Készült: 2024.03.28.14:26:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2005.12.14.), 154. felszólalás
Felszólaló Juhász Gábor (MSZP)
Beosztás belügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:08


Felszólalások:  Előző  154  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! És azt kell mondanom, hogy kedves polgárőrök, mint ebben a konkrét helyzetben, akik itt a helyszínen is figyelemmel kísérik a munkánkat, és azok a kedves polgárőrök is, akik adott estben akár a mostani, fél négy körüli időpontban, akár ettől valamivel később vigyáznak a kocsijainkra, a közterületeink rendjére vagy adott esetben az álmunkra.

A polgárőrségnek hazánkban tizenöt éves múltja van, hiszen civil kezdeményezésként a rendszerváltást követően, 1990-ben jöttek létre az első polgárőrcsoportok a megnövekedett bűnözésre született egyfajta társadalmi válaszként, mondhatnám, önvédelmi reflexként. A polgárőrségek létrehozásának és működtetésének célja a közösségi biztonság és a biztonságérzet erősítése. Ez egyrészt aktív bűnmegelőzést jelent, és a polgárőrök munkája ezen a ponton kapcsolódik a rendőrség tevékenységéhez, másrészt többet jelent ennél, hiszen a közösségek biztonságérzetét olyan dolgok is befolyásolják, mint a környezet állapota, a szabad és akadálytalan közlekedés, az orvosi ellátás gyorsasága, katasztrófahelyzetben a segítség megérkezésének gyorsasága, és bizony a polgárőrség ezeken a területeken is felvállal feladatokat.

Expozémban ki szeretnék térni arra, hogy külön megköszönjem az idei évben azoknak a polgárőröknek a tevékenységét, akik a nagy esőzések, illetve az árvizek kapcsán kimagasló példamutatással segítették a hatóságok munkáját, és vigyáztak az állampolgárok megmaradt javaira, hogy mást ne mondjak, a pásztói, a mátraszőlősi vagy a szurdokpüspöki polgárőrökre gondolva. De meg kell emlékezzek azokról a polgárőrökről is, akik kiemelt idegenforgalmi centrumokban, a Balaton térségében őrzik idegenforgalmi szezonban az ott gondtalanul nyaralók biztonságát, vagy akik Budapesten, a kerületekben teljesítenek szolgálatot, hozzájárulva ezzel egy biztonságosabb és immáron, mondhatom, Európában is az egyik legbiztonságosabb város imázsához, a biztonságérzethez.

A polgárőrség létrehozásáról szóló kezdeményezést a kormány, a Belügyminisztérium és a rendőrség is támogatta. ’92-re a helyi polgárőrszervezetek előbb megyei, majd országos szövetségi rendszerbe szerveződtek, napjainkban már 1500 településen van jelen polgárőrség.

A több mint 70 ezer fős létszám azt jelzi, hogy a polgárőrség széles társadalmi bázison nyugszik. Nem is tudna másképp működni, hiszen a lakossági bizalom alapfeltétele a polgárőrség tevékenységének.

A polgárőr nem képvisel közhatalmat, a közösség tagja, és semmivel nincsen több joga intézkedni, mint bármely más állampolgárnak. Feladatát, amelyre vállalkozott, így csak akkor tudja ellátni, ha tevékenységét és egyben az egész szervezet tevékenységét bizalom övezi, és kérésének önként eleget tesznek. A bizalom sok esetben személyes ismeretségen alapul, hiszen a polgárőrök saját lakókörnyezetükben dolgoznak, így közel vannak a lakossághoz, közel élnek a lakossághoz.

A polgárőr-egyesületek több lehetőséggel bírnak a közösségi rendet zavaró, a közösség rosszallását kiváltó, csekély súlyú devianciák megelőzésében; mások nyugalmának megzavarása, a szemetelés, a parkok rendjének feldúlása, a falfirkálás sikeresen megakadályozható a polgárőr jelenlétével és tekintélyével.

Noha a polgárőrök a lakosság többi tagjához képest többletjogosítvánnyal nem bírnak, tevékenységük elismeréséül a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyként tartja őket nyilván, magasabb szintű büntetőjogi védelemben részesítve őket. Nem kíván változtatni ezen a helyzeten a jelen törvényjavaslat sem. A polgárőrségről szóló törvényjavaslat a bűnmegelőzést szolgálja azzal, hogy egy, a társadalmi kezdeményezésből indult mozgalmat emel a törvényi szabályozás szintjére.

A kormány célja e jogszabály megalkotásának kezdeményezésével az, hogy olyan törvény szülessen, amely megfelelő szabályozást nyújt a polgárőrség tevékenységéhez, egyfajta elismerést ad a polgárőrség tevékenységéhez. Nem ad tehát kényszerítő eszközökkel megtámogatott hatósági jogkört a polgárőrségnek, előmozdítja viszont az együttműködést a közhatalmi szervek és a polgárőr-egyesületek között. Ilyen együttműködés jelenleg is létezik sok helyen, és mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami és a társadalmi szervezetek együttműködése különösen előnyös lehet a közösség minden tagja számára, ösztönözni szükséges további együttműködési megállapodások megkötését. A rendőrségen kívül főleg az önkormányzati, a katasztrófavédelmi, a környezetvédelmi feladatok ellátására szakosodott állami szervek esetében hasznos, ha a polgárőrséggel egymás munkáját kölcsönösen segítik, támogatják, kiegészítik.

A törvényjavaslat nyitva hagyja a lehetőséget a polgárőrszervezetek szövetségének költségvetési támogatása előtt. Az Országos Polgárőr Szövetség az elmúlt években már részesült pénzügyi támogatásban a központi költségvetés részéről a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásáról szóló, 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló, 1036/2005. számú kormányhatározat alapján.

A támogatásnak azonban nem csak a pénzügyi segítségnyújtás az egyetlen formája, valójában a legtöbb hasznot az állami szervekkel való sokrétű, kölcsönös együttműködés jelentheti a polgárőrség számára, országunk lakói pedig erősödő biztonságérzetükben érezhetik a polgárőrség jogos megbecsülését.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  154  Következő    Ülésnap adatai