsolatos az ő tevékenysége, vagy az Országgyűlés ellenőrzési feladataihoz kapcsolódik az ő tevékenysége. Azt hiszem, hogy ezt is érdemes átgondolni.

Összességében az általam elmondottak azt jelentik, hogy bizonyos kérdésekben, ami a fogyasztókat nap mint nap érinti, nincs előremozdulás, nincs előrelépés a törvényjavaslat kapcsán. A közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatban mindenképpen át kell gondolni az elkövetkezendő időszak teendőit, a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége és a pénzügyi stabilitási tanács működése pedig semmiképpen sem szolgálja a rendszerszintű kockázatok csökkentését, sőt talán még növelését is előidézi. Ezt pedig, úgy gondolom, kedves képviselőtársaim, el kell kerülni, ezért ezt a javaslatot ilyen formában semmiképpen sem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most kétperces hozzászólás következik. Megadom a szót Molnár László képviselő úrnak, MSZP.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Dancsó képviselő úr elmondta a kisebbségi véleményt. Most a Szocialista Párt részéről annyiban szeretnék néhány rövid korrekciót tenni - majd Keller képviselőtársam elmondja bővebben -, hogy a mi célunk az volt, hogy a parlament alá rendezzük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, az elnök szerepét növeljük meg.

Viszonylag egyszerűen kezelt rendszerben, akár külön más törvényben is úgynevezett stabilitási tanács valamilyen szinten szabályozásra kerülhetne. Nincs alá-, fölérendeltség az úgynevezett PST vonatkozásában. A mi javaslatunk, szemben a kormányéval, az, hogy három főben maximáljuk. Az a három nagy tekintélyű személy a pénzügyminiszter, a Nemzeti Bank elnöke és a felügyelet elnöke lenne. Ők azok, akik konzultálnak szűk körben, és lesz egy negyedéves jelentés, amely a kockázati jelentés, ágazati riportok kérdéséről szól. Ide már külső, úgynevezett társszervi vagy érdek-képviseleti személyeket is meghívnának.

Azt gondolom, hogy ez egy világos és tiszta viszonyrendszert teremt. Mi azt mondjuk, hogy a monetáris politika van olyan fontos, hogy a Nemzeti Bank erre figyeljen, és az összes idevonatkozó előterjesztést, ami a Nemzeti Bank súlyának erősítését szolgálja, átpakoljuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, ezzel is konzisztenssé téve az úgynevezett felügyeleti jogkört.

Nagyon fontos megemlítenem, hogy a takarékossági intézkedések vonatkozásában az a javaslatunk, hogy két alelnök legyen az elnök mellett, és szűnjenek meg azok az ügyvezető igazgatói státusok, amelyek egy bonyolultabb belső szerkesztést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), szervezeti rendszert jelentenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Dancsó József képviselő úrnak, Fidesz.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezeket a módosító javaslatokat örömmel hallom Molnár képviselő úrtól, viszont szeretném figyelmébe ajánlani, hogy jelenleg (Felmutat egy iratot.) erről a javaslatról beszélünk, ezek pedig a módosító javaslatok, és azt nyilván majd a részletes vita során tudjuk kiértékelni, illetve megvitatni. Én a hozzászólásomat, a felszólalásomat ehhez a javaslathoz tudom mérni, hiszen jelenleg ez van benyújtva, ehhez kell a véleményemet, a véleményünket megfogalmazni.

(14.10)

E tekintetben pedig sajnos fenn kell tartanom azokat, amelyeket az előbb elmondtam, és nyilvánvalóan nagy érdeklődéssel fogom olvasni azokat a módosító javaslatokat, amelyekről szólt, és bízom benne, hogy e tekintetben előrébb tudunk lépni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Keller László képviselő úrnak.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző napirend tárgyalása során olyan javaslatokat tűztünk célkeresztbe, amelyekkel a PSZÁF tevékenységét megerősíthetjük kifelé, a felügyelt intézmények, személyek irányában. Ezzel gyorsabb és hatékonyabb tud lenni a szervezet működése. Ugyanakkor - többen szóltak erről, és azt gondolom, Dancsó képviselő úr sem kérdőjelezi meg - szükség van a tapasztalatok figyelembevételével egyfajta belső megerősítésre is mind szervezetileg, mind jogállás szempontjából és - én vitatkoznék Dancsó képviselő úrral - fogyasztóvédelmi szempontból ebben a szerepkörében is.

