Készült: 2024.03.29.13:22:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

171. ülésnap (2000.11.08.), 96. felszólalás
Felszólaló Glattfelder Béla (Fidesz)
Beosztás gazdasági minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 11:04


Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! A XX. század végi fejlett társadalmakat a közbeszédben gyakran fogyasztói társadalomként is emlegetik. A fogyasztói társadalom a fogyasztók társadalma, ezért a fogyasztóvédelem hazánkban, akárcsak az Európai Unióban, kiemelkedően fontos kérdés. A magyar kormány is egyik fő céljának és feladatának tekinti a fogyasztók érdekeinek a védelmét. Erre tekintettel a kormány középtávú tervet fogadott el a fogyasztóvédelmi politikáról. Ez az első olyan kormányzati fogyasztóvédelmi politika, amely középtávon jelöl ki magának célokat.

Tisztelt Ház! Köztudott, hogy az Országgyűlés alig három éve törvényt alkotott a gazdasági reklámtevékenységről. A reklám mára mindennapi életünk részesévé vált, a fogyasztók nagyrésze reklámok segítségével hozza meg döntését. Ezért helyes, hogy az állampolgárok széles körét érintő, a fogyasztók pénztárcájára jelentős hatást gyakorló kérdésben törvény szabályoz.

Felmerül a kérdés, miért kell most, e törvény hatálybalépését követően alig három évvel hozzányúlnunk ehhez a kérdéshez. Nos, azért, mert ez az 1997-ben megszületett jogszabály egyáltalán nem hibátlan, nem igazán javította a fogyasztók jogainak a védelmét, és sajnos egy nagyon fontos kérdésben joghézag is keletkezett, hiszen ez a törvény, a korábbi belkereskedelmi törvény bizonyos részeinek hatályon kívül helyezésével, megoldatlanná tette az összehasonlító reklámok és a megtévesztő reklámok szabályozását, és a kiskorúak védelmében és a tisztességes tájékoztatáshoz való jog kérdésében is meglehetősen lazán szabályozott. Ezért egyébként az elmúlt időszakban a korábbi időszakhoz képest jelentős mértékben megszaporodtak az illetékes hatósághoz benyújtott panaszok és bejelentések.

További probléma, hogy ez a '97-es törvénymódosítás megszüntette a közerkölcsöt és a közízlést sértő reklámok közzétételének korábbi tilalmát is. Ezt követően jelentős mértékben elszaporodtak a szexualitást indokolatlanul hangsúlyozó, a nemi vágy felkeltésére irányuló pornográf, illetve a szexuális szolgáltatást is kínáló reklámok és hirdetések. Az ezekkel szembeni hatékony fellépés iránt jelentős igény tapasztalható, de ez sajnálatos módon meglehetősen nehéz, a jogi szabályozás hézagai miatt.

Hadd említsek erre egy példát is! A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jelentős tiltakozás alapján indította meg az egyik ismert női magazin óriásplakátja elleni eljárását. A bíróság megállapította, hogy az erőteljesen hangsúlyozott szexualitás olyan kedvezőtlen társadalmi jelenség, amelytől az ifjúságot különösen védeni kell. S a bíróság azt is kimondta, hogy a védelem biztosítása az állam feladata. Az állam azonban csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha megfelelő, törvényes szankcionáló eszközök vannak a birtokában. Az előző időszakban elfogadott reklámtörvény fogyatékosságát ezen a téren is orvosolnia kell a mostani törvényjavaslatunknak.

A prostitúcióval összefonódó szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében a polgári kormány eddig is több fontos és hatékony lépést tett. A reklámtörvény módosítása is ebbe a sorba illeszkedik azáltal, hogy szigorúan korlátozza a szexuális szolgáltatások reklámozását és a pornográf, illetve a szexualitást indokolatlanul hangsúlyozó reklámok közzétételét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most beterjesztett törvénymódosítással a kormánynak az a célja, hogy megvédje a fogyasztókat a megtévesztő és az összehasonlító reklámok káros hatásaitól, továbbá a közerkölcsöt és a közízlést sértő reklámoktól. Egyúttal biztosítani akarjuk a fogyasztók pontos és hiteles tájékoztatásának jogszabályi feltételeit, és ezáltal is hozzásegíteni őket a jó vásárlói döntések meghozatalához. A törvényjavaslat ezért úgy módosítja a reklámtörvényt, hogy meghatározza a megtévesztő reklám eddig hiányzó fogalmát, megállapítja a megtévesztő reklám közzétételének általános tilalmát és a megtévesztő jelleg megítélésének szempontjait. Rögzíti az összehasonlító reklám megengedett és tiltott formáinak feltételeit, továbbá az eljárási szabályokat kiegészíti azokkal a garanciális szabályokkal, amelyek biztosítják a megtévesztő és a nem megengedett összehasonlító reklámokkal szembeni gyors és hatékony eljárást.

E rendelkezések következtében a Gazdasági Versenyhivatalnak módja lesz egyszerűbben és gyorsabban fellépni a megtévesztő reklámokkal és az összehasonlító reklámok tiltott formáival szemben. A törvényjavaslat így a fogyasztók mellett a tisztességes piaci tevékenységet folytató versenytársak érdekeinek hatékony védelmét is szolgálni kívánja. Ennek elérésében különös jelentősége van a jelenlegi eljárási szabályokat kiegészítő új eljárási szabályoknak.

Kiemelést érdemel e szabályok közül a bizonyítási teher megfordításának lehetősége. Ennek alapján indokolt esetben azt, hogy a reklám ténybeli állításai nem megtévesztőek, a jövőben az eljáró hatóság helyett annak kell bizonyítania, akinek a reklám közzététele érdekében áll. Ha tehát, mondjuk, egy gépkocsit egy másik gépjárművel szemben azzal reklámoznak, hogy az előbbi 10 literrel kevesebbet fogyaszt, és ezt a versenytárs kifogásolja, abban az esetben a reklámot közzétevő és így a reklámban érdekelt félnek kell bizonyítania az eljáró hatóságok előtt az állítása igazságtartalmát.

A törvényjavaslat meggyorsítja a jogsértő reklámok eltávolítását is. Ezek az új eljárásjogi elemek az Európai Unió elvárásainak megfelelően kerültek meghatározásra.

Tisztelt Ház! A pornográf, illetve a szexualitást indokolatlanul hangsúlyozó reklámokat azokba a sajtótermékekbe, illetve üzletekbe szorítja vissza a törvény, amelyek eleve a pornográfia bemutatására szakosodtak. Tehát nem teljes tiltásról van szó, hanem arról, hogy ezek a reklámok eleve csak olyan helyre kerülhessenek, ahol kiskorúak nem fordulhatnak elő; az ilyen üzletek működési rendjét külön jogszabályok határozzák meg. Egyébként, hogy a magyar szabályozási elképzelések mennyire nem egyedülállóak a világban, engedjék meg utalnom arra, hogy az Egyesült Államokban egy külön, reklámokat felügyelő hivatal működik, amelyik néhány hete tiltotta be egy híres hollywoodi színésznő reklámfotóját, mivel azt közízlésbe ütközőnek tekintette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy arról is szóljak, hogy a különböző elvárásokkal és elképzelésekkel szemben mit nem tartalmaz a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat alapvetően jogharmonizációs természetű, ezért nem tartalmazza a magyar reklámjog átfogó felülvizsgálatát.

A törvényjavaslat nem foglalkozik a dohányreklámokra vonatkozó korlátozások további szigorításával. Ennek két oka is van: egyrészt az Európai Unió erre vonatkozó irányelvét az Európai Bíróság, épp a közelmúltban, hatályon kívül helyezte. A bizottság szakértői jelenleg dolgoznak a pontosításon.

 

 

(15.00)

 

A kormány álláspontja az, hogy a hazai szabályozásnak majd később, esetleg európai uniós csatlakozásunk időpontjában már ezt a pontosabb szabályozást kell implementálnia. Másrészt a megfontoltság és a körültekintés azért is indokolt, mert az Alkotmánybíróság múlt héten közétett határozata szerint alkotmányosnak minősítette a dohányáruk reklámozásának jelenlegi szabályozását, vagyis ez idő szerint nincs alkotmányos kötelezettségünk arra vonatkozóan, hogy a hatályos szabályozást felülbíráljuk.

A törvényjavaslat továbbra is kizárólag a gazdasági reklámtevékenységet szabályozza, vagyis rendelkezései nem vonatkoznak a politikai és a társadalmi célú reklámokra.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, és ennek teljesítése az európai megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettség. Az Európai Unió egyébként saját reklámjogi szabályozásait eseti döntésekkel is kitölti. Például egy ismert kozmetikai cég által kezdeményezett ügyben, amikor azt kifogásolta az illető cég, hogy a versenytárs cég egy kozmetikai termék elnevezését a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon határozta meg - a felperes szerint ugyanis a kozmetikai termék nevében szereplő kifejezés a fogyasztókban azt a benyomást kelthette, mintha a termék használatának eredménye megegyezne egy kozmetikai sebészeti beavatkozás eredményével -, ennek kapcsán az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy annak megítélésében, hogy az adott reklám ténylegesen megtévesztő volt-e, az átlagos fogyasztó feltételezett elvárásait kell figyelembe venni, és ezt a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie.

Ebből az is következik, hogy az előttünk fekvő jogszabállyal kapcsolatban is az a helyzet, hogy egyes, bizonyos ügyekben a nemzeti bíróságoknak kell majd - így tehát a magyar bíróságnak - döntéseket hoznia abban a kérdésben, hogy mely esetek tartoznak az adott jogszabály hatálya alá, és azoknak a jelenlegi vagy az akkori, későbbi magyarországi fogyasztói elvárásokat figyelembe véve milyen konkrét jogi következményei vannak.

A fogyasztóvédelem témakörében egyébként a kormány nem kért az Európai Bizottságtól átmeneti könnyítéseket, derogációkat, így tehát teljesen egyértelmű, hogy a csatlakozás időpontjáig Magyarország a fogyasztóvédelem tekintetében kész és képes eleget tenni az Európai Unió elvárásainak. Ez egyébként nemcsak ebből a szempontból, hanem a magyar fogyasztók szempontjából is alapvető érdekünk és fontos törekvésünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  96  Következő    Ülésnap adatai