Készült: 2024.03.28.09:20:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 92. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:29


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! 2010 óta Magyarország Kormánya nem engedett az Alaptörvényben is lefektetett gondolatból, mely szerint, idézem: „Megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.” Illetve idézhetem önöknek az új magyar Alaptörvény D) cikkelyét is, melyben Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarságért.

(16.00)

A parlamenti munkánk során, így a költségvetési vitában sem szabad elfelejtenünk azt, hogy egy olyan Országgyűlésben dolgozhatunk, amelynek összetételében határon túli nemzettársaink a 2014-es választás óta szavazatukkal is beleszólhatnak, hiszen egy új választójogi törvény keretében azok számára is biztosítottuk a szavazati jogot, akik magyar állampolgárok, de Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkeznek.

A 2020. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat is számos olyan fejezetet tartalmaz, amely anyagilag megnyugtatóan rendezi a 2010-ben megújított nemzetpolitikai céljainkat, nem vonva el forrásokat a legfontosabb területektől. A jövő évi költségvetés tervezete is egy erős, gazdaságilag stabil anyaországról tesz tanúbizonyságot, amelyre a határon túli magyarság bizton számíthat.

Áttanulmányozva a 2020. évi költségvetés nemzetpolitikai tárgyú tételeit, összességében elmondható, hogy az eddigi célok továbbra is számolhatnak az előző évi támogatásokkal, bizonyos területeknél pedig a 2019-es számokhoz képest nagyobb kiadásokkal tervez a költségvetés. Hogy melyek ezek a célok, azokból egyet-kettőt kiemelnék.

A vallás megtartóerőt jelentett a történelem legsötétebb időszakaiban is a magyarság számára. A Miniszterelnökség továbbra is  az előző évi összegeket tartva  támogatja a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyeket, a határon túli egyházi intézmények fejlesztését, valamint a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységét. E három célterület összesen 1 milliárd 220 millió forintos kerettel számolhat.

Egy másik cél a magyar épített örökség védelme és helyreállítása, ami Magyarország Kormányának fontos feladata és szívügye. Jó példaként említhető erre a felvidéki Borsi településen álló Rákóczi-kastély felújítása. II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének teljes helyreállítása várhatóan 2020-ra fejeződik be. A jövő évi költségvetés a korábbi támogatásokon túl 250 millió forintot különített el erre a célra.

Sajnos elmondható, hogy Ukrajnával az utóbbi időszakban nem felhőtlen a kapcsolatunk, ezért a Kárpátalján élő magyarság erkölcsi és anyagi támogatása most talán fontosabb, mint eddig bármikor volt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és kárpátaljai fejlesztési feladatokra szánt összeg az idei kerethez képest 850 millió forintról 2 milliárd 48 millió forintra emelkedik. A támogatások ilyen nagy mértékű emelése azért is üdvözlendő, mert a kárpátaljai magyarság napjainkban az egyik legsérülékenyebb, létében leginkább veszélyeztetett csoportja külhonba szakadt nemzettársainknak. Gondolom, senkinek sem kell felsorolnom az ukrajnai magyarokat sújtó intézkedéseket, támadásokat a nyelvtörvénytől kezdve egészen a tegnapi beregszászi bombariadókig.

A kárpátaljai fejlesztések mellett nagy hangsúlyt kap a jövő évi költségvetés nemzetpolitikai céljai között a csángó-magyar együttműködési program. Idén tavasszal a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került a csángó ügyek kezelése, Járai Zsigmond volt jegybankelnök április 1-jétől miniszterelnöki megbízottként koordinálja az együttműködést. Az elmúlt évek támogatását jelentősen megnövelve 2020-ra 532 millió forintot különítettek el a moldvai csángó gyerekek oktatási programjára.

Az összegből remélhetőleg folytatni tudjuk az eddigi közös munkát, bővíthetjük Csángóföldön az oktatási hálózatot, biztosítva a kellő infrastruktúrát és a pedagógusi hátteret. Magyarházak építését is tervezzük, amelyekben korszerű iskolát, óvodát, közösségi teret alakítanak majd ki. Jövőbeni terv a magyarórákon részt vevő gyermekek étkeztetésének a bevezetése és ösztöndíjak létesítése magyar középiskolában, egyetemen és főiskolán továbbtanuló csángó fiatalok számára. Készülünk egy módosító javaslattal is, amellyel a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretein belül másfél milliárd forinttal szeretnénk biztosítani a Csángóföldön elinduló gazdaságélénkítő programot is.

Magyarország Kormánya számára kiemelt jelentőséggel bír a Bethlen Gábor Alap támogatása, amely fedezetet biztosít a határainkon innen és túl élő magyar közösségek kölcsönös megismeréséhez, a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak bemutatásához. A kormány a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül támogatja ezen kívül a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és az anyaországgal történő sokoldalú kapcsolattartást. A 2020. évi költségvetés-tervezetben a Bethlen Gábor Alap forrásai mintegy az idei évhez képest, ami 26 milliárd 675 millió forint volt, jövőre 38 milliárd 870 millió forintra emelkednek. A növekedés azért is kiemelkedő, mert a Bethlen Gábor Alap fejlesztéséhez kerül többek között a nemzetpolitikai célú támogatások mellett a Rákóczi Szövetség támogatására elkülönített összeg is, amely 1 milliárd 50 millió forint. Szeretném kiemelni a Rákóczi Szövetséget, hiszen a kormány stratégiai partnereként működik már több éve a nemzetpolitikai célok megvalósításában. A szövetség áldozatos munkáját nem kell bemutatni, immár harminc éve működik a szervezet, ma már mintegy 490 helyi szervezettel, 24 ezer fős taglétszámmal példaértékű munkát végez a Kárpát-medencében. Az anyagi segítségnyújtás mellett fontosnak tartja a kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatását, a magyarságtudat erősítését.

Szólnom kell nagyon röviden arról, hogy ezen a héten kedden nagyon nagy arányú támogatással, 166 igen szavazattal, 5 nemmel, 1 tartózkodással a magyar Országgyűlés elfogadta, hogy a jövő év legyen a nemzeti összetartozás éve, amely egyrészt egy megemlékezés a trianoni tragédiáról, ugyanakkor pedig mindannak a bemutatása, ami az elmúlt száz évben velünk történt, hiszen ezt a tragédiát nem egyszerűen csak túléltük, és megmaradtunk, hanem erős nemzet vagyunk, és mindazokat, amik történtek a kultúrában, a sportban, a művészetekben, a tudományban, azokat, azt gondolom, be kell mutatnunk Európának és a nagyvilágnak is.

És azt gondolom, egy nagyon fontos cél, hogy ne csak a Kárpát-medencében legyenek megemlékezések, konferenciák, találkozók, tudományos konferenciák, az eredmények bemutatását szolgáló kiállítások, hanem vigyük el ezt Nyugat-Európába is, a nyugat-európai diaszpórába és a világ több nagyvárosába is, ahol magyar diaszpóra létezik, és ez a kiállítás, ez a bemutatkozás ne csak a magyaroknak szóljon, hanem Berlinben szóljon a németeknek, Belgiumban szóljon a flamandoknak, Torontóban a kanadaiaknak, Sydneyben pedig nemcsak az ottani magyar közösségnek, hanem az ausztráloknak is mutassuk meg, mi történt velünk 1920-ban, és milyen eredményeket értünk el ennek ellenére.

Tisztelt Ház! A nemzetpolitikára fordítandó összegeket áttekintve nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a jövő évi költségvetés idevonatkozó tételei továbbra is a magyarság megmaradását szolgálják. A 2020. évi költségvetésitörvény-javaslatról elmondhatjuk, hogy nemzetpolitikai szempontból egy mértékletes, jól átgondolt tervezetet tartunk a kezünkben. Kérem képviselőtársaimat, hogy az általam is kiemelt szempontokat is figyelembe véve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai