Készült: 2024.03.29.06:28:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

244. ülésnap (2001.11.29.), 60. felszólalás
Felszólaló Glattfelder Béla (Fidesz)
Beosztás gazdasági minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:31


Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, valóban rendkívül érdekes olvasmány az Európai Unió Bizottsága által készített országjelentés. Kár, hogy talán alig pár százan olvassuk el Magyarországon. Pedig ha ez az összefoglaló elemzés napvilágot látna, különösképpen annak gazdaságpolitikai része, és mondjuk, a kormány ezt minden állampolgár postaládájába bedobná (Moraj az MSZP padsoraiból.), akkor nagy valószínűséggel az ellenzék részéről olyan vádak érnék, hogy a kormány sikerpropagandát folytat. (Dr. Szájer József: Úgy van!)

Ugyanis az országjelentés számos olyan megállapítást tartalmaz, amely rendkívül kedvező Magyarország nézve. Például kiemeli, hogy az elmúlt tíz évben tavaly érte el Magyarország a legnagyobb gazdasági növekedést, 5,2 százalékost, és tudjuk, hogy ez jelentős mértékben meghaladta az Európai Unió növekedését. Azt is kiemeli a jelentés, hogy ez a növekedés úgy jött létre, hogy közben a magyar gazdaság termelékenysége is jelentős mértékben, 4,2 százalékkal javult. Az exportteljesítményünkről úgy fogalmaz a jelentés, hogy rekord nagyságú növekedést értünk el, majdnem 22 százalékost, és hadd tegyem hozzá ehhez, hogy az Európai Unióval szembeni versenyképességünk javulására utal az a tény, hogy az Unióval szembeni kereskedelmi mérlegünk is jelentős mértékben javult.

Talán kevesen tudják Magyarországon, hogy a munkanélküliség az elmúlt tíz évben most érte el a legalacsonyabb szintet, akár a munkanélküliek számát tekintjük - mert ez is az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb értéken áll -, akár a munkanélküliségi rátát, amely az Európai Unió szerint is 6,4 százalékos volt tavaly, és azóta tovább csökkent, az első félévben 5,8 százalékra, de mi már tudjuk, hogy a negyedik negyedévre a csökkenés eredményeképpen már 5,6 százalékos rátát értünk el, ami lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga. Foglalkozik a jelentés a tartósan munkanélküliek arányával is, amelyet magasnak tart, mi is annak tartjuk, de azt is kifejti, hogy ez lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unióban, és a jelentés úgy fogalmaz, hogy a tartósan munkanélküliek aránya gyorsan csökkenő tendenciájú. Utal arra is a jelentés, hogy a szegényebb régiókban gyorsan csökken a munkanélküliség, és úgy ítéli meg, hogy ezt két dolognak köszönhetjük: a tőkebefektetéseknek, illetve a kormány aktív munkahelyteremtő politikájának.

A társadalmi különbségek nemcsak regionális értelemben csökkennek, hanem nyilvánvalóan más összefüggésben is. Erre utal az a tény, amelyet kedvezőként megemlít az országjelentés, miszerint a minimálbér-emelés a foglalkoztatottak 25 százaléka számára jelentett kedvező jövedelmi helyzetet.

A jelentés úgy fogalmaz, hogy a növekedés nemcsak az export bővülésének köszönhető immár, hanem a növekvő belső jövedelemnek, a reálbérek 4,5 százalékos növekedésének, a vásárlóerő bővülésének, és ennek eredményeképpen jöhetett létre a 4,2 százalékos nagyon nagy mértékű fogyasztásnövekedés is.

A jelentés kitér arra, hogy mindezeket az eredményeket a gazdasági stabilitásunk megőrzése, megerősítése mellett értük el, hiszen javul a fizetési mérleg, és az inflációról szólva sem azt írja, ahogy előttem fogalmaztak, hogy megtorpant, hanem éppen ellenkezőleg, úgy fogalmaz a 39. oldalon, hogy az infláció a közelmúltban gyorsan kezdett csökkenni, és ennek az okát, indokát is megadja. (Szalay Gábor: Előtte, a 2000. évben megtorpant!) Úgy fogalmaz, hogy 2001 tavaszán a hatóságok egy elkötelezett antiinflációs politika megvalósításába fogtak. Ez az oka az infláció csökkenésének.

Egyébként minden beleolvasással, beleképzeléssel ellentétben a jelentés egyetlenegyszer sem említi a Bokros-csomagot, különösképpen nem hallhatóak, olvashatóak itt olyan jellegű laudatiók, melyek már korábban elhangoztak.

Ellenben a Széchenyi-tervet több mint hétszer említi az országjelentés, méghozzá rendkívül kedvező összefüggésekben. Utal arra, hogy az első félévben elkezdődött Széchenyi-terv eredményei még kevésbé mérhetők fel, de az eredmények már láthatók, különösképpen az otthonteremtés területén, az új lakások számának bővülésében, a kis- és középvállalkozások fejlesztése területén. Több mint ezer projekt nyert már támogatást, hogy idézzek; a turizmus területén kiírt pályázatok iránt jelentős az érdeklődés, ahogy az országjelentés fogalmaz, és a kevésbé fejlett országrészek esetében is a fejlődés lehetőségét adja meg a Széchenyi-terv. A beruházások ösztönzésének köszönhetően 24 százalékos bővüléssel lehet számolni, ami további gazdasági növekedést ösztönző hatással bír; a hálózati infrastruktúrákat fejleszti a kormány a Széchenyi-terv keretében, segíti az innovációt, a befektetések ösztönzését, különösképpen a keleti, elmaradott országrészben, és a kis- és középvállalkozók támogatásával erősíti a beszállítói kapcsolatokat, a kis- és középvállalkozók külpiacra jutását, a minőség fejlesztését és a területi különbségek kiegyenlítődését is, hogy csak néhány kedvező megállapítást idézzek a Széchenyi-tervre vonatkozóan az országjelentésből.

Mindezek alapján - még egyszer - úgy ítélem meg, hogy ha ezt a jelentést közzétennénk, akkor az ellenzék minden bizonnyal sikerpropagandával vádolná a kormányt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  60  Következő    Ülésnap adatai