Készült: 2024.03.28.10:03:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Simicskó István (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:44


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A sporttörvény módosítását kezdeményeztük képviselőtársaimmal, Szabó Tünde államtitkár asszonnyal, Kocsis Máté frakcióvezető úrral, Nacsa Lőrinccel azért, mert egy egyedi eset világított rá arra, hogy joghézag mutatkozik a sporttörvényben. Egy tragikus eset döbbentett rá minket erre, és természetesen Benedek Tibor haláláról van szó, háromszoros olimpiai bajnokunkról, akit mindannyian tiszteltünk, szerettünk, kedveltünk, kiváló sportolónak és remek családapának tartottuk. Természetes, hogy személyekre szabottan általában itt a Házban, a törvényhozás házában nem nagyon szoktunk törvényeket módosítani, ritka eset legalábbis mindez, de az biztos, hogy ez a tragikus eset rávilágított arra a hiányra, arra a jogi problémára, amit mindenképpen orvosolnunk kell emberségből, szurkolói magatartásunkból fakadóan is, jogalkotói felelősségtől vezérelve is, országgyűlési képviselői mivoltunkból adódóan is.

(9.20)

Azt hiszem, hogy a sportbarát magyar társadalom ezt örömmel és szívesen támogatja és fogadja, bízom benne, hogy a parlament valamennyi képviselője meg fogja mindezt szavazni.

Szeretném elmondani azonban egy rövid bevezetőben azt, hogy mit is jelent a magyar embereknek a sport. Gyakorta halljuk, hogy a magyar kormány sportbarát kormány, és ez nem alaptalan kijelentés. Valóban nagyon nagy fejlesztések valósultak meg a kiemelt sportágakban, jelentős mértékben növekedett az utánpótlásbázis, egyre több gyermek sportol, sőt egyre több felnőtt is sportol, és nemcsak a versenysportunk erősödik és van növekvő pályán, hanem a társadalmunk is. Tehát rengeteg futóverseny van, szabadidősport-rendezvények vannak, és ez örömteli, hiszen a nagy cél nem más, mint hogy sportoló nemzetet építsünk föl.

A magyarok hihetetlen tehetségesek a különféle sportágakban, ezt mindannyian tudjuk. Hiszen, ha csak az olimpiai aranyérmek számát nézzük meg, 177 aranyéremmel rendelkezünk jelenleg, bízzunk benne, hogy a jövőre elhalasztott tokiói olimpián tovább tudjuk növelni az aranyérmeink és az érmeink számát. Ebből egy téli olimpián szerzett aranyérem, 176, amely a nyári olimpiákon szerzett aranyérem. Ezzel a nemzetek sorában a nyolcadik helyen szerepelünk, tehát az első tízben ott vagyunk, egyedülálló tehetség, egyedülálló edzői, sportolói akarat, szándék és sikerek, és emögött persze ott van a magyar társadalom, ott van az oktatás, nevelés rendszere, ott vannak a magyar családok és mindenki, aki hozzá tud tenni, hiszen a sportban is szereplő fiataljaink a társadalmunk tagjai, nemzetünk tagjai.

Ez nem véletlen, mert egyébként, ha Wolfgang Behringert ideidézem egy mondat erejéig, ő azt mondja, hogy a sport nem más, mint kulcs a társadalom működési módjához. Tehát a sporton keresztül láthatjuk, hogy hogyan működik egy ország társadalma, milyen emberi viszonyok vannak, milyen magatartási normák vannak, milyen jellemű emberek vannak alapvetően, és a sporton keresztül azt a nagyon-nagyon fontos értéket, amit a sportolók hordoznak, a fair play szellemiségét, a sportszerűséget, ha ezt egyre erőteljesebben tudjuk a társadalmunkban fölmutatni, személyes hitvallással is és példaadással is felmutatni, akkor biztos vagyok benne, hogy a közösségi együttélésünket, az emberi kapcsolatainkat minőségibbé tudjuk alakítani.

Szükség van erre, azt hiszem, hogy amikor keressük a közös nevezőt ebben a pártosodott, rohanó, globalizált világban, akkor egy-egy olyan sportverseny, egy-egy olyan sportsiker, ahol a magyar sportolók olimpiai aranyérmet nyernek, vagy egyáltalán Európa-bajnokságon, világbajnokságon, bárhol sikereket hoznak a nemzetünknek, akkor együtt tudunk örülni, együtt tudunk szurkolni. Ez lehet, és kell is hogy legyen közös nevező ebben a mai világban is és mindig is.