Államtitkár úr szólt az európai uniós folyamatokról, arról, hogy hogyan gondolkodik az Európai Bizottság a tagállamok pénzintézeteinek az összfelügyeletéről. Amikor értékeljük a mostani benyújtott javaslatot, akkor érdemes megnézni azt is, hogy az Európai Unióban milyen modell a gyakori. Erre az a válasz, hogy nincs egyértelműen követendő modell. Van olyan megoldás az egyes országokban, ahol hasonlóan Magyarországhoz egy integrált felügyelet működik, ezen belül van olyan, ahol ez ráadásul a jegybankba van integrálva, és van, ahol - ahogy Magyarországon is - ez egy elkülönült szervezetben működik. S aztán vannak olyan megoldások is, ahol egy-egy szektor felügyeletét látják el a felügyelő intézmények, illetve - hogy bonyolultabb legyen a helyzet - van úgynevezett vegyes modell, amelyik meglehetősen kuszán látja el ezt a szerepet.

De akármilyen modell is működik, mindenképpen alapkövetelmény kell legyen az önállóság, a függetlenség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az eredményesség, a hatékonyság, a makro- és mikroprudenciális felügyelés összehangolása és az egyéves tapasztalatok alapján a válsággal szembeni ellenálló képesség. Szükség van arra, hogy összehangoltabb ellenőrzés, felügyelet valósuljon meg azokkal, akik felelősséggel bírnak a pénzügyi rendszer stabilitásáért. Ezért tartalmazza a javaslat a kormányzatra, illetve a Nemzeti Bankra vonatkozó rendelkezéseket is, amelyeket ezzel kapcsolatban még említeni fogok.

A fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítését közel egy évvel ezelőtt elkezdtük, most az egyes ágazati törvényekben helyezzük el a panaszkezelés részletes szabályait. Sokat foglalkoztunk azzal, hogy megfelelően legyen szabályozva a panaszkezelés ügye. Örülök annak, hogy a Gazdasági Versenyhivatallal sikerült egy olyan közös álláspontot kialakítani, hogy a versennyel érintett ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal jár el, minden más esetben pedig a PSZÁF. Úgy gondolom, ez tisztességes feladatmegosztás. Éppen ezért szükséges - ellentétben Dancsó képviselő úr véleményével -, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvény hatálya alól kikerülnek a PSZÁF által felügyelt szervezetek és személyek.

Egy fontos megjegyzést szeretnék tenni Dancsó képviselő úr megszólalásához: összességében nemcsak ettől a rendelkezéstől kell várni, hogy más lesz a panaszkezelés a PSZÁF-nél, hanem azoktól a rendelkezésektől, amiket például tegnap fogadtunk el akár a tájékoztatásra, akár a kommunikációra vonatkozóan. Igen szerteágaznak azok a módosítások, amelyekről most tárgyalunk, ezért nyilván a kezelésük sem olyan könnyű, de meggyőződésem, hogy azokkal a lépésekkel, amiket most több törvényben megteszünk, a fogyasztók érdekét fogjuk szolgálni.

A javaslat tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökével kapcsolatban, hogy legfeljebb 120 napra rendelkezésben egyes tevékenységek végzését, szolgáltatások nyújtását megtilthatja. Molnár László képviselőtársam már utalt arra, hogy frakciónk ezt a törvényi szakaszt nem fogja támogatni, és olyan módosító indítványt nyújtunk be, amelyik ezt kiveszi a törvényjavaslatból. Azt gondolom, ez is közelebb visz abba az irányba, hogy közös nevezőre tudjunk jutni az ellenzéki képviselőkkel a törvény egészének elfogadását illetően. Most nem akarom megismételni, de ha már azt mondtam, hogy ezt nem támogatjuk, akkor azt is meg kell mondani, hogy mit támogatunk. Támogatjuk azt, hogy a PSZÁF beavatkozhat egy normatív felügyeleti határozattal, nyilván átmeneti időre, és legfeljebb 90 napra. S még azt is szeretném hozzátenni, hogy a beavatkozást illetően a pénzügyi stabilitási tanács véleményét előzetesen ki kell kérni.

Ami a jogállást illeti: támogatjuk azt, hogy a parlament alá rendelt autonóm szervként működjön a továbbiakban a PSZÁF. Ahogy arra Molnár László képviselőtársam is utalt, a szervezetet illetően azt a konstrukciót, amit a kormány benyújtott, teljes mértékben nem tudjuk akceptálni, de az egyszemélyi felelős vezetői konstrukciót igen, tehát ebben a teljes támogatásunk megvan. Annak is örülünk, hogy a kormány egy kulturált módját találta annak, hogy a tanács hogyan, milyen módon szűnik meg, viszont szükségesnek tartjuk azt, hogy az alelnökök belépjenek a vezetési hierarchiába, akiket - véleményünk szerint - a PSZÁF elnökének kellene javasolni, a miniszterelnöknek pedig kinevezni. Azon persze lehet vitatkozni, hogy jó-e ez a konstrukció, de miután az Országgyűlésnek eddig elég hektikus megoldásokat sikerült találnia az ilyen autonóm szervezeteknél, úgy gondoljuk, hogy ez tisztességes és jó megoldás.

Új intézményként jön létre a törvényjavaslattal a pénzügyi stabilitási tanács, amelynek feladata a makro- és mikroprudenciális felügyelés, ellenőrzés összehangolása, amit persze eddig is kellett csinálni, egy bizottság keretében ez lényegében működött is, de nem olyan rendszerességgel, ahogy azt szükséges lenne végezni.

Jogszabályi intézkedés kezdeményezése, illetve eljárás kezdeményezése a PSZÁF-nál; itt szeretnénk világossá tenni, hogy ez a szervezet a felügyeletet semmiképpen nem felügyelheti, illetve nem irányíthatja, tehát ilyenfajta jogosítványa nincs. Fontosnak tartjuk, hogy stabilitási szempontból a PSZÁF tevékenységét értékelje, de csak stabilitási szempontból. S azt is fontosnak tartjuk, hogy a bírságok egységesen kerülnek megállapításra.

Szeretném azt is egyértelművé tenni, hogy a frakció figyelembe vette a Bankszövetség szakmai álláspontját a törvényjavaslatról. A rendelkezési jog tekintetében fenntartjuk az álláspontunkat - erről már beszéltem -, s most is szeretném mondani, van megoldásunk arra az esetre, ha a kétharmados támogatás ehhez nem jön össze.

A pénzügyi stabilitási tanács szabályozásánál olyan megoldást keresünk a módosító indítványokkal, amellyel részt vehet a munkában a közgazdaság-tudomány kiemelkedő munkásságú és nemzetközileg elismert képviselője, a felügyelt személyek és szervezetek érdek-képviseleti szerve, illetve a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek.

(14.20)

Ez azt jelenti, hogy mi egy három állandó tagú tanácsban gondolkodunk, és meghívottként ezeknek a szervezeteknek a képviselőit gondoljuk, hogy részt vehetnek a tanács meghatározott tevékenységében. És nyilván, ahogy azt említettem, a Bankszövetség javaslatát is figyelembe véve módosítunk a kormányjavaslathoz képest a felügyelet vezetői struktúráján. A Bankszövetség is kifejtette ellenérzését a Nemzeti Bank rendeletalkotási joga vonatkozásában, erre már jeleztem, hogy ezt mi nem támogatjuk.

A pénzügyi stabilitási tanács szerepet kap a PSZÁF rendelkezési joga gyakorlása során, ez is egy fontos vélemény volt, és a csődtörvénynek a módosítása pedig kifejezetten a Bankszövetség kérésére valósul meg már kormány-előterjesztésként, illetve ebben azt, amit javasoltak módosító javaslatot, természetesen érvényesíteni fogjuk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mindezekkel az észrevételekkel azt szeretném kérni az ellenzéki képviselőktől, különösen Dancsó képviselő úrtól, aki megfelelő szakmai alapossággal véleményezi rendre a szakirányú törvényeket, hogy fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a támogatását, mert ezzel is elősegítenénk a pénzügyi rendszer stabilitását és kiszámíthatóságát.

Elnök úr, köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most kétperces hozzászólás következik. Megadom a szót Dancsó József képviselő úrnak, Fidesz.

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem Keller képviselő úrnak, hogy nagy figyelemmel fogom követni a módosító javaslatokat. Viszont szeretném a figyelmébe ajánlani önnek is, hogy erről beszéltünk, és nem a részletes vitáról van szó, de a részletes vitában nyilván kellő módon ki is tudom majd fejteni a véleményemet a benyújtott javaslatokról.

Viszont szeretném azt is elmondani képviselő úrnak, illetve önöknek, képviselőtársaim, hogy az a fejtegetés, amit Keller képviselő úr elmondott a különböző felügyeleti módszerekről, típusokról, és elsorolta azt a háromfélét, ami a világban megfigyelhető, ezzel jómagam is foglalkoztam, hiszen a doktori disszertációmat ebből írtam, Argentínától Koreáig, az Amerikai Egyesült Államoktól Svájcig. Én ezzel a témával foglalkoztam, és azt látjuk, hogy világosan elindult a magyar felügyeleti rendszer '90 után egy irányba. Nem vegyes, nem a Nemzeti Bank alá tartozó, hanem egy viszonylag önálló szerv az, amely a felügyeleti tevékenységet ellátta.

Ebben következett be jelentős törés, és nem a parlament hektikussága következtében vagy hektikus döntései kapcsán, ezt a félreértést vagy bizonyos értelemben csúsztatást azért szeretném helyre tenni. Nem, ezt 2004-2005-2007-ben az önök szavazataival sikerült elfogadtatni, hogy alapvetően megváltoztatták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működésrendjét, az akkori elnöknek az elmozdítását, tehát Szász Károly elnök úr elmozdítását gyakorlatilag jogi eszközökkel teremtették meg. Tehát ez a hektikusság onnan adódott. Most úgy érzem, a módosító javaslatokkal önök próbálnak visszatérni talán az eredeti csapásra, amit én üdvözölni tudok, és remélem, ez így is fog történni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de jelenleg még nem ez a helyzet.

Bízom benne, hogy a javaslatok ez irányba fognak mutatni. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr.

ELNÖK: Ismét kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden reflektálnék Dancsó József mostani és egy korábbi felszólalására. A korábbi felszólalással kapcsolatban azt jegyezném meg, hogy több olyan autonóm államigazgatási szerv is létezik, ezt saját felszólalásomban már korábban elmondtam, de akkor ő még nem volt itt, amelynek a vezetője a miniszterelnök jelölése, javaslata, kezdeményezése alapján a köztársasági elnök kinevezésével kapja meg a jogosítványát funkciójának gyakorlására, tisztségének betöltésére. Ez a helyzet a Gazdasági Versenyhivatal esetében is, és ez a helyzet a nem autonóm államigazgatási szervnek minősülő, hanem annál is erőteljesebb státussal rendelkező Magyar Nemzeti Bank elnöki és alelnöki tisztségek esetében is.

Ami pedig a felügyelet átszervezését és az ezzel kapcsolatos személyi kérdéseket illeti, felszólalásomban korábban én nem akartam utalni arra, hogy amikor 1999-ben a CXXIV. törvénnyel létrehozták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ennek nemcsak az volt a funkciója, hogy egy egységes szervezetbe fogják össze a Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Biztosítás-felügyeletet és a Pénztárfelügyeletet, hanem az is funkciója volt - gondolom, ezt nem lehet tagadni az azután történt személyi változások tükrében -, hogy az akkori vezetést eltávolítsák, például Tarafás Imrét a tisztségéből, másokat is, és helyükre olyan emberek kerüljenek, akik az akkori kormányzat bizalmát élvezték.

Egyébként a PSZÁF jogállásában a 2004-es változtatással nem történt semmiféle érdemi módosulás, az igazi változás - mint erre az előző felszólalásomban már utaltam - 2006-ban, az LVII. törvénnyel történt, amikor a PSZÁF országos hatáskörű szervből kormányhivatallá vált. Ez egy jelentős módosulást jelentett, hiszen ezt követően legalábbis jogilag már nem lehetett a kormányhivatalt feladatkörében a kormánynak utasítania.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki részt venni a vitában. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, megkérdezem államtitkár urat, kíván-e szólni. (Dr. Katona Tamás nemet int.) Jelzi, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a vita lefolytatására következő ülésünkön kerül majd sor.

Most pedig soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványát T/10982. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/10982/1. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadójának. Képviselő urat illeti a szó.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői székét.)