Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslatok is érkeztek, így a részletes vitára bocsátásra és annak lefolytatására későbbi ülésünkön kerül sor.

Most soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/19076. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/19076/1. és 2. számokon kapták kézhez képviselőtársaim.

Most megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Államtitkár úr!

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A mindenkori családpolitikának kiemelt célja, hogy a gyermekekre tekintettel egy igazságosabb újraelosztást valósítson meg, erősítse a társadalom alapsejtjeit jelentő családok létbiztonságát, mérsékelje a gyermekszegénységet, és egyúttal természetesen a gyermekvállalást is ösztönözze.

Az egységes családtámogatás rendszerének kialakítása együtt jár a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépülésével a családi pótlékba. Annak érdekében, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kötődő egyéb kedvezményeket továbbra is igénybe vehessék a rászoruló gyermekek, 2006. január 1-jével egy új ellátási forma, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kerül bevezetésre. Ezek természetbeni támogatások, különösen az iskolai gyermekétkeztetés 50 százalékos normatív kedvezménye, a bölcsődei, az óvodai ellátást igénybe vevő gyermekek, az általános iskola első négy osztályában tanuló gyermekek ingyenes étkezése, az iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevők, 1-13. évfolyamosok tankönyvtámogatása, illetve a kollégiumi diákkedvezmény.

A törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítását tartalmazza, melynek célja több irányú: egyrészt további pozitív intézkedéseket vezet be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételeivel összefüggésben; másrészt a korábban emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő kör számára egy új támogatási formát határoz meg kiegészítő gyermekvédelmi támogatás elnevezéssel.

A javaslat a gyermeket nevelő, szociálisan rászoruló családok anyagi terheinek mérséklése érdekében módosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozását úgy, hogy a hivatkozott törvényben jogosultsági feltételként megállapított jövedelemküszöböt 10 százalékkal megemeli. Azt hiszem, minden képviselőtársam számára ismeretes, hogy ez az öregségi nyugdíjminimum 100, illetve 110 százaléka volt, ez emelkedne 110 százalékra, illetve 120 százalékra.

A törvényjavaslat tehát továbbra is differenciáltan állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság jövedelmi feltételeit, elismerve és támogatva a gyermeket egyedülállóként gondozó családokat, valamint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek az átlagostól eltérő élethelyzetét. Figyelembe veszi azt is, hogy a családi pótlék jelentős emelésével többen esnének ki a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági köréből, hiszen emelkedik ezzel az egy főre jutó jövedelemhatár. A javaslattal tehát biztosítható, hogy a rászorult gyermekek természetbeni támogatása továbbra is garantált legyen, és ne essenek ki a gyermekvédelem védőhálójából.

A gyermekek nagyobb szociális biztonságát garantálja, hogy az egyszeri támogatás elnevezésű, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló, a 2006-os évben ötezer forintos összegben megállapított pénzbeli támogatás évente egy alkalommal történő kifizetése helyett a pénzbeli támogatást évente kétszer javasolja folyósítani, július és november hónapokban.

(17.30)

A gyermekvédelmi törvény 2005. december 31-ei, hatályos rendelkezése szerint emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban - átmeneti járadék, rokkantsági járadék, azt hiszem, ezt mindannyian tudják - vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendel. Ennek összege 2005-ben 10 800 forint/gyermek volt. Tekintettel arra, hogy a családtámogatási rendszer átalakításával ezt a támogatást a kirendelt gyámok részben a jelentősen megemelt családi pótlék összegében kapják meg, indokolt, hogy megkülönböztetett figyelmet kapjanak, illetve az átalakítás ne érintse negatívan a mintegy 3 ezer, gyermeket nevelő-gondozó, jellemzően nagyszülői gyámot.

Az előterjesztés egy kibővített jogosultsági kör számára is új támogatási formát határoz meg kiegészítő gyermekvédelmi támogatás elnevezéssel. A javaslat szerint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. Emellett a gyámul kirendelt hozzátartozók még évi kétszeri pótlékban is részesülnének. A 2006-ban 7500-7500 forintot kitevő pótlék folyósítására a tárgyév júliusában és novemberében kerülne sor az egyszeri támogatással egyidejűleg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javasolt változtatások eredményeképpen a kirendelt gyámi feladatot ellátók is kedvezőbb helyzetbe kerülnek a családtámogatási rendszer átalakítása révén. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság módosított jövedelmi feltételeinek, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és a pótlék forrását beterveztük a tárca költségvetésébe, azok a 24. fejezet költségvetésében megtalálhatóak. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, szóljanak hozzá, és a végén fogadják el.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a szociális bizottság előadójának.

BÉKI GABRIELLA, a szociális és családügyi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális és családügyi bizottság január 25-én tárgyalta meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot.

Az előterjesztő képviselőjétől meghallgattuk a törvénymódosítás indokoltságát, egészen pontosan azt a szempontot, hogy ez további pozitív intézkedéseket vezet be akkor, amikor a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vonatkozó jogosultsági küszöböt 10 százalékkal megemeli, illetve amikor kiegészítő gyermekvédelmi támogatás címszó alatt annak a nagyon hátrányos helyzetű, ámde vélhetőleg szűk kör számára biztosít további rendszeres, havonkénti pénzbeli támogatást, akik nem szülői státusban, hanem gyámként vagy nagyszülőként nevelnek gyermeket.

Abban a vitában, ami a szociális bizottságban a javaslat kapcsán kibomlott, ellenzéki képviselőtársaink hevesen idézték fel a gyermekvédelmi támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos, korábban lefolytatott vitát emlékeztetve arra, hogy ők hányszor megmondták, hogy nagyon sok családtípus rosszul fog járni ezzel az átalakítási rendszerrel. (Babák Mihály: Igaz, mondtuk.) Én magam szabad demokrataként felidéztem, hogy volt olyan módosító indítvány, amelyik kifejezetten azt célozta, hogy a legrászorultabb családok támogatása egy kicsit emelkedjen, minthogy maga ez az átalakítási rendszer eléggé kisimította és egyenletessé tette a gyermekek számára nyújtott támogatást réteghelyzettől függetlenül akkor, amikor a családtámogatás korábban meglévő három forrását összevonta, és családi pótlékként egyenletesen újra szétosztotta.

Ahhoz képest, hogy a vita mennyire élénk és éles volt, tulajdonképpen meglepésnek is mondhatnánk, de szerintem természetes, hogy egy ilyen jó irányú, kedvező irányú javaslatot egy szociális bizottság egyhangú szavazattal tud támogatásra ajánlani a tisztelt Háznak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Varga László képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. A képviselő urat illeti a szó.

VARGA LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nem kell valami távoli asszociációra ragadtatni magamat, ha a most sorban tárgyalt három napirendi pont között tartalmi azonosságot, egy irányba mutató szándékokat érzek, hisz az Országos Fogya-tékosügyi Program vagy az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénymódosítás, mind-mind azt célozza, hogy a versenyhelyzetre épülő társadalmunkban mindazokat, akik ebben a versenyfutásban hátrányokkal indulnak egészségi állapotuk, fogyatékosságuk vagy éppen származásuk, családi állapotuk miatt, ha nem is a teljes esélyegyenlőséghez, de az egyenlőség irányába mozdítsa el. Ez a szándék érhető tetten a családtámogatás átalakításával kapcsolatos gondolkodásmódunkban, amely várhatóan az egyre szélesebb körben kiteljesedő kampánynak is központi témája lesz.

Mit is célzott ez a módosítás? Azt, hogy a családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás és a korábban adókedvezményként adott anyagiak a családi pótlékban kerüljenek összesítésre, és alanyi jogon jussanak el a magyar társadalom minden családjához. Magát a rendszert két oldalról is érték nagyon szenvedélyes támadások. Részben a Béki Gabriella által is említett, a korábbi gyermekvédelmi támogatás oldalvizén elvesző megkülönböztetett kedvezmények okán, illetőleg az adókedvezmény elvesztése miatt. Jelen előterjesztés a gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó korábbi támogatási formákat nevesítve, sőt a társadalom teherbíró képességéhez igazítva bizonyos megemelt lehetőségeken keresztül juttatja vissza. Az pedig nagyon tudatosan vállalható, és gondolkodásunk lényegét fejezi ki, hogy a nagyon is véges családtámogatásra szánható források közül, bármennyire is egyetértenénk, bármennyire is vannak racionális elemei, ma az adókedvezmény nem fejezi ki ezeket a szándékokat, hisz - ahogy nagyon sokszor megfogalmazódott - ez a magasabb adót fizető, ezáltal a tehetségesebb családokhoz jutna. Azóta sem fogadja el ezt ellenzékünk, de mi a kampányban is, e napirend kapcsán is büszkén vállaljuk, hogy igenis ezt az utat követhetőnek, vállalhatónak tartjuk.

Nem sorolom föl - államtitkár úr nagyon tételesen és közérthetően megtette ezt -, hogy hogyan, miként, milyen formában térnek vissza a gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó kedvezmények. Itt a ráutaltság, a hozzáférés szélesebb kör számára biztosított lehetőségei, illetve az évente adott támogatások helyett a két alkalommal juttatott az emelt összegű támogatások, mind-mind a szándékaink kiteljesítését szolgálják. Azt gondolom, így sikerült maradéktalanul a 84 százalékkal megemelt családi pótlékhoz hozzáilleszteni mindazokat a korábbi kedvezményeket, amelyeket megszokott, jól alkalmazott, jól fogadott el a társadalom.

2006-ban ennek pénzügyi forrásai a folyó költségvetésünkben rendelkezésre állnak, így a megvalósítás feltéte-lei is adottak. A tegnapi, január 30-ai ülésünkön 15 támogató szavazattal és 10 tartózkodás mellett fogadtuk el, és ajánljuk a tisztelt Háznak is elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Németh Erika képviselő asszonynak, az emberi jogi bizottság előadójának.

NÉMETH ERIKA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság január 30-ai ülésén tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatot, és azt 11 igen szavazással és 4 tartózkodás mellett vita nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 8-8 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, közülük is elsőként Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszonynak, MSZP.

(17.40)

DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miért ajánlja elfogadásra a szocialista frakció a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását? Azért, mert ez a javaslat is hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekeket nevelő családok támogatását igazságosabbá tegyük.

A családtámogatás rendszerét átalakítottuk. Most már nem fordul elő az a jelenség, hogy a közösből több forint jut oda, ahol egyébként is több van, és nem fordulhat elő az sem, hogy bizonytalansági elemek szerepelnek a rendszerben, hiszen legyünk őszinték, mind a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, mind a családi adókedvezmény címén igénybe vett összeg esetleges volt, hiszen egyéb feltételektől függött. Ma már a gyermekek után járó támogatás, amellyel az országunk, a nemzetünk kifejezi az elismerését, és hozzájárul azokhoz a pluszköltségekhez, amely minden gyermeket nevelő családot megilletne, minden gyermek után egyformán jár.

De amikor egy ilyen rendszert átalakítunk, teljes szerkezetet változtatunk meg vagy szemléletet váltunk, akkor bizony előfordulhat, hogy nem tudunk százszázalékos sikert elérni, mint ahogy most sem sikerült. Úgy számoltuk, hogy jelenleg a rendszerben élők közül körülbelül 93 százalék azok száma, 93 százaléknyi azok aránya, akik jól vagy jobban jártak ennek a rendszernek az átalakításával, de szociáldemokrata kormány lévén nem tekinthetünk el attól a néhány százaléknyi embertől sem és akár egytől sem, aki rosszabbul járt ebben a rendszerben. Ekkor kerül sor arra, hogy a szociális ellátórendszer átvállalja ezeknek az embereknek a támogatását, segítsen megoldani az ő sorsukat is.

Ezért folytatjuk a rászorultak számára rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén továbbra is a természetben nyújtott ellátásokat, és ezért került sor mindazokra az intézkedésekre, amelyek most a javaslatban önök előtt szerepelnek, én sem kívánom részletesen felsorolni, hiszen ezt hallottuk az államtitkár úrtól.

Fontos lenne, kedves képviselőtársaim, hogy ne keverjük össze a családtámogatás és a szociális támogatás rendszereit, mert mindegyiknek más a feladata. Viszont össze kell hangolnunk őket, mert csak így lehet teljes számunkra az, hogy a gyermekeinkért valóban felelősséget vállaljunk, és azt végig is tudjuk csinálni. Az önök előtt fekvő javaslat erről szól. Kérem önöket, kedves képviselőtársaim, hogy fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Sisák Imre János képviselő úrnak, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ha most nagyon sommázott véleményt akarnék mondani, akkor azt mondanám, hogy megszólalt a kormányzat lelkiismerete, és a korábban tárgyalt T/17335. számú törvényjavaslatot, amely a családtámogatási rendszer átalakításáról szólt, gyakorlatilag azért hozza újra ide napirendre, mert a szociális bizottságban többségi véleménnyel elfogadott ellenzéki módosító javaslatokra, ha korábban nem is mondott igent annak ellenére, hogy Korózs Lajos államtitkár úr azt mondta, hogy nagyon jó javaslatok, és ezeket be fogja fogadni a szociális tárca, ettől függetlenül a kormánypárti többség nem szavazta meg.

Aztán volt egy próbálkozás a 2006. évi költségvetés elfogadásánál, hogy plusz 5000 forint támogatást adjunk az arra rászoruló családoknak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen részesülnek, de miután Sólyom László köztársasági elnök úr megüzente, hogy a salátatörvénynek álcázott költségvetési törvényt nem fogja aláírni, innentől kezdve emlékszünk még mindannyian rá, hogy a kormányzat ezeket a módosító javaslatokat kivette a költségvetési törvényből. Ezt majd egyébként meglátjuk akkor is, amikor a következő napirendi pontban már a 2006. évi költségvetési törvény módosításáról tárgyal a parlament, mert az ugyanezeket a dolgokat tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért, nehogy véletlenül azt gondolják, hogy a levegőbe beszélek, gyorsan néhány bizonyítékát adom annak, hogy valóban igaz, amit mondtam. Amikor a T/17335. számú törvényjavaslatot tárgyaltuk, akkor a szociális és családügyi bizottságnak benyújtottunk többek között én és képviselőtársam, Csáky András egy olyan javaslatot, amely egyértelműen arra irányult, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő részére, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét nevelő család esetében pedig úgyszintén emeljük meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságnak az értékhatárát a nyugdíjminimum 110 vagy 150 százalékára.

A 150 százalékot, amely a jelenlegi nyugdíjminimum, 25 800 forint 150 százalékát jelentette volna, azt hiszem, hogy akik itt ülünk, nemigen kérdőjelezzük meg, ezek a családok még ugyancsak rászorultak, hiszen a jövedelmük gyakorlatilag alig haladná meg a harminc-egynéhány ezer forintot. Ezt ugyan még nem fogadta be a szociális és családügyi bizottság, de a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához rendelt, előzőekben felsorolt esetekben elmondott 110 százalékos jövedelemhatárt már igen.

Nem ez volt az egyedüli javaslat. Ugye tudjuk, hogy a kiegészítő támogatás, amely egyszer júliusban, most, ha a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor novemberben is járni fog, ez a korábbiakban úgy működött, hogy a mindenkori nyugdíjminimumnak a 22 százaléka volt. Ez volt az úgynevezett rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amely még 2005-ben is 5434 forint támogatást biztosított a családoknak.

A szociális és családügyi bizottság azt a módosító javaslatunkat is befogadta, hogy ez az összeg, ez a kiegészítő támogatás ne 5000 forint, hanem legalább az az 5434forint legyen, ami egyébként 2005-ben már járt a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családoknak. Sőt, a szociális és családügyi bizottság azzal is egyetértett, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében, valamint a tartósan beteg és fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok esetében ez a kiegészítő támogatás 30 százalékos nagyságrendű legyen.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha most egyébként megnézzük ezt a törvényjavaslatot, akkor néhány eltérő számadatot veszünk ugyan észre, de az én és képviselőtársam által benyújtott módosító indítvány köszön vissza a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása kapcsán. Ez azért szerencsétlen, mert egy parlament nem engedheti meg magának, hogy miközben az elmúlt év szeptemberében elkezdi a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslat vitáját, el is fogadja azt, ezt követően eltelik gyakorlatilag két hónap, újra napirendre tűzi a törvényjavaslatot, és újra módosít. Erre mondja az ellenzék egyértelműen azt, hogy ez már egyértelműen kampányszándékkal történik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokkal inkább illett volna egyébként ehhez a magyar parlamenthez, és a parlament egyébként emelkedettebb hangulatban fogadhatta volna ezt a törvényjavaslatot el, ha az ellenzéki és kormánypárti képviselők által támogatott módosító indítványt tényleg befogadják, azon bizottság tagjainak a módosító indítványait, ahol kormánypárti és ellenzéki képviselők egyértelműen egyetértettek abban, hogy ezeknek a javaslatoknak van létjogosultságuk.

Mert most mi történik? Most nem 110 százalékos jövedelemhatárnál lesz egyébként a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítva a családnak, amennyiben egyedülállóként neveli a szülő a gyermeket, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket, hanem egy picikét most rálicitálunk, nehogy véletlenül visszaköszönjön a múlt évi 110 százalékos javaslat. Most a nyugdíjminimum 120 százaléka. De akkor miért nem 150, tisztelt képviselőtársaim?

(17.50)

Miért nem akarjuk egyébként, hogy a gyermekes családok helyzete - különösen, akik jelentős hátrányokkal élnek - még egy picikét javuljon? Ez költségvetési kihatását tekintve bagatell összeg.

S egyébként mit teszünk? A jövedelemhatárt nem hagyjuk meg a nyugdíjminimum 100 százalékán, hanem az összes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekes család esetében 110 százalékra emeljük. Azt gondolom, kár volt a múlt évi módosító javaslatok elutasításáért, illetve azt gondolom, ez a plusz 5 ezer forintos támogatás szintén lelkiismereti kérdés, ezt itt be is vallották. Egyértelmű: vannak olyan családok, amelyek a családtámogatási rendszer átalakításával rosszabbul járnak. Most mi történik? Korrigálják ezt a helyeztet, és ezzel a plusz 5 ezer forinttal egyébként javítják a dolgokat, tisztelt képviselőtársaim.

Rossz az elképzelés. Be kellett volna fogadni a Magyar Demokrata Fórumnak azt a javaslatát, amely arról szólt, hogy ne plusz kiegészítő támogatásokat adjunk egyszer vagy kétszer, hagyjuk meg a plusz egyhavi családi pótlékot, amit egyébként - be kell vallani - az önök kormánya vezetett be. Nem kellett volna elaprózni a dolgot kétszer 5 ezer forintra, egyszerűen csak azt kellett volna tenni, hogy a plusz egyhavi családi pótlékot meghagyjuk a rendszerben. Ennek ugyan valamivel nagyobb a költségvetési kihatása, de azt gondolom, ez nem jelentett volna túlságosan sok problémát.

Én természetesen támogatom ezt a törvényjavaslatot, annál is inkább, mert a saját elképzeléseimet látom visszaköszönni. Majd a későbbiekben még hozzászólnék, mert van még mit elmondanom.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ.

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. A Szabad Demokraták Szövetsége határozottan és egyértelműen támogatja az előttünk fekvő törvénymódosítást. Tesszük ezt azért, mert egyértelműen a rászorult, rászorultabb családok javára vonatkozóan hoz néhány korrekciós intézkedést.

Előttem Sisák képviselő úr felidézte azt a mérgét, hogy de hiszen ebben az irányban fogalmazott meg módosító indítványokat decemberben. Én ugyanezt mondhatnám, csak úgy állok a kérdéshez, hogy szerintem nem az a fontos, ki és mikor fogalmazott meg ilyen tárgyú módosító indítványokat, sokkal fontosabb kérdés, hogy az a módosítás, ami előttünk van, tényleg kiknek a javát szolgálja, és mondjuk, még az a kérdés, hogyan illeszkedik azokhoz az elvekhez, amelyeket követendőnek és jónak tartunk. A Szabad Demokraták Szövetsége örömmel nyugtázza, hogy ebben a törvénymódosításban az a bizonyos rászorultság elvű logika, amit mindig is képviseltünk, rendes mértékben érvényesül.

Részben a jogosultsági küszöb felemelése olyan kérdés, amely nagyon indokolt volt, hiszen azáltal, hogy nominálisan jelentős mértékben megemelkedett a családi pótlék, nagyon sok családnál az egy főre jutó jövedelem is megemelkedett. Következésképpen, ha ott hagynánk a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vonatkozó jogosultsági küszöböt, ahol volt - az öregségi nyugdíjminimum szintjén -, ez azzal a következménnyel járhatna, hogy jó néhány család átlépi a küszöböt, és elesik attól a támogatástól, noha szegény, hogy ingyenesen étkeztetést, illetve tankönyvet kapjon a gyermek számára. Nagyon indokolt és helyénvaló, hogy alapesetben ez a jogosultsági küszöb a jövőben nem az öregségi nyugdíjminimumon, hanem annak 110 százalékán lesz kifejezve, mérve, és hogy ehhez képest is 10 százalékkal magasabb, 120 százalék abban a körben, ahol régebben is emeltebb volt ez a jogosultsági küszöb, például azért, mert a gyermeküket egyedül nevelték, vagy mert fogyatékossággal élő, vagy tartósan beteg gyermeket neveltek.

Van a felsorolásban egy harmadik kör, melynek tagjai lehet, hogy szám szerint szintén nagyon kevesen vannak, de nagyon fontos, hogy őket támogatni és segíteni tudjuk. Azokra gondolok, ahol felsőoktatásban tanuló gyermek van, akik korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatásra voltak jogosultak, és ezt a támogatást hallgatói jogviszonyban is meg lehetett kapni havonta, míg a családi pótlékot nem. Tehát azt gondolom, ezek a lépések, amelyek a törvénymódosításban most itt elfogadásra kerülhetnek, nagyon indokolt, jó irányba tett lépések.

A magam részéről százszázalékosan egyetértek azzal is, hogy azt a bizonyos pénzbeli támogatást, amelyet megígér a törvényjavaslat, megduplázzuk. Erről nagyon hosszú, maratoni vitákat folytattunk annak idején, amikor a családtámogatási rendszert átalakítottuk, eredetileg egy évenkénti egyszeri 5 ezer forintos támogatás volt a javaslatban, mégpedig azért, hogy senki ne kerüljön mínuszba az átrendezés következményeként. Ezt jó néhányan keveselltük, és való igaz, minden jó szándék ellenére maradt olyan családtípus, amelyik vesztett az átrendezéssel. Ezért nagyon indokolt, hogy a javaslat szerint ezek a családok évente nem egyszer, hanem kétszer fogják kapni ezt az 5 ezer forintos kiegészítést.

Nagyon nagy szükség van arra a változtatásra is, ami most itt a törvényben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás címszó alatt jelenik meg. Ez az a kör, melynek tagjai korábban emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak. Ez egy szűk kör, vélhetően nincsenek többen, mint háromezren olyan családok, amelyek gyámként vagy nagyszülőként nevelnek gyermeket a háztartásukban. Mindenképpen indokolt, hogy ezeknek a családoknak valamilyen plusztámogatást biztosítatni tudjunk. A javaslat úgy fogalmaz, hogy az öregségi nyugdíjminimum 22 százaléka lesz az a havi összeg, amelyet ők pluszként fognak kapni a megemelt családi pótlék mellett, és esetükben az évenkénti kétszeri pénzbeli támogatás ugyancsak jár, de az is megemelt összeggel, 5 ezer forint helyett 7,5-7,5 ezer forintot fognak tudni realizálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára ismerik és komolyan veszik, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a rászorultsági logikát tartja a leghelyesebb, legcélravezetőbb támogatási formának. Mi egyetértettünk a családtámogatási rendszer reformjával, hogy induljunk el abba az irányba, hogy egyformán fontos a kormány szemében a gyermek, de ezt a logikát a Szabad Demokraták Szövetsége azzal egészíti ki, hogy a hátrányos körülmények között élő gyermek esélyeinek a feljavításához oda pluszforrásokat kell biztosítani. S minthogy ez a törvénymódosítás ebben az irányban tesz hathatós lépéseket, még egyszer mondom, támogatjuk a javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Most kétperces hozzászólásra kerül sor, megadom a szót Sisák Imre képviselő úrnak, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor elfogadtuk a családtámogatási törvény módosításáról szóló T/17335. számú törvényjavaslatot, már akkor is tudtuk, hogy bizonyos családok jövedelme emelkedni, másoké meg egyébként jelentős mértékben csökkenni fog. Még egyszer szeretném tisztázni mindenki számára: a 84 százalékos családipótlék-emelkedés csakis azért következhetett be, mert az adókedvezménynél rendelkezésre álló 70 milliárd forintos, illetve az önkormányzatoknál a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra rendelkezésre álló 46 milliárd forintos összeget a családi pótlék emelésére fordítottuk. Tehát ez gyakorlatilag nem más, mint a pénzek összesöprése és odaadása a családok számára.

Azt megint csak tisztáztuk korábban, hogy a megalázó helyzet - ha ezt megalázónak lehet nevezni - ugyanúgy megmaradt, mert a családoknak ugyanúgy be kell menni a jegyzőhöz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító igazolvány kiadásáért.

(18.00)

De, tisztelt képviselőtársaim, nem kellene most ezzel a törvényjavaslattal foglalkozni, ha a múlt esztendőben a szociális és családügyi bizottság által támogatott javaslatokat befogadtak volna, illetve nagyon szép dolog egyébként, hogy a gyám részére adjuk ezt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, amely a 25 800 forintos jelenlegi nyugdíjminimum 22 százaléka, és kétévente júliusban és novemberben nem 5 ezer forint kiegészítő támogatást kapnak, hanem 7500-7500 forintot. Ez azért van, tisztelt képviselőtársaim, mert ezek a családok az elmúlt esztendőben havi 10 800 forintos emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak. Miután rájöttünk, illetve önök rájöttek, hogy ezeket a családokat hátrány éri, innentől kezdve most korrigáltak. De, képviselőtársaim, egy elfogadott törvény meg a módosítása között két hónap telik el, azt gondolom, ez azt is mutatja, hogy nem voltak kellőképpen megfontoltak, amikor ezt a családtámogatási törvényt elfogadták. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ettől függetlenül a családok helyzete ezzel is javult, így a Magyar Demokrata Fórum és én magam is támogatjuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Nyolcperces időkeretben megadom a szót Horváthné Stukics Erzsébet képviselő asszonynak, Fidesz.

HORVÁTHNÉ STUKICS ERZSÉBET (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elgondolkodtató és meglepő e törvénymódosítás, hiszen 2005. év végén tárgyaltuk a családjogi törvényt és a költségvetési törvényt. A törvénymódosítás eleme, mint többször is elhangzott, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot 110 százalékra, illetve 120 százalékra emelte, vagyis 10 százalékos emelést jelentett. A másik eleme a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás bevezetése a nagyszülőknek és a gyámnak. A harmadik sokat vitatott: az évenkénti eseti 5 ezer forint gyermekvédelmi juttatást kétszeri 5 ezer forintos támogatásra emelte e törvény, amelyet valójában Sisák képviselőtársam és Béki Gabriella képviselőtársam is többszörösen előterjesztett és a szociális bizottság is megvitatott.

A gyermekvédelmi támogatással, mint többször is hangsúlyoztuk, a legszegényebbek járnak a legrosszabbul. Tehát felejtsük el azt, hogy a családi pótlékot jelentősen megemeltük, hiszen megszüntettük a gyermekvédelmi támogatást, a 13. havi családi pótlékot és nem utolsósorban a családi adókedvezményt.

Miért jó a családtámogatás normatív átalakítása? Miért igazságosabb, miért feltételezzük, hogy nem igényelték a támogatást a rászorultak? Miért feltételezzük, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményeket igényelni fogják? Miért vertük szét a jól működő családtámogatási rendszert? Miért nem támogatjuk a dolgozó gyermekes családokat és más módon a rászorult szegény családokat.

A Fidesz-frakció ennek ellenére támogatja a törvényjavaslatot, hiszen minden gyermekvédelmi juttatást, támogatást jónak tartunk, különösen, ha az a rászorultaknak jár, de fontos lett volna ezt a gyermekvédelmi támogatást és átalakítást a családjogi törvény tárgyalásakor szintén figyelembe venni.

Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Most megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, engedjék meg, hogy egypár szót szóljak, mégpedig az imént beterjesztett törvényjavaslatról. Tisztelt Hölgyek, Urak! Nem szívesen mondok ellent, és nem szívesen mondok rossz hírt, de ez egy nagy beismerése annak, hogy önök egy jól működő családtámogatási rendszert szétvertek. Szégyen a tisztelt parlamentre, hogy az önök igazságosság zászlaja alatt igazságtalanná vált a rendszer, és hibát követtek el a módosítások kapcsán. Talán ebben is több alázatra, több odafigyelésre lett volna szükség, hiszen ez a módosítás átgondolatlan volt.

Vidorné képviselő asszony - nincs benn, bocsásson meg, hogy emlegetem a nevét - védi a védhetetlent, magyarázza azt, hogy miért kell a költségvetési törvény és a törvényjavaslat után ismételten most január utolsó napján behozni, mert hibás volt az eredeti törvényjavaslat. A nagy igazságosság, nagy, dübörgő igazságosság zászlaja alatt komoly hibát vétettek és követtek el kormánypárti képviselőtársaim. Úgy gondolom, hogy nem illik a rászorultak irányában ilyen hibákat elkövetni, különösen akkor, ha önök nem választási lózungként használják az igazságosság, a méltányosság és a rászorultság fogalmát. Márpedig az a véleményem, hogy itt sajnos nem arról volt szó, hogy ezeket a fogalmakat a mély értelmében használták volna, hanem kampánycélokat szolgált.

A rendszer úgy nézett ki, hogy volt a családi pótlék. Önök ezt megemelték, duplájára, azt mondják, bár sokan rosszul jártak. Volt a családi adókedvezmény, sitty-sutty kitörölték, és nem maradt a helyében semmi sem. Volt rendszeres gyermekvédelmi támogatás rászorultaknak, a legrászorultabbaknak, sitty-sutty eltörölték, és lett belőle rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Aztán van még rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, most a megszüntetettek helyébe hoznak egy kiegészítő gyermekvédelmi támogatást.

Hölgyek, urak, mennyivel csökkent, és most mennyivel kezd újfent nőni a támogatási formák száma? Igazuk van, mert önök rossz törvényt terjesztettek be a Ház elé, és a legrászorultabbak kimaradtak ebből. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez bűn, a parlament bűne, az önök kormánypártjának a bűne. Azért, mert átgondolatlan volt a korábbi családtámogatási rendszer szétverése, és nem átgondoltan hozott a tisztelt Ház törvényt. Nem vették észre, hogy ez a korábbi törvénymódosítás, amelyet tavaly decemberben hajtottak végre, nem támogatta és nem védte a rászorult családokat és a legrászorultabbakat.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Nem lehet védeni azt, ami hibát követtek el, az a törvényjavaslat, amelyet önök elfogadtak tavaly decemberben, úgy rossz, ahogy van, és az élet máris átírta. Önöknek meg kell tapasztalniuk, hogy a nagy lózungok és a hangzatos jelszavak mellett úgy rossz, ahogy van, hiszen a legrászorultabbaknak nem nyújt védőernyőt.

Tisztelt Hölgyek, Urak! Csak azt szeretném mondani, hogy szükséges most ezen a törvényen változtatni, mert önök hibát követtek el, de, tisztelt hölgyek, urak, nem illik gyermekek ügyében, családok ügyében ilyen hibákat elkövetni. Kérem, vonják le a megfelelő következtetéseket!

Köszönöm, hogy szólhattam, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Ezt követően megkérdezem Korózs Lajos államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár urat illeti a szó.

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm mind a három parlamenti bizottságnak az egyhangú támogatást, nagyon szépen köszönöm a Fidesz-frakciónak, köszönöm a Demokrata Fórum frakciójának, a szabad demokratáknak és a szocialistáknak, hogy támogatják az előterjesztést.

További jó munkát kívánok önöknek, és kérem, szavazzák is meg. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és annak lefolytatására későbbi ülésünkön kerül sor.

Munkánkat folytatjuk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával a lezárásig. Az előterjesztést T/19083. számon, az egészségügyi és szociális bizottság ajánlásait pedig a T/19083/1-2. számokon kapták kézhez a képviselők.

Most megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben. A miniszter urat illeti a szó.