Készült: 2024.03.28.20:07:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2007.03.12.), 264. felszólalás
Felszólaló Csizmár Gábor (MSZP)
Beosztás szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:36


Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az általános vita végén volt lehetőségem reagálni az általános vita során elhangzottakra, ezért most rövidebb lehetek az összefoglalóban.

(19.40)

Először is kötelességemnek tartom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmúlt hét péntekén az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tovább folyt az egyeztetés a törvényjavaslatról. Az egyeztetés eredményeként a kormány néhány módosító javaslatot a mai bizottsági ülésen támogatott. Tematikájában öt ügyről van szó. Az első a szabadságkiadás különleges okának pontos definíciója. Itt azokat az észrevételeket, amelyek elsősorban szakszervezeti oldalról vetődtek föl - nevezetesen, hogy pontosítsuk, szigorítsuk tovább a különleges okot, ami alapján a szabadság egynegyede átvihető a következő esztendőre -, méltányolta a kormány, amikor ilyen tartalmú módosító indítványt fogadott be.

Itt szeretnék kitérni ennek kapcsán Bernáth Ildikó képviselő asszony javaslatára, hozzászólására. Azt gondolom, abban talán egyetértés van, hogy a fő szabály az, hogy abban az évben, amikor jár a szabadság, akkor ki kell adni. Ebben egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is egyetértés volt.

Amiben eltérnek a nézetek, hogy mi az az ok, ami miatt lehetséges egyáltalán a következő esztendőre való átvitel. Ebben talán most precízebb lesz már a törvény szövege. A másik, hogy mennyi ideig szólhat ez a dolog. Ebben a munkáltatók és a munkavállalók eltérő állásponton voltak. Mi fölajánlottuk, hogy ha a kettejük között egyezség születik az OÉT-ben, akkor a kormány ezt elfogadja, befogadja, de nem született ilyen megállapodás, ezért maradtunk a tulajdonképpen kompromisszumos ponton, ez a március 31. Volt még egy további vitatott ügy, hogy kollektív szerződéssel ez az időszak június 30-áig kitolható-e vagy sem. Ebben a kérdésben sem született egyezség, mi fenntartottuk ezt a lehetőséget.

Ami miatt közbe is szóltam egy pillanatra - elnézést is kérek érte -, az az, hogy ha egy törvénytelen szituációból indulunk ki, és arra készülünk szabályt alkotni, akkor nagyon-nagyon elcsúszhatunk a törvényesség talajáról. Ugyanis az a gyakorlat, amit a képviselő asszony említett, nem mondom, hogy nem fordul elő - sajnos tényleg előfordul -, de ez egy törvénytelen gyakorlat. A szabadság-nyilvántartás meghamisítása okirat-hamisítás, tehát nem gondolom, hogy arra kellene nekünk szabályozást alkotni, hogy mert van egy törvénytelen gyakorlat itt-ott-amott, akkor ezt próbáljuk legalizálni. Ezt biztos nem lehet csinálni, ez nem járható út.

De a felvetésnek az a része, amely lényegében a szabadság elévülhetetlenségét jelenti - mert a javaslatban van egy ilyen elem is; úgy olvastam ki legalábbis, meg amit elmondott a képviselő asszony, azt így értelmeztem -, az viszont nagyon jogos követelés, és éppen az országos érdekegyeztető tanácsi vita alapján támogatunk egy olyan módosító indítványt, amely arról szól, hogy a szabadság a munkaviszony fennállásáig nem évül el. Ez egyébként benne van a munka törvénykönyvében közvetett módon, de ezzel, hogy ilyen egyértelművé válik, azt gondolom, az alkalmazást is segíti.

A kifizethetőségről az általános vitában is említettem, hogy alkotmányos jogot pénzre váltani megítélésünk szerint nagyon helytelen dolog lenne. Jár, természetben jár a szabadság, alkotmányos jogot pénzzel megváltani megítélésünk szerint nem lenne helyes.

Annyit még változtattunk - közös szándékkal, hozzáteszem, az OÉT munkavállalói és munkáltatói oldalának egyetértésével -, hogy egy ilyen módosító indítványt is támogatunk, amely az idei esztendőt átmeneti évnek tekintve nemcsak június 30-áig, hanem szeptember 30-áig teszi lehetővé az eddig felgyülemlett, áttolt és áthozott szabadságok rendezését, hosszabb időt adva munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács vitájában még volt két olyan elem, ami kapcsán módosító indítványt támogat a kormány. Az egyikhez kapcsolódik valamelyest - legalábbis szándékai tekintetében -, ahhoz, amit Bernáth Ildikó képviselő asszony említett, hogy a munkavállalónak is legyen különös oka arra, hogy úgy vegyen ki szabadságot, hogy ne kelljen 15 nappal előbb bejelenteni, ezért olyan módosító indítványt támogat a kormány, amely arról szól, hogy a munkavállaló által - úgy mondanám - szabad rendelkezésű szabadságrészből 3 napot a 15 napos bejelentési kötelezettség alól kivéve fel lehet használni. Azt gondolom, hogy ez egy munkavállaló-barát lépés, és egyensúlyban van azzal, hogy ha lehet különleges oka a munkáltatónak arra, hogy a szabadságot ne adja ki, csak a következő év első negyedévében a negyedrészt, akkor lehet a munkavállalónak is ilyen különleges oka arra, hogy bizony prompt módon kivehessen szabadságot.

Az utolsó ilyen, amit szintén az Országos Érdekegyeztető Tanács vitájából leszűrve a kormány támogat mint módosító indítványt, ami egyértelműen kimondja, hogy ha a munkavállaló járandóságát bankszámlára utalja a munkáltató, akkor ez költségkihatással a munkavállaló számára nem járhat. Megtartanánk a benyújtott törvényjavaslatnak azt a szövegrészét, amely a helyi kollektív szerződésben való szabályozás lehetőségét fenntartja. Ez ugyanis amiatt szükséges, mert minden bank és minden bankszerződés más és más, tehát nehéz erre egységes szabályt alkotni, de ha fő szabályként rögzíti a törvény, hogy költséggel nem járhat a munkabér banki átutalása, akkor azt gondolom, hogy innentől kezdve a technikában már meg lehet állapodni a munkáltatók, munkavállalók közös tárgyalásán.

Tisztelettel köszönöm az országgyűlési képviselőknek az általános és részletes vitában kinyilvánított aktivitását. Farkas képviselő úrnak jelzem a módosító indítványaival kapcsolatosan, hogy ezt a bizonyos két hónapos pluszlehetőséget szándékosan vettük körbe különböző formális akadályokkal, hogy úgy mondjam, mert egy különleges megoldásnak tartjuk. Az alapszabály mégiscsak az, hogy a bérgarancia-törvény alapján megemelve az eddigi négyszerest ötszörösre - tehát hogy a két évvel korábbi átlagbér ötszöröséig lehet a Bérgarancia Alapból fizetést biztosítani, hogy ha fizetésképtelenné válik a cég -, ehhez képest a további két hónapot nagyon különleges esetekre akarjuk fenntartani. Ezért van az egy éven túliság, ezért vannak azok a szabályok, amiket a képviselő úr adminisztratívnak meg felesleges adminisztrációnak állított be. Bizonyos szempontból lehet, hogy azok, de ezek szándékosak, azért, hogy ez egy nagyon különleges eszköz maradjon.

Tehát befejezésül, köszönve a képviselő hölgyek, urak aktivitását és a módosító indítványokat, azt szeretném kérni, hogy az Országgyűlés a jövő heti szavazáskor a kormány által támogatott módosító indítványokkal a törvényjavaslatot fogadja el.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  264  Következő    Ülésnap adatai