Felszólalás adatai

ELNÖK: Felkérem az interpelláló képviselőket és a válaszadókat, hogy tartsák be a rendelkezésre álló időkeretet.

Miután a képviselő úr nem fogadta el az államtitkár válaszát, kérdezem a parlamentet, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 163 igen szavazattal, 86 nem szavazat ellenében, 8 tartózkodással a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Fodor Sándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: "Veszteségtartási kötelezettség" címmel.

Fodor Sándor képviselő urat illeti a szó.

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Sertéskérdés... A beadott interpellációm óta megszületett malacok már a pecsenyesúlyba értek, de a téma aktualitása ma is jelen van. Az elmúlt időszakban ön számtalan intézkedést, rendeletet, körlevelet hozott a sertéskrízis megoldására. Ugyanakkor, ami többször elhangzott az ön különböző agrárkérdésekben való hozzászólásában, hogy javaslatokat, véleményeket kér a tárca és ön személy szerint a probléma kezelésére.

Interpellációm lényege, hogy ma vannak olyan hatályos kormány- és miniszteri rendeletek 1994-től 1999-ig folyamatosan, amikor az állattartó gazdák állami támogatás hozzájutásával, mert állományt növeltek, mert minőségi cserét hajtottak végre, egyfajta tartási kötelezettséget is vállaltak, hiszen az állam azért adott pénzt a sertéstartóknak, a tejtermelőknek, hogy minőségi áru előállításra rendezkedjenek be.

(15.40)

Ugyanakkor a kialakult helyzet, amely vonatkozik a sertéstartásra, vonatkozik a tejtermelésre, lehetetlenné teszi a gazdálkodók helyzetét, és igazából ez a tartási kötelezettség veszteségtartási kötelezettséggé változott át.

Ezért kérdezem a miniszter urat, lát-e lehetőséget arra, hogy azon jogszabályok, amelyek tartási kötelezettségre kárhoztatták az állattartókat, ennek a feloldása vagy valamilyen módosítása várható-e a közeljövőben. A tejtermelők ugyanis már döntöttek, bizonyos önkorlátozást ők bevezettek. Ön előtt ismert a két ütemben való, 5 százalékos tejtermelés-csökkentés; legfeljebb rossz minőségű takarmányt adnak a tehénnek, és kevesebb tejet ad, vagy a gyengén termelő tehenet levágják, és kialakul egy szelekció, ami valószínűleg más irányba viszi el a tejtermelést. De a sertéstartók ezt nem tudják megtenni, hiszen létszámot kell nekik tartani, amit adott esetben a vonatkozó szabályok értelmében az APEH, a földművelésügyi hivatal ellenőrizni köteles, és így adott esetben bírságolhatóvá válhatnak.

Viszont amennyiben a minisztérium, illetve a kormány ezen módosításokat végrehajtja, ez külön pénzébe sem kerül sem az államnak, sem a gazdálkodóknak, és valamelyest enyhíteni lehet a sertéskrízist, amely ezer sebből vérzik.

Kérem, miniszter úr, szíveskedjen válaszolni a felvetésemre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Az interpellációra Torgyán József miniszter úr válaszol. Megadom a szót.

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Fodor Képviselő Úr! Igen tisztelt Ház! Miután ön az írásban beterjesztett interpellációja első részében az árkérdéssel is foglalkozik, válaszolok rá, nehogy később azt mondja, hogy erre nem adtam választ.

Tehát a 193 forintos élősúly-felvásárlási, a legalacsonyabb felvásárlási árat azért határoztam meg az általam már korábban kiadott rendeletben, mert a sertéshús előállításának önköltsége 1 kilogrammra vetítve 220 forint. Ennyit mondanak a szövetkezetek, ennyit mondanak a gazdák. Ezért egy 193 forintos legalacsonyabb élősertés-felvásárlási ár azt jelenti, hogy nem engedjük teljesen tönkretenni a családi gazdaságokat, az őstermelőket, bizonyos védettséget adunk, hogy ne teljesen fosszák ki őket, csak részben. Ez azért szükséges, nehogy tönkremenjenek a gazdák, és ettől kezdve importálni kelljen a sertéshúst, ami által több száz százalékkal emelkedne a felvásárlási ár.

