Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt hét közepén zajlott a negyedik nyugdíjasparlament itt az épületben a felsőházi teremben, és az ott elhangzottak olyan megállapításokat tettek, amelyek visszaköszönnek több szociológiai felmérésben. Az Európai Unió a közelmúltban publikált egy elemzést, amelyből az derült ki, hogy a magyar nyugdíjasok az Unióban a legelégedetlenebbek az életükkel, annál is inkább, mert az uniós átlagnál, ahogy említettem, elégedetlenebbek, sajnos az uniós átlagnál boldogtalanabbak, és az elégedettek száma Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unióban.

Ha megnézzük, hogy mi a helyzet a nyugdíjfronton, Magyarországon néhány szociológiai tényt meg kell hogy állapítsunk. Az egyik az, hogy az idősek társadalmában az egyenlőtlenségek nőttek, ez egyértelmű, a kormányzati intézkedések következtében. Meg kell állapítanunk azt is, hogy a nyugdíjasok táborában a szegénység kétszeresére nőtt 2010 óta, ez is szociológiai tény. Ezen túlmenően meg kell hogy állapítsuk, hogy soha nem látott mértékben növekedett a milliós nyugdíjjal rendelkezőknek a száma. Megállapította a nyugdíjasparlament azt, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés technikája egy csapda, és megállapították azt is, hogy a bérek növekedésével nem tart együtt a nyugdíjak növekedése. Ez egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza a nyugdíjasok társadalmát.

Kedves Képviselőtársaim! Ebben az évben két alkalommal is benyújtottam a Szocialista Párt kezdeményezésére országgyűlési határozati javaslatot. Nem fogom az összes pontját felemlíteni önöknek, de azt hiszem, hogy azok, amiket majd lajstromba veszek, egyértelműen azt támasztják alá, hogy az előbbi megállapításokkal pont szembemenve, ahol az egyenlőtlenségeket tudnánk csökkenteni, ahol az alacsony nyugdíjakat lehetne felzárkóztatni, ahol gátat lehetne szabni a milliós nyugdíjaknak, mind-mind benne voltak ebben az országgyűlési határozati javaslatban. A fideszes többség minden alkalommal leszavazta, tételesen leszavazta; azt sem engedték meg, hogy a parlament plenáris ülése elé kerüljön.

Az első kezdeményezésünk volt az úgynevezett svájci indexálás visszaállítása. Azt hiszem, nem árulok el titkot: nyugodtan alkalmazni lehetne azt a technikát, ahol a nettó bérnövekedést 50 százalékban és az infláció tervezett mértékét 50 százalékban vesszük figyelembe a jövő évi nyugdíjak megállapításánál. A fideszes többség ezt leszavazta, ugyanis ebben a javaslatban az foglaltatik benne, hogy jövőre, 2020-ban 5,6 százalékkal kéne emelni a nyugdíjakat, és ezzel a leszavazással gyakorlatilag azt mondták, hogy elégedjenek meg a nyugdíjasok a 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel.

A második javaslatunk az volt, hogy a nyugdíjminimumot 80 ezer forintra kell emelni. A fideszesek ezzel a „nem” szavazattal azt mondták, hogy elégedjenek meg a 11 éve tartó 28 500 forinttal, sőt akik valamilyen szociális ellátásban részesülnek, mivel a technika úgy hozta, hogy hozzárendelik a mindenkori öregségi legkisebb nyugdíjhoz, az anyasági ellátástól kezdve a családi pótlékig befagyasztásra kerül, és marad a 28 500 forint.

A harmadik ilyen javaslatunk volt, hogy az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően, amely március 31-ében szabott határt annak, hogy alkossák meg a rokkantakkal kapcsolatos jogi szabályozást, mely szerint méltatlanul vették el az ellátását több százezer embernek, illetve csökkentették ellátásukat, és tegyenek javaslatot a kártalanításra, a fideszes többség, mivel leszavazta ezt az indítványt, azt mondta, hogy a rokkantnyugdíjasoknak nem jár ebben a helyzetben semmi, kártalanításról szó sem lehet. Ezt több interpellációra adott válaszban is a kormányoldal megerősítette, és ebben a javaslatban szerepelt, hogy a nyugdíjprémium jelenlegi rendszerét felül kell vizsgálni, mert 2014 óta mintegy 42 ezer forintot vettek ki a nyugdíjasok zsebéből, nem beszélve arról, hogy nem is indexálták ennek mértékét, tehát gyakorlatilag a 2009-ben megfogalmazott jogszabály értelmében közel egyharmadát elinflálta már a tíz év ennek a nyugdíjprémiumnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezetőmben azt mondtam, hogy két szociológiai vizsgálatra hivatkozom, és csak az egyiket említettem. A felszólalásom végén engedtessék meg, hogy a másikat is néhány mondat erejéig idézzem! A 65 éven felüli emberek életminőségét vizsgálta az Eurostat, és ebből kiderült, hogy Magyarországon a szegénységi arány nőtt, az idősek és a fiatalok kapcsolata romlott, a nyugdíjak nagysága olyan mértékű, hogy Európában a legrosszabb nyugdíjasnak lenni, és a szociális hálót szétszabdalták. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)