Felszólalás adatai

GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kilencvenes évek második felében az ingatlan-nyilvántartás technikai feltételeinek modernizációja mellett sor került a hatályos joganyag felülvizsgálatára is. 1997-ben a parlament elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, amely 2000. január 1-jén lépett hatályba. Az időközben bekövetkezett jogszabályi és társadalmi változások szükségessé tették az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását.

A javaslat szerint a változások három fő terület köré csoportosíthatók. Jelen vannak a jogalkalmazói tapasztalatok által indokolt szakmai jellegű módosítások, továbbá a jogszabályi környezet változása is szükségessé tette a módosítást, különös tekintettel a 2005. november 1-jén hatályba lépő közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvényre. Végül, de nem utolsósorban ugyancsak helyet kaptak a módosító rendelkezések sorában azok a változások, amelyek alapjául az úgynevezett lakásmaffia-ellenes országgyűlési albizottság munkája során született javaslatok szolgáltak.

A szakmai indíttatású módosítások egy része pontosító jellegű. Az érdemi változások sorából kiemelendő, hogy a törvényjavaslat mind a vevő, mind az eladó számára a forgalom biztonságát jobban szolgáló szabályozást vezet be a vételár részletekben történő kifizetésével kapcsolatos ingatlanügyletek esetén. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényének feljegyzését a felek meghatározott időre kérjék, továbbá, mintegy alternatív lehetőségként bevezeti, hogy az eladó a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban a bejegyzési engedély megadását legfeljebb hat hónapi határidőhöz köthesse. Ezen új jogi szabályozás nagymértékben hozzájárulhat a vételár részletekben történő kifizetésével összefüggésben gyakorta felmerülő, peres utat igénylő problémák megelőzéséhez.

Az ügyvédi törvényt módosító 2003. évi törvény sajátos helyzetet teremtett, amikor is differenciálás nélkül kötelezővé tette valamennyi kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselő közreműködését. Mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás a törvényben deklarált kérelemhez kötöttség elvéből fakadóan kérelemre vagy hatósági megkeresésre indul, ezért az új rendelkezés az ingatlan-nyilvántartási ügyek számottevő részét érintette. A hatályos szabályozáshoz képest a módosítás tényleges kapcsolatot teremt az okiratszerkesztő közjegyző vagy ügyvéd, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a képviseletet ellátó személy között. Így a kötelező jogi képviselet leszűkül azon jogügyletekre, amelyeknél a jogváltozás bejegyzése alapjául ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat vagy közjegyzői okirat szolgál.

A módosítás több évtizedes jogalkotói adósságot törlesztve rendezi a tartós földhasználatban lévő ingatlanok tulajdonjogi helyzetét. 2003-ban hazánkban 9023 ingatlanra volt tartós földhasználati jog bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A tartós földhasználatba adott ingatlanok a módosítás hatálybalépését követő 60. napon törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. Mivel tulajdonjog bejegyzésére vonatkozóan hivatalból nem indítható ingatlan-nyilvántartási eljárás, ezért a tartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználók kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

A közigazgatási eljárási törvény alapján az eljáró hatóság kétféle döntést hozhat. Az ügy érdemében határozattal, az eljárás során felmerülő egyéb kérdésekről pedig végzéssel dönt. E rendelkezésekre figyelemmel módosulnak az ingatlan-nyilvántartási törvény határozathozatalra vonatkozó rendelkezései. Egyúttal az összhang megteremtése érdekében, a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben, lehetőséget biztosít a földhivatalok számára, hogy határozatukat fellebbezés, illetőleg bírósági jogorvoslati kérelem esetében visszavonják.

A közigazgatási eljárási törvény felhatalmazása alapján az ingatlan-nyilvántartási törvény részletesebb ügyfélfogalmat állapít meg, amely meghatározza azon személyi kört, akiket érintettségük folytán az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyféli minőség megillet.

A közigazgatási eljárási törvény lehetőséget biztosít az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az újrafelvételi és a méltányossági eljárás kizárására. A javaslat a függőben tartásra vonatkozó rendelkezéseket is taglalja. Ennek értelmében tehát a rangsorban hátrébb álló beadvány elintézését a rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig függőben kell tartani. A függőben tartásról a körzeti földhivatal a beadvány beérkezését követő 8 napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt, a megkeresőt. A függőben tartást a tulajdoni lapra nem kell feljegyezni, és a függőben tartott beadvány ügyintézési határidejének számítására az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályok az irányadók.

