Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Néhány érdekes felvetést is hallottunk az előző felszólalások során, ezért tartom fontosnak, hogy ugyan ismétlésekbe bocsátkozva, de néhány dolgot megerősítsek.

Az egyik az a felvetés, hogy gyakorlatilag a kormány nem megfelelő gondossággal járt el. Talán a bevezetőből nem derült ki egyértelműen, a luxemburgi bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntései által meghatározott keretek között és a jogszabályok, az Alaptörvény meghatározta keretek között kellett a jogi szabályozást kialakítani. Az, hogy valaki visszamenőleg jogot alkosson, szembemenve az akkori jogszabályokkal, azokkal az aláírt szerződésekkel, lehet, hogy Hadházy képviselő úr képességeit meghaladta, hogy elolvassa a szerződés azon passzusát, ami az árfolyamkockázatra vonatkozott, bár az ő esetében ezen csodálkozom, mert tanult ember, állatorvosi egyetemet végzett, ha az ő képességeit is meghaladta, akkor Magyarországon be kell szüntetni a hitelezést.

(16.10)

Tehát gyakorlatilag ez a gazdasági élet egyik gátja a jövőben, ha így viszonyulunk a dolgokhoz. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a jogszabályalkotásról beszélünk, hanem bírósági döntésekről is beszélünk (Dr. Szél Bernadett: Hol a Matolcsy? Nem jött el?), és azonkívül, ha megtámadjuk az egész fennálló rendszert, beleértve a közjegyzőket, bíróságokat, egyebeket, akkor hol beszélhetünk jogállamról.

Tehát azért azt tudomásul kell venni, bármennyire is elszenvedői vagyunk egy-egy helyzetnek, akár állami szinten, akár lakossági szinten, hogy nem lehet korlátlanul és gyakorlatilag egyfajta bolsevik forradalmi hevülettel megoldani helyzeteket (Németh Szilárd István: Most lesz a századik évfor­duló!), mert annak beláthatatlan következményei vannak, mint az elmúlt történelem ezt igazolta is.

Elhangzott a román példa. Én nagyon kíváncsian várom majd annak a kifutását, hogy mondjuk, a román adófizetőkre nézve milyen következményekkel járnak majd azok a nemzetközi perek, amelyeket a bankok indítanak ilyen helyzetben a román állam ellen. Azt én megígérem, hogy ha ők sikeresek lesznek, akkor nyilván mi is ezt az utat fogjuk választani, de addig megengedhetetlen, hogy a magyar költségvetést, a magyar államháztartást és a magyar adófizetőket ilyen helyzetbe hozzuk.

Szóba kerültek itt az LMP részéről is mindenféle felvetések, hogy mi mindent nem szavaztak meg a kormánypártok ‑ bár itt visszalőhetnék, hogy itt a mi felsorolásunkban is szerepelt azért néhány nagyon konkrét dolog, ahol megszavazhattak volna pozitív intézkedéseket és nem tették meg. Gyakorlatilag arról nem szabad elfeledkezni, hogy 2010-ben egy túlzottdeficit-eljárásban volt az egész ország, tehát ebből ki kellett mászni. A pénzügyi keretek között, a lehetőségek keretei között lavírozva jutottunk el oda, hogy ma, 2017-ben össze se lehet hasonlítani a hét évvel ezelőtti helyzetét sem a lakosságnak, sem az államháztartásnak, sem egész Magyarországnak, azt kell nyugodtan kijelentsem ebben a helyzetben. (Szilágyi György: A kilakoltatási moratórium mennyibe kerülne?)

Amit képviselő asszony említett, hogy nem ülnek bent a miniszterek, nem ül itt miniszterelnök úr: ellentétben a felsoroltakkal, amit az előbb mondtam, amikor meg kellett szavazni ezeket a döntő kérdéseket, amelyek segítettek a devizahiteleseken, akkor itt ültek a miniszterek, itt ült a miniszterelnök úr, ők is elfogadták kormányon ezeket az előterjesztéseket, megszavazták, ellentétben önökkel. A felsorolást most már kihagyom, majd a végén felsorolom megint, hogy mi mindent nem szavaztak meg, amit megtehettek volna. Egy gombnyomásból állt volna, vagy be kellett volna ülni a padba, és akkor gyakorlatilag segíthettek volna azokon, akikért most szót emelnek.

Sokszor nekem úgy tűnik egyébként, hogy ami most itt zajlik, hogy néha bolhacirkusszá akarják silányítani ezt a témát. Ami a nyári kezdeményezésüket is illeti, nagyon jól tudjuk, hogy az egy CEU-s kezdeményezés volt, ami gyakorlatilag a közvélemény számára tarthatatlan volt az önök részéről, és gyorsan rávarrták ezt a devizahiteles témát is, jobbat nem találva. Ma pedig itt ülünk és érdemben beszélhetünk erről a dologról. (Dr. Szél Bernadett: Nekem volt vállalhatatlan a CEU? Hát emlékszel, miket vágtam a fejetekhez?)

Gyakorlatilag azt kell mondjuk, hogy azok a javaslatok, amelyeket érdemben várnánk és megvalósíthatóak lennének, nem hangzottak el az önök részéről. Az, hogy hozzunk létre egy bizottságot, gyakorlatilag van ilyen Brüsszelben meg egy csomó helyen. A parlamentnek is vannak bizottságai, érdemi javaslatokra nyilván megvannak azok a fórumok, ahol ezeket meg lehetne vitatni. Tehát összességében azt várom, hogy tényleg érdemi javaslatokat halljak itt a közeljövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Szilágyi György: Hallgasd vissza, mert ez botrány!)