Felszólalás adatai

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2001-2002. évi költségvetés világosan tükrözi az oktatás területén a kormány eddig követett magatartását; azt a magatartást, amely egyre mélyülő szakadékot mutat a politikai deklarációk és a realitások között.

A KSH legújabb statisztikai adatai szerint a '96-os mélypont után '97-ben, '98-ban növekedett az oktatás részesedése a nemzeti jövedelemből. 1999-ben, 2000-ben azonban ez csökkenő tendenciát mutat. Ez értelmetlenné tesz a kormány részéről minden dicsőségjelentést, minden politikai deklarációt.

A költségvetés, amely előttünk fekszik, világosan mutatja, hogy a Fidesz vezette kormány még a saját maga számára előírt követelményeket sem teljesíti. A költségvetési törvény ugyanis több ponton felfüggeszti a Fidesz által módosított közoktatási törvény elemeit. Felfüggeszti azt a 90 százalékos finanszírozási garanciát, amely azt mondja ki, hogy a központi költségvetésnek minden évben annyi támogatást kell adnia a közoktatás számára, amely a két évvel korábbi, összközoktatási kiadások minimum 90 százaléka. Ezt a 90 százalékot, túllicitálva az addigi 80 százalékos garanciát, maga a Fidesz építette be a törvénybe, és ezt most nem kívánja betartani a költségvetési törvényben.

De több olyan pontot is felfüggeszt a törvényben, amelyet a Fidesz vezette kormány vitt be, az ellenzék támogatásával, a közoktatási törvénybe. Felfüggeszti a szabadidő-szervezők beállítását, felfüggeszti az intézményvezetői státusok bővítését, a könyvtáros-tanítói státusok bővítését is. Sőt, elhalasztja a taneszköz-beszerzési rendelet végrehajtását is, ami azért probléma, mert az elmúlt évben az önkormányzatok döntő többsége több évre megtervezte a taneszközbeszerzést, elindította ezt a folyamatot; és a következő két évben azzal kell szembenéznie, hogy nincs rá forrás, el kell halasztani ezeket a beszerzéseket.

Mindez világossá teszi, hogy a normatívába beépülő többlet kizárólag csak a beígért béremelés egy részének a fedezetét szolgálja. Nem lesz többletforrás a normatívából az önkormányzatok szintjén olyan fontos feladatokra, mint az esélyegyenlőtlenségek mérséklése, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás erősítése, a kisebbségi oktatás pozícióinak a javítása. Nincs pénz a fejlesztésre, a beruházásokra, az elaggott iskolaépületek javítására, felújítására. De baj van a beígért béremeléssel is.

Az adatok ma már világosan mutatják, hogy a jövő évben - havi átlagra vetítve - mindössze 16 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Ez azonban bruttó béremelés, amit különböző tényezők csökkenteni fognak. Ezt a 16 százalékot eleve csökkenti az, hogy ebben az évben 3-4 százalékos reálértékvesztést szenvedett el a pedagógusok keresete, hiszen az infláció ma már 10 százalék fölött van.

(12.00)

Vagyis ha nulla bázisról akarunk indulni a jövő év januárjában, akkor eleve már csak 12-13 százalékos átlagos béremeléssel számolhatunk. Tovább csökken ez amiatt, hogy újabb pedagógusrétegek lépik át az évi 1 millió 250 ezer forintos jövedelemhatárt, ami miatt elvesztik az alkalmazotti kedvezményüket, és végül jövő év szeptemberétől az 5-10 százalékos túlmunka bevezetése azt fogja jelenteni, hogy az önkormányzatok várhatóan csökkenteni fogják az engedélyezett túlórakeretet, ami ismét 1-1 százalékkal csökkenti ezt a jövedelmet. Mindez azt mutatja, oda fogunk jutni, hogy a gazdasági intézetek által előre jelzett 9 százalék körüli inflációt figyelembe véve jó, ha a pedagóguskeresetek megőrzik reálértéküket, vagy jobb esetben mindössze 1-2 százalékos reálérték-növekedéssel számolhatunk.