Az eljárások időtartamának rövidítését szolgálja, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest a beérkezéstől számítva mindössze 15 napot biztosít a földhivataloknak arra, hogy a kérelmet, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot megvizsgálják, és amennyiben annak jogszabályi lehetőségei fennállnak, hiánypótlási felhívást bocsássanak ki. Amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de az ügyet a rangsorban előrébb álló ügy intézése miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívás kiadására csak ez után van mód.

A javaslatok közül kiemelkedő a hiteles tulajdonilap-másolatok elektronikus dokumentumként történő szolgáltatása.

(18.00)

Erre a technikai lehetőségek függvényében várhatóan 2006. március 1-jétől kerül sor. Ezáltal a hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatok adatátviteli vonalon, illetve ügyfélkapun keresztül is elérhetővé válnak.

Az úgynevezett lakásmaffia jellegű cselekmények vizsgálatával kapcsolatban többször felmerült - az adatvédelmi biztos is felvetette - az ingatlan-nyilvántartásba betekintők és a tulajdonilap-másolatot igénylők adatainak ellenőrzött rögzítése. Bár a gyakorlatban a tulajdonilapmásolat-megrendelőkön az ügyfeleknek fel kell tüntetniük meghatározott személyes adatokat, azonban azok valóságtartalmának ellenőrzésére a földhivatalnak ez idáig nem volt lehetősége.

A fentiek okán, a nyilvánosság elvét nem korlátozva a szigorúbb szabályok szerint történik az adatszolgáltatás, a módosítás megfelelő törvényi alapot teremt az adatigénylő adatainak földhivatali ellenőrzésére oly módon, hogy mind a betekintésnél, mind a tulajdonilap-másolat kiadásánál a körzeti földhivatal az adatigénylőt kötelezi a személyazonosságát igazoló okmányok bemutatására. Mindazonáltal kötelező jelleggel kerül meghatározásra azon adatok köre, amelyet a betekintés, valamint a tulajdonilap-másolat kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetnie a kérelmezőnek.

Kiemelendők a törvényjavaslatnak az elektronikus úton történő adatlekérdezések ellenőrzésére, a naplózásra és az adatbiztonsági előírások betartására vonatkozó, az ingatlan-nyilvántartási törvénybe újonnan beépítésre kerülő szabályai. A bűnüldözési érdek is indokolja, hogy az adatszolgáltatón kívül a szolgáltatást rendszeresen igénybe vevőknek a lekérdezésekről szintén tükörnaplót kell készíteniük. Figyelemmel azonban arra, hogy az ügyfélkapun keresztül az állampolgárok számára megnyílik a számítógépes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatások igénybevételének lehetősége is, a törvény mentesíti a naplózási kötelezettség alól azokat az adatigénylőket, akik az ügyfélkapun veszik igénybe az adatszolgáltatást.

Az adatlekérdezések jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását a földhivatal és a rendszer üzemeltetője is ellenőrizheti. Mindez történhet a számítógépes rendszer által rögzített és a felhasználók által vezetett naplók összevetésével. Az adatlekérdezésre vonatkozó szabályok megsértése esetén a hozzáférési jogosultság visszavonható.

Végezetül kiemelendők az Országgyűlésnek az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004., illetve 53/2005. számú országgyűlési határozatai. Mindkét országgyűlési határozat tartalmaz feladatot az önkormányzati ügyfélszolgálati irodák ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatásába történő bekapcsolásával kapcsolatban. Ennek során került rögzítésre, hogy az okmányirodák és a földhivatalok között létre kellene hozni egy olyan együttműködést, amely alapján az okmányirodákban is lehetne hiteles tulajdonilap-másolatot kapni.

Az országgyűlési határozatokban foglaltakra figyelemmel a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a körzetközponti feladatokat ellátó települési, fővárosi, kerületi önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda útján - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatot adjon ki. A törvényjavaslat a fentiek okán egyaránt kiegészül az okmányirodák által történő adatszolgáltatásra és annak naplózására vonatkozó rendelkezésekkel is.

Köszönöm szépen. (Taps.)