Készült: 2024.03.28.20:07:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2005.12.14.),  217-253. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:18:03


Felszólalások:   211-217   217-253   254-260      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Ezzel a vezérszónoki felszólalás végére értünk.

Az általános vitát elnapolom. Folytatására és lezárására következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18709. számon, a területfejlesztési bizottság ajánlását pedig T/18709/2. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Kolber István miniszter úrnak.

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány céljai között nagy jelentőséggel bír az önkormányzati beruházások támogatása, hiszen ez teszi lehetővé az egyik legfontosabb célkitűzésünk megvalósítását, a lakosság életkörülményeinek, életminőségének javítását.

A jelenlegi szabályozás alapján amennyiben a címzett és céltámogatások előirányzatát az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben jóváhagyja, a tárgyévben benyújtható a címzett támogatásról szóló törvényjavaslat. Erre való tekintettel történik meg most a tárgyalás, és arra való tekintettel, hogy a koncepciók alapján még a végleges terveiket az önkormányzatok nem nyújtották be, beruházási koncepciók alapján nyújtottuk be, illetőleg tárgyalja az Országgyűlés ezt a napirendi pontot.

A címzett támogatással megvalósuló beruházások előkészítése gyakorlatilag nem változott, most is két fordulóban történik. A helyi önkormányzatok 2005. április 25-éig nyújtották be a címzett támogatás iránti igényüket mint koncepciókat, és ezeket a szakminisztériumok, valamint a regionális fejlesztési tanácsok véleményezték, illetőleg rangsorolták. Szeptemberben a kormány előzetesen állást foglalt. A beérkezett 322 fejlesztési koncepcióból 72 beruházás támogatását javasolja a tisztelt Országgyűlésnek.

Az önkormányzatok által benyújtott beruházási koncepciók több esetben a műszaki tartalomhoz képest többletköltségeket tartalmaztak, éppen ezért a törvényjavaslat benyújtását megelőzően ezekkel az önkormányzatokkal és a szakminisztériumokkal egyeztetés történt a költségtakarékosabb megvalósítás érdekében. A kormányzat a címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatot az önkormányzatok beruházási koncepciója alapján terjeszti az Országgyűlés elé, mint ahogy említettem.

A törvényjavaslat elfogadása esetén 2006-ban 72 címzett támogatással megvalósuló fejlesztés indulhat, amely összesen 60 milliárd forint értéket tesz ki. Ebből a 60 milliárd forintból több mint 48 milliárd forint a támogatás, az önkormányzatok saját forrása 14 milliárd forint.

Ismert, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása következtében a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra változik. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok a beruházások összköltségénél még a 25 százalékos áfával számoltak, indokolt volt az áfacsökkentés miatt ezeket a számításokat korrigálni. A törvényjavaslatban már az érintett önkormányzatokkal leegyeztetett, csökkentett mértékű áfával számoltunk. Emiatt azonban három önkormányzat pályázata az előírt 250 millió forintos értékhatár alá esik. A törvényjavaslat éppen ezért ezt a három önkormányzatot mentesíti a törvényben előírt 250 millió forintos összeghatár alól: nevezetesen Ajkát a városi könyvtár rekonstrukciója miatt, Tiszabőt az óvodaépítés miatt, Balatonfüredet pedig az általános iskola bővítése miatt, és ezzel lehetővé teszi, hogy ezen önkormányzati beruházások is megvalósuljanak, hiszen a koncepció benyújtásakor még nem volt ismert az áfacsökkentéssel kapcsolatos döntés.

A beruházások jellemzően megyei, illetőleg térségi ellátást szolgáló intézményekben valósulnak meg vagy térségi közműberuházásokat jelentenek. Több millióra tehető az érintett lakosok száma, akik e fejlesztések megvalósulását követően magasabb színvonalú közszolgáltatásokat vehetnek igénybe, melyek az életkörülmények javítását szolgálják. A törvényjavaslatban szereplő címzett támogatásra javasolt 72 fejlesztés többsége - 28 darab - oktatási célokat szolgál. A vízgazdálkodási körbe 14 tartozik, 13 egészségügyi, 11 kulturális, 6 pedig a szociális ellátáshoz kapcsolódó fejlesztéseket támogat.

Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok által benyújtott 2006. évi új címzett támogatási igények feldolgozásakor és a támogatási javaslatok kidolgozása során az általános szempontok a következők voltak.

 

(17.50)

A kormány 2002-ben elkötelezte magát amellett, hogy minden lehetséges hazai és uniós forrást felhasznál a területi kiegyenlítődés érdekében. Ugyanakkor területi megkülönböztetés nélkül mindenkinek biztosítja, hogy magas színvonalú szolgáltatásokhoz jusson. Éppen ezért különös tekintettel voltunk arra, hogy minden megye és a főváros is részesüljön támogatásban. Általában kettő vagy néhánnyal több támogatás jut egy-egy megyére, illetőleg a fővárosra.

A vízgazdálkodási beruházások indításánál a szennyvízelvezetés és -tisztítás, illetve a biztonságos és minőségi ivóvízellátás és ezek megoldása volt a szempont, míg a belterületi vízrendezés esetében a természeti katasztrófák miatt kialakult nehéz helyzetű önkormányzatok részesülnek előnyben, illetőleg támogatásban. A vízgazdálkodási beruházások indításánál ugyanakkor figyelembe vettük azt is, hogy azokat nemcsak címzett támogatásból, hanem céltámogatásból is lehet segíteni. A regionális fejlesztési tanácsok a 2005. évi céltámogatással kapcsolatos döntéseket meghozták, 58 szennyvízberuházás kapott céltámogatást 9 milliárd forint értékben. 2006-ban 2,5 milliárd forint céltámogatási kerettel számolhatunk, amelynek minimum 80 százaléka szennyvizes beruházásokra fordítandó.

Mindezek alapján az egyes ágazatokban támogatásra javasolt beruházásokat a következők jellemzik. Az egészségügyi ágazatban elsősorban a korábban megkezdett kórház-rekonstrukciók folytatása, a leromlott műszaki állapotú intézmények felújítása, korszerűsítése, valamint a járóbeteg-szakellátás fejlesztése volt a fő célkitűzésünk. Példaként említem a Keszthelyi Városi Kórház rekonstrukcióját vagy az Orosházi Városi Kórház és Rendelőintézet szakrendelőjének a rekonstrukcióját, de Békés megyében is több kórházi beruházás ugyancsak elindul.

A kultúra területén a több település, térség vagy régió kulturális ellátását szolgáló fejlesztések részesülnek előnyben, segítve ezzel a gyakran méltatlan körülmények megszüntetését, a kulturális intézmények magasabb színvonalra emelését. Ezen beruházások közül említhetném a tatabányai Jászai Mari Színház felújítását, Gyöngyösön az Orczy-kastély, illetőleg kertjének a rekonstrukcióját, vagy például - hogy egy község is szóba kerüljön - Bakonybélen a közösségi ház kialakítását.

Az oktatási ágazatban elsősorban azon beruházások megvalósítását támogattuk, amelyek térségi, körzeti feladatokat látnak el, ugyanakkor prioritást élveztek a műszakilag leromlott állapotú, balesetveszélyes, egészségre káros intézmények korszerűsítései, illetőleg a fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények fejlesztései. Példákat itt is hadd mondjak: a balkányi általános iskola átalakítása, bővítése, a füzesabonyi gimnázium, mely térségi iskola, illetőleg az ehhez kapcsolódó tanuszoda megépítése, aztán a fóti általános iskola építése, valamint az országos feladatokat ellátó Fővárosi Mozgásjavító Általános Iskola rekonstrukciója és korszerűsítése, de említhetném a nagyatádi gimnázium és kollégium felújítását is.

A szociális ágazat esetében ugyancsak a térségi feladatellátás volt a legfontosabb szempont, amit érvényesíteni akartunk, és ezzel az időskorúak, a fogyatékkal élők ellátását biztosító intézmények feltételeit kívántuk javítani, mint például a salgótarjáni bentlakásos intézmény létrehozása, vagy a Zala megyei kistérségi idősgondozási modell alapján megvalósuló idősek otthonának a fejlesztése.

Ismert, hogy a vízgazdálkodás területén több feladat támogatott, így a vízellátás, az ivóvízminőség-javítás, illetőleg a szennyvízkezeléssel, a belterületi vízrendezéssel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása. Minden területen van támogatott program. Például Kaposváron ivóvízminőség-javító program, Pécsen ugyancsak az ivóvízhálózat fejlesztését emelhetném ki, Mádon belterületi vízrendezés, amire az ismert katasztrófahelyzet többszörösen is felhívta-felhívja a figyelmünket, illetőleg térségi hatásköri szennyvíz-beruházási program, mint például Kaposvár térségében hat község, Mernye, Orci, Zimány, Patalom, Magyaratád és Somogyaszaló szennyvízberuházása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt is ismert, hogy az uniós források felhasználását biztosító II. nemzeti fejlesztési terv készítése is folyamatban van. A törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben lehetősége legyen adott beruházások esetében a címzett támogatás uniós forrásokká történő átváltására. Nyilván az a cél vezérelt bennünket, hogy a hazai forrásból még több európai uniós forrást tudjunk igénybe venni, és a források felhasználásának a hatékonysága ezáltal javuljon.

A kormány eltökélt szándéka, hogy a következő években is támogassa a jelentős önkormányzati fejlesztéseket és rekonstrukciókat. A benyújtott törvényjavaslatban szereplő címzett támogatásokkal megvalósuló beruházások az önkormányzatok hatékonyabb és magasabb színvonalú oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, illetőleg infrastrukturális feladatellátását teszik lehetővé, és ezen fejlesztések hatására több százezer gyerek, felnőtt, időskorú életminőségét, életkörülményét tudjuk javítani. Itt ugyan milliárdokról beszélünk, intézményekről beszélünk, különböző naturáliákról szólunk, mégis a fontos az, hogy ezáltal az emberek ellátását, életkörülményeit javítani tudjuk.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni és elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Jauernik Istvánnak, az önkormányzati bizottság előadójának.

JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága december 12-i ülésén a törvényjavaslatot megvitatta, azt 12 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen nagyon nagy vita nem volt a beterjesztett javaslattal kapcsolatban, és ha valaki a törvényjavaslatot áttanulmányozza, akkor ez érthető is. A vita során szóba került a koncepció alapján történő döntéshozatal a parlamentben. Természetesen ennek a jogi feltétele 2001 óta rendben van, és ezzel semmiféle gond nincs. Azzal se volt semmiféle gond, hogy a beterjesztett 72 beruházás támogatásával mindenki egyetértett, mert ezek olyan beruházások, amelyekre valóban szükség van az adott településeken. Ez valóban az ott élő emberek érdekében történik.

Legfeljebb azon volt némi vita, hogy egyik-másik fejlesztés miért nincs a támogatotti körben. Ennek látható és egyértelmű oka a törvényjavaslat indoklásában is megfogalmazásra került: egyrészt az anyagi lehetőségek korlátos volta, másrészt pedig szakmai szempontok.

Éppen ezért a bizottság azt javasolja a tisztelt Háznak, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és mielőbb kezdődhessenek meg a következő évben ezek a beruházások.

Elnök úr, köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Tóth Gyulának, az emberi jogi bizottság előadójának.

TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a T/18709. számú törvényjavaslatot a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi törvény módosításáról az előterjesztő indoklását is meghallgatva vita nélkül, egyhangú igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérdezem, hogy az oktatási bizottság állít-e előadót. (Nincs jelentkező.) Nem. A kisebbségi véleményt Pichler Imre képviseli.

(18.00)

PICHLER IMRE, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény általános vitára való alkalmasságáról kellett döntenünk. Nálunk nem volt egyhangú döntés. Egy-két indokot szeretnék elmondani.

Az Állami Számvevőszék jelentése alapján az adott költségvetési évre odaítélt címzett és céltámogatásoknak a rendelkezésre álló előirányzatok függvényében 2004-ben 16,8 százaléka, 2005-ben 10,5 százaléka, 2006-ban pedig 9,8 százaléka fordítható új, induló beruházások támogatására. A törvényjavaslatban a kormány 72 darab önkormányzati beruházás támogatását javasolja az Országgyűlésnek. Ezek összköltsége 63 milliárd forint. A kormány az oktatási ágazatban 28 beruházás támogatására tett javaslatot. Ezek döntően általános iskolák, középiskolák rekonstrukcióját, bővítését jelentik.

Az oktatási bizottsági ülésen ellenzéki képviselők részéről elhangzott, hogy a finanszírozási szerződés és a közbeszerzési eljárás ügyét tekintve vannak aggályaink. Ugyanis a közbeszerzési eljárásnál, annak kiírásánál nem egy esetben azok, akik pályáznak, szeretnék tudni, hogy például mikor, milyen ütemben tudják a munkájukat honoráltatni, elismertetni. Most is azt lehet látni és tapasztalni, hogy hihetetlenül nagy körbetartozások vannak, különösen az építőiparban. Márpedig ezek a cél- és címzett támogatások többnyire építőipari munkákat igénylő beruházások. Ezek a szabályozási változások nem a jogi értelemben vett biztonságot erősítik, hanem sokkal inkább több bizonytalansági elemet hoznak be a rendszerbe. Szerintünk nem helyes, ha ebbe az irányba megyünk el.

Megnézve a listát, némi politikai elfogultság is tetten érhető, de szerintem igazából nem is ez a legsúlyosabb gond a támogatási javaslatokkal, az induló beruházásokkal. A kormány 2006-2007-2008-ra ütemezi a támogatást, és azt látjuk, hogy 2006-ban az induló támogatások esetén 4 millió forintot, 2007-re ennek a hatszorosát ütemezi be a következő kormány terhére.

 

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A beadási feltételek között olvashattuk azt, hogy azok az önkormányzatok, oktatási intézmények részesülnek előnyben, amelyek regionális beiskolázásúak, mint ahogy az előbb a miniszter úr is említette a felszólalásában. Példaként azért szeretném megemlíteni, és egy szigetvári középiskola példáján szeretném levezetni, hogy ezt nem minden esetben vették figyelembe a kormánypárti képviselők. Regionális beiskolázású intézményről van szó, 46 településről járnak be ide a tanulók, 1000 fő az iskola tanulólétszáma, jelenleg négy helyen folyik az oktatás. Nagyon fontos lett volna tehát, hogy végre bele tudjon fogni az önkormányzat egy olyan rekonstrukciós beruházásba, amelynek megvolt, megvan a saját lába is, tehát a városi önkormányzat minden további nélkül meg tudja finanszírozni a saját részét is. Erre fel, amikor a listát átnézem, akkor azt látom, hogy a Zrínyi Miklós Gimnázium az elutasítottak között van. Az iskola negyedszer adta be a pályázatát.

Különböző olyan ellenzéki vélemények is felsorakoztak, amelyeket most idő hiányában nem tudok elmondani. Éppen ezért szeretném összegezni, hogy az ellenzéki képviselők részéről mi nem tartottuk általános vitára alkalmasnak a beterjesztett törvényjavaslatot, mert a kormány nem mondott igazat, amikor azt ígérte, hogy kiemelt területként kezeli az oktatás ügyét, és kiemelten figyel a gyermekekre. Nem mondott igazat, amikor azt ígérte, hogy a címzett pályázatokra is több pénzt juttat; ehelyett több mint másfél milliárd forinttal kevesebb jut erre a feladatra.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm. A szociális bizottság benyújtotta írásos ajánlását. Ez tartalmazza a bizottság állásfoglalását, de az ülésen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére megadom a szót Steinerné Vasvári Éva képviselő asszonynak.

STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A szociális bizottság megtárgyalta a T/18709. számú, a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ellenzéki oldalhoz tartozó tagjai nem tartották általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot, és megdöbbenésüknek adtak hangot, lesújtó véleményt fogalmaztak meg a törvényjavaslatról. Számos statisztikát készítettünk a támogatásra javasolt, illetőleg elutasított beruházásokról, melyet itt is fontosnak tartok ismertetni.

A 72 támogatásra javasolt beruházás közül 47 kormánypárti vezetésű önkormányzat nyertes pályázata, 17 beruházási lehetőséget független önkormányzat kapott, és 8, alig több mint 10 százaléknyi beruházási lehetőséget kapott fideszes önkormányzat. Ez ékesen bizonyítja, hogy a pártszempontok voltak az elsődlegesek az elbírálásnál.

Sajnálatosnak tartottuk, hogy fő rendező elv, hogy minden megye kapjon legalább két beruházási lehetőséget. Úgy érezzük, nem érvényesült az elbírálásnál a megye nagysága és hátrányos helyzete sem. Én fogalmaztam meg a bizottsági ülésen, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb megye és kifejezetten hátrányos helyzetű térség, nem kapott felzárkózási lehetőséget. Súlyos munkanélküliséggel és szociális kilátástalansággal sújtott térségként 2006-ban nem kap valódi lehetőséget a kitörésre, hisz öt iskolai rekonstrukciós pályázata lett elutasítva. Hogy fognak így versenyképes tudáshoz jutni Edelény, Szerencs, Ózd, Kisgyőr és Sátoraljaújhely iskolásai? De nem kap támogatást a rekonstrukció folytatására a legnagyobb megye megyei kórháza sem. Hiába súlyos a szociális helyzet Borsodban, hiába a fiatalok elvándorlása és az idősek otthon magukra maradása, Borsod megye egyetlen szociális beruházást sem nyert el, három idősotthon létesítése lett elutasítva.

De nem járt jobban a vízügyi beruházásokkal sem ez a megye. Hiába volt az elmúlt évek árvízi és belvízi katasztrófája, a nyolc vízügyi beruházás közül csak egy, a már kétszer felhőszakadás által elmosott Mád pályázata lett nyertes, míg Bodrogolaszit és Gesztelyt továbbra is fenyegetheti a belvíz, Komlóska ivóvízellátása az idén sem javulhat, és egyetlen szennyvízberuházás sem indulhat a megyében ebből a forrásból.

Elmarasztaló véleményt fogalmazott meg Győr-Sopron megye megyei önkormányzatának alelnöke is. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a fejlett megyék nem tudnak előrébb lépni, akkor a jelenlegi előnyük csökken. Bizottságunkban különösen sajnálatosnak tartottuk, hogy a szociális terület beruházásai az igénytől lényegesen elmaradtak, és tovább növelik az e területen amúgy is meglévő hiányt.

Mindezek alapján az ellenzéki oldal a törvényjavaslatot nem támogatta és általános vitára nem találta alkalmasnak.

ELNÖK: Köszönöm. Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként két percre megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elállnék a két perctől, hogy tényleg hadd szólaljanak meg a képviselők; normál felszólalásra is jelentkeztem. Elnézést kérek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy ez így korrekt. Elsőként megadom a szót a korábban jelentkezett képviselő úrnak, nyolcperces időkeretben. Jauernik István képviselő urat illeti a szó, MSZP.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! 12 év óta rendszeresen visszatérő feladat van az országgyűlési képviselők előtt: dönteni kell az új, induló címzett támogatásokról. A 2005. év egy kicsit eltérő az előzőektől, mert ebben az évben már másodszor tárgyalja a parlament az új, címzett támogatással induló beruházásokat; ez év tavaszán is lefolytattuk a 2005. évi támogatásokról szóló törvényjavaslatot, most pedig megkezdjük a 2006-ban induló beruházások támogatását. (Sic!)

(18.10)

A beruházások előkészítésével kapcsolatban új dolog nem történt, ebben az évben is két lépcsőben történt az előkészítés, az önkormányzatok ez év április 25-ig benyújthatták koncepciójukat, amellyel jelezték támogatási igényüket. A kormány megvizsgálta, majd döntést hozott, hogy mely beruházásokat tartja támogathatónak, és melyek azok, amelyek számára is feltétlenül indokoltak.

Ebben az évben 322 önkormányzat nyújtotta be igényét, a koncepciót. Ez az előző évekéhez képest kevesebb igény. Azon is lehet gondolkodni, hogy miért kevesebb ez, a korábbi években 400-500 ilyen koncepciót nyújtottak be az önkormányzatok. Azt gondolom, az önkormányzatok ma már egyértelműen tudják, hogy a költségvetési törvényben rendelkezésre álló összeg nem teszi lehetővé, hogy nagyon sok beruházást támogatni tudna a törvény. A korábbi években, a 2000-es évek elején 50 körüli beruházást támogatott a parlament, most 72 önkormányzati beruházás van a törvényjavaslatban, a kormány szeretné, ha e támogatást megkapnák.

Az előkészítés során ebben az évben volt először az, hogy a regionális fejlesztési tanácsok véleményezték a koncepciókat, és a szaktárcák ezt követően alakították ki az álláspontjukat. Azt gondolom, ez jó megoldás, hogy a helyi igényeket minél inkább figyelembe vegyük. Azt gondolom, egy-egy önkormányzatnak nem kerül nagyon nagy erőfeszítésébe, hogy egy koncepciót benyújtson, ugyanakkor, hogy ez mennyire fontos abban a régióban, azt már a regionális fejlesztési tanácsok tudják.

Szó volt itt a korábbiakban arról, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a koncepció alapján történjen a parlamenti döntés. Én azt várom a törvényjavaslat - előző ciklus végén is ilyen formában lezajlott - tárgyalásától, hogy biztosan sokkal több módosító indítvány lesz, mint amikor nem koncepció alapján dönt a parlament. A miniszter úr nagyon részletesen felsorolta azokat a beruházásokat, amelyek a támogatotti soron vannak, azt gondolom, talán nem kell nekem ezt most megismételni. Mindenképpen nagyon fontos beruházásokról van szó, akár az egészségügyi, akár a kulturális ágazatot nézzük; ott például 11, az oktatásban 28 beruházás, a szociális ágazatban 6 intézmény, a vízgazdálkodásban 14, és az egészségügyi ágazatban is 13 ilyen beruházás kezdődhet el a következő évben.

Nagyon fontosnak tartom, mert az előző években mindig beszéltünk arról, hogy egyre inkább azzal kell számolni az önkormányzati beruházásoknál, hogy egyre kevesebb a nemzeti forrás, az európai uniós források pedig nőnek. Tudnunk kell, hogy a magyar költségvetésnek kell befizetni az Unióba, és az onnan kapott forrásokat pedig nem a magyar költségvetés kapja, hanem például az önkormányzatok. Ennek a folyamatnak egy része az, hogy most a kormány felhatalmazást kap e törvény elfogadása során arra, hogy a korábban címzett támogatással megkezdett beruházásokat - ha lesz arra mód és lehetőség - váltsuk ki uniós pénzzel. Azt gondolom, ez tényleg szolgálja úgy az önkormányzatok, mint az egész ország érdekét, mivel egy praktikus és jó megoldásnak teremtjük meg a törvényi feltételeit.

Azt azért fontos kiemelni, hogy erre legkorábban 2007-ben kerülhet sor, majd akkor, amikor az Uniónak új költségvetése lesz, ami még nincs meg, és éppen ezekben a napokban is keményen dolgoznak rajta, hogy az a Magyar Köztársaság számára is előnyösen alakuljon majd.

Összességében azzal szeretném befejezni, hogy valóban nagyon fontos beruházásokról van szó, a szocialista frakció a beterjesztett törvényjavaslatot támogatja, annak elfogadását javasolja a tisztelt Háznak.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Kocsis Róbert képviselő úrnak, Fidesz.

KOCSIS RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy idézettel szeretném kezdeni a felszólalásomat: “Felszámoljuk az önkormányzatok pártszínek szerinti megkülönböztetését, újraindítjuk a pártsemleges közös kormányzati és önkormányzati fejlesztési programokat.ö Egyetértésben a nemzettel - Medgyessy Péter beszéde a Pilvax kávéházban, 2001. január 8-án hangzott el az ominózus mondat.

Azért kezdtem ezzel a mondanivalómat, mert az előttünk fekvő törvény kapcsán szeretnék egy kis időbeli visszatekintést tenni azzal kapcsolatosan, hogyan is alakult a címzett és célelőirányzatok elmúlt ciklusban való elosztása.

2003 volt az első év, amikor a szocialista kormány már nem a polgári kormány által előkészített lista szerint döntött a címzett támogatásokról. Nominális és reálértékben is mintegy egymilliárd forinttal csökkent a címzett támogatásra fordítandó összeg a 2002. évihez viszonyítva. A 2003-as törvény értelmében az 55 nyertes pályázat közül 32 település élén kormánypárti, 4 település élén fideszes polgármester vagy megyei közgyűlési elnök állt. Egy megyében a szocialisták és az MDF koalíciója adja a megyei közgyűlés elnökét - ez Veszprém megye -, 18 település független irányítású.

2004-ben: a 2004-es törvényben a 75 támogatott önkormányzati beruházás között mindössze 7 fideszes vezetésű település, illetve megyei önkormányzat szerepel, jelentősen csökkent a független vezetésű nyertes önkormányzatok száma is, a tervezet szerint 16 ilyen település kap címzett támogatást. 52 kormánypárti település kapott címzett támogatást a 2004-es címzett támogatási törvény alapján.

2005, a tavasszal elfogadott törvény: a 2005-ös törvény szerint 78 település kap címzett támogatást, ebből 48 településen szocialista a polgármester, 8 települést szabad demokrata, 4-et fideszes polgármester vezet, s egy nyertes pályázó megye vezetését az MDF adja az MSZP-vel koalícióban.

Amennyiben megnézzük a nyertes települések pártmegoszlását a szétosztott összegek arányában, akkor azt láthatjuk, hogy a szocialista városok 27,5 milliárd forinttal lettek gazdagabbak, míg a szabad demokrata vezetésű települések 2,8 milliárd forintot nyertek a szétosztott 46,5 milliárd forintból. Tehát a kormánypárti települések 30 milliárddal gazdagodtak, a 4 fideszes település mindössze 2,6 milliárd forintot kapott, tehát kevesebb pénzt, mint az SZDSZ-es települések. A független polgármesterek által irányított települések pedig 13 milliárd forintot kaptak a címzett támogatási kasszából.

Ha arányba állítjuk ezeket az összegeket, akkor a támogatások számát tekintve a kormánypárti-ellenzéki arányok a következőképpen alakulnak: 48 MSZP-s és SZDSZ-es, 4 fideszes, tehát 12-szeres a különbség. Ha összegekről beszélünk, akkor 30 milliárd forint MSZP-SZDSZ-es, 2,6 milliárd a fideszes, itt pedig 11-szeres a különbség.

A mostani tervezetről a képviselőtársam elmondta a véleményét, sajnos nem változott ez a tendencia, és hajdú-bihari képviselőként engedtessék meg, hogy elmondjam, a jelenlegi tervezetben négy támogatott pályázat van a megyéből, sajnos ez sem cáfol rá az általam felvázolt tendenciára - akár koncepciónak is nevezhetjük -, hiszen a négy településből három szocialista, egy pedig független vezetésű, fideszes vezetésű település nem kapott pénzt. Azt hiszem, a számok, a tények önmagukért beszélnek.

Köszönöm a figyelmet.

 

(18.20)

ELNÖK: Most kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Jauernik István képviselő úrnak, MSZP.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Képviselőtársam, igen, a számok önmagukért beszélnek, csak ha a számokat eltorzítja, akkor a számok nem jól beszélnek. Képviselő úr, nincsen kormánypárti és ellenzéki település. A településnek lehet vezetője, polgármestere vagy képviselő-testülete kormánypárti vagy ellenzéki, de a település soha nem lehet kormánypárti vagy ellenzéki.

A 2002-es önkormányzati választások eredményét figyelmen kívül hagyni nagy hiba. Nagy hiba az, ha a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatot kormánypártinak sorolják be, amikor az a beruházás Debrecenben valósul meg, amely ellenzéki vezetésű. Azt gondolom, hogy így elszámolhatunk, hogy kormánypárti meg nem kormánypárti, de akkor egyezzünk meg a szabályokban, hogy mit hogyan könyvelünk el. Állunk elébe, képviselő úr, hogy számoljunk el, de meggyőződésem, hogy az ilyen számolgatás semmire se vezet.

Steinerné képviselő asszony is azokat sorolja, ami nem valósul meg. Persze, nagyon sokat tudnék én is sorolni, de azt is tudom, hogy Szolnok megyében a karcagi kórház megint kap címzett támogatást. Azért mondom, hogy megint, mert a múlt évben fejeződött be az előző címzett támogatás beruházása. Ha ilyenek vannak ebben a törvényjavaslatban - és teljes mértékben támogatom a karcagi kórházat, mert ott olyanok a körülmények, hogy kell a beruházás -, akkor azt gondolom, talán nem szerencsés kormánypárti és ellenzéki szintre emelni ennek a törvényjavaslatnak a vitáját. Tehetjük ezt, ha gondolják, el tudunk számolni vele, de szerintem ez nem vezet sehová.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Sisák Imre képviselő urat illeti a szó nyolcperces időkeretben, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! A címzett és céltámogatásokról szóló törvénytervezet alapján benyújtott 2006. évi új, induló, címzett támogatással megvalósuló beruházásokról tárgyal a parlament ezen az igen késői órán, és azt gondolom, sokkal kisebb figyelemmel, mint amit megérdemelne.

Azt szoktam mondani ezeknek a törvénytervezeteknek az általános vitájában, hogy az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Nos, azt hiszem, teljesen helytálló ez a megállapítás, hiszen, ha azt a 72 önkormányzatot nézzük, amelynek 2006-ban új, induló, címzett támogatással megvalósuló beruházása lesz, akkor mindenképpen örülnünk kell ennek, pártszínezet nélkül, jóllehet egyébként ilyen vizsgálatot valóban el lehet végezni, és a megállapításokat meg lehet tenni, de egy településnek valóban nem csupa kormánypárti és nem csupa ellenzéki lakója van - azért az arányokra talán nem ártana egy kissé odafigyelni.

Ugyanakkor viszont a másik szemem sír, hiszen 249 önkormányzat címzett támogatással megvalósítandó beruházását a kormány alaki hiányra, illetve alapvetően forráshiányra alapozva elutasítja. Korábban hozzászóló képviselőtársaim elmondták, hogy az elutasított önkormányzatok száma csökkent az elmúlt évekhez képest. Ez valóban azon is múlik, hogy az önkormányzat megfontoltan átgondolja a beruházás benyújtása előtt, hogy van-e esélye.

Azt gondolom, hogy különösen a szennyvízberuházások címzett támogatással történő megvalósításánál mindenképpen figyelemmel kell arra lenni, hogy az agglomerációs lehatárolásról szóló rendelet a jövő évben kerül újra módosításra. Nyilvánvalóan a szennyvízberuházások elindításánál alapvetően az a cél, hogy minél több önkormányzat csatlakozzon egy-egy szennyvízberuházás megvalósításához, és az agglomerációs lehatárolásról szóló rendelet módosítását ez mindenképpen megkívánja.

Ha végignézzük ezt a 72 új, induló, címzett támogatással megvalósuló beruházást, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy 2006-ban a 2005-ös címzett támogatással induló beruházásokhoz képest öttel több beruházás valósulhat meg, és 3 milliárd forintot meghaladó, 43 százalékos növekedést is láthatunk az állam által biztosított források vonatkozásában.

A kultúra területén kevesebb beruházás fog megvalósulni 2006-ban, ha ezt a törvényt ebben a formájában fogadja el a parlament, és egy 9 ezrelékes állami támogatásnövekményt láthatunk.

Az oktatás területén mind a megvalósítandó beruházások száma, mind pedig az állam által ezen beruházásokhoz biztosított támogatási összeg is csökken, hiszen 2005-ben még 33 oktatási intézménynek a címzett támogatással történő megvalósítását hagyta jóvá a parlament, a 2006-os új, induló, címzett támogatással megvalósuló beruházásoknál már csak 28 ilyen beruházás lesz, és 1 milliárd 559 millióval, 9,4 százalékkal csökken az állami források nagyságrendje.

A szociális ellátások területén nem vagyok maradéktalanul elégedett, de bizonyos előrelépés mindenképpen tapasztalható, hiszen az idei esztendőben összesen három címzett támogatással megvalósuló beruházás indult el, 2006-ban már hat ilyen új fejlesztésre kerülhet sor, és a források is jelentős mértékben megemelkednek, 4 milliárd 327 millió forinttal.

Azért tartom rendkívül fontosnak a szociális területet, ezt tavaly is és az előző években is elmondtam, mert a szociális törvény pontosan határoz, hogy a 2, a 10, a 20, a 30, a 40 ezer lakosú településeknél milyen szociális intézményhálózat megvalósítását kell kötelezően végrehajtani. Ugyanakkor az ehhez biztosított források az elmúlt esztendőkben méltatlanul alacsonyak voltak. Itt talán egy minimális pozitív elmozdulás tapasztalható.

A vízgazdálkodás területén csökken az új, induló beruházások száma, és csökken az erre a területre szánt forrás: 2005-ben még 19 beruházás indult el a vízgazdálkodás területén, 2006-ban már csak 14 beruházás indul el, és a vízgazdálkodási területre szánt források nagyságrendje, már az állami címzett támogatás nagyságrendje 3 milliárd 630 millió forintot meghaladóan csökken. Ez gyakorlatilag 25,2 százalékos csökkenés.

Azért hívnám fel erre a figyelmet, mert tudjuk, hogy ebben az évben rendkívül sok természeti csapás érte az ország különféle településeit, és a belterületi vízrendezés célra sokkal komolyabb figyelmet kellene fordítani a címzett támogatások odaítélésénél. Éppen ebben az évben, amikor, ha jól emlékszem, májusban döntött a parlament, az általános vitában is felhívtam a figyelmet arra, milyen groteszk is az, hogy Mádot kétszer vitte a víz 2005-ben, és a parlament mégis elutasította Mád belterületi vízrendezésre irányuló címzett támogatási kérelmét. Hála istennek, most itt a 2006. évi új, induló, címzett támogatással megvalósuló fejlesztéseknél Mád a belterületi vízrendezésnél már szerepel.

Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy 2005-ről 2006-ra a címzett és céltámogatásokra rendelkezésre álló források mindösszesen 45 millió forinttal növekednek, ugyanakkor a 2006-ban induló, címzett támogatással megvalósuló beruházásokra 11 százalékkal kisebb forrás áll rendelkezésre, mint 2005-ben. 2005-ben az új, induló beruházásoknál 4 milliárd 484 millió 478 ezer forintot biztosított a kormányzat, és 2006-ban, amennyiben nem változik a törvény, 3 milliárd 995 millió 553 ezer forintot szán erre a célra.

A címzett támogatáson túl szeretném felhívni a figyelmet arra is - itt különösen miniszter úrhoz szólnék -, hogy a forráskoordináció biztosítása rendkívül fontos feladat. Több alkalommal intéztem azonnali kérdést, illetve interpellációt is itt a parlamentben Kolber miniszter úrhoz, az egyik, hála istennek, eredményre vezetett. Több alkalommal felhívtam a figyelmet, hogy teljesen elhibázott az a kormányzati lépés, ami a területi kiegyenlítő keret és a céljellegű decentralizált előirányzat vonatkozásában a 2005-ben megítélt támogatások felhasználását, amennyiben az nem történik meg az adott évben, elvonja. Úgy tűnik, hogy a kormány is belátta, e tekintetben tévedett, és ha jól emlékszem, akkor a november 23-i kormányülésen módosították az ez irányú kormányrendeletet és a TERKI és a CÉDA felhasználását kitolták 2006. június 30-ára. A következő évben, azt gondolom, alapvetően el sem kellene követni ezt a hibát.

 

(18.30)

 

A terület- és régiófejlesztési célelőirányzatnál még rosszabb a helyzet. Személy szerint is tudom, hiszen Pásztón egy céltámogatott beruházásnak a 60 százalékos készültségi fokánál tartunk. Sajnálatos módon a TRFC-t ebben az évben, annak ellenére, hogy megítélték számunkra, nem tudjuk igénybe venni, mert csak december 19-én hívhatjuk le az idei forrásokat, és december 15-én (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) már zár az Államkincstár.

Jobban oda kellene figyelni a forráskoordinációra; és aztán még a jövő évi kiegészítő forrásokról szólnék a későbbi hozzászólásomban.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Most megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP, szintén 8 perces időkeretben.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A tartalmi kérdések előtt - mivel még bizottsági véleményként is volt olyan megszólalás, hogy itt politikai felhangot próbáltak adni ennek a dolognak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha most azon kezdenénk el vitatkozni, hogy hány település, kisebb-nagyobb, és hány megyei közgyűlés van, ahol ilyen vagy olyan vezetés van, szerintem nagyon rossz vágányon járnánk. Én arra szeretném önöket biztatni, hogy hol mekkora a szükség. Az első kétperces megszólalásomat ezért is kezdeményeztem, de aztán úgy döntöttem, hogy lesz lehetőségem elmondani.

Az első az, hogy időben történik, és ilyen szempontból köszönetet mondok a miniszter úrnak, mert a költségvetés kapcsán a módosító indítványokról éppen hogy döntöttünk, kellő, hosszú időn keresztül előkészítették ezt a törvényjavaslatot, és itt van előttünk. Hitem szerint mindazok, akik pályáztak, örömmel veszik azt, hogy megkezdődött a vita, már tudnak készülni arra, hogy beruházásokat bonyolítsanak a jövő évben. Sok esetben közbeszerzést kell lebonyolítani, tehát jó esély van arra, ha kellő időben döntünk, jövő év elején, hogy a munkákat még a jövő évben megkezdhessék, és ahol lehet, ezeket befejezzék.

Hogy időben - Sisák képviselő úr azt mondta - késő van: én azt gondolom, hogy fél hét, ezt már a környezetünk is megszokta, hogy az Országgyűlésben nem napi 8 órás idő van, hanem amíg be nem fejezzük a törvényjavaslatok vitáját. Tehát én azt gondolom, hogy a fél hét még nem is olyan késői időszak a parlamenti gyakorlathoz viszonyítva.

Hadd térjek vissza arra, amit a képviselő asszony elmondott. Számomra mindig az a nagy gond, hogy több száz pályázat van, és amikor elénk kerülnek a javaslatok, teljesen természetes, hogy előjön belőlünk az a szubjektív érzés, hogy a saját környezet, a város, a választókerület vagy a megye. De amikor azt kezdem vizsgálni - és én ebben a törvényjavaslatban is azt vizsgálom -, hogy vajon másképp döntöttem volna-e, ha csak a zalai pályázókat veszem, mert nyilván őket ismerem... Tehát a legtöbb esetben magát a problémát is tudom, ahol az iskolatetővel gond van, és szeretnének egy új, korszerűbb iskolát, vagy ahol a szennyvízzel, vagy ahol a belvízzel, a csapadékvízzel gond van, amit Sisák képviselő úr mondott.

Ugyanakkor tudom, hogy a forrásaink végesek. Tehát valahol el kell tudni dönteni, amikor majd az igen gombot meg kell nyomnom, akkor nekem el kell dönteni, hogy mi az, amit támogatok. És keresem, és azt mondom, hogy az egészségügy az egyik olyan terület, ami fontos, és ma az egészségügynek tényleg nem nagyon van más forrása, pont azért, mert a rendszer úgy működik, ahogy, olyan kereteket szabtunk, hogy eredendően költségvetési forrásokból vagy önkormányzati forrásokból lehet fejleszteni, vagy rekonstrukciót végrehajtani.

Ezért én üdvözlöm azt, hogy a mi megyénkben a következő, a harmadik kórház rekonstrukciója is megkezdődhet Keszthelyen 2006-ban, és én ezt jó döntésnek tartom. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy van egy másik olyan probléma, amely a kistelepüléseken, tehát az olyan megyékben kifejezetten nagy probléma, ahol sok apró falu van, és az idős emberekkel való törődés, az idős emberekről való gondoskodás igenis kiemelt szerepű. Hadd mondjam, akik itt tényleg politikát akartak belekeverni, Zala megyében egy fideszes többségű megyei önkormányzat van, de nagyon pártolom, hogy ők benyújtottak egy olyan pályázatot, hogy az idősek otthonának egy rendszerét akarják a megyében kiépíteni, és itt egy több mint 1 milliárdos fejlesztéssel Zalabaksán, Szepetneken és Sármellék településen, tehát a megye három különböző pontján hoznak létre olyan intézményt, ami valamelyest segít az idős emberek gondjain és problémáin.

És a harmadik pedig egy iskola, egy régi, nagy múlttal rendelkező iskola, ahol teljesen jogos igény, hogy végre legyen egy korszerű tornaterem, és a rekonstrukció végbemenjen. Ezzel együtt vitatkozom a képviselő asszonnyal, mert azt gondolom, ahogy ez a címzett és céltámogatási rendszer kiépült '92 óta, azért nem a megyék közti kiegyenlítődés, és azért mindenkinek megvan a maga gondja, a maga baja. A költségvetésben más helyeken kellő differenciát teszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű megyék, a hátrányos helyzetű kistérségek, tehát én azt gondolom, hogy itt most nem kellene erről külön vitát folytatnunk.

Ugyanakkor Jauernik képviselő úr is beszélt róla, de én magam is szeretnék beszélni, és inkább abban az összefüggésben, amit Sisák képviselő úr mondott, hogy én ezekben a pályázatokban, amellett, hogy örömmel látom azt, hogy Magyarországon az önkormányzati rendszerben is egyre többen készítenek jó pályázatokat, ez fontos, mert ahova megyünk, ott az európai uniós források lehívása jó pályázatokon múlik - tehát ez egy jó előszoba.

De én itt látok egyfajta átrendeződést is, mert azzal, hogy rájöttek települések, településcsoportok, hogy együtt, közösen egy kistérség már elég nagy falat ahhoz, hogy európai uniós forráshoz is hozzájusson - például a szennyvízrendszerben, például a hulladékgazdálkodás vagy hulladékbegyűjtés és -kezelés területén -, tehát van egy átrendeződés, akik elmozdulnak uniós források felé, és mások megmaradnak itt, a címzett és céltámogatásnál.

De itt hivatkozom vissza arra, amiről Jauernik képviselő úr beszélt, és amire törekszünk a költségvetésnél is, hogy nekünk az a feladatunk talán, hogy azt az önrészt, azt a saját forrást biztosítsuk, ami ahhoz kell, hogy a lehető legtöbb külső forrást tudják mások igénybe venni. Én ismerek olyan szituációkat, ahol a helyi önkormányzatban egymást gyilkolják a képviselők, hogy szabad-e kölcsönt, hitelt felvenni, és elindulni egy pályázaton, ami kapcsán azt gondolom, hogy igen, át kell állnunk arra, hogy idegen forrásokat is igénybe veszünk, annak érdekében, hogy még több forrást tudjunk máshonnan igénybe venni.

Tehát nekem vérzik a szívem mindenkiért, aki itt nem lesz nyertes, de tudomásul kell venni, hogy az adóforintjainkból most ennyit tudunk erre a célra fordítani.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm. Most két percre megadom a szót Sisák Imre képviselő úrnak, MDF.

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol az előbb abbahagytam. Tehát sokkal jobban oda kell figyelni a forráskoordinációra. És azt talán el kellene kerülni, hogy egy önkormányzatnak van egy megnyert állami támogatási pályázata, ugyanakkor ez csak virtuális pénz, és akár hónapokon keresztül nem tudja igénybe venni, és az állami támogatást is hitellel kell neki kiváltania. Azt gondolom, ez nem egy követendő példa. Erre az elkövetkezendő időszakban rendkívüli módon oda kell figyelni.

(18.40)

Ezenkívül szeretném még arra is felhívni a figyelmet, hogy a szennyvízberuházásokat megvalósító önkormányzatok rendkívül hátrányos helyzetben vannak. Egy önkormányzat 1998-2002 között a címzett és céltámogatással megvalósítandó szennyvízberuházások esetében a különféle kiegészítő támogatásokkal együtt akár 90-94 százalékos állami támogatást is elnyerhetett. Most rendkívül lecsökkent az állami támogatás aránya, különösen a céltámogatott beruházásoknál.

Ezt a saját példámon is tudom mondani, hiszen amíg Pásztón 2001-ben még 92 százalékos állami támogatással hajtottunk végre egy szennyvíztisztítómű-rekonstrukciót, addig 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben 72 százalékos, illetve most legutóbb 64,8 százalékos állami támogatással. Ez rendkívül megterheli az önkormányzatokat. Az a bizonyos saját erő, amelyről Göndör István képviselőtársam beszélt, előbb vagy utóbb elfogy.

Szeretném még felhívni arra is a figyelmet, hogy nyilván örülünk annak, hogy Nógrád megyében két címzett támogatással megvalósuló beruházás indul: egy 150 férőhelyes bentlakásos szociális otthon a Nógrád megyei önkormányzat pályázatával összefüggésben, illetve egy ivóvízellátást javító beruházás Jobbágyi és a hozzá kapcsolódó három önkormányzat tekintetében. Viszont sajnálattal kell megállapítanom, hogy négy éve folyamatosan elutasítják az oktatás területén Etes, Karancskeszi, Romhány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a vízgazdálkodás területén pedig Drégelypalánk, Nógrádmegyer és Nőtincs önkormányzatainak címzett támogatással megvalósuló beruházását, mint ahogyan a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium címzett támogatással megvalósuló beruházása is három éve folyamatosan kiesik. Gráf miniszter úrnak mint szigetvárinak egy kicsit lokálpatriótább módon kellene gondolkodnia, aztán lehetne előrelépést elérni.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Most megadom a szót Endre Sándor képviselő úrnak, Fidesz, nyolcperces időkeretben.

ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is arról szeretnék beszélni, hogy az a 63,8 milliárd forint előirányzat, ami itt bekerült a címzett és céltámogatásokra, mindössze 45 millió forinttal több a 2005. évihez képest. Azt gondolom, ebben az ügyben lehetett volna előbbre lépni, és ezt az összeget a költségvetés megalkotásakor megemelni. Ugyanis amiről itt már többen szóltak, ebből sok minden következik, de az egyik számomra tanulságos ügy az, hogy az induló új beruházások aránya folyamatosan csökken, méghozzá drasztikusan, tendenciaszerűen.

Míg 2004-ben ez 16,8 százalék volt, 2005-ben már csak 10,2 százalék, a mostani törvénytervezet szerint pedig 2006-ban 9,8 százalék lesz. Azt gondolom, az egyébként is komoly financiális gondokkal küzdő önkormányzatok számára az itt beszűkülő tér, az itt beszűkülő lehetőségek is egyféleképpen korlátot jelentenek majd.

A második dolog, amiről beszélni szeretnék, az, hogy ezt az előterjesztést a szakminisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok javaslatainak figyelembevételével kellett a miniszter úrnak az Országgyűlés asztalára tennie. Tetten érhetőek ennek a döntési előkészítési folyamatnak a hibái ebben az ügyben. Itt már szó esett arról is - ebbe a vitába nem akarok most beleszállni, bár nagyon tanulságos volt -, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok hogyan kerültek hátrányba a kormánypártiakkal szemben. Én inkább egy szakmai dolog kiesését, elsikkadását szeretném az önök figyelmébe ajánlani, ez pedig a vízügy, a vízgazdálkodás területén érhető tetten.

A kezemben van az a szórólap, amit a 2002-es választási kampányban dobtak a ládámba. Ezen A szocialista kormány vállalásai 2002-2006-ra címet viselő szórólapon a következő olvasható: “A választási ciklusban befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körű árvízvédelmi rendszerének…ö - azt gondolom, most erről itt nem kell beszélni, de a mondat így folytatódik: - ö…valamint a Duna-Tisza közi kiszáradást gátló hálózat megépítését.ö Az árvízvédelmi rendszer megépülése sem készült el, de sokkal fontosabb a mi témánk szempontjából, hogy a Duna-Tisza köze is ígéretként szerepelt, és nem úgy tűnik, hogy ez az ügy az elmúlt időszakban megfelelő módon és helyi értékén lett volna kezelve.

Ha a törvényjavaslatot megnézzük, az előterjesztésből kiderül: a Duna-Tisza közén, elsősorban is Bács-Kiskun megyében a települési önkormányzatok saját problémameghatározása, saját rangsora, saját koncepciói szerint elsősorban a vízgazdálkodás ügye preferált, amin szeretnének változtatni. Ehhez képest talán meglepő és megdöbbentő, hogy minden ígéret ellenére, ismerve és jól tudva a Duna-Tisza közi homokhátság vízgazdálkodási, vízvisszatartási, vízpótlási problémáit, jórészt a megyéből szinte majdnem minden pályázat, ami a vízgazdálkodásra vonatkozik, elutasításra került.

Itt zárójelben hadd jegyezzem meg: a Duna-Tisza közi homokhátság az én felfogásomban nem pusztán vízügyi kérdés, nem vízgazdálkodási, nem vízpótlási ügy. A homokhátság problémája ennél sokkal bonyolultabb, és komplex megoldást igényel, amennyiben ez egy mezőgazdasági, foglalkoztatáspolitikai, szociológiai, településszerkezeti, gazdasági, turisztikai ügy. Ennek ellenére mégis jól jelzi azt, hogy a helyi települési önkormányzatok ezeket preferálják.

Elutasításra került Izsák pályázata csapadékvíz-elvezetésre. Számomra külön fájó dolog, hogy Kiskunfélegyházán az úgynevezett haleszi térség ivóvízellátása ismételten elutasításra került. Ez már az elmúlt évben is az elutasítottak listáján volt. Kiskunfélegyháza az én választókörzetemhez tartozó település, jól ismerem az ott élő emberek problémáit, és tudom, hogy elementáris igény, hogy számukra is jó minőségű ivóvíz jusson, ugyanúgy, ahogyan más polgártársainknak Magyarországon ez megadatik, ha szerencsésebb módon nagyvárosba vagy a fővárosba születnek. Ugyanígy elutasításra került a mélykúti szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási program, elutasításra került Sükösd és Érsekcsanád közös szennyvízmű-beruházása, de nem támogatja a kormány Szabadszállás szennyvízelvezető-programját sem. Elutasította az előterjesztő Szalkszentmárton felszíni vízelvezetését, elutasításra került Uszód, Géderlak, Dunaszentbenedek szennyvíz-csatornázási és szennyvíz-elvezetési pályázata.

Ezeket figyelembe véve érdemes lenne végiggondolni azt, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban milyen koncepció alapján történik meg a pályázatok minősítése, valóban felfedezhető-e a Dél-Alföldön a Duna-Tisza közi homokhátság problémáinak megoldására, a vízgazdálkodás problémáinak megoldására irányuló koncepcionális törekvés, vagy sokkal inkább valamiféle egyezkedő, kampány előtt osztogató döntési mechanizmust láthatunk.

Ha a Bács-Kiskun megyei pályázatok elutasítását nézzük, és emellé odatesszük azt, hogy a megyében az egyik legnagyobb probléma a növekvő munkanélküliség - sajnos tendenciaszerűen az elmúlt években folyamatosan növekedett a munkanélküliek száma, jelen pillanatban ez 10 százalék fölött van, több mint 23 ezer embert érint -, és hozzávesszük ezeknek a beruházásoknak az elutasítottságát, akkor megállapíthatjuk, hogy a leszakadás nő, a térség versenyképességi esélyei csökkennek. Úgy tűnik, az elmúlt évek az ígéretek ellenére elvesztegetett időnek, elszalasztott lehetőségeknek minősíthetőek.

Summa summarum: azt hiszem, ennek az előterjesztésnek a figyelembevételével számos fontos következtetést kell a döntéshozóknak majd levonniuk.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, nyolcperces időkeretben, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megvallom őszintén, eredetileg nem kívántam ehhez a napirendhez hozzászólni, csak Jauernik István a beszédében azt mondta, az önkormányzatoknak - ahogyan fogalmazott - nem kerül erőfeszítésükbe, hogy egy-egy koncepciót elkészítsenek. Akkor azért úgy elgondolkoztam azon, hogy azok az önkormányzatok, amelyek éveken keresztül, évről évre megújítva egy-egy pályázatot, mennyi pénzt és mennyi humán erőforrást fordítanak erre, úgyhogy úgy gondolom, ez nem igaz.

(18.50)

Nagyon örülök neki, hogy itt van az egészségügyi tárca politikai államtitkára is, mert teljesen természetesen az egészségügyi résszel kívánok foglalkozni. Osztom azt a véleményt is, ami itt elhangzott, hogy nincs okunk kétségbe vonni bármelyik pályázat megalapozottságát, de jogunk viszont van ahhoz, hogy szomorkodjunk, ha bizonyos pályázatok nem nyertek. Bizonyos arányosságot azért az ember feltételez, hiszen évekre visszamenőleg, az elmúlt három évet végigtekintve az egészségügyi címzett támogatások odaítélését illetően Pest megye mintha mostohagyermek lenne. Az idén egyedül egy viszonylag kisebb összeggel a vecsési szakrendelő felújítása indul, azt hiszem, 21 millió forint az idei ezzel kapcsolatos kiadás. Ha önmagában nézzük az egészségügy részesedését, akkor évről évre csökken, habár Göndör képviselő úr azt mondta, hogy az egészségügy prioritásként szerepel, mi nem érezzük ezt.

S habár még nincs elfogadva a lobbitörvény, gondolom, miniszter úr nem veszi rossz néven, ha egy országgyűlési képviselő a saját részéért próbál lobbizni, pont annak az elvnek az alapján, és ezért mondtam, hogy örülök, hogy itt van Vojnik államtitkár asszony, hogy abban egyetértettünk és egyetértünk változatlanul, hogy annál drágább beruházás nincs, mint ami évről évre húzódik. Folyamatosan felmerülnek azok a gondolatok, hogy talán az elindult beruházásokat kellene már befejezni, a végére jutni, hiszen ezek az egyszer elindult beruházások ütemezve voltak akkor, amikor elfogadásra kerültek az első ütemek, tehát ismert volt, hogy a későbbiek folyamán még milyen részei lesznek. De sajnos itt a különböző döntési mechanizmusok alapján leállnak beruházások, aztán néhány év múlva folytatódnak, akkor megint leállnak, és ha a végén összeszámoljuk egy-egy felújítás költségét, akkor kiderül, hogy az induláshoz képest a többszörösét teszi ki.

Ilyen helyzetben van a ceglédi Toldy Ferenc Kórház is, ahol már több mint tíz évvel ezelőtt elindult a teljes felújítás, lényegében már az utolsó fázisnál tartunk, a központi épület rekonstrukcióját kellene végre befejezni, és akkor Dél- Pest megye egészségügyi ellátását a kor színvonalának megfelelően biztosítani lehetne. De sajnálatos módon nem nyertünk, úgyhogy mi a szomorkodók közé fogunk tartozni, illetve a reménykedők táborába, hogy majd talán jövőre sikerülni fog. De hihetetlen mértékben leterheli az önkormányzatokat, hihetetlen mértékben megnöveli az ezzel kapcsolatos kiadásokat, hogy évről évre újból meg kell csinálni a pályázatokat, valorizálni kell a különböző összegeket. Erre szeretném felhívni a figyelmet.

Egy halvány próbálkozást természetesen teszünk módosítással, hogy ezt is vegyék figyelembe akkor, amikor egy-egy döntést meghoznak, hogy a már beindultakat fejezzük be, és csak azt követően indítsunk el újakat. Ez talán ésszerűbb, és Pest megye nagyon hátrányos helyzetbe kerül az egészségügyet illetően.

Tudom, hogy államtitkár asszony most bizonyos megyei források elosztására fog hivatkozni, itt most a címzett támogatásokról van szó, azért itt sokkal nagyobb volumenű összegekről, sokkal nagyobb beruházásokról van szó, és egy elvről van szó, hogy elkezdett beruházásokat évtizedekig húzunk el, vagy pedig megadott és ésszerű határidőn belül befejezzük.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Most két percre megadom a szót Vojnik Mária államtitkár asszonynak.

DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Csáky Képviselő Úr! Valóban azért kértem szót, hogy emlékeztessem tisztelt képviselőtársamat arra, hogy a Pest megyei kórházak mindegyike részt vett már rekonstrukcióban, ha úgy tetszik, címzett támogatással megvalósuló rekonstrukcióban. Amennyiben képviselő úrnak más ismerete van, akkor szóljon, de természetesen a váci kórház és a ceglédi kórház is kapott már a rekonstrukcióra közösségi állami forrásokat. Magam is jártam Cegléden, és csak azt tudom megerősíteni, amit már elmondtam. Közös hibánk, hogy a címzett és céltámogatások felhasználása és odaítélése az elmúlt években úgy történt, hogy az elégtelen források miatt folyamatos és rendre befejezetlen beruházások jöttek létre. Zalaegerszegtől egészen Borsod megyéig, vagy mondhatnám Hajdú-Bihar megyéből a berettyóújfalui kórházat, ahol mindig második, harmadik ütemre, de ha Pápát említjük, akkor még talán negyedik ütemre is szükség volt.

Végezetül szeretném elmondani, hogy bár nem címzett támogatással, de a sürgősségi betegellátás feltételeinek kialakítására Cegléd a pályázat alapján kapott most kiegészítő forrást. Láttam a ceglédi kórházat, és remélem, hogy az igényelt forrás helyes és okos felhasználásával a sürgősségi betegellátás feltételeit a kórház ki tudja alakítani. Azt gondolom, a jövőben pedig egyre inkább nemcsak arra kell számítani, hogy mennyi pénzt remélhetünk a hazai forrásokból és a címzett támogatásokból, hanem egyre inkább számítani kell az európai uniós pályázatainkra és az onnan elnyerhető közösségi forrásokra is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Ismét kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Államtitkár Asszony! Én nem tagadtam, sőt azzal kezdtem az egészet, amiben egyetértünk. De ezek szerint a kormányüléseken az egészségügyi tárca nem ezt a szemléletet képviselte, mint amit az államtitkár asszony mondott, hogy a már korábban beindult beruházásokat finanszírozzák. Már utaltam arra, hogy Cegléden már több mint tíz éve beindult. Teljesen természetesen tudomásom van róla, hogy Vácott is, Kerepestarcsán is, sőt Törökbálinton is folytak ilyen jellegű címzett beruházások. Én csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy erre is oda kell figyelni, amikor döntéseket hoznak, ezt “kértem számonö.

És arról is biztosíthatom államtitkár asszonyt, hogy a sürgősségi ellátás meg fog valósulni Cegléden, be fog indulni, habár a humán erőforrási oldal eléggé problémás, mint ahogy az országban mindenhol. De hasznosan fogjuk az így elnyert összegeket felhasználni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Vojnik Mária államtitkár asszonynak.

DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Csak a képviselő úr által elmondottakat kiegészítendő, hogy akkor nem ezt képviselte a tárca, szeretném elmondani, hogy nemcsak hogy azt képviselte a tárca, hogy a már elkezdett beruházásokat kell befejezni, hanem ha képviselő úr szíveskedne megnézni, valóban ezt is támogattuk. Ilyen lett a Baranya megyei kórház-rekonstrukció befejező programja, ilyen lett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház telephely-rekonstrukciójának harmadik üteme, ilyen lett a szegedi rendelőintézet korszerűsítése, ilyen lett a győri Petz Aladár Oktató Kórház rekonstrukciójának harmadik üteme, ilyen lett a váci kórház, és így tovább... Bocsánat, elnézését kérem képviselő úrnak, nem jót mondtam... Ilyen lett tehát a karcagi Kátay Gábor Kórház rekonstrukciójának második üteme, ilyen a mátészalkai kórház, amelynek már két ütemében kellett rekonstrukciót végrehajtani, most pedig azért, mert egy olyan telephelyet nyilvánítottak életveszélyesnek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai, hogy egy szakközépiskolában kellett átmenetileg megoldani a betegek elhelyezését. És úgy gondolom, hogy ilyen az ózdi kórház szakrendelőjének rekonstrukciója, ahol a kórház-rekonstrukció egyszer már egy címzett támogatásban részesült, most tehát csak befejezzük a kórház rekonstrukcióját.

És bár teljes mértékben egyetértek képviselő úrral abban, hogy minden kórházat úgy kellene elkezdeni rekonstruálni, hogy a rendelkezésre álló forrás elég is legyen a korrekt befejezésre, azt azonban pontosan tudjuk, hogy a korábbiakban ennek sajnos nem tudtunk megfelelni.

(19.00)

Úgyhogy képviselő úrral a legteljesebb mértékben egyetértek, és csak azt kell látnia, hogy a tárca törekedett ennek a szakmai kívánalomnak a teljesítésére.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Államtitkár asszony, én csak a bizottsági vitában elhangzottakra szeretnék utalni. Ott a tárca képviselője, amikor ilyen jellegű kérdést tettünk föl, egyértelműen elismerte azt, hogy a 13, előttünk fekvő egészségügyi címzett támogatásból 3 az, amely korábban megkezdettnek a folytatása, 10 pedig teljesen új, induló beruházás. Ennyit a pontosság kedvéért. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni, a vitában részt venni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Kolber István miniszter urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kolber István nemet int.) A miniszter úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni, így az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a vita lefolytatására későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az utolsó napirendi pontunkat megkezdenénk, tízperces technikai szünetet rendelek el.

(Szünet: 19.02 - 19.10

Elnök: dr. Világosi Gábor

Jegyző: dr. Füle István)




Felszólalások:   211-217   217-253   254-260      Ülésnap adatai