Ugyanakkor ezt az árat azért nem terjesztjük ki a húsra, amint azt az MSZP-oldalról követelték és a MOSZ is követeli, mert az már árfelhajtó hatású lenne. Tehát ha az élősertésnél az önköltség alatt jelölöm meg a legalacsonyabb árat, az nem lehet árfelhajtó hatású, csak ha afölött jelölném meg. Ugyanakkor ha a húsnál megjelölném a legalacsonyabb árat, az a fogyasztói árra kihatna, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a kiskeresetűek, a létminimum körül élők gyakorlatilag ellehetetlenülnek. Ezt semmiképpen nem akarjuk, ezért ezt a kívánságot megtagadtam.

Ami a veszteségtartási kötelezettséget illeti: ön, képviselő úr, sajnos teljesen félreérti a helyzetet, tudniillik kétféle állattartási kötelezettség van. Van egyrészt egy felvásárlásra vonatkozó, tehát a minőségi termelést támogató olyan előírás, hogy 90 napig tartani kell a sertést; de talán nem veszi tőlem rossz néven, ha azt mondom, hogy ha valaki minőségi támogatást kap, akkor már ne forduljon elő az, hogy megveszi, rögtön eladja, és felveszi a támogatást, mert akkor nem tud minőséget javítani! Ez tehát a kupecek elleni küzdelmet jelenti, hogy a kupecek ne tudják lefölözni azt a támogatást, amit mi a gazdáknak akarunk adni - mondhatnám, ez a rendelet a kupecek hajnalát jelenti.

A másik megoldás a pályázati úton való állattartási kötelezettségre vonatkozik. Itt szerződés jön létre, a szerződést teljesíteni kell - pacta sun servanda; tetszik tudni, már a rómaiak is ezt mondták, mi is ezt mondjuk.

A harmadik az állománynövelési kötelezettség, és tulajdonképpen ezt kifogásolja ön. De itt felhívnám a figyelmét arra, hogy mindaz, amit ön elmondott, az igaz, az jó; csak egy apró tévedése van önnek: hogy ezt a rendelkezést nem én hoztam, hanem az ön kormánya, az MSZP kormánya, és ezt felejtette el figyelembe venni! (Moraj az MSZP padsoraiban.) Én pedig hatályon kívül helyeztem ezt, ma már tehát nincs ilyen kötelezettség! Volt '97-ben, '98-ban az MSZP kormányzása alatt. Ha megnézi, az ön interpellációja is azt mondja, hogy a '98. évi költségvetési támogatásról szól a dolog - de ezt a rendeletet '97. december 28-án hozták, tehát az MSZP-kormány hozta!

Ezért látja, igazat adtam önnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hatályon kívül helyeztem ezt a rendeletet. Remélem, hogy ezt most elismeri és megköszöni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a miniszter úr válaszát.

FODOR SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Miniszter Úr! Ön nem értette meg, hogy én miről beszéltem. Lehet, hogy az elmúlt időszakban Kínában járva a csüngő hasú minisertés Magyarországra hozatalát kellene bevezetni, és akkor a sok kis apró disznó nem okozna túltermelési válságot. (Szórványos derültség és taps az MSZP padsoraiból.)

Az ön által elmondott jogszabályokról: igaz, hogy 193 forint a minimálár, ami azt jelenti, hogy a legrosszabb minőségű sertésért is ennyit kell adni. Az Európai Unióra való bejutásunkról volt szó itt az előbb. Ezzel az árral, illetve ezzel a minőséggel nem lehet! Ön kizárólag ezt az egyetlen jogszabályt tartotta, tartja hatályban, ami a mai nappal jelent meg, az érdekképviselet nyílt levélben fordult önhöz, és igazából ön kivonta magát az agrárrendtartási törvény alól.

Ma sertésre vonatkozóan kizárólag ez a 193 forintos ár van. A minőségi sertésnek nincs ára, nincs felára, és az ön által aláírt rendelet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hatályban van, a '99. évi I. hó 21-ei... (Az elnök ismét csenget.)

Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 189 igen, 74 nem, 3 tartózkodás mellett a választ elfogadta. (Csurka István tapsol.)

Tisztelt Országgyűlés! Kósáné Kovács Magda, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: "Hogyan építsük kapcsolatainkat a külföldön élő magyarokkal?" címmel.

A képviselő asszonyt illeti a szó.