Tehát egy olyan sportolóról van szó Benedek Tibor személyében, aki sok-sok fiatal számára példát mutatott, példát adott. Ezenkívül pedig családapaként három gyermeke van, két kisebbik gyermeke félárván maradt, felesége özvegyen maradt.

Rátérve a módosító javaslat lényegére, amellyel ki tudjuk fejezni odafigyelésünket, együttérzésünket is, és ha bármilyen ilyen eset történik még bármelyik sportolónkkal, ne adja a Jóisten, hogy történjen, de ha ilyen eset történik, akkor rá nézve is természetesen ezek a szabályok állni fognak, és példaértékűen tudjuk rendezni ezt a helyzetet, már amennyire lehet egy ilyen nehéz időszakot anyagi értelemben is rendezni.

Hol tartunk most? A jelenlegi szabályozás alapján azt tudjuk mondani, hogy Benedek Tibor özvegye nem jogosult özvegyi járadékra. Egyébként a jelenlegi szabály alapján tíz év házasság kellene, ez év augusztusában lettek volna tízéves, tíz éve házasok. Két gyermekük: Mór és Barka, tizenéves gyermekek, az ő felnevelésükhöz is mindenképpen szükséges az anyagi biztonság. A jelenlegi szabályok alapján 367 800 forint az olimpiai járadék. Az a helyzet, hogy ha ezt a döntést meghozzuk, akkor éves szinten ez elhanyagolható összeget jelent a költségvetésben, tehát összességében  nekem itt összeírták a számokat  13 millió forint körüli összegről van szó éves költségvetési szinten, tehát nem okoz semmilyen komoly terhet a költségvetésnek, ha erről az oldalról nézem.

A mostani módosító javaslat arra vonatkozik, hogy tíz év helyett öt év házasság után is jár az özvegyi járadék teljes összege, tehát nem csak a fele, ahogyan a jelenlegi szabályozás alapján járna az olimpiai járadéknak. Egészen a gyermekek nagykorúvá válásáig jár ez, és természetesen kérelemre történik, az özvegy kérelmére történik mindez. De ha ezt elfogadjuk, akkor szerintem fontos, hogy reagálni tudunk a tragédiából adódó joghézagra, arra, hogy igenis az élet produkál sajnos ilyen meglepetéseket, ilyen tragédiákat, ilyen változásokat. Hiszen valóban, a jogrendszernek stabilnak kell lenni, de a jogkövető magatartás érdekében is fontos a kiszámíthatóság, de az biztos, hogy életszerűvé kell tennünk a jogszabályokat, és ez egy életszerű probléma, életszerű gond, amit orvosolnunk kell.

Gyakorta idézem kereszténydemokrata politikusként Kolpingot, aki a XIX. században először még cipészinasként, majd aztán papként szolgálta a szegény gyermekeket, és életút lehetőségét, életpályát vázolt nekik föl az iparosmesterségekben, aki azt kérte a Jóistentől, hogy egyet kér csak, hogy felismerje saját korának bajait, és orvosolni is adjon hozzá neki egészséget és erőt. Tehát nekünk is ilyen szellemiségben és ilyen küldetésben kell elvégeznünk a munkánkat, föl kell ismernünk korunk bajait, föl kell ismernünk a joghézagokat, a jogi problémákat, lám, lám, az életszerűséget nekünk alkalmaznunk kell, és ezen keresztül tudunk orvosolni egy nagyon súlyos bajt, és ki tudjuk fejezni együttérzésünket, emberségünket Benedek Tibor családja irányába.

Úgyhogy arra szeretném kérni önöket, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot, és természetesen az expozé idejéből még van lehetőség rá képviselőtársaimnak is, hogy hozzászóljanak, Nacsa Lőrincnek és másoknak is, akik benyújtották velem együtt a módosító javaslatot. Nagyon szépen köszönjük államtitkár asszonynak, hogy ezekben a tragikus, nehéz pillanatokban is államtitkárként odafigyelt erre az aktuális gondra és bajra, és a szándék és a segíteni akarás ilyen módon való kinyilatkoztatása is megtörténik így. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, köszönöm szépen, képviselőtársaim, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai