Felszólalás adatai
58. ülésnap (1999.03.24.), 101. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Gyimesi István (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Önkormányzati bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 3:55 |
Felszólalások: Előző 101 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
GYIMESI ISTVÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A közterület-felügyeletről szóló T/861. számú törvényjavaslatot az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta, és általános vitára alkalmasnak tartotta. Az általános vitára való alkalmasságot az alábbi tényezőkkel indokoljuk:
A jelenleg érvényben lévő rendeleti szintű szabályozás a nyolcvanas évek közepén, a 3/1983., illetve a 16/1984. számú miniszteri rendelettel van szabályozva. Ezeknek a jelenlegi érvényességét az idő meghaladta, és a törvényi szintű szabályozást a következőkkel indokoljuk.
A kormány - ezen belül is az előterjesztő Belügyminisztérium - széles körben véleményeztette a tervezetet az önkormányzati szövetségekkel, a közigazgatási hivatalokkal, közel 200 önkormányzattal, ahol ma közterület-felügyelet működik, a Közterület-felügyelők Országos Egyesületével, és több érintett minisztériummal. A közterület-felügyeletre vonatkozó társadalmi igény úgy a javaslatból, mint a bizottsági vitából kitűnik. Tisztaságot, rendet, jobb közbiztonságot, vagyonvédelmet céloz a javaslat szelleme. A közterület-felügyelő mint hivatalos személy megbecsülése, közszolgálati jogviszonyba való helyezésével e feladatvégzés komolyságát és megbecsülését mutatja. A szolgálati hivatalok, az önkormányzatok rend, tisztaság feletti őrködése hivatalos jelleget kap, ahol ezt bevezetik, és ezzel a közterület-fegyelmet helyi közüggyé nyilvánítja.
Úgy tűnik - és a vita is ezt erősítette meg -, hogy nincs alkotmányos probléma, gond a közterület-felügyelet bevezetésével, kényszerítő eszközökkel való ellátásával és előírt alkalmazásával szemben. A javaslat elsősorban a jogszerű intézkedésre helyezi a hangsúlyt, és akkor lehet a kényszerítő eszközöket alkalmazni, ha a jogszerű intézkedéssel szemben ellenállás tapasztalható; ez is csak az önkormányzatok által rendeleti szintű szabályozás keretein belül. A közterület-felügyelők által elkövetett jogszerűtlen intézkedések ellen pedig jogorvoslati lehetőséget szándékozik megteremteni a javaslat, a jelenleg érvényben levő rendeleti szabályozás erre nem tért ki.
A közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat felett vita alakult ki a bizottságban. A kényszerítő eszközöket és használatukat túlzónak értékelték egyes hozzászólók. Mások a postás, illetve a városrendőrség szerepét látták megvalósítani a javaslat előírásai keretében. Felmerült az is, hogy a közterület-felügyeletet nem lehet társulási formában ellátni, egy másik szabályozásban viszont az önkormányzati törvény társulásokra vonatkozó részében ezt a bizottság többségi véleményével megoldani látta. A hatálybalépés után, 2000. január 1-jétől az önkormányzatok új rendeletet hozhatnak. Ez a "hozhatnak" kifejezés egyfajta bizonytalanságot tükröz - vélték egyes képviselők a bizottsági vitában. Más helyen viszont bizonyítottuk, hogy ez nem kötelező, tehát önként vállalt feladatuk lesz az önkormányzatoknak.
A bizottság többsége olyan szabályozást sürget, amelyre társadalmi igény van, és maguk a közterület-felügyelők is kívánják ezt a szabályozást, a jelenlegi instabil helyzetük stabilizálására. Ezért a bizottság szükségesnek tartja a szabályozást. Álláspontja, hogy az elhangzott kritikai észrevételek egy részét korrekciókkal jobbítani lehet.
Végezetül az önkormányzati és rendészeti bizottság a fentiekre tekintettel 12 igen, 7 nem szavazattal és tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 101 Következő Ülésnap adatai