Hol van ez, tisztelt képviselőtársaim, azoktól az ígéretektől, amelyek a kormányprogramban megfogalmazódtak, és amelyek úgy szóltak, hogy érzékelhető reálérték-növekedéssel kell évről évre felzárkóztatni a pedagógusjövedelmeket? Mindez nem fog megvalósulni a következő évben!

Olyan feszültségpontok várhatók a közoktatás terén mindezek miatt az előttünk álló időszakban, amelyek lehet, hogy sok szempontból kezelhetetlenek lesznek a politika számára. Mert ugyan a normatívában bent van a béremelés többletfedezete, az önkormányzatok szintjén ez nagyon differenciáltan fog megjelenni. Vannak városok, például Veszprém, amely előzetes számítások alapján mindössze 5-6 százalékos forrásbővüléssel kalkulálhat a következő évben. Hogyan fogják ebből kifizetni a beígért és törvényben előírt pedagógusbéreket? Nyilvánvalóan az önkormányzatok kénytelen-kelletlen meg fogják találni azokat a kiskapukat, ahol csökkenthetik a bér kifizetése után az oktatásra szánt forrásokat, kevesebbet fognak hozzátenni a normatívához a saját bevételeikből, vagy ott, ahol eddig megúszták az intézmény-összevonást és csoportösszevonást, ott most vélhetőleg kőkeményen végre fogják hajtani, ezzel is spórolva a kiadásaikon, költségeiken.

De baj lesz a minimálbér bevezetése körül is, főleg a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott technikaiak körében, hiszen itt összezuhan a bértábla, mert a 40 ezer, majd 50 ezer forintra emelt minimálbér következtében minden belső differenciálás ezen a téren megszűnik; nagyon súlyos, komoly feszültségekkel kell számolni. Éppen ezért javasolja a Szocialista Párt, fontolja meg a kormány, hogy a technikaiak körében vezesse be az 1,2-es szorzót, amely az elemi differenciálásra talán lehetőséget ad. Mint ahogy javasoljuk azt is, hogy a pedagógusok számára valóban érzékelhető keresetnövekedés érdekében ne szeptember 1-jétől, hanem január 1-jétől vezesse be a költségvetés a 20 százalékos béremelést.

Áttérve a felsőoktatásra: itt is lehet látni a feszültségpontokat. Egy új bértábla került bevezetésre, amely vitathatatlanul a bértömeg tekintetében többletet jelenthet a felsőoktatásban dolgozóknál. Az efeletti örömöt azonban erőteljesen csorbítja az, hogy nagy nyilvánosság előtt ennél sokkal komolyabb béremelésre tett ígéretet maga Pokorni Zoltán miniszter úr, amit aztán a költségvetésben már nem tartott be. Tovább növeli a feszültséget, hogy olyan bértábláról van szó, melyben az egyes kategóriákban nem lehet figyelembe venni az eltöltött szolgálati időt, az egyes kategóriákon belül nincs előmeneteli lehetőség. Különösen problémás ez az adjunktusi körben, és problémás lesz a professzori körben, mert nagyon sok intézmény nem tudja az adjunktusai számára megteremteni az előlépési lehetőséget, hiszen valakinek el kell látni a szemináriumokat, valakinek el kell látni a gyakorlatvezetést, és nincs olyan létszámbővülésre lehetősége az intézményeknek, hogy az előrelépést mindenki számára biztosítani tudja.

Baj van a dologi kiadásokkal is a felsőoktatás terén, mert a többletforrás itt is a bérre fordítódik. Nincs dologi kiadásra többletforrás még az inflációkövető arányban sem, ami nagyon súlyos és nagyon komoly feszültségeket fog jelenteni a felsőoktatásban.

Mindez azt mutatja: a hangzatos deklarációk helyett valóban lépni kellene a oktatás terén, hogy javuljon az oktatás részesedése a megtermelt nemzeti jövedelemből, hogy ne csak a szlogenek szintjén legyen stratégiai ágazat a közoktatás és felsőoktatás, hanem valóban cselekedjünk is ezért.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)