Készült: 2024.03.28.17:29:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.), 114. felszólalás
Felszólaló Burány Sándor (Párbeszéd)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:39


Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BURÁNY SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elég sajátos időket élünk, hiszen néhány napon belül előáll az a helyzet, hogy az Országgyűlés napirendjén egyszerre szerepel a 2021. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat és az idei, a 2020. évi költségvetés módosítására irányuló törvényjavaslat.Ez is azt mutatja, hogy olyan idők járnak, amikor bizony tervezni előre igencsak nehéz, mert ha a kormány ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy bár ősszel is minden további nélkül megtárgyalhatnánk a jövő évi költségvetés tervezetét, de ezt mégis most, nyár elején fogjuk megtenni, akkor nagy valószínűséggel úgy járunk, mint az idei költségvetéssel, amelyet lám-lám, ugyanezekben a napokban módosítani kell. Ez a tervezésre vonatkozó megjegyzésem.

Természetesen itt tartalmi észrevételek is vannak. A 2020. évi költségvetés módosítása, sajnos azt kell hogy mondjam, sok tekintetben nehezebb helyzetet eredményez a járvány elleni védekezésben, mint ha ezt a költségvetést ebben a formájában nem módosítanák. Azt is elmondom, hogy mire gondolok konkrétan. Most nem is az átcímkézésekről, nem is arról, hogy egyszerűen átkeresztelünk már meglévő dolgokat, és úgy teszünk, mint hogyha ez egy új forrás lenne, miközben a régi források szerepelnek új néven, új címek, új rovatok, új sorok alatt, hanem arról beszélek, hogy a járvány elleni védekezés  akár tetszik, akár nem, kénytelen-kelletlen  frontvonalában ott vannak az önkormányzatok, a települési önkormányzatok.

Ez nem egy elvont fogalom, helyi polgárok által megválasztott testületek, azok intézményei, és az a közvetlen hivatal, az a közvetlen szerv, amihez a polgárok, ha bajban vannak, fordulni tudnak. És bár a kormány nemegyszer elmondta, hogy vigyázó szemünket Ausztriára vetjük és pici késéssel, de az ottani módszereket, döntéseket vesszük át, e tekintetben nagyon nem követjük az osztrák döntéseket. Ausztria ugyanis ezekben a napokban felismerte, hogy nagyon sok önkormányzat került bajba, és ezen keresztül nagyon sok ember, aki az önkormányzathoz fordulna segítségért, de ott forráshiány van, kerülhet bajba, ezért úgy döntött, hogy egy egymilliárd eurós segítséget nyújt a legjobban rászoruló, a bajnak leginkább kitett önkormányzatoknak a tekintetben, hogy ezeket a feladatokat el tudják látni. Ez nem az ottani dolgozók fizetésemelésére megy el, hanem azokra a szociális támogatásokra, amelyek az önkormányzati rendszeren keresztül jutnak el a polgárokhoz.

Magyarországon is az a helyzet, hogy a polgárok elkezdték megrohamozni nemcsak a munkaügyi hivatalokat, hanem a települési önkormányzatokat is. Ugyanis Magyarországon  Európában szokatlanul  Európa leggyengébb munkanélkülijáradék-rendszere van; olyan járadékrendszer, ami példátlanul rövid idő  három hónap a korábbi kilenc hónap helyett , és ráadásul juttatás tekintetében ez még csak nem is kőbe vésett valami, ez a három hónap a maximum, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha valakinek például nincs 360 napi munkaviszonya, akkor bizony még ez a három hónap is sokkal rövidebb időtartamot jelent.

Ehhez képest, miközben a hivatalos adatok azt mutatják, hogy mintegy 430 ezer olyan emberről beszélünk, akinek Magyarországon jelenleg nincs állása, bár szeretné, ha lenne neki, ehhez képest nemcsak a munkaügyi hivatalokat rohanták meg, hanem az önkormányzatokat is, mert ebből a szociálisháló-elemből, ami járna álláskeresési járadék formájában, a 430 ezer embernek valamilyen szinten csak a fele kap juttatást. Több mint a fele semmilyen állami segítséget ehhez a létformához nem kap, viszont tud fordulni a települési önkormányzathoz, onnan kaphat ilyen támogatásokat, ha a települési önkormányzatnak erre egyébként van forrása.

De önök gondoskodnak és gondoskodtak arról, hogy a települési önkormányzatoknak már a 2020. évi törvény mostani módosításával is csökkenjen ez a mozgástere, a jövő évi mozgások meg ehhez képest további brutális megszorításokat tartalmaznak. Kőbánya polgármesterét még nem láttam nyilatkozni, valószínűleg elkerülte a figyelmemet, hogy a jövő évi költségvetés például Kőbánya költségvetésére, ami a választókerületemhez tartozik, milyen mértékben hat ki. Kispest polgármestere már nyilatkozott. A jövő évi költségvetési változások a kispesti polgárok zsebéből 500 millió forint állami támogatást vesznek ki. Egy budapesti kerület települési önkormányzatáról van szó.

De hogy ne csak a jövőben kelljen szembesülni az önkormányzatoknak ilyen forráselvonásokkal, önök gondoskodtak arról, hogy már az idei költségvetési törvény módosításával is az önkormányzatok költségvetését megkurtítsák. Igen, a gépjárműadóról van szó.

És miközben Ausztria olyan döntést hoz  nem egyedül ő európai országként, de itt, a szomszédunkban , hogy a bajban segíti az önkormányzatokat, hogy az önkormányzatok tudjanak segíteni szociális segély formájában a semmilyen egyéb jövedelemmel nem rendelkező, hozzá forduló polgároknak, addig Magyarországon ugyanezektől az önkormányzatoktól ebben a törvényjavaslatban, ami előttünk van, 34 milliárd forintot vonnak el. Ráadásul az indoklás egészen egyszerűen vérlázító. Most nem akarom szó szerint idézni, de lényegében az van a törvényjavaslat 9. §-ának indoklásában, hogy az Országgyűlés tudomásul veszi  így: tudomásul veszi , hogy ez a 34 milliárd forint most nem marad a települési önkormányzatoknál, hanem a központi költségvetés részét fogja képezni.

Hát, ehhez rögtön két megjegyzés. Azt kérem az Országgyűléstől, hogy ne vegye tudomásul, ehhez ne adja a nevét. Akadályozza meg, hogy a települési önkormányzatoktól ezt a pénzt elvegyék!

A másik megjegyzésem: mi az, hogy tudomásul veszi? Az önkormányzatok egy reggel arra ébredtek, hogy valamilyen csoda folytán ez a pénz egyszer csak átkerült a kormány hatáskörébe? Nem! A kormány egyszerűen elvette ezt a pénzt. Nem valami természeti csapásról van szó, nem egy sáskajárásról, hanem a kormány pőre döntéséről, aminek következtében ezt a pénzt onnan elvonják, ezért a települési önkormányzatok segítségnyújtási lehetősége tovább csökken. Így is már komoly mértékben megcímkézték, hogy ezt a forrást egyébként az önkormányzat mire fordíthatja egyáltalán, és ez a pénz egyszerűen landol a kormányzati költségvetési oldalon. Ahelyett hogy segítené az önkormányzatokat ebben a helyzetben a kormány, elvon tőlük pénzt, és ezt az egészet úgy tekinti, hogy az Országgyűlés ezt tudomásul veszi, mint az időjárást, a jégesőt vagy a nem tudom, micsodát, árvizet.

Tisztelt Képviselőtársam! Azt kérem öntől is, hogy ne vegye tudomásul. Ne vegye tudomásul! Akadályozza meg! Akadályozza meg velem együtt! Partnerre fog találni bennem ahhoz, hogy ezt közös erővel megakadályozzuk. Tudja miért? Azért, hogy az önkormányzatok is tudjanak segíteni, közelebb vannak az emberhez, mint a kormányzat. Itt ebben a vitában egyébként arra, hogy a kormányzati segítség, a gazdaságvédelem meg munkahelyvédelem a gyakorlatban hogy néz ki, már többen utaltak, és talán az első számú kedvenc oligarchájára a Fidesznek: Mészáros Lőrincre.

(15.20)

Hát, azért napokon belül ezt így összerakni: egyrészt kiveszek 11 milliárdos osztalékot a cégemtől, közben kapok közel 20 milliárdos állami támogatást, és ezzel párhuzamosan az ország majdnem vagy talán ma már a legnagyobb gazdasági foglalkoztatójaként nem embereket alkalmazok nagyobb létszámban, hanem embereket bocsátok el. Tehát nem munkahelyvédelemre fordította Mészáros Lőrinc ezt az összeget; köszönte szépen az állami támogatást, az alkalmazottainak egy részét kirúgta, majd több mint 10 milliárd osztalékot bezsebelt a saját családjának. Most ezt hívják önök munkahelyvédelmi támogatásnak, gazdaságvédelemnek és családvédelemnek, de fideszes oligarchák körében ez így néz ki a gyakorlatban. És ott pedig, ahol valóban tudnának családokat segíteni, valóban tudnának embereket támogatni, a települési önkormányzatokról beszélek, ezeket a forráslehetőségeket szűkítik.

Összegezve tehát: elkapkodott költségvetésnek mindig az a következménye, hogy módosítani kell. Amikor ráadásul a jövő évi költségvetésitörvény-javaslattal egy időben lesz napirenden ennek a költségvetési évnek a módosítása is, akkor különösen figyelnünk kellene ennek a fontosságára, a tervezés, az előrelátás fontosságára. És még egyszer mondom: ellentétben a törvényjavaslat indoklásában szereplő megfogalmazással, az Országgyűlést arra kérem, hogy ne vegye tudomásul a 2020. év költségvetésének ezt a módosítását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.)




Felszólalások:  Előző  114  Következő    Ülésnap